Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-13 / 137. szám
1973. JÜNIUS 13., KEDD T V-FIGYELŐ Ki mit tud? A kezdeti üröm erőteljesen mérséklődött a további elődöntők folyamán. A merev továbbjutási rendszer csak kivételesen enyhült, amikor egy kategóriából két versenyzőt is továbbengedtek, a joggal elvárt szigor azonban egyelőre nem érvényesült a különben alaposan, rokonszenvesen működő zsűri munkájában. Igaz: miért is vállalnák a részvevők „kiejtésének” népszerűtlen feladatát a nyilvánosság előtt, amikor ez a selejtezőn is megtörténhetett volna? A túlméretezett- ség nyomta így rá bélyegét a hat elődöntőre (hátralevő, ún. kamaraadásokról nem is szólva!), ami sürgősen levonandó tanulsággal szolgál; inkább kevesebb, de feltétlenül színvonalas tévéadást szervezzünk, különös tekintettel a játékosságra. S mivel az ízlés-olló szára elsősorban a táncdal- produkciók megítélésében nyílt szét a nívó rovására, érdemes lenne megfontolni a táncdalkategória kiiktatását ebből a versenyből, így is csökkentvén a művészibb tartalomért küzdők esélyeinek reménytelenségét A képernyő drámaisága. Ha feltesszük a kérdést: melyik a jó tévéműsor? — sokféle válasz lehetséges. Saját produkció, helyszíni közvetítés vagy átvett műsor egyaránt lekötheti figyelmünket. Van azonban a különféle adásoknak közös hatásjélzője: akkor figyelünk igazán, ha dráma feszül a képernyőn, függetlenül attól, megkomponált művet nézünk-e vagy az élet spontán drámaiságával kerültünk szepnbe. Ez utóbbi esetre hozok fel néhány példát a politikai műsorok és a sportközvetítések világából. Mindnyájunkat székünkhöz szögezett a „Harc az ellenzékkel” című bonni parlamenti dráma, melynek követése közben jócskán izgulhattunk a „pozitív hősökért”, a szovjet —nyugatnémet és a lengyel— nyuganémet szerződés híveinek győzelméért. A spontán politikai dráma titka végső soron személyes érdekeltségünk, még akkor is, ha sok néző nem ébred tudatára. (Alkalmam volt megfigyelni világeseményekben alig járatos emberek nemes izgalmát Angela Davis felmentéséért; nem szükséges ez események hátterét bővebben ismerni ahhoz, hogy tudjuk: ki vagy kik mellé kell állnunk.) A labdarúgó-mérkőzés is több lehet elfogult szurkolásnál, egyszerű kikapcsolódásnál: akár példája is az ügyért folytatott küzdelemnek, a végső emberi tartalékok mozgósításának, vagy az erre való képtelenségnek. A háromfelvo- násos „magyar—román dráma” megmutatta, mint fáradtak el labdarúgóink a döntő pillanatokban. Rossz kifogásnak tartom a szerencse elpártolására hivatkozni, mert a nagy számok törvényéből kitetszik: a véletlen is amellé szegődik, aki meggyőző fölényt harcol ki, így teremtvén meg a győzelem bekövetkeztének szükségszerűségét. S hozhatnánk fel ellenkező előjelű példákat: a fantáziátlan riporteri kérdés, az óvatos, kincstári válasz mint hűti le a kedélyeket, altatja el a néző figyelmét. A drámai alkatú, ellentétekre érzékeny szerkesztő és riporter nem tűri az efféle patthelyzeteket, mindenáron kitörni igyekszik belőlük. A műsor drámai felépítése mindennapos aprómunka, ezért a bírálat is ennek ösztönzését tartja egyik legfőbb feladatának. Röviden. Az utóbbi időben valamelyest csökkent az önálló tévéprodukciók száma. A kárpótlást máris megkaptuk: a hét végén négyrészes tévéfilm, a Villa a Lidón és új Róbert László-sorozat (Párizs, 1972 tavaszán ...) sugárzása kezdődött. Elemzésükre visszatérünk. Egyre tudatosabban törekszik a tévé a hazai filmkultúra fej'esztésére. A szombat éjszakai előadásban vetített klasszikus művek, s a rendszerint délutáni órákban látható, időálló magyar filmek bemutatása vagy ismétlése nem eléggé dicsérhető vállalkozás. A legeurópaibb japán rendező, Akira Kurosava, két évtizednél idősebb alkotása, A vihar kapujában, nem egyszerűen Akutagava híres regényének hű tolmácsolása — szenvedélyessége, bravúros operatőri munkája, sokoldalú lélekábrázolása ma is maradandó élmény. A drámaíró Bulgakov egyik legjellegzetesebb műve, az Alszentek összeesküvése, tudvalévőén Moliére életének konfliktusát a maga gyötrelmeinek kimondására is felhasználta. A művész küzdelme igazságáért, összeütközése az ellenséges erőkkel, az abszolút királyi hatalommal különös és megrendítő dráma. A Katona József Színház előadásának részleteivel, a komikum túlzott előtérbe helyezésével lehet ugyan vitatkozni, de lglódi István rendezése, Major Tamás Moliére-alakítása végső soron méltó volt a műhöz. Lehotay-Horváth György Felavatták Kanizsai Dorottya szobrát Siklóson vasárnap rendezték meg a hagyományos várfesztivált és a hozzá kapcsolódó országos fúvószenekari találkozót. Kilencedik alkalommal öltött zászlódiszt a törí'énelmi nevezetességű végvár, és lobogott falai között a fesztivál lángja. A várünnepségek szép hagyománya, hogy minden évben egy-egy új szobrot avatnak Siklóson. Ez alkalommal Perényiné Kanizsai Dorottyának állított emléket a tenkesaljai nagyközség. A siklósi vár hajdani nagyasszonya az 1528-os mohácsi vész hősi halottainak eltemettetésével írta be nevét történelmünkbe. HÉTKÖZNAP A MŰTEREMBEN HAJDÚ LÁSZLÓ FESTŐMŰVÉSZNÉL Hajdú László 1963-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán. Derkovits-ösztöndíjat kapott. Két éve él a szentendrei új művésztelepen. Fest, gobelint, mozaikot is készít. Vízjelmotívumok Belépve a hallba azonnal egy hatalmas gobelin szövőgép tűnik szembe. Rajta félkész szőnyeg. Hajdú László felesége szövi a szőnyeget. — Megbízást kaptam, hogy gobelint tervezzek a Lábatla- ni Papírgyár egyik tanácskozó termébe — mondja Hajdú László. — Örömmel fogadtam el az ajánlatot, annál is inkább, mert a festők kevés megrendelést kapnak. Megterveztem a szőnyegnagysá- gú gobelint. Mivel papírgyárba kerül, klasszikus — a papírt megjelölő — vízjelmotívumokból állítottam össze tervemet. Több mint egy éve csináljuk a gobelint, most mór sürgősen be kell fejezni. Feleségem megtanult gobelint szőni, nagy segítség ez nekem. — Hallottam, hogy még egy érdekes megbízást kapott. — Igen. Egy mozaikra. A papírgyár irodaépületének egyik oszlopa köré kerül, tehát körmozaik. A nagy műterem, szinte teljesen üres, festmények sehol. — A gobelin és a mozaik tervezése mellett nem jutottam a festéshez. Egy év alatt, talán három képet festettem. — Kapott három évig Derkovits-ösztöndíjat. — Amíg meg nem kaptam, addig tanítottam egy általános iskolában. A tanítás mellett azonban nem tudtam dolgozni. Ezért otthagytam az iskolát, Kecskemétre mentem, és festettem, festettem, nem törődtem semmivel. Meg is lett az eredménye, azután kaptam meg az ösztöndíjat. Hajdú László képei színgazdagságukkal, festői látásmódjukkal tűnnek ki. — Mi az elképzelése a festészetről? — Valami átfogót kell produkálni, amelybe belefér a hagyományoktól kezdve a legújabb törekvésekig minden. — Ezt hogy érti? — A festménynek az absztrakció olyan fokát kell elérje, amibe minden belefér, jelek, utalások segítségével. — Tehát az absztrakt híve? — Nem vagyok híve semmilyen besorolásnak, az absztraktnak sem. Én csak r t mondom, hogy a festészet special zálódik. Mindenki a saját nyelvén fejezi ki önmagát, a festészet műfaji törvényeire épülő jelrendszert dolgoz ki. — Tehát a festészet valamiféle jelrendszerre épül? — A festészetre nem a forma és tárgyi motívum a jellemző, hanem egy jelrendszer, ami mindenkinél más. A kompozíció szerintem úgy születik, hogy ezt a jelrendszert színnel, formával, ritmussal, fai. érzelmi hatásokkal egésszé, tehát képpé ja a festő. — S mit fejez ki a festő? — Számomra az a legfontosabb, hogy természetes módon tudjunk élni. Félek minden mesterkéltségtől az életben is, a festészetemben is. Félek a gépiesedéstől, a kiszámított- ságtól. Azt hiszem, hogy minden művészet elsősorban az érzelmek kategóriájába tartozik, s nem a gondolkodás területéhez. — Tehát kizárja a gondolatiság lehetőségét? — Azt nem mondom, csak azt, hogy az előre kigondoltsáegységes got kérdőjelezem meg a fes- formál- . tészetben. Bizonyára sok mindenben lehetne Hajdú László nézeteivel vitatkozni, de egy műteremlátogatás erre nem alkalmas. Annál is inkább, mert a festőt nem elméletei, hanem képei minősítik. Önálló kiállítás Hajdú László jövőre önálló kiállítást szeretne rendezni, erre készül, ha befejezte a mozaikot és a gobelint. Képei szépek, harmonikusak, különösen színviláguk megkapó. Berkovits György Csak modern művek Nemzetközi Bartók kórusfesztivál Július 3—8. között ötödször találkoznak Debrecenben Európa élvonalbeli kórusai a nemzetközi Bartók Béla kórusfesztiválon. Pénteken a Magyar Újságírók Szövetségében tartott sajtótájékoztatón elmondották, hogy a találkozó fő célja: rangos nemzetközi fórumot teremteni a kórusmu- zsdkának, nem utolsósorban a zenei nevelésnek. A fesztiválon 16 magyar és nyolc külföldi együttes vesz részt. Az idei fesztivál sajátossága, hogy koncertjein csalt modern kórusművek hangzanak el. A seregszemlén megemlékeznek Kodály Zoltán születésének 90. évfordulójáról: megnyitó koncerten Kodály-alkotások — a Fölszállott a páva és a Psalmus Hungaricus — hangzanak ed. az ELTE Bartók Béla egyetemi énekkar, a KISZ Központi Művészegyüttes egyetemi énekkara, valamint a debreceni MÁV Filharmonikus zenekar előadásában. Vezényel Ferencsik János. A fesztivál alkalmából az idén lm memóriám Bartók címmel országos képzőművészeti pályázatot hirdettek, amelyre mintegy 150 művész nevezett be. TDK-KONFERENCIA Jól szerepeltek a gödöllői egyetemisták A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen nemrégiben értékelték a tanintézet hallgatóinak szereplését a tudományos diákkörök X. országos konferenciáján. Az agráregyetemen á tudományos diákköró.c munkájában mintegy kétszáz hallgató vesz részt. Az elmúlt tanévben több kari diákköri konferenciát rendeztek, amelyeken hetven hallgató tartott tudományos előadást. Ezek az előadások, amelyeket komoly tudományos kutatómunka előzött meg, jó felkészülést biztosítottak az országos konferenciára A legjobb dolgozatokat író és előadó hallgatókat jelölte az egyetem az országos konferenciára: harmincán képviselték a gödöllői egyetemet a konferencia négy szekciójában. A marxizmus—leninizmus és közgazdaságtudományi szekcióban a mezőgazdaságtudományi kar hallgatói közül Sik Endre, Lakatos Lajos, Tóth Árpád, Csillag Sándor, Szitár Berta nyert díjat. A díjak elnyerésében nagy szerepük volt a diákokat segítoíta- nároknak, így dr. Tóth Mihály egyetemi tanárnak, dr. Győr- váry Sándor és dr. Szénay László docenseknek, Lakatos Gyula és Pintér Sándor tanársegéd eknek. A műszaki szekcióban három díjat nyertek a gödöllői egyetemisták, a mezőgazdasági gépészmérnöki kar hallgatói. Az egyiket Fekete Dénes nyerte, a másikat Nagy Sándor, a harmadikat Pálfalvi Zsolt és Kurtán Sándor. A díjnyerteseket munkájukban Szabó Béla docens, dr. Pellé- nyi Lajos adjunktus és Vincze Gyula tanársegéd segítették. Az élelmiszer és gazdasági szekció díjnyertesei: Fehér Attila dr. Barcsák Zoltán adjunktus, XJrbán Imre, dr. Csáky Antal adjunktus, Soós Árpád dr. Bacsó Dezső tudományos főmunkatárs, Gyene- sei István dr. Burján Ambrus docens és Vetési Margit■ dr. Héjjá Sándor adjunktus irányításával. Díjakat kaptak még: Stroh- mayer Kálmán, Laib Lajos, Vas Rezső, Szabó Gyula, Szendrő Péter és dr. Vas Attila adjunktusok tanítványai. A természettudományi szekcióban három dijat nyertek a gödöllői egyetemisták Had- laczky Gyula, Hajdú Lajos és Bakonyi Gábor révén. Segítő tanáraik: dr. Hortobágyi Tibor professzor, dr. Molnár Gyűli docens és dr. Füredi János docens. Tizenhat agrárfelsőoktatási intézmény szerepelt a diákköri konferencián. A Kertészeti Egyetem elnyerte a Nyisztor György kupát, 119,8 ponttal, de alig néhány tizeddel végzett a második helyen a gödöllői egyetem mező- gazdaságtudományi kara (118,9 pont) és a harmadik helyen a gödöllői gépész- mérnöki kar. A természettudományi szekció munkájában az agrárinté- zetek közül csupán a gödöllői egyetem vett részt. Az egyetem tudományos diákköri tanácsának elnöke szerint jól szerepeltek a hallgatók. Az egyetemi KISZ-bi- zottság és a tanszékek időben felismerték a tudományos diákkö- mozgalom jelentőségét, amely teljesebbé teszi a hallgatók szakmai tudományos felkészítését, segíti az oktató-nevelő munkát, és a marxista—leninista gondolkodásmód fokozottabb elsajátítását. A diákkörök segítségével a hallgatók megismeri,^ az alkotómunka módszereit, nehézségeit, örömeit. B. Gy. JUNIUS 25. Helyszíni közvetítés Ceglédről A Dózsa-évforduló a televízióban és a rádióban A televízió és a rádió egyaránt gazdag programmal emlékezik meg Dózsa György születésének 500. évfordulójáról, június 19-én, hétfőn rendkívüli adásnapon közvetítik felvételről a Szegedi Szabadtéri Játékokról Illyés Gyula Dózsa György című kétrészes drámáját Félix László rendezésében, június 20-án sugározzák az „Alattvalók és királyok” című négyrészes sorozat bevezető adását. A Hanák Gábor rendezte produkció a Mohács előtti események összegezésére vállalkozik, s ugyanakkor adózik a reneszánsz kor nagy magyar költője, Janus Pannonius emlékének is. Június 23-án kerül képernyőre a sorozat második része, amely a XV. század második felének európai, a magyar ár- és pénzviszonyairól, demográfiai adatairól tájékoztatja a nézőket. Június 25-én Ceglédről helyszíni közvetítésben számol be a televízió a Dózsa György- ünnepség eseményeiről. E vasárnap délelőtti program a „Magyar forradalmi seregek” című előadással zárul, amelynek során kapcsolásos riportműsor mutatja be a különböző történelmi korokat idéző fegyverek felvonulását. Ugyancsak június 25-én délután „Hódolat Dózsa Györgynek” címmel irodalmi összeállítást láthatunk. Jánosi Antal szerkesztő, Illyés Gyula, Simon István, Veres Péter, Várnai Zseni, Ady Endre, Petőfi Sándor műveiből válogatott. Közreműködik Koncz Gábor, Juhász Jácint, Keres Emil, Mádi Szabó Gábor, Men- sáros I^ászló, Ronyecz Mária és mások. Dózsa-emlékünnepség Túrán Tegnap kora délutántól késő estig Dózsa nevétől volt hangos a túrái Bartók Béla művelődési ház. A nagy parasztvezér születésének ötszázadik évfordulójára emlékeztek a nagyközség lakói: délután a fiatalok, este pedig a felnőttek. Az emlékműsort Tornai József: Dózsa című verse vezette be Csősz Erzsébet gimnáziumi tanuló átélt tolmácsolásában. Ezt követően a helyi úttörőcsapatok egyesített kórusa Fekete László énektanár erre az alkalomra írt Dózsa- indulóját adta elő. A művelődési ház nagytermét megtöltő fiatalokat Takács Pál, a pedagógus párt- alapszervezet titkára köszöntötte, méltatva Dózsa György történelmi szerepét. Ezután Szarvas László művelődési- ház-igazgató összeállításában és rendezésében A parasztki- rály címmel jól sikerült irodalmi műsort mutattak be, versben, prózában és rövid jelenetekben keltve életre a fél évezreddel ezelőtti nagy eseményeket. Méltán kísérte a fiatal közönség vastapsa a modem hangvételű, filmvetítéssel színesített, majd egyórás produkciót. Végezetül pedig, hogy teljes legyen a Dózsáról megformált kép, levetítették az Ítélet című, az 1514-es parasztforradalomról szóló magyar filmet. A délutáni programot este, hét órai kezdettel — már felnőtt közönség előtt — megismételték. Az est ünnepi szónoka Dolányi Zoltán, a községi MSZMP csúcstitkára volt. P. P A rádió június 19-én a Kossuth-adón mutatja be „Tüzes trónon” című dokumentumműsorát, amelyet Fábián Gyula és Rab Nóra készített. A második részt június 20-án, ugyancsak a Kossuth-adón közvetítik. Június 22-én sugározzák a Kossuth-adón „Mert az maga a tűz” címmel Kerekes István dokumentumműsorát. Június 24-én az URH-n Juhász Ferenc „ A tékozló ország” című oratóriuma rádiós változatának második része szerepel. Június 25-én, vasárnap a Petőfi-adón olvassa fel Ambrus Tibor „Pályázatok a Dózsa-évfordulóra” című jegyzetét. Ugyanezen a napon sugározzák a Petőfi-adón Sárközi György Dózsáról Irt történelmi drámájának rádióváltozatát. Este, 22 órakor csendül fel Ránki György „1514.” című zongorára és zenekarra írt fantáziája, amelyet Derko- vist Gyula fametszetei ihlettek. amibe minden belefér“
