Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-10 / 135. szám

ELŐKÉSZÜLETEK PETŐFI SZÜLETÉSÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA XVI. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM 1972. JÜNIUS 10., SZOMBAT Felkészültek az aratásra Érkeznek HÉTFŐN KEZDŐDIK A GÉPSZEMLE az újszülöttek A következő hetekben kéz- | a hagyományos Péter-Pál dődő aratásról beszélgettem j napja előtt megindul. Az ara­tás előtti gépszemlét, a városi tanács kiküldöttje és a tűz­ifa« Károllyal, a városi tanács termelés-ellátásíelügyeleti osz­tályának vezetőjével. — A tavasz elég rosszul in­dult — mondotta —, de az­után kedvezően alakult az idő, így a határ legtöbb helyén a közepesnél jobb gabonatermés várható. rendészeti hatóság bevonásá­val, hétfőn kezdjük meg a Szabadság Termelőszövetke­zetben — fejezte be nyilatko­zatát az osztályvezető. Egyre népszerűbb az anyasá­gi segély. A konzervgyárban ez év első négy hónapjában a nődolgozók 13,2 százaléka, 282 édesanya vette igénybe a szá­mára biztosított gyermekgon­dozási szabadságot. Ugyaneb­ben az időszakban 69 kisma­ma volt szülési szabadságon. Együtt a város lakóival Kiállítás - Irodalmi pályázatok — Szavaló verseny 1973. január 1-én lesz 150 éve annak, hogy a magyar nép egyik legnagyobb költő­je, Petőfi Sándor megszüle­tett. Az országban mindenütt készülnek az évfordulóra, s a központi ünnepségeken túl, a nevét viselő iskolák, termelő- szövetkezetek, intézmények is megemlékeznek a nagy költő­ről. A Petőfi általános iskola vezetői már elkészítették Ünnepségük tervezetét, mely sokrétű, és számos eseményt, kedves megle­petést tartogat a gyere­keknek, felnőtteknek egy­aránt. dűlőt. Az úttörők megszerve­zik a levelezést az ország va­lamennyi, Petőfi Sándor ne­vét viselő általános iskola ta­nulóival: életükről, úttörő munkájukról érdeklődnek, il­letve számolnak be a levelek­ben. Az iskola legjobb szavalója címért szinte valamennyi kis­diák vetélkedik majd, az al­sótagozatosok a Falu végén kurta kocsma, a felsősök a Potó Pál úr című Petőfi-köl- teménnyel. Jövőre egy újabb irodalmi pályázatot hirdet­nek, melynek nyerteseit meg­jutalmazzák, s a Petőfi általános iskola diákjai a Petőfi Sándor Termelőszövetkezet jövő évi zárszámadó közgyűlé­sén irodalmi műsort ad­nak. Hosszan lehetne tovább so­rolni, mi mindent terveznek még, hogy méltóképpen ün­nepeljék meg Petőfi Sándor születésének 150. évforduló­ját, de talán az eddigiekből is kitűnik a gondosság, a lelki­ismeretesség, a lelkesedés, mely — a terv megvalósulása nyilván bizonyítja majd — nem volt hiábavaló. (t. p.) — A nagykőrösi termelő- szövetkezetek földjein mennyi őszi kalászos vetés vár betaka­rításra? — Hat közös gazdaságunk­nak 343 hektár őszi árpa, 1007 hektár rozs, 946 hektár triti- kálé és 931 hektár búza vetése van. — Felkészültek-e az aratás­ra? — Mindenünnen megnyug­tató jelentéseket kaptunk. Ti­zenhat traktor és a kisegítő munkagépek bevetésre készen állnak, a szükséges munkás­kezet biztosították, s tároló- helyekről is gondoskodtak. A jövő héten a helyszínen néz­zük meg, hogy minden rend­ben van-e. — Mikor kezdődik az ara­tás? — Az idén előrehaladott a vegetáció, 'az aratás június 29-e, Megjavul a húsellátás Több boltot nyit az ÁFÉSZ — Miért csökken a felvásárlás? A tervezetet a városi tanács művelődési osztályának is el­küldték, arra kérve az osztály dolgozóit, tegyék lehetővé: a rendezvénysorozat egyikén- másikán ne csak a Petőfi- iskolások legyenek jelen, ha­nem a város lakói is. A javaslat között szerepel a Petőfi életét, munkásságát bemutató kiállítás, amelynek rendezésére a Petőfi Irodalmi Múzeumot kérték fel. A kiál­lítást 1973 januárjában nyit­nák meg, a művelődési köz­pont kiállító termében. Azoknak a diákoknak, akik nem láthatták a Feltámadott a tenger című filmet, az év­forduló kapcsán bemutatja az Arany János Filmszínház. Az Arany János Társasá­got arra kérték fel, hogy a másfél századik évfordu­ló alkalmából szervezzen Petőfi-emlékülést. Ősszel, amikor megkezdő­dik az 1972/1973-as tanév, s először rendezik meg az ifjú­sági könyvhetet a városban, a Petőfi iskolában író-olvasó találkozó lesz. Ez év májusában a tanu­lóknak pályázatot hirdettek, Milyen programmal ünnepel­né meg Petőfi születésének 150. évfordulóját? címmel. A legjobb pályaműveket jutal­mazzák. A jutalmakat a tan­évzáró ünnepélyen adják át a nyerteseknek. ősszel kirándulást szervez­nek a tanulóknak Aszódra, il­letve Kiskőrösre és Kiskunfél­egyházára. Becsülettel helytálltak cím­mel naplót nyitnak, amelybe bejegyzik azoknak a diá­koknak, szülőknek és ta­nítóknak a neveit, akik az új tanévtől kezdődően, a legtöbbet tesznek az is­kolai közösségért. Egyéb apró ötletekkel is emlékezetessé teszik az évfor­A héten Nagykőrösön, Ko- cséron és Nyársapáton minden körzetben befejeződnek az ÁFÉSZ új alapszabályát meg­tárgyaló és jóváhagyó részköz­gyűlések. A szövetkezet ez új alkotmánya mindenben a tag­ság érdekeit szolgálja. A minap egy felszegi rész- közgyűlésen vettem részt, me-t lyet a Hunyadi Termelőszövet­kezet klubjában tartottak. A gyűlést Erdey Pál nyugal­mazott építész nyitotta meg és Varró Dénes konzervgyári cso­portvezető vezette be. Az új alapszabály és a szö­vetkezet kereskedelmi tervé­nek ismertetése során Varró Dénes elmondotta, hogy az ÁFÉSZ az idén az élelmiszer­ellátási forgalmat 10 milliq forinttal igyekszik növelni, s főként a lakosság hiányos hús­ellátását akarja megjavítani. Az új törvényes rendelkezések folytán ugyanis most már nemcsak a saját hizlalású és a Szabadság Termelőszövetkezet álital hizlalt sertéseket vágat­hatja le a termelőszövetkezet­tel közös vágóhídján, hanem a tagoktól is vásárolhat levá­gásra hízott sertéseket. így a szövetkezet bokrosi húsboltja mellett rövidesen megnyíló, Kecskeméti úti csemege- és élelmiszer-áruházában is ál­landóan lesz friss hús, de több húsbolt megnyitását is terve­zik. Szóba került az is, hogy a szövetkezeti annak ellenére, hogy minden ágazatban jelen­tősen növekszik a forgalma, a felvásárlási ágazatban, a múlt évi 13 milliós helyett csak 9 milliós forgalomra számít. En­nek az a magyarázata, hogy a gyümölcstermelés erősen csök­kent, úgyszintén csökkent a kistermelők zöldségtermeszté­si, baromfi- és apróállat-te- nyésztési tevékenysége is. Ez utóbbi emelését a szövetkezet napos baromfiak, táp- és egyéb takarmányok beszerzé­sével és árusításával igyekszik elősegíteni. Az országos termelési és ér­tékesítési szervek is foglalkoz­nak már e panaszokkal, me­lyeket csak több export bizto­sításával és a termelési költ­ségekkel arányban álló felvá­sárlási árak kialakításával le­het orvosolni. A gyűlésen megjelent tag­ság örömmel állapította meg, hogy a Nagykőrös és Vidéke Tanévzárás előtt takarító­nőt keresett balatoni villájá­ba egy kisiparos. Feltétele: a takarítónő csinos legyen, ga­gyogjon • angolul és tudjon nyolc helyiséget takarítani. Nem nagy munka, s ha vé­gez, övé a magyar tenger hús habja meg az esedékes borra­való, amelyet az angol és ame­rikai vendégek juttatnak a gimnazista lánynak. A borra­valóhoz fizetés is járul termé­szetesen, havi 2000 forint. Kétezer forint nem kis pénz, különösen nem egy gimnazis­tának nyári keresetként, rá­adásul két és fél hónapig in­gyen élvezheti a Balatont, s a villatulajdonos szobáit nem is kell takarítania, csak az IBUSZ-vendégek után kell dolgoznia. Az ajánlat csábító. Kevés munka — sok pénz, üdülés. Ám — csodák-csodája! — az ajánlat hallatán nem tört ki éljenzés az osztályokban. Nem tülekedtek a fiatalok, akiket oly sokszor ér a vád, hogy csak a könnyű és olcsó élet kell nekik. Még azok a diákok is felhördültek, akiknek egész évben a szavukat sem hallot­ták. Miért? Mert takarítónői ál­lást kínáltak nekik? Dehogy! A nyári munkákhoz szokott gimnazistáknak oly mindegy, hogy meggyet szednek-e. kiló­ját két forintért, a Petőfi Ter­melőszövetkezetben, vagy lá­dákat szegeznek órabérben, nem szégyellik ők a munkát. — Ki az a gyári vagy ter­melőszövetkezeti dolgozó, aki havi kétezer forintért takarí­ÁFÉSZ töretlenül halad a fej­lődés útján, s tervei sorában már alapozza nagy tervét: a Ceglédi úton, a stranddal szemben, 1974-ben felépíti ABC-áruházát, mely a kör­nyék legnagyobb ilyen jellegű boltja lesz. A gyűlésen a tagok felszóla­lásaikban több hiányosságra rámutattak. Tancsa János ne­hezményezte, hogy a vasbolt­ban nincs 90-es fűrészlap és alumínium nitszeg, Taszáry Károlyné szerint az áruházban cémaféleség nem kapható, s méteres habszivacsért is Pest­re kellett mennie, Sárosi Fe­renc pedig elmondotta, hogy a szövetkezettől vásárolt takar­mányt többen a piacon, jóval magasabb áron árusították. Az üzérkedők ellen büntető eljá­rás indult. (K. L.) tónőt tud alkalmazni kis villá- jábban, havi 2—3 ezer forin­tos bevallott jövedelemmel? — kérdezték egymástól. — Valóban, ki tud? — kér­dezték a felnőttek is, miután a hír percek alatt végiggyűrű­zött a városban. A kisiparos, aki hozzávető­leg évi 50—60 ezer forint jö­vedelmet ismer be, s mint­hogy iparának fenntartási költsége körülbelül 20 ezer fo­rintba kerül, 30—35 ezer forint jövedelem után adózik. Vajon hogyan építette a szerény vil­lácskát, amelybe a Somogy megyei idegenforgalmi hivatal a nyári szezonban küldi a kül­földi vendégeket? — A takarítónői díj — je­lentheti ki az illető — az IBUSZ által megtérített költ­ségekből kerül ki. A villa fenntartása, karban­tartása, adója is kikerülhet esetleg az IBUSZ-költségek- ből. Továbbá saját maguk is használják házukat, és az oda- autózás sem két fillér, a köte­lező biztosításokról nem is be­szélve. S itthon, Nagykőrösön is meg kell élniük a havi 2—3 ezer forintos jövedelemből, ha nem is urasan, de tisztessége­sen. Vajon hogyan győzi pénz­zel mindezt a kisiparos? Erre kerestek választ a gimnazisták és a felnőttek is. — Takarékoskodni kell, jól be kell osztani a kis jöve­delmet — hangzott a válasz. S ami még érdekesebbé te­szi az egészet: a kisiparos adó- mérséklést is kért a városi tanácstól, hogy szerény jöve­delméből megélhessen. Takács Paula A mérleg nyelve inog Repül a felvágott, a hús, a szalonna. A mérleg nyel­ve tiltakozóan remeg. S mire megáll, szegény, már hullhat is vissza a nullára, mert aki a túlsó felén áll, fejben, pillanatok alatt ki­számította a középarányt, s már írja is lendületesen a papírra az árat. Az élet gyors, vár a sor, és már a következő vevő óhajára kell figyelni. S lehet, hogy csak a nem elég korszerű mérlegekben van a hiba, hogy nem mutatják a súlyt azonnal, el sem billenve a valós eredménytől. Hallottunk már olyanról, hogy némely boltnak sok ezer forint többlete volt. Ugyan miből? Valami olyasmiből, amit a mérleg nyelvének gyakori billegé­se jelez. Sok dekányi, fél­dekányi bosszúságból, me­lyekért az innenső oldalon álló nem is tartja érdemes­nek a vitát. Mert minek mondja el, hogy ha nem dobják, csak teszik a felvá­gottat, a húst, a szalonnát a mérlegre, akkor a mérleg nyelvének könnyebb az igazságot mutatnia. Miért őrölje idegeit a felesleges vitákkal, amelyek a rosszul kettévágott kenyér körül alakulhatnának ki, vagy éppen arról, hogy érdemes- e magát fárasztani az el­adónak a buci lemérésé- vel? A mérleg nyelve egyelő­re inog, mintegy példázva a kereskedelem jelenlegi helyzetét. Hiszen többet, jobbat, gyorsabban tudunk vásárolni, mint akár né­hány évvel ezelőtt is, csak éppen szívesen túladnánk már az elkerülhető apró idegességeken. (miklay) KÉRDÉSEK - VÁLASZ NÉLKÜL Csábító ajánlat Megnyírták a birkákat JOBB ÉS TÖBB A GYAPJÚ Deák Dénessel, az ÁFÉSZ i bőr. toll és gyapjú átvevőjével ! beszélgettünk. — Miként sikerült a birka­nyírás? — Nagykőrösön a juhte­nyésztésnek hagyományai van­nak. A juh hasznosítja a leg­silányabb legelőterületet. Hú­suk. szaporulatuk jó jövede­lemhez segít, hasonlóan a gyapjú is. Juhászatok főleg a termelőszövetkezetekben van­nak, de akadnak magán juhá­szatok is. A külterületen, Nagykőrösön és Kocséron egy­aránt, a háztáji gazdaságok­ban is tartanak birkát. Eddig kétszer vettünk át gyapjút. A minőség is, meg a hozam is több és jobb a többévi átlag­nál. Az Arany János, a Dózsa, a Hunyadi, a Szabadság, a cse- mői Rákóczi és Üj Élet ter­melőszövetkezetek hozták el eddig a gyapjútermést. Várunk még a Petőfi, illetve a kocséri Űj Élet termelőszövetkezettől is nagyobb mennyiséget. — A közös gazdaságokban egy-egy birka gyapjúhozama 4 és fél kilogramm, de akadt olyan jószág is, amely az 5 kilogramm gyapjút is leadta. Egy kilogramm első osztályú gyapjúért 73 forintot fizetünk. VÁLASZ CIKKÜNKRE A dísztávirat késhet Miért késik a távirat? cí­mű, május 18-i cikkünkre vá­laszolt a Budapest-vidéki Pos­taigazgatóság üzemviteli ve­zetője, Neer József. A panaszt kivizsgálta, és megállapította, hogy a balla­gások és az anyák napja ide­jén a hivatal meglevő alkal­mazotti gárdájával nem tudta ellátni a megnövekedett for­galmat, ezért csak a követke­ző nap kézbesítették a dísz­táviratokat. A távírószabály­zat 31. paragrafusának 2. pontja szerint: „A dísztávirat- lapon kézbesítendő táviratot forgalomtorlódás esetén a posta az egyéb táviratokat követő sorrendben továbbítja és kézbesíti.” (A baj csupán az, hogy a szabályzatot a lakosság nem ismeri. — A szerk.) SPORT KOSÁRLABDA A körösi kosarasok NB III- as találkozójukat itthon vív­ták, a megyei bajnok tavaszi bajrámérkőzéseit pedig Mo- noron és hazai pályán. NB III férfi Nk. Ped.—FÖSPED Szállí­tók (Bp.) 72:62 (38:28). Nk.: Ruttner Gy. (14), Ábrahám T. (15), Mester (12), Zsákai (25), Sz. Nagy (2); csere: Molnár (2), Pap dr. (2). A gépjármű­vei érkező vendégek negyed­órát késtek, s mivel e sport­ágban nincs várakozási idő, a bírók le is zárták a jegyző­könyvet, amely szerint a ran­gadó 2 pontja biztosan a körö­sieké lett volna. A hazaiak igen sportszerűen belementek a lejátszásba, s 35 perccel ké­sőbb kezdődött a mérkőzés. Hétköznap is mintegy 180 né­ző figyelte a színvonalas mér­kőzést. A körösiek kezdtek jobban, jól járatták a labdát, s főleg támadásban volt igen sok jó akciójuk. A10. percben 20—13 volt az állás. Ezután a hazaiak védekezésben né­hányszor kihagytak, s néhány támadásvezetésük is pontatlan volt, de szünetig mégis sike­rült az előnyt növelniük. A II. félidei pár perces pontat­lan dobások után az ötlete­sebb hazai támadások több­ször tapsot váltottak ki. A 28. percben, 52:38-nál, a körösi középjátékos kipontozódott. A magasabb ellenfelek ellen te­rületvédekezésre álltak át a körösiek, a FÖSPED 4 pontra feljött, -e közülük is több fiú kipontozódott, s a hajrában az igen jól koncentráló körösiek biztosan győztek. A Toldi tor­nacsarnokába!. megismert Mi- hályovszki, valamint Szedlák körösi pályán hosszú évek óta nem látott, páratlan játékve­zetést mutatott. Megyei férfi ifjúsági Nk. Ped.—Ceglédi Mezőgaz­dasági Technikum 70:29 (39:10). hegjobb dobók: Rutt­ner Gy (39), Körtvélyesi (10), Boros (10). Nk. Ped.—Monori Gimná­- hét győzelem zium 76:30 (32:8). Ld.: Ruttner Gy. (44), Spindelbauer (14), Zubány Sz. (10). Megyei fiú serdülő Nk. Ped.—Monori Gimn. 40:30 (12:16). Ld.: Molnár (18), Boros (18). Megyei női ifjúsági Ceglédi 1TSK—Nk. Gimn. 45:14 (18:5). Legjobb dobó: Il­lés (7), Patai (4). Nk. Gimn.—Nagykátai Vö­rös Meteor 2:0 (játék nélkül), a kátaiak nem érkeztek meg. Megyei leány serdülő Nk. Ped.—Monori Gimn. 19:4 (10:2). Legjobb dobók: Bielik K. (7), Zsoldos (4), Tóth (4). Nk. Ped.—Ceglédi 1TSK 58:10 (32:2). Legjobb dobó: Tóth (16), Bielik K. (10), Veszprémi (9), Becser (8). A Nk. Gimn.—Ceglédi ITSK mérkőzésen a körösiek csak kevés játékossal jelentek meg. az iskolai kirándulások miatt. SZOMBATI MŰSOR Modellezés Balatonfenyves: országos vi­torlás hajómodellező-bajnok- ság. S. Z. Mit látunk ma a moziban? Csoda olasz módra. Színes szinkronizált olasz vígjáték. Kísérőműsor: CsOKoK. Előadások kezdete: 6 és f órakor. — ötezer külföldi Apaj pusztán. Két hónap alatt — április elsejétől május végé ig — ötezer nyugati turista tekintette meg a Kiskunsági Állami Gazdaság Apajpusz- tán rendezett lovasbemuta­tóit. ( Kilenc mérkőzés

Next

/
Thumbnails
Contents