Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-10 / 135. szám

1972. JÜXIUS 10., SZOMBAT IWT UECVKt 'sJCíriap ífjfátaj A Pest meeyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat szentendrei vJ V U1 DI 11 cl L aLl_/ gyárában a nyomtatott áramkörű paneleket modern berende- J , zéssel maratják. Az új gépet az NSZK-ból importálták, keze­lese egyszerűbb, kapacitása a többszöröse a réginek. Foto: Urbán Balaton és olimpia Új termékek a papírgyárból A Papíripari Vállalat szent­endrei gyára negyedévenként jelentkezik valamilyen új ter­mékkel a papírüzletekben. Leg­újabb gyártmányuk az olim­piai mappa. Ebben 10 levél­papír s boríték található. A címlapot az öt karika diszíti, alatta pedig az eddigi olimpiai játékokat rendező országok színes zászlói találhatók. A mappából 100 ezer darabot rendelt a kereskedelem. Százötvenezer megrendelése van a gyárnak a Balaton le­vélpapír- és borltékíkészletre. Ebben ugyancsak 10 levélpa­pír és boríték van. A címlapot színes balatoni tájkép diszíti. A Balaton-mappa kiadása egyébként hagyománynak szá­mít. Meg-megújuló formában minden esztendőben elkészíti a gyár. Szeretnék a piacot ellátni az úgynevezett ablakos borí­tékkal is. Ezzel különösen a hivatali levelezést könnyíte- nék meg, mivel a vállalatok­nak, intézményeknek nem kel­lene a borítékokat megcímez­ni. Elegendő megrendelés ese­tén kezdik meg az ablakos boríték sorozatgyártását, me­lyet háromféle színben és há­romféle nagyságban készíte­nek majd. „FÁRASZTJÁK" A BETONT Vizsga - 25 tonna alatt Az építőiparral szemben megnövekedett követelmények csak úgy elégíthetők ki, ha minden területen, így a szer­kezetépítés területén is újat, korszerűt alkalmazunk. Űj szerkezetek alkalmazásakor felmerülnek új problémák is, melyeknek megoldására az ipar eddigi tapasztalata nem elégséges — ezek felderítésé­re végzik kísérleteiket a szak­emberek az Építéstudományi Intézet szentendrei telepén. A város vízellátása szem­pontjából fontos téma a feszítettbeton nyomócsövek külső élterhelésre való vizsgálata. Egyébként ezeket a csöveket a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek szentendrei gyárában ké­szítik, s forgalmas utak alatt vagy vasúti, közúti töltéseknél építik a föld alá. Mivel jelen­tős külső nyomás nehezedik rájuk, vizsgálni kell, mennyi az a nyomás, amikor a cső szétreped. A legnagyobb erő, mellyel ezeket a csöveket nyomják, folyóméterenként 25 tonna. Közben elektromos úton mérik a sugárirányú alakváltozásokat, és figyelik, mikor észlelhető szabad szem­mel az első repedés. Szentendrén vizsgálják az előregyártóit elemekből épített hídszerkezeteket is. Ugyanis a vasbeton vagy feszí­tettbeton elemekből könnyen és gyorsan összeszerelhető a hidak felső szerkezete, azon­ban nem mindegy, hogyan kapcsolják ezeket össze, hogy ezek az áthaladó járművek alatt egyformán hajoljanak meg. Szentendrén azt az opti­mális megoldást keresik, mely ez összekapcsolás kialakítása szempontjából a legkevesebb ráfordítást jelent. A gépko­csi kerekeinek megfelelő el­rendezésben terhelik az erre a célra felépített elemet, különleges berendezéssel végzik a „fárasztási”, s közben mérik az egyes ele­mek lengését és a kapcsolóele­mek igénybevételét. Szentendrén az ÉTI telepén vizsgálják az UVATERV kö- zépnyílású hidaknak tervezett szerkezetét, melyhez — a gyár­tástechnológiája és szerkezeti vizsgálat után — a szentend­rei betongyár gyártja az úgy­nevezett hídgerendákat. Lesz-e melegvízű strand? A papszigeti strand termé­szeti szépségével vonzza a lá­togatókat, de a medencék vi­ze 17 fokos. Az úgynevezett előmelegítő medence a külön­böző kísérletek — fekete fó­liával takarták be, gondolván, így hamarabb melegszik a víz — ellenére sem hozta meg a várt eredményt. Éppen ezért nemrégiben próbafúrást vé­geztek a szigeten meleg víz reményében. A vízügyi szak­emberek percenként 400 liter hozamú, mintegy 60 fokos vízre számítottak, ezzel szem­ben egy 39 fokos, percenként 250 litert adó forrást találtak. Most azt vizsgálják, hogy ez a vízmennyiség milyen cserét tesz lehetővé a medencékben. Ha keveréssel el tudják érni az állandó 21 fokot, akkor ér­demes beruházni. Ha a kísér­letek sikerülnek, a strand egy medencével gazdagodik. Ebben az esetben ugyanis felszaba­dul az előmelegítő medence. A papszigeti strandon egy hidegebb vizű, egy 24 fokos strandoló, és meleg vizű gyer­mekmedence (ez van a leg­közelebb a fúráshoz) állhat majd a hazai és külföldi láto­gatók rendelkezésére. I ||g| KEVÉS AZ IPARI TANULÓ Nőtt ff termelékenység és a bérszínvonal a szentendrei szövetkezetekben Szentendre iparában a há­rom — minisztériumi irányí­tás alá tartozó — nagyüzem mellett fontos szerepet tölte­nek be munkaalkalom, fog­lalkoztatottság és termelési érték szempontjából a kisipa­ri szövetkezetek. A múlt évi működésükről, gazdálkodási eredményükről nemrégiben elkészült összesítőértékelés megállapítja, hogy — a Vas- kazánipari Szövetkezetét ki­véve — valamennyi ktsz-ben jelentősen emelkedett a ter­melés és az egy főre jutó ter­melékenység az 1970. évihez képest. Az említett szövetke­zetnél viszont nemcsak a ter­melés csökkent lényegesen, hanem a nyereség is, és visz- szaesett a termelékenység. A bedolgozók javára A szövetkezetek múlt évi eredményeik 39,4 százalékos emelkedését minimális kész­letnövekedéssel érték el, ami a forgóeszközök forgási se­bességének javuló ütemét mu­tatja. Ellentétben a sok he­lyütt kialakult gyakorlattal, a szentendrei szövetkezetek nem törekednek indokolatlan lét­számnövelésre. A helyes mun­kaerő-gazdálkodás különösen jó példáját adta a Szolgáltató Ipari Szövetkezet, ahol a tény­leges állomány arányát úgy redukálták a bedolgozók javá­ra, hogy közben nem csökkent a termelés. Megkeresni az okokat A szakmai utánpótlás vi­szont valamennyi szövetke­zetben gondot okoz: vissza­esés van az iparitanuló-kép- zésben, méghozzá olyan mér­tékben, ami már feltétlenül alaposabb vizsgálatot és in­tézkedéseket sürget. A szövetkezetek bérszínvo­nala 1971-ben átlagosan 1,4 százalékkal emelkedett. Me- gintcsak kivétel a Vaskazán- ipari Szövetkezet, ahol csök­kent és a Szolgáltató Ipari Szövetkezet, ahol stagnált. Ez az 1,4 százalékos emelkedés — természetesen — nem tükrözi a személyi jövedelmek pontos alakulását, hiszen a béreket a részesedési alap is befolyásol­ja. Fejleszteni a részesedésből Az értékelés végül figyel­mezteti az illetékeseket: nem minden szövetkezet élt a gaz­dasági szabályozók azon le­hetőségével, hogy c részesedé­si alapból bizonyos összegeket átcsoportosíthatnak a fejlesz­tési alapba. Nagy hiba, hogy éppen ott nem tették — a Vaskazánipari és a Szolgálta­tó Ipari Szövetkezetnél —, ahol feltehetően a legindokol­tabb lenne. ny. é. Összefogással a városért A lakosság további támogatását kéri a tanács A szentendrei tanács közel­múltban megtartott ülésén egyebek között jelentés hang­zott el a társadalmi munka szervezésének eddigi eredmé­nyeiről. Mint ismeretes, Szentendre tavaly több mint 11 millió forintos tel­jesítésével első lett a me­gye városainak fejlesztési és szépítési versenyében, s ez bizonyos — megalapozott — reményeket ébresztett ez évre is. Nos, az eddigi válla­lások figyelemre méltóak, és még inkább örvendetes, hogy a tervek a megvalósulás útján haladnak. A járdaépítés megkezdődött, az eddigi vállalások szerint 19 utcában összesen 4320 mé­ter járda épül meg. Elsőként a Kövidinka utcában és a Vasúti villasor csatlakozó szakaszán fognak munkához a lakók, a sort a Csabagyöngye A házon tábla: Óvoda — alatta: Kindergarten. Duna- bogdányban a tanácsházán és más középületen is kétnyelvű a felirat: magyar és német. A lakosság jó része német eredetű, bár — mint mond­ják — otthon, a családban sem beszélik a nyelvet. Az általános iskolában a gyerekek nyolc évig tanulhat­nak németül. Nemrégiben az óvodában is bevezették a né­met nyelvű foglalkozásokat, hogy az elsősök könnyebben tanulják majd a betűket, s a nyelvet egyszerre. , Gyorsvizsga' Megkérem Egyiid Lajosné óvónőt, rendezzünk egy rög­tönzött vizsgát, úgyis vége a tanítási évnek. A nagycsopor­tosok közül huszonketten je­lentkeztek németre. — Miről tanultatok? — kérdem a hirtelen elcsendese­dett gyerekeket, magyarul. Tucatnyi kéz emelkedik a magasba, az óvónő Lang Ildit szólítja: — Die Puppe... — És még? — Die Familie, das Haus, die Tieren (a családról, a házról, az állatokról) — so­rolják a gyerekek a szavakat kórusban. Az óvó néni rámu­tat a tárgyakra, s ők néme­tül válaszolnak. — Verset is tudtok? Lang Feri, Gányi Pista, Kristóf Feri jön a terem kö­zepére és szaval Brumiról, a játékmackóról. Belejöttek a szereplésbe, mert többen mondják: anyák napjára is tanultunk verset. A köszöntő első sorát még Lang Ildi és Ohát Erika kezdi: „Spat am Abend, Früh am Morgen .. — a folytatást viszont már valamennyien szavalják. Hetenként kétszer Az óvodában hetenként két Utalómmal tartanak német órát. A gyerekek nagy kedv­vel, játékosan ismerkednek környezetük fontosabb sza­vaival, megtanulják a család, a színek, a testrészek neveit és az alapvető igéket. Egysze­rűbb mondatokat is tudnak. Hozzák a tízórait, tejet kif­livel. Kristóf Feri máris bi­zonyít: — Ich trink Milch (én tejet iszom). — Azt hogy mondjátok: „Apa dolgozik?" Bogdán Karcsi kész a vá­lasszal : — Nem tanultuk. A német foglalkozásokról egyébként óravázlat készül. Amíg a füzeteket lapozgatom, Együd Lajosné szabadjára engedi a gyerekeket. Pillana­tokon belül a szót sem érte­ni. Ha üzemben lennénk, a szakszervezet biztos mérné a zajszintet. Itt azonban ezt annyira megszokták, hogy csak az „idegen” hallja meg. Az óvónő kettőt tapsol, elhall­gatnak. — Köszönjetek! — Auf Wiedersehen! S. I. utcaiak zárják, augusztus vé­gén. Az 1. számú óvoda két foglalkoztató teremmel bővül, ugyancsak társa­dalmi összefogásból, s itt mindenekelőtt a szent- endr i kisiparosok járnak az élen. Az építkezés tervei el­készültek, maga az építkezés a közeljövőben kezdődik. Ha minden az eredeti elképzelé­sek szerint sikerül, akkor már az idén szeptemberben az ed­diginél ötvennel több kisgyer­mek járhat óvodába. A tanácsülés — miután az eredményeket tudomásul vet­te — megállapította: az eddi­gi társadalmimunka-felaján- lások elmaradnak a várttól. A jelek szerint a lakosság nem értesült kellőképpen a tanács terveiről, nem volt megfelelő a szervező munka. Az évnek azonban még több mint a fele hátra van, a ta­valyi sikeres szereplést meg lehetne ismételni. Ehhez kér­te az ülés a tanácstagok, a népfrontaktívák, a lakosság támogatását. Ezután a tanácsülés jóvá­hagyta a végrehajtó bizottság javaslatát: ötvenegy szentendrei la­kosnál: és öt intézmény­nek, illetve szervnek elis­merő oklevelet adott tavalyi kiemelkedő társadal­mi munkájáért. Nevüket meg­örökítik a város évkönyvében is. (d. g.) Sajnos, a kék papírra írt le­vet igaíat mondott: a szent­endrei tempiomuomb íelujnas- ra szorul. Annáit íuején a váro­si tanács nagyon sou pénzt ál­dozott rá, voit is látszata. Sul- szerü, alacsony tegiakeruest emeltek, masszív oszlopossal, amelyeset negyszogietes ko- sapkaval láttán el. A sima te­repet lelszorták sarga sóderral. Füvesítettek, megnyjrták az árnyat adó öreg lakat, végűi kényelmes, alacsony pauosat állítottak a kilátó legszebb pontjain. A templomot reiiek- torrai világítottak meg. Azóta sok tízezer turista, hazai és külföldi vendég gyónyörkö- döt innen a város, a l>una lát­ványában. Am éppen a nagy igénybevé­tel miatt a templomdomora is­mét több figyelmet kellene fordítani. A kerítés sokhelyütt megrongálódott, a téglák kila­zultak. A kösapkák szinte mindenütt elváltak a talapza­tukról, csak a súlyuk tartja őket, Illetve több közülük mar leesett, a földön fekszik. A dunai oldalon, ahol legalább tizenöt méteres szakadék tá­tong, elszakadt a rozsdás drót­kerítés. Kiég, ha meglódul a labda, az ott játszó óvodások utánafutnak és a lendületet már nem tudják lefékezni ... Két helyen magasfeszültségű kábel csonkjai ágaskodnak ki a földből, igaz, szigeteltem A dombra a városháza felöli oldalon romantikus falépcsőn is fel lehetett menni. Amikor évekkel ezelőtt megállapítot­ták, hogy már nem biztonsá­gos, a tanács — nagyon helye­sen — lezáratta. Viszont azóta sem állították helyre. A falépcső valószínűleg je­lentős összegbe kerülne. A vonzó látvány azonban, amit az idegeneknek nyújt, megér­né, hogy a legközelebbi költ­ségvetésbe belekalkulálják új­jáépítését. A téglafal helyre­állítása azonban csak az aka­raton múlik. Egy kőműves né­hány vödör malterrel órák alatt rendbehozhatja. Valöszi- nüleg elkerülte a városi tanács figyelmét mindez, hiszen olyan lelkiismeretesen törődnek a Dunakanyar fővárosának szé­pítésével, A Theátrum megnyi­tásáig még van idó ... k. m. Szerencsés gyerekek A tahitótfalui iskola 3927-es Mó­ricz Zsigmond út­törőcsapat 120 út­törőjéből, 83 kis­dobosából egyet sem találtam már az iskolában. Eperéréskor min­den kéz segítség. Horányi Sándor tanár a csapat út­törővezetője. Tőle tudtam meg, hogy tavaly ők lettek a MÉH által meg­hirdetett „Rongy­gyűjtő hetek” ab­szolút megyei győztesei. Ez alka­lomból 11 ezer fo­rint értékű aján­dékot kaptak azon a pénzen felül, amit az átadott áruért felvettek. Idén tovább folytatódott a sze­rencsesorozat. A március 20-tól május 10-ig ren­dezett „Rongy­gyűjtő hetek” al­kalmából 2700 ki­lónyit szedtek ösz- sze. Vételárként 3500 forintot kap­tak. Miután min­den kiló tiszta, vagy öt kiló ve­gyes rongy után egy darab sors­jegy is járt, az ál­talános iskola 700 szelvénnyel ren­delkezett. Nem­csak a gyerekek, a tanárok is ösz- szeszedték otthon a felesleges hol­mit, nekik is volt néhány sorsje­gyük. A május 28- án megtartott hú­záson Tahitótfa- lunak egy 2500 forintot érő, egy­személyes külföldi IBUSZ-utazást juttatott a szeren­cse, valamint két kisebb értékű vá­sárlási utalványt. Megkérdeztem: mi a sikerük tit­ka? — Titok nincs, csupán szorgalom — volt a válasz. K. M. I A Kinder gartenben Az iskolára készülnek Még van rá idő...

Next

/
Thumbnails
Contents