Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-09 / 107. szám

ffcJI HECfEI 'kJCírifif) 1972. MÁJUS 9., KEDD Könyvtárt adnak a brigádok Több száz kötetes könyvtár­ral ajándékozzák meg a Száz­halombattai Dunai Kőolajipa­ra Vállalat szocialista brigád­jai a budai járásbeli tök- anyácsapusztai külterületi is­kolát. A könyvtárat a szocia­lista brigádok képviselői szer­dán délelőtt adják át az iskola tanárainak és a gyerekeknek. \ A hortobágyi csárda falán márványtábla hirdeti, hogy Petőfi Sándor többször meg­fordult a pusztán. A költő születésének 150. évfordulója alkalmából újabb Petőfi-em- lékkel gazdagodik a puszta. A hortobágyi intézőbizottság kezdeményezésére Petői i­szobrot állítanak fel a csárda mellett. Somogyi Árpád mű­vész készíti a szobrot, amely ülő alakot ábrázol, kezében tollal. A tervek szerint a szobrot a jövő év tavaszán állítják fel. Hétköznap a műteremben Látogatás Rajki László szobrászművésznél A harminchárom éves Rajki László 1962-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán Mikus Sándor osztályában. Már középiskolás korában képzőművészeti szakkörbe járt Orosházán. A hatvanas évek végén Derkovits-ösztöndíjat kapott. Szobrai Vácott, Békés­csabán, Nyíradonyban állnak. Két éve lakik Szentendrén, az új művésztelepen. Egyik kriti­kusa írta róla: akkor alkot igazán jót, „ha elmerülhet az élet szépségeiben”. A téma csak ürügy Műtermében sok a portré és az egész alakos figura. A ha­gyományosabb megoldásokat kedveli. — Elsősorban a portrékat, a figurális kompozíciókat szere­tem — mondja. — Szerintem az igazi szobor, illetve művé­szet kifejezi a kort. — Mit tart legfontosabbnak saját korából? — Az embert. A társadalmi embert akarom kifejezni. — Témaválasztásában ez hogyan jelenik meg? — A téma csak ürügy, hogy valamit elmondjon az ember. A téma lehet egy munkás vagy egy autósztráda jelképe, mind­Kiállitási kalauz Két külföldi tárlat Két érdekes, megtekintésre feltétlenül ajánlható kiállítás­ra kalauzolom el olvasóinkat. A Műcsarnokban nézhetik meg a MAI DÁN KÉPZŐMŰVÉSZET reprezentatív tárlatát. Fest­mények, szobrok, grafikák lát­hatók il^, izgalmas élményt jelentenek. Ha a szobrokról beszélünk, akkor a hagyományos értelem­ben megszokott szobrokra gon­dolhatunk. Térplasztikák, for­majátékok inkább ezek, sok­szor meghökkentő fantáziaszü­lemények. Mégis vonzzák a te­kintetet, sugallják a gondola­tokat. Peter Bonnan rozsdás­nak ható nagy, zömök vasosz- lopai finom hullámzó formá­jukkal, mintha kidobott és többé nem használt ócskava­sak lennének, kidobott, többé nem használt — illetve elhasz­nált, berozsdásodott — figu­rák. Egon Fischer egészen más, egy szobrász számára eléggé meghökkentő anyaggal dolgo­zik: vattával. Vattát helyez el különböző alakú fehér fából készült állványokon, tartók­ban, kevés illúziót keltve ezzel a spekulációjával. Aztán találhatók itt olyan alkotások, amelyek a hagyo­mányos képzőművészeti alap­kifejezésekbe nem férnek be­le, tehát nem szobrok, nem festmények, nem rajzok, dehát a mindenáron való meghök­kentőét már megszoktuk, azért 'sem döbbenünk meg, legfel­jebb mosolygunk. Mosolygunk, amikor meglátjuk Steenberg vasláncait egymás után szép mértani rendben felsorakoztat­va, ahogy lógnak, mint a kerí­tésláncok. Ha akarjuk, nem mosolygunk, hanem a bilin­csekre, embertelenségekre gondolunk, ha elég merészek vagyunk ehhez. Vagy szóra­kozhatunk, ha van kedvünk, amikor észrevesszük Hansen „Szórakoztató kép 52 részben, üdvözlet az év minden szerdá­jára” című produkcióját, amely 52 különálló képkocká­ból áll, hasonlóak az intelli­genciát mérő tesztek kirakós játékaihoz. Rosenfalck fából összeerősített kompozíciói — golyókkal, rongyokkal, drótok­kal, szegekkel — már illúziót keltőbbek, harmonikusabbak, szépek is találhatók közöttük. A festők közül Loui Michael képei tetszettek a legjobban. Feltűnő, játékos színeikkel, mesevilág tárul fel festmé­nyein, de modern mesevilág, azt is mondhatnám, nem a népmesékre, hanem a modern metropolisokra emlékeztető mesevilág. Rasmussen még fo­kozza a gyermekdednek tűnő játékosságot Általában jellem­ző ezekre a dán festőkre, hogy háttér nélkül festett figuráik mintha gyermekjátékok mese­világát példáznák. Ez alól ki­vétel Jorgensen, aki csupán a színekkel akar hatni, figurákat nem fest vásznaira, színei is komorabbak a többinél. * A Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítótermében látható ELISABETH SCHÖLLHORN nyugatnémet festőművésznő tárlata. Korábban festett képei megmaradtak a figurális ábrá- zaláson belül, színgazdagságuk szinte posztimpresszionista. Ezekből a különben eléggé jel­legtelen képeiből fejlődött az­tán ki mai ábrázolása, amely­ben a színek uralkodnak, azok harmóniájára ügyel, a figurális elemeket elhagyta. Ezek a szép hatású képek fejlett techniká­ról és mesterségbeli tudásról tanúskodnak. Kellemes élmé­nyekkel távozhatunk erről a kiállításról. B. Gy. egy. Nálam a lényeg az, hogy élményből fakadjon. — Hadd kérdezzem akkor élményeiről! — Asztalosműhelyben nőt­tem fel, ahol az anyag, a szer­számok, a munka, a termelés volt a lényeg. Az ott dolgozó emberek viselkedése, tartása, akár egy-egy kézfogása^ is, belémrögződött. Csak idő kell hozzá, hogy az élményeket az ember megfelelő formában ki­adhassa magából. — Milyen irányzat, stílus híve? — Számomra a formát az él­mény, a téma, a mondanivaló szabja meg. Nem vagyok híve egyetlen izmusnak, stílusnak sem. Azt hiszem, az a legfon­tosabb, amit az ember ki akar fejezni, s ehhez kell min­dig megtalálni a megfelelő formát. Minden készülő szo­bornak a belső törvényeit kell feltárni, akkor minden szobor más lesz. Nekem tehát nincse­nek állandó formajegyeim, vagyis nem ismétlek meg egy- egy konkrét formát szobraim­ban. Felfedezni a szépséget —- Valóban az élet szépsé­geiben szeret elmerülni? — Ezt valaki írta rólam, de ez így nem egészen igaz. A szépséget mindig a konkrét szituáció szabja meg, nemcsak a művész találja ki, szépség van, csak fel kell fedezni. — Mennyit dolgozik napon­ta? — Tíz órát. Persze, nem fo­lyamatosan csak formázok. Ha BALLAGAS UTÁN Május 11-tól: írásbeli érettségi Mintegy 56 000 középiskolás vett szombaton és hétfőn ün­nepélyes búcsút az alma ma­tertől: országszerte ünnepé­lyesen búcsúztatták a most végző negyedikeseket. Az utol­só tanítási napon — számos régi diákhagyományt feleleve­nítve — tartották a ballagásu­kat az idén maturáló gimna­zisták, szakközépiskolások. Az 1971—72-es tanév végén mintegy 29 000 gimnazista és 27 000 szakközépiskolás ad számot felkészültségéről a nappali tagozat érettségi vizs­gáin. A miaturánsok érettségi vizsgarendje sem tartalmi, se formai vonatkozásban nem változik. Az első erőpróba május 11-én lesz, ekkor tartják az írásbeli érettségiket magyar­ból, 12-én matematikából, 13-án pedig a szakosított tan­tervű osztályok diákjai idegen nyelvből írásbeliznek. A többi tantárgy írásbeli érettségi vizsgáinak időpontja: május 15—19. Nappali tagozatokon a szóbeli érettségi vizsgák jú­nius 1-én kezdődnek. Az érett­ségi, illetve képesítő vizsgákat valamennyi gimnázium, szak- középiskola és középfokú tech­nikum nappali tagozatának június 24-ig be kell fejezni. A rendelkezés nem érinti a ze­neművészeti szakközépiskolák érettségi vizsgáira megállapí­tott határidőket. A dolgozók gimnáziumában a tanév végi érettségi vizsga írásbeli részét május 28—jú­nius 3 között, szóbeli részét pedig június 12—július 5 kö­zött kell megtartani. 14 és fél ezer „gólyát” vár­nak az 1972—73-as tanév nap­pali tagozataira a felsőoktatá­si intézményekben. Nappali tagozatokra a jelentkezés be­fejeződött, esti és levelező ta­gozatokra május 15-ig fogad­ják el a felsőoktatási intézmé­nyek a jelentkezési lapokat. A felvételi • vizsgákat valameny- nyi tagozaton június 26. és jú­lius 31. között tartják. Az általános és középiskolák nappali tagozatain június 8-a az utolsó tanítási nap. valakiről szobrot készítek, ak­kor először tanulmányozom, könyveket olvasok hozzá. Ha pedig már kész a szobor, és mondjuk kőbe kell faragni, akkor először elkészítem a kőfaragó szerszámokat. — Saját maga faragja köbe szobrait? — Igen, mert a kőfaragó vál­lalat rutinos kőfaragói min­denütt egyformán faragnak. — Könnyen belelendül a munkába? — Ha már egyszer elkezd­tem, igen. De amíg az ember nekilát ... Csak úgy lehet dol­gozni, ha az ember belelendül a ritmusba. Amikor ide kiköl­töztünk, be kellett rendezked­ni; a bútorokat is mi csinál­tuk ... A környezetet is meg kellett szokni. Most már — két esztendeje lakunk itt — érzem is a munka ritmusát. Az ember szeretető — Min dolgozik most? — Dunaújváros egyik terére készítek szoborkompozíciót, játszó, vetélkedő gyerekekről, megbíztak vele. Csinálom Bir- kás Imre orosházi veterán portréját, Petőfivel is foglal­kozom. Többször nekirugasz­kodtam, hogy megformázzam, úgy, hogy újat is mondjak. Ál­talában a dacos, elementáris Petőfi él a köztudatban. Egyelőre még külső és belső karakterét tanulmányozom, műveiből, róla szóló könyvek­ből. — Látom, néhány félkész szobor is áll itt letakarva. — Igen. Például a Tüntetők című kompizíció, ezt magam­nak készítettem... Hiába, van, ami egyből sikerül, van, ami nem. — Tervei? — Sokat szeretnék dolgozni. Raj ki László a múlt év de­cemberében második díjat nyert a Fiatal Képzőművészek Stúdiója kiállításán. Sok ki­állításon vesz részt. Szobraira a jól érthető, tiszta formák a jellemzők. S az emberek sze- retete. Berkovits György Ónserleg A veszprémi Bakony Mú­zeum, amely különös gazdag céhtörténeti anyaggal rendel­kezik, újabb értékes darabbal gazdagodott. A református egyházközség a múzeumnak ajándékozta a nagy múltú du- dari szabó céh ón ivóserlegét. A múzeumba került az egyik bakonyi iparos polgári kör Kossuth-címeres selyemzász­lója is. POMAZ Befejeződött a szerb napok rendezvénysorozata Befejeződött Pomázon a szerb napok idei rendezvény- sorozata. A május 1-én kezdő­dött ünnepséget — mint meg­írtuk — Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének fő­titkára nyitotta meg, s az egy hétig tartó sorozat keretében a művelődési házban kiállítást rendeztek Nyári Károly szerb néprajzi gyűjteményéből, be­mutatta műsorát a tököli délszláv művészegyüttes, elő­adás hangzott el a Pomáz környéki szerbek történetéről, s az MDDSZ központi színját­szó csoportja előadta Nusity háromfelvonásos vígjátékét Obican Covek (Egyszerű em­ber) címmel. Az utolsó napon a pomázi görögkeleti templom udvarán színes, vidám ünnepség kere­tében felelevenítették a régi búcsúszokásakat. A játékos búcsú után — progranuzáró- ként — a művelődési házban megrendezték a szerb bált, amelyen a községi nemzeti­ségi tamburazenekar szolgál­tatta a zenét. A hajnalig tar­tó táncmulatságra az ország más vidékedről is érkeztek vendégek. A Déryné Színház bemutatója Rokonok A Rokonok, Móricz Zsig- mond regénye, klasszikus le­leplezése az elvtelen korrup­ciónak, az embertelen lelkiis­meretlenségnek, a demagóg kiskirálykodásnak. Az egyik legnagyszerűbb magyar re­gény, amit valaha írtak. Test­közeli realizmusa, lélektani hitelessége érvényes társada­lomrajzát adja a becstelenség általános tárházának. Az író lánya, Móricz Virág, dolgozta át a regényt színpad­ra. Rendkívül nehéz, szinte le­hetetlen dologra vállalkozott: kevésszálú drámai csomópon­tokba kellett sűrítenie ennek a sokszálú epikának leíró izgal­mát A regény legfontosabb momentumait gondolatait átmentette, szinte hiánytala­nul. A nagy író gazdag motí­vum-tárházát azonban le kel­let egyszerűsítenie. Igaz, en­nek csupán a főhős logikus jellemrajza látta kárát: a nincstelen, senki kis kultúrta- nácsnokból hirtelen lett fő­ügyész, — dr. Kopjás István plebejus elhivatottsága, radi­kalizmusa szépen bontakozik Módszertani kísérletek Sokoldalú továbbképzés Néhány sorban hírt adtunk már arról, hogy az oktatási reform hathatósabb megvaló­sítását elősegítendő, megyei pedagógus-továbbképző kabi­net létrehozását határozta el a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Az új intézmény — amely a megyed tanács műve­lődési osztályának irányításá­val és felügyeletével fokozato­san létrehozza a szükséges szervezeti kereteket — gondoskodik a nevelők ideológiai felkészültségé­nek fejlesztéséről, a pedagógiai és a szaktudomá­nyok, valamint a szakmód­szertan legfrissebb eredmé­nyeinek megismertetéséről, a gyakorlati pedagógiai munka legjobb tapasztalatainak szé­les körű elterjesztéséről. A feladatok között szerepel a többi között a pedagógusok továbbképző tanfolyamainak megrendezése, a vezetőképzés — az iskolaigazgatók, a fel­ügyelők számára — kellő ke­reteinek kialakítása, valamint az is, hogy a képesítés nélküli nevelőket — akik száma saj­nos, eléggé nagy a megyében — a legszükségesebb ismere­tekkel ellássák. Fontos tevékenységi terü­lete a Pest megyei Peda­gógus Továbbképző Kabi­netnek a módszertani kí­sérletek irányítása, illetve azok tapasztalatainak összegezése, s ugyanakkor pá­lyázatok kiírása, s módszerta­ni kiadványok megjelentetése, valamint korszerű szemléltető­eszközök eljuttatása az isko­lákba. Az új intézmény, amelynek vezetőjévé Rudolf Ottót nevezték ki, a következő tanévtől kezdve a sokoldalú továbbképzés szilárd kereteit teremti meg. Az Apolló 72 Cirkusz ceglédi sikere Az Apolló 72 Cirkusz, si­keres jugoszláviai vendégsze­replése után, a múlt hónap­ban hazai körúttal kezdte a szezont, és úticéljában szere­pelnek Pest megye nagyobb települései is. A nagykőrösi és abonyi sikeres fellépés után szombaton Cegléden is nagy érdeklődés kísérte műsorukat. Hamisítatlan cirkuszi han­gulatot varázsoltak, amelyben helyet kapott a vidámság, a bátorság, az erő és a szépség. A cirkuszművészet klasszikus és modem repertoáriából állí­tották össze a műsort. Jelentős szerepet kaptak az Állami Artistaképző Intézet végzős növendékei. A közön­ség tapsa bizonyította, hogy jól állták a tűzkeresztséget. Ugyancsak sikere volt a Fa- ludy-ugrócsoportnak, de nem lehet említés nélkül hagyni a lovasbemutatót sem. A nyolc berber oroszlán és a Lilla névre hallgató elefántbébi ugyancsak há­lás számai voltak az elő­adásnak. Tegnap éjjel felszedték a sátorfájukat, és elvontatták a sárga cirkuszos kocsikat. El­röppent a fűrészpor és a gya- lúforgács fanyar illata, és ma este már a megye más vidé­kén serénykedik a csillogó li- bériás személyzet, s a fekete frakkos igazgató, másutt lib­ben a bájos artistalányok odros tüllszoknyája. T. T. ki, az őt behálózó korrupció természetrajza is élő maradt, de ez a színpadi Kopjás sokkal kevésbé pozitív, mint a re­génybeli. Mintha túlságosan könnyen engedné magát a ha­talomtól megrészegíteni, a gazdagságtól megkörnyékezni. Vagyis: Kopjás lélekrajza, a benne dúló háború csorbát szenvedett. Ezért eléggé köny- nyedén adja fel a harcot a színpadon, nem is csodálko­zunk, hogy így történt, hiszen ez a Kopjás annyira sem kö­vetkezetes elveihez, mint amennyire a körülményei er­re lehetőséget adnának, mint ahogy a regényben ez megmu­tatkozik. Az előadáson Szécsi Ferenc rendezésében Kopjás jelleme eléggé tisztázatlan. Hol túlsá­gosan is „plebejus” hős, hol nagyon is könnyen befonha- tónak látszik, Szigeti Géza ala­kításában még jobban elmé­lyül ez az ellentmondás, amely még a regényben hiteles lé- lekrajzon alapult. A színváltozások eléggé ne­hézkesen követik egymást. Vi­tatható megoldásnak érezzük a hosszú szüneteket a színhely­változások között. Amikor be­fejezték a színpad átrendezé­sét; megjelenik Kopjás és né­hány erkölcsi tanulsággal át­szőtt monológot mond. Talán mondhatná lehúzott függöny előtt is az alatt az idő alatti amíg a színpadon dolgoznak. Kopjás feleségének, Liná- nak, a jelleme viszont teljesen megmenekült az átdolgozás egyszerűsítéseitől. Kondra Irén hiteles, szép alakítása is hozzájárult ehhez. Fenyvesi Balázs Berci bácsi szerepében eltalált figurát hozott a szín­padra. Talán a legegyenlete­sebben Hável László alakította a ravasz, rutinos polgármes­tert. Borhy Gergely, a Nagy­takarék igazgatójának szere­pében túlságosan harsány volt. Nagy Sándor díszletei és Ri- manóczy Yvonne jelmezei il- lúziótkeltőek. B. Gy. Móra- és Szabó­emlékérem A muzeológusok és a könyv­tárosok jutalmazására a mű­velődésügyi miniszter a Köz- alkalmazottak Szakszerveze­tével közösen Móra Ferenc-, illetve Szabó Ervin-emlékér- met alapított. A társadalmi elismerésben azok a muzeoló­gusok és könyvtárosok része­sülnek, akik hosszabb időn át kiemelkedő teljesítményeket mutatnak fel, és tevékenysé­gükkel, kezdeményezéseikkel szakterületük egészének fejlő­dését segítik elő. A muzeoló­gusoknak adományozható Mó­ra Ferenc-emlékérmet, illetve a könyvtárosok elismerését szolgáló Szabó Ervin-emlék- érmet oklevéllel, illetve pénz­jutalommal együtt a Művelő-' désügyi MinisztériumbaiJ nyújtják át minden év aui gusztus 20-a alkalmából, elsi ízben már ebben az esztendő­ben. Az adományozásról a művelődésügyi miniszter a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének főtitkárával egyet­értésben határoz. i Petőfi-szobor a pusztán \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents