Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-07 / 106. szám

\

“s'kKíriap

19:2. MÄJUS Z, VASÁRNAP

Mennyit ér egy emberélet?

cik 3rtä m

I Más témáról I megírni e

; neti jegyzetemet, tegnap este azonban, a napilapok átböngészése közben, megint találkoztam egy döbbenetes, érthetetlen esettel. S. most azon tűnődöm, mennyit is ér egy emberélet.

Ember vagyok, s mert tudom, hogy nekem és mindenki másnak is csak egyetlen élet adatott, hogy nincs lehetőség ismétlésre, újrakezdésre, számomra tehát az emberélet kívül esik a mértékegységek körén. Az élet mindenkinek egyszeri, nagy lehetősége, ezért aránypárba semmi mással nem állítható. S mert író vagyok, számomra napi munkámban, töprengéseimben is az ember mindennek a közepe, kezdete és vége, célja és értelme, tehát az embert, az ember életét tartom világegyetemünk legmagasabb rendű produktumának, megmérhetetlen, megfizethetetlen értékének. Természetes tehát, hogy az egyes egyén alapvető jogának tartom azt az igényét-törekvését, hogy egyetlen életét minél há- borítatlanabbul leélhesse, hogy életét minél tartalmasabbá, elviselhetőbbé, boldogabbá tegye — sohasem mások rovására, de másokkal összefogva, közös erőfeszítéssel. Az ember életét kioltani tehát a legnagyobb bűn, mert jóvátehetetlen, mert kiegyenlíthetetlen gaztett.

Mennyit ér egy ember élete? Találhatunk erre mérték- egységet?

.---------------- társas lény,

I Az ember I aiapközege,

1-------------— éltető bazisa

az emberközösség, a társadalom legfőbb tennivalóinak körébe tartoznak tehát azok az intézkedések, rendeletek, intézmények is, amelyek szabályozzák a társadalom tagjainak együttélését. írott rendeletek, törvények és a társadalom évszázadai, évezredei

emiatt kialakult íratlan szokások, erkölcsi normák határozzák meg azt is, mit szabad tennie az egyes-•embernek, s mit tilos elkövetnie, különbén

olyan bűnt követ el embertársa ellen, melyet a társadalom — csupán önvédelemből is — köteles büntetéssel megtorol- . ni.

így és ezért találkozhatunk Itt a megmérhetetlennel, az emberi életnek a törvénykezés nyelvére lefordított értékelésével, értékrendjével is. Az egyes törvénycikkek ugyanis világosan körülhatárolva előírják, s a bírósági eljárásban pontos időegységben kimérhe- tővé teszi, hány napi, hónapi,' évi börtönnel vagy éppen halállal kell bűnhődnie annak, aki másik embertársát tettlegesen bántotta, életét veszélyeztette, és legvégül, ha a másikat gondatlanságból vagy szándékosan megölte.---------------------- az elmúlt

I Napilapjaink I években------r— ------- többször

ki

mondták társadalmunk magasabb emberi-erkölcsi normái szerint élni kívánó tagjainak véleményét, értetlenkedésüket, egyet nem értésüket egy-egy bűntettben hozott, aránytalanul enyhének érzett bírósági ítélettel kapcsolatban. Büntetőtörvényeinknek közelmúltbeli kisebb-nagyobb korrigálásában, a szocialista társadalom törekvéseihez, új normáihoz s korunk követelményeihez igazításában-fej- lesztésében nyilvánvalóan szerepet játszott társadalmunk e táborának többszöri megszólalása, igénye is.

S most azt olvasom az Esti Hírlapban, hogy Sípos Tamás huszonnégy éves taxisofőr büntetését, az első fokon hozott három és fél év helyett, a Fővárosi Bíróság másodfokon „négyévi és kéthónapi börtönre súlyosbította, öt évre eltiltotta a gépjárművezetéstől. (Az eltiltás a szabadulástól számít.)”

Hogy mi volt a bűne? — Éjszakai szolgálat közben elfogadta utasai meghívását, annyi whiskyt és sört ivott, hogy utána közbeiktatott, otthoni, pár órai alvás után reggelre sem józanodott ki. „Reggel, az utolsó fuvar után, közepes alkoholos állapotban nyolcvan kilométeres sebességgel vezette a taxit, most már utasok nélkül, hazafelé! ‘A XI. kerületben egy mellékutcában haladt. Járműforgalom nem volt. A sofőr mindössze két gyalogost látott maga előtt hetven-száz méterre az út jobb oldalán. Egy munkába igyekvő 27 éves asszony kézen fogva vezette hároméves kislányát. A napközibe akarta vinni. A sofőr úgy gondolta (!?), kikerüli őket, de ez nem sikerült... Az anyát már nem tudták megmenteni.”-------------------X—- hogy

A Ijöszomorulll), I nem--------------------- — egyedi

es

et ez, nem egyetlen ember kivételes, erkölcsi összeomlása. Jó néhány év óta egyre gorombábban látható, fölerősödő, aggasztó tendencia ez társadalmi életünkben: ijesztő gyorsasággal és mértékben durvulnak az emberi kapcsolatok. Hihetetlen, hogy menynyire elragadtatják magukat különben iskolázott, művelt emberek is, ha vitatkoznivaló- juk támad ismeretlen vagy ismerős embertársukkal, hogy milyen meggondolatlanul és mosdatlanszájúsággal röpködnek az ocsmány és becsületsértő szavak. És hogy milyen könnyen lendül ütésre a kéz, milyen gyorsan kerül elő a kés," a balta, és sebesíti meg a másikat súlyosan, halálosan.

Nemrégiben egyik napilapunkban olvastam az elgon- dolkoztató-myugtalanító adatokat újabb „elsőbbségünkről: a gyilkosság statisztikájában Európában Magyarország áll az „előkelő” harmadik helyen. Legutóbbi, most megjelent statisztikai zsebkönyvünkben olvashatók az 1948—1958- és az 1970-es esztendő ide vonatkozó adatai. Eszerint ebben a három évben motorosjármű-bal- esetek következtében meghalt: 307, 521, 1717; összes egyéb baleset következtében 2427, 2666, 3909 ember. S végül: Az összes egyéb külső ok (azaz gondatlanságból és szándékosan történt emberölések s a bírósági ítéletek alapján végrehajtott kivégzések) következtében elpusztult: 254, 255, 277 ember az említett években.

__________________ kiváltó

I A háborgásaimat | esetek

l-------------—------------- mappájában itt várakozik egy március 11—i újságcikk is, amely az előbbinél is hihetetlenebb ügyben hozott ítéletről számolt be. „Berki Sándor 30 éves gépkocsivezető, tiszavas- vári lakos ... egyik este ittas állapotban a tsz pótkocsis vontatójával elindult a szomszédos községbe, hogy ismerősét meglátogassa. Amikor a vontatóra ült, elhatározta (!!!?), hogy az első szembejövő járműnek vagy gyalogosnak nekihajt. Az első szembejövő egy gyalogos volt, aki az út szélén tolta kerékpárját. Berki hirtelen áttért az út bal oldalára, és elgázolta a férfit, amitől az agyrázkódást és egyéb sérüléseket szenvedett...” Fellebbezés következtében .. 'a megyei bíróság szándékos emberölés kísérletéért vonta felelősségre, és ötévi szabadság- vesztésre ítélte, valamint öt évre eltiltotta a gépjárművezetéstől ...”

Tudom, hogy bíróságaink a tételes jog alapján és legjobb lelkiismeretük szerint ítélkezne^. Mégis elgondolkoztató: ilyen kevéssel kiegyenlíthető egy ember megölése? Négy év egy kisgyermekét napközibe kísérő fiatal anya halálra gázolásáért? És ki adja vissza a gyermeknek az anyját? Ki neveli fel? És miként térhetnek vissza a volánhoz ilyen emberek? Nem kellene ilyen esetekben törvénykező eljárásunkban fokozottabban alkalmazni — a humánus szempontok mellett — az elrettentés, a megtorlás jogos-szükséges társadalmi szemponját is?

.----------------- hogy sokan

I Bizonyos, I jobban meg-----!—-------- gondolnák, vesz

élyeztessék-e gyanútlan embertársaik életét, és nem lendülnének oly könnyen csapásra az öklök, nem kerülnének elő oly gyorsan a kések, husángok, és százszor is meggondolná minden gépkocsikormánynál ülő, agyongázolja, halálra gázolhatja-e embertársát, elveheti-e a másik egyetlen, soha többé meg nem ismételhető életét.

Gergely Mihály

A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ BEMUTATÓJA

Nem mindenki j

Díjkiosztás az egészségügyi filmszemlén

Az első felvonásban Baby

Hüttner amerikás magyar hölgy, megérkezik Budapestre hugáékhoz: dr. Golubovszky

Sándorékhoz. Természetesen Hüttnemének van pénze, mégpedig dollárban, Golubovszky-^ óknak viszont nincs pénzük, még forintban sem. Mi következik ebből? Logikus, hogy Golubovszkyék számítanak Hüttmerék pénzére, rokoni alapon, vagy legalábbis áján- dékokra, egy kis segítségre. Ám ’ Hüttnerné példálózgat, hogy ő bizony nagyon megdolgozott a pénzért, napi tizenkét órát egy szűcsműhelyben, a húgának meg azért nincs bizonyára pénze, mert nem szeret dolgozni, meg azért, mert élhetetlen a férjével együtt. íme az első konfliktushelyzet: a szegény, de kapzsi rokon, és a gazdag, de szívtelen rokon. Persze pern ilyen egyszerű ez az egész: Hüttnerné ugyanis szakadatlanul visszaemlékszik fiatal korára, amikor Aradon szerelmes volt. Vonzalma nem teljesedhetett be, mert ágról- szakadt szegény volt, a fiú szülei ellenezték a házasságot. Íme a második konfliktus: Hüttnerné szerelme sohasem lehetett teljes, boldogtalan életet élt. Annál is inkább, mert férjét mindig utálta. Milyen is ez a férj?

Megtudjuk a második felvonásból, amely Amerikában játszódik. Hüttner kiégett, becstelen, pénzsóvár, feleségével kutya-macska viszonyban él. Mindegyik a másik halálára vár, hogy egymás pénzét megVarga Csilla

Előádóművész-gárdánk bővelkedik fiatal tehetségekben. Különösen fiatal zongoristáink kápráztatnak el ragyogó eredményeikkel, I

Varga Csilla 1970-ben fejezte bé'főiskolai tanulmányait. Már főiskolás korában, 1966- ban, figyeltünk fel rá először.

Vasárnap esti zeneakadémiai szólóestjén egészen ritka és nagyszerű művészi kvalitásokról győzött meg.

Három Scorlatti-szonáta, majd Bach Olasz koncertje után az első igazán maradandó élményt Haydn c-moll szonátájának brilliáns előadásával nyújtotta. Liszt Obermann

szerezhesse. Szeretné mindegyik, a most nájuk vendégeskedő Golubovszkynét saját pártjára állítani. íme a további konfliktusok: férj és feleség ellentéte, a szegény rokon szimpátiájáért való küzdelem. Mindez miért? Mert, aki hamarabb elmegy az árnyékvilágba a H.üttnerék közül, az bizony sohasem jut el Floridába, de aki élve marad, az majd vesz ott egy kis kétszobás lakást és él, mint hal a vízben.

Szenczei László darabja egy buborékötlet sémaszerű megvalósítása. Szociológiailag felületes, lélektanilag sem hiteles, társadalmilag hibás ez a darab, amelyben visszahallhatjuk az utóbbi évtizedek amerikás magyar problémájának minden közhelyét. Ezeket a közhelyeket nagyon' únjuk, különösen akkor, ha ez a darab még megfelelően be sem tudta csomagolni az írói szándékot.

A rendező Petrik József

még elmélyítette a darab hibáit. Mozaikszerkesztése — az állandó visszaemlékezések bevágása — darabokra tördelte a játékot. Szándéka az lehetett, hogy az „amerikás magyar probléma” minden közhely-motívumát — a cigányzenétől, a bankbetétig — leleplezze, de ez a szándék visszájára fordult. Az első rész visz- szaemlékezés-jelenetei közben az aláfestő zene, az „Akácos út...” például nemhogy a hamis nosztalgiákat gúnyolta volna ki, de inkább erősítette

zongoraestje

völgyének tolmácsolásából megragadóan bontakozott ki a darab tűnődő, elégikus, nosztalgiákkal teli. szépsége. Brahms monumentális variációsorozata, a Változatok és fuga egy Handel-témára lehetőséget nyújtott a fiatal zongorista nagyszerű felkészültségének, technikai adottságainak, drámai erejének bemutatására. A mű lenyűgöző előadása az est fénypontja volt. Varga Csilla bebizonyította, hogy méltó hely illeti meg élvonalbeli fiatal zongoristáink között.

Korda Agnes

a közhelyeket, a hamis tudat romantikáját. Mindenhol kiemelte a rendezés a darab köznapi, hamis reflexeit, de nem tudta elítélő, torz tükörben ábrázolni. Egy az egyben tovább táplálta ezeket a rossz beidegződéseket.

A szereplők közül Feleki

Sári (Hüttnerné) hiteles alakít tást nyújtott. Sajnáltuk, hogy ebben az elhibázott figurában kellett színészi sokoldalúságát megmutatnia. Kamiiig Judit és Tassi Béla mértéktartóan oldotta meg hálátlan feladatát, a Golubovszky házaspár szerepében. Környei Oszkár (Hüttner) nem .tudott sokat kezdeni megiratlan, nem rászabott figurájával. Nyerges Ferenc, a csábító Giuseppe szerepében egy sokszor látott séma halvány visszfénye volt.

Szerencsésebb darabot is el tudnánk képzelni, amely a falvakba vinné a régi világ ittmaradt foszlányainak, beidegzéseinek bírálatát. Ez a darab nem válik hasznára a színház műsorpolitikájának.

B. Gy.

A N agykőrösön rendezett

II. egészségügyi amatőrfilmszemle 28 alkotásának vetítése után pénteken az éjszakai órákig tanácskozott, vitatkozott a zsűri, amíg meghozta döntését. A dokumen- umíiim-kategóriában Bogdányi Ferenc „Rettenetes emberek”, az oktatófilm-kategóriában dr. Lakos György „Hármas billentyűpótlás”, a riportfilmek kategóriájában Kovács Andorné —Szilvási Lajos: Akarat SE című filmje kapott első helyezést. Mindhárom kategóriában kiosztották a második díjakat is; a többi között a nagykőrösi Karsay István Palettizálás című filmjét is második díjjal jutalmazták.

Dr. Vasil Topuzov, a várnai filmfesztivál igazgatója bejelentette, hogy két filmet, a Hármas billentyűpótlás-t és az Akarat SÉ-t magával viszi, és bemutatják a várnai nemzetközi egészségügyi filmfesztiválon is.

Szombaton délután az eredményhirdetéssel, a díjkiosztással, valamint a győztes filmek bamutatásával fejeződött be a filmszemle.

Folytatják a palota feltárásét

Y *"v ' ‘ CöSO-vy* ■•‘fX'w-v a- -■ <s\ p»»

* >

Folytatódnak az ásatások Zsigmond és Mátyás király egykori visegrádi palotájában, ahol a műemlékvédelem 100 éves jubileumára jelentős feltárásokat végeztek és tették láthatóvá az odaérkező turisták számára.

Évszázados terv

Indokok egy közművelődési törvényhez

A PART X. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATAI, amelyek átfogják társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életünket, ha nem is közvetlenül, de közvetetten alátámasztják azokat a nagyon is pozitív igényeket és törekvéseket, amelyek egy közművelődési kerettörvény mielőbbi megalkotását szorgalmazzák. Az utóbbi négy évben történtek erre vonatkozóan lépések is.

Az országgyűlés kulturális bizottsága 1969. február 24-i ülésén , felkérte a Művelődésügyi Minisztériumot a köz- művelődési törvényjavaslat elkészítésére. Bizonyos előmunkálatok meg is kezdődtek. Djabban azonban nagyon kevés szó esik a törvényről. Pedig a szocialista szellemű közművelődési törvény megalkotása nem várathat sokáig magára. Hiszen a törvény parlamenti elfogadása nemcsak kormányzati, hanem elsősorban társadalmi igényként jelentkezik. Azt is hozzá kell tennem, hogy történelmünkben nem először.

HAZÁNKBAN a népművelés gondolata a felvilágosodás korában született meg. Kezdetben egyéni és egy helyen ható kísérletekből, de mindig az erők összefogására, s a tevékenységi kör ki- szélesítésére törekedve. E törekvésekből egy olyan társadalmi mozgalom bontakozott ki, a reformkorban, amely először itt is spontánul jelentkezett. Majd tudatosodott, s azt a célt szolgálta, hogy az új társadalmi rendet (korai kapitalizmus) támogassa, ismeretek, elsősorban gyakorlati ismeretek útján. Ma úgy mondanánk, hogy a korai magyar kapitalizmus tudatformáló eszközeként jelentkezett. Ehhez kapcsolódott a politikai felvilágosítás, és ezen keresztül a függetlenségi harcok előkészítése.

Ez a haladó társadalmi mozgalom a feudális uralkodó köröktől, s a Habsburg-háztól azonban semmiféle támogatási nem kapott.

Már az 1790-es években is voltak arra vonatkozó kísérletek, hogy a magyar népművelést intézményesen elismerjék. Erőteljesebben azonban csak az 1827-es, úgynevezett reformországgyűlésen kap ez hangot. Pázmándy Dénes ugyanis akkor beszél először a felnőttoktatás kérdéseiről a pozsonyi -diétán. Beszéde hatására igen erőteljesen fel is vetődik a törvény megalkotásának gondolata. A következő állomás 1844, amikor a Magyar Gazdasági Egyesület ismeretterjesztő munkájának támogatására, több megye megszavazza a kért segélyt 1848-ban, miután a magyar iskolaügy rendezését elhalasztják, a népművelés törvényben való szabályozása is lekerül a napirendről. A szabadságharc bukása után ilyen kérdésekről szó sem lehet. /

Közel húszéves szünet után, 1867-től ismét napirendre kerül a parlamentben a népművelés ügye. Jelentős és hosz- szadalmas vitákra is sor kerül az országgyűlésben, ahol egyik oldalon Eötvös József, a másik oldalon Irányi, Pulszky és Türr István polemizálnak egymással. Vitájuk jelentős visszhangra talál a parlamentben is és a közvéleményben is, mindaddig, amíg más kérdések el nem terelik a figyelmet a népművelés ügyéről, s végül Trefort Ágoston le nem veteti a napirendről.

1907—1908-BAN a politikai fejlődés nyomására az országgyűlés ismét napirendre tűzi a népművelési törvény vitáját. El is készül a tervezet, de a 38 paragrafusból álló javaslat nem tudott egységes álláspontot nyújtani, s a népművelési törvénytervezet ismét csak lekerül a Ház napirendjéről.

A magyar burzsoá törvényhozás egészen 1923-ig nem is foglalkozik vele. Majd az iskolán kívüli népművelési szakértekezleten hozott határozat értelmében 1928-ban Klébelsberg, Ilosvay államtitkárral beterjeszteti a parlament elé az új törvényjavaslatot, de ez a kezdeményezés is meddő maradt, mert a kormány erősen tartott a demokratikus erőktől (1919 emléke még elevenen élt). Az 1928 utáni gazdasági válságban megbukik a Bethlen-kor- mány, s ezért a javaslat csak a parlamenti jegyzőkönyvekben marad fenn. 1928 után különböző vármegyék — Pest megye is — tesznek lépéseket, de anyagi bázis híján ezek csak jóindulatú, de eredménytelen kezdeményezések maradnak.

1936. április 16-án a népművelési titkárok országos értekezletén Nevetős és Wlasics államtitkárok foglalkoznak ismét a kérdéssel. Majd a rossz emlékű Hóman Bálint kultuszminiszter ígéretet tesz a képviselőházban, hogy 1936 végére elkészül a népművelési törvény- javaslat, de ez az időszak már a háborús előkészületek ideje.

A pártok között is egyre élesebbé válik a politikai küzdelem. Az országot az uralkodó osztályok belesodorják a háborúba, s a népművelés ügye most már nem érdekli a kormányzatot. Közel száznegyvenöt év hiábavaló kísérletei után lezárul tehát a felszabadulás előtti Magyarországon a népművelési törvény ügye.

A FELSZABADULÁS UTÁN közvetlenül, a kérdés nem merül fel . olyan formában, hogy annak szabályozását törvényben igényelnék. Á kérdést ilyen formában csak 1956 után veszi elő a SZOT, majd 1968-ban a Pest megyei pártbizottság egyik ülésén vetődik fel határozott álakban a törvény megalkotásának igénye, amelyet tettek is kö-' vetnek. Képviselői egyéni törvénykez« deményezés formájában a kérdés ai országgyűlés kulturális bizottsága éli kerül. Foglalkozik a törvénnyel az Országos Népművelési Tanácskozás is, s legutóbb a Hazafias Népfront V. kongresszusán Darvas József, a kulturált*

I