Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-31 / 126. szám

4 1912. MÁJUS 31., SZERDA Áváci KISZ-kórus sikere Pest megyei énekkarok minősítő hangversenye LEGJOBB, NYILVÁNTAR­TOTT AMATÖR KÓRU­SAINK kétévenként küzdenek meg az országos minősítésért. A Pest megyei énekkarok idei minősítő hangversenye va­sárnap délelőtt Százhalom­battán, a nemrég felépült Ba­rátság Művelődési Házban volt. Nyolc énekkar műsorát hallhattuk itt az ígért tíz he­lyett; ugyanis a biatorbágyiés a nagykőrösi férfikar lemond­ta részvételét. Százhalombattán mind ez ideig nem működött énekkar. Ezért is nagy jelentőségű, hc"y épp itt került sor a hang­versenyre. A zsür. elnöke, Ma- róthy Gyula, z Kórusok Or­szágos Tanácsa főtitkára, meg­nyitó beszédében hangsúlyoz­ta, hogy a hangverseny re­mélhetően kedvezően befolyá­solja majd a jó feltételekkel rendelkező ipari településen az énekkar létrejöttét. A minősítő hangversenye­ken a kórusok vagy az előző Időszakban megszerzett helye­Kulturális központ lesz a Rung-házból — újságolta a mi­nap Szalay Mihály né, Főt nagyközség tanácsának vb- titkára. A tulajdonosáról elnevezett épület Főt kisalagi részén, a Lenin és a Béke utca sar­kán található; másfél-két ki­lométerre a nagyközség köz­pontjától, vagyis a legalkalmasabb helyen ahhoz, hogy — megfelelő át­alakítás után — kielégítse a kisalagiak kulturális-társa­dalmi igényeit. A hatalmas, L-alakú épüle­tet tavaly vásárolta meg a tanács, s az idén 250 ezer forintot fordít az átalakításra. zést akarják megtartani, vagy — kedvező fejlődés esetén — előre akarnak lépni, maga­sabb kategóriába. Érthető, hogy izgalommal teli várako­zás előzte meg az énekkarok fellépését, nemcsak a résztve­vők, de a bírálók, a szakmai közönség s a hallgatóság ré­széről is. A zsűri tagjai Tur- csány'. Emil, a Budapesti Ze­neművészeti Főiskola és Tor­nyos György, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépis­kola tanárai voltak. Gazdag, változatos műso­rokat hallhattunk, a kórusiro­dalom klasszikus alkotásaitól a legmodernebb kompozíció­kig. Jó arányban tartalmazták a műsorok Bartók és Kodály műveit, mai magyar szerzők darabjait, sőt népdalokkal és kiemelkedően szép munkás- mozgalmi dalokkal is találkoz­tunk. A kórusok programvá­lasztása helyesnek bizonyult lehetőségeik bemutatásának szempontjából is. Megfelelt a fő célnak, hogy olyan felada­„Fregoli” megoldással készülő nagyterme egybenyitva ta­nácskozások, társadalmi ün­nepségek megtartására, ketté­választva kevésbé népes ösz- szejövetelek, klubestek cél­jaira lesz alkalmas. Itt helye­zik el a nagyközségi könyv­tár fiókját is. A következő évekre ter­vezett toldaléképítkezés­sel végre otthonhoz jut a kis­alagi párt- és KlSZ-szerve- zet. Az épület másik szár­nyában már egy ideje az is­kolások ütöttek tanyát. A tulajdonos kiköltözése után további lehetőség nyílik az iskola bővítésére. tot válasszanak, amellyel meg is tudnak birkózni, amely nem haladja meg erejüket, ugyan­akkor bemutatja képességeik maximumát. KELLEMES VÁLTOZA­TOSSÁGOT nyújtott az ének­karok összetétele is. A négy Uánykórus mellett két férfi­kar, két vegyeskar és egy ve­gyes kamarakórus lépett a pó­diumra. Az együttesek pro­dukcióit azonban sajnálatos módon rontotta a kultúrott­hon rcssz állapotban levő, le­hangolódott zongorája. Az új művelődési házban igazán nagy szükséf lenne egy jó hangszerre! A minősítő hangverseny szintje elérte az ország zenei­leg fejlett megyéiben tapasz­talt színvonalat. A kórusok nagy része fejlődött, egy foko­zattal előre lépett az előző helyezéshez képest. De dicsé­ret illeti azokat is, akik meg­tartották, megvédték előző be­sorolásukat. A törökbálinti férfikar Sza­káig Mátyás vezetésével bronzkoszorút; a Vasutas Szakszervezet ceglédi veg'*s- kara, Kis István vezetésével, bronzkoszorút és bronz diplo­mát nyert. Ezüstkoszorút ítélt a zsűri a ceglédberceli Dózsa György Művelődési Ház férfi­karának (karnagy: Remete József), a solymári leánykar­nak (karnagy: Kelemen Ist­vánná), valamint az eddig minősített Táptó menti Népi Együttes leánykarának Hei- mann Győző vezetésével. Az aranykoszorút idén az ácsai leány-kamarakórus nyerte, karnagyuk Hradil György. Aranykoszorút és aranydiplomát nyert a szent­endrei városi kamarakórus, Kovács Lajos és Wolfné Ko­vács Zsuzsa vezényletével. Színvonalas, kulturált ének­lésük mellett külön figyelmet érdemelt igényes, változatos programjuk. Zongorakísérő­jük, Wolf Péter, dicséretes ér­zékenységgel alkalmazkodott a rossz hangszerhez. A LEGMAGASABB BESO­ROLÁST a Vác városi KISZ- kórus nyerte, mégpedig a fesz­tiválkórus minősítést. Ez a kategória nemrég létesült, je­lentése, hogy ezzel a minősí­téssel rendelkező énekkarok méltón képviselhetik a ma­gyar kóruskultúrát külföldi fesztiválokon, vagy itthoni nemzetközi versenyeken. A váci együttes — Bogányi Tibor vezényletével, F. Nagy Mária szólóénekével és Locz- hegyi Mária zongorakíséreté­vel — a hivatásosakkal egyen­rangú, magas színvonalú mű­vészi produkcióval ajándé­kozta meg a közönséget. Sem énektechnikai, sem zenei prob­lémák nem gátolják előadásu­kat, könnyedén oldanak meg minden feladatot, de ez a könnyedség tudatos, fegyel­mezett, koncentrált munka eredménye. Produkciójuk azt bizonyította, hogy karnagyuk, Bogányi Tibor, nemcsak jó muzsikus, hanem ugyanolyan kiváló pedagógus is. Korda Ágnes Röpülj páva Országos bemutató a megyeháza udvarán Az idén augusztus 19—20-án a megyeháza díszudvarán ren­dezik meg a Röpülj páva-kö­rök országos bemutatóját. A napokban megszületett a dön­tés, miszerint nyolcvan együt­tes, illetve szólista lép dobo­góra a bemutató két napján. Pest megyét a maglód! mű­velődési otthon szlovák me­nyecskekórusa, a jászkaraje- női művelődési ház pávakö­re, az érdi művelődési otthon bukovinai-székely pávaköre, a tápiószecsői pávakör és Gál Károlyné énekes, a Galga menti egyesített pávakör és özv. Zsíros Ferencné, a nép­művészet mestere, valamint a Vankóné, Dudás Juló vezette galgamácsai pávakör képvi­seli a találkozón. mozi! MŰSOR CEGLÉD, SZABADSÁG NAGYKŐRÖS GÖDÖLLŐ SZENTENDRE, TEREM SZENTENDRE, KERT ABONY BUDAKESZI BUDAÖRS DUNA­HARASZTI MONOR NAGYKATA JÚNIUS 1-TŐL 7-IG (A filmszínház a Kossuth Művelődési Központban tartja előadásait.) 1-2: Egy magyar nábob* Kárpáthy Zoltán 3-4: John és Mary 5—7: Szenzációvadászok 1-2: Szenzációvadászok 3—4: Felszabadítás III. 5-7: John és Mary 1-2: Dodeskaden* 3-4: Halott szemek tanúvallomása 5-7 Támadás hegedűszóra 1-2: Sárika, drágám 3-4: Különleges kiállítás 5-7: Halott szemek tanúvallomása 1-2: A bostoni fojtogató** 3-4: Szüzek elrablása 5—6: Dodeskaden* 7-8: Mr. Zéró három élete 1-2: Valaki az ajtó mögött* 3- 4: Kelepce 5— 6: Eper és vér (A filmszínház a Művelődési Házban tartja előadásait.) 4- 5: Mr. Tibbs nyomoz 1-4: Támadás hegedűszóra 5: Egyiptomi történet 6: Liliomfi 7: Csigalépcső 4- 5: Az „Angyal” elrablása 6— 7: Valaki az ajtó mögött* 1-2: Eper és vér 3-4: Valaki az ajtó mögött* 5- 6: A győztes Robin Hood 1—4: Vidékiek New Yorkban 5-7: Ványa bácsi VECSÉS 1-2: Kőszívű ember fiai 1—11. 3-4 A veréb is madár* 5: Patyolatakció 6: Az oroszlán ugrani készül 7: Mit csinál feleséged 3-tól 5-ig?* •Csak 16 éven felülieknek. "Csak 18 éven felülieknek. Jó szórakozást kiván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VALLALAT Kulturális központ Fót-Kísalagon ÜNNEPI KÖNYVHÉT, 1972 A párt és az állam a nép szolgálatában Biszku Béla válogatott cikkei és beszédei Korunk legfontosabb kérdé­seit, a párt politikáját fogal­mazza meg Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára az ünnepi könyv­hétre a Kossuth Könyvkiadó­nál megjelent könyvében, amely hazai történelmünknek legutóbbi tizenöt évét fogja össze. Biszku Béla előadásai­ban, cikkeiben, beszédeiben főleg a proletárdiktatúra idő­szerű kérdéseivel, a munkás­paraszt szövetség elméleti és gyakorlati feladataival, a párt vezető szerepével, a pártmun­ka hatékonyságával, a párt- és az államélet demokratizmusá­nak időszerű problémáival, ál­talában a szocialista demokrá­cia fejlesztésével, az állami munka vezetésének és a párt irányításának kérdéseivel fog­lalkozik. Nem egy esetben a párt nevében először ő fogal­mazta meg azokat az elméleti és gyakorlati kérdéseket, ame­lyek ma már a pártmunka, az elmélet szerves részeivé vál­tak. Ezek közül különösen a párt vezető szerepének értel­mezésével, a kommunista er­kölcs tisztaságának feladatai­val foglalkozik sokat A kérdés mindig is az volt, hogy az új feltételek között, amelyekben előtérbe kerültek a gazdasági élet, az állami munka feladatai, hogyan érvé­nyesül a párt vezető szerepe. Biszku Béla egész elméleti te­vékenységén végigvonul ennek a problematikának az értéke­lése, a párt vezető szerepének sokoldalú marxista—leninista elemzése. „Csak a párt képes vezetni és irányítani elméleti­leg és politikailag az állami és a társadalmi szervezetek ösz- szességét” — mondja mindjárt könyve első előadásában, ame­lyet 1957 májusában tartott a Politikai Akadémián. Már ak­kor megfogalmazta és azóta is következetesen vallja, hogy a harcban megedzett párt nél­kül a munkásosztály képtelen megvalósítani a társadalom állami vezetését, kidolgozni és végrehajtani a szocialista ál- hm politikáját. Hangsúlyozza, hogy a párt ezető tevékenysége nélkül em épülhet fel a szocialista irsadalom. A párt politikája s tevékenysége ugyanis befo- rásolja és átalakítja az egész olgozó nép életét, s ezért a árttagnak tudnia kell osz- ilyméretekben gondolkodnia s cselekednie, fel kell emel- ednie a munkásosztály álta- ínos érdekeinek színvonalá- a. Mindehhez az szüksé- es, hogy helyesen ítél­ik meg es egységesen értel- íezzük a párt vezető szerepé- ek fogalmát. Azoknak a kétkedőknek is átaszol, akik attól tartanak, ogy netán a párt vezető zerepe elsikkad. A pártveze- ésen és vezető szerepen első- orban a párt politikájának égrehajtását, a dolgozók aozgósítását, a pártellenőrzés aegjavítását és a kommunis- ák példamutatását érti. Hoz- áteszi, hogy a párt és a nép- ömegek között a kapcsolat kkor teljes, ha kölcsönös a ázalom. A gondolatot egy másik, a /épszabadságban megjelent rásában fűzi tovább, amikor ízt fejtegeti, hogy vannak ilyan helytelen nézetek, ame- yek szerint a pártnak, a párt- zervezeteknek minden kér­ésben közvetlenül kell dönte- űük, minden részfeladatot neg kell határozniuk, és a öbbi szerv — állami, tömeg- zervezetek — szerepe csupán , végrehajtás. „Ez az állás- iont a párt vezető szerepének naktidsta értelmezése és a égi, helytelen gyakorlat ma­radványa” — szögezi le a párt ■lvi álláspontját. Persze, arra s gondol, hogy ezt egyesek élreérthetik, és ezért mindjárt zembeszáll azokkal a néze- ekkel, amelyek a párt vezető zerepét megfoghatatlan esz- nei irányításnak tekintik, és lelytelenítik a fontos felada- ok megoldására hozott párt- latározatok szükségességét. Az effajta nézetek egyes kis- lolgári értelmiségi csoportok, •étegek hangulatát tükrözik, nondván, »a párt nem ért a lolgokhoz-«” — teszi hozzá — najd rámutat, hogy a párt ve- ;ető szerepe hatékonyabb ér­vényesülésének elengedhetet­len feltétele a különböző hely­telen nézetek leküzdése, a prakticista gyakorlat meg­szüntetése, és az, hogy min­dig a kor igényeinek megfe­lelően válaszoljunk a felvető­dött kérdésekre. Legalább olyan szenvedél­lyel érdeklődik és foglalkozik a párt eszmei tisztasága, a kommunista erkölcsi magatar­tás problematikája iránt. S ebben a kérdéscsoportban is megfogalmaz néhány fontos tételt. „Hogy a párt vezető és irányító tevékenysége zavarta­lan legyen és gyümölcsözően kibontakozzon, óvni kell apárt eszmei tisztaságát és épségét — hangsúlyozza. Majd hozzá­teszi: — A leghatározottabb eszmei harcot kell folytatni a burzsoá, kispolgári befolyás minden jelensége ellen”. Ugyanakkor nem szabad tűr­nie a szürkeséget, a frázisok hangoztatását, a tartalmatlan beszédet. Támogatni kell azo­kat a nyughatatlan embereket, akik meg akarják változtatni a helyzetet. Nem szabad hagyni, hogy letorkolják, el­nyomják őket, hogy az ügy a kényelemszeretők, a bürokra­ták befolyása következtében megrekedjen. Biszku Béla előadásait, be­szédeit, cikkeit újra és együtt olvasva az emberben kialakul egy kép szerzőjükről: sokolda­lúan képzett, a munkásosz­tályhoz, a párthoz hű, a mar­xista—leninista elmélettel ma­gas szinten felvértezett, forra­dalmi harcokban megedzett, szilárd, politikailag nagyon ta­pasztalt pártmunkás fogal­mazza meg, összegezi az elmé­leti viták és a gyakorlat so­rán felmerült kérdéseket. Min­dig a párt, a munkásosztály nézőpontjából vizsgálja a je­lenségeket, s mindig a dolgo­zók érdekében, a szocializmus ügyének szolgálatában emel szót és foglal állást. Könyve igen hasznos. Érde­mes forgatniuk a pártmunká­soknak, s mindazoknak, akik érdeklődnek a párt- és az álla­mi élet, a szocialista demokrá­cia egyes kérdései iránt. Gáli Sándor Újságolvasók Képes Évkönyve Az emberek, különösen az olvasó emberek mindig is megnyilvánuló képigénye most, a televízió korszakában különösen megnövekedett. Bi­zonyára ez is tette indokolttá, hogy az első ízben 1963-ban megjelent Újságolvasók Év­könyvét az idén képes év­könyvként vehetjük a ke­zünkbe. S mi több: valóban képes, nemcsak a fényképek és a rajzok mennyiségét, mondhatni tömegét illetően, hanem olyan értelemben is, hogy megfelelő illusztráció­ként, sőt, helyenként önállóan élő képanyagként kíséri végig az egyes fejezeteket. A Kossuth Könyvkiadónak immár tizedik kötetével je­lentkező sorozata szerkezeti változást is hozott: a korábbi gyakorlattól eltérően nem jú­niustól júniusig tárgyalja az év eseményeit, hanem egy tel­jes naptári évet ölel fel. Csak helyeselhető ez a kétségtelenül praktikusabb megoldás, amely a fontos politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális esemé­nyek jobb áttekinthetőségét szolgálja, s egyben a kötet jobb kezelhetőségét, felhasz­nálhatóságát is. Ám az isme­retesen nehéz nyomdai viszo­nyok, a lassú „átfutási idő” el­lenére is indokolt lenne meg­találni a módját, hogy az 1971-es évszámot viselő kötet ne április elejére hagyja el a nyomdát, hanem legalább az év első negyedének közepén. Ami magát a megújult soro­zat mostani kötetét illeti: meg­találhatók benne mindazok a fejezetek, amelyek az eddi­giekben beváltak, kedveltek és gazdag ismeretanyagot nyúj­tók voltak. Ezek köre ezúttal újabbakkal, nem kevésbé hasznosakkal gazdagodott. A görög diktatúra Hellasz, a demokrácia szü­lőhazája, napjaink legvére­sebb, fasiszta jellegű diktatú­rájának színhelye. Hogyan jött létre a katonai diktatúra, milyen körülmények között, milyen erők, hatalmak támo­gatásával valósította meg az ezredesek puccsa a legszélső­ségesebb reakció nyílt terro­rista uralmát, hogyan műkö­dik ez a terrorgépezet, kik a prominens vezetői, egyálta­lán, melyek a jelenlegi görög rendszer jellemzői, s milyen következtetéseket lehet le­vonni mindebből? E kérdésekre ad meggyőző választ az Európa Kiadónál most megjelent forgatókönyv­szerű dokumentum-könyvé­ben úSnitriosz Hadzisz. Óriá­si mennyiségű adatot, doku­mentumot halmoz fel, kiemel­kedő személyiségek egész so­rának a nyilatkozatát idézi állításai, következtetései alá­támasztására. Lexikon-pon­tossággal, tudományos ala­possággal sorakoztat tényt tény mellé, s ezáltal fokoza­tosan rajzolódik ki o görög diktatúra természetrajza. Mit is állít, bizonyít Had­zisz? Először is azt, hogy az 1967. április 21-i puccs győ­zelmének, a diktatúra létre­jöttének okait, előzményeit nem elsősorban a görög vi­szonyokban kell keresni. Az elsőrendű szervező, támoga­tó, a főbűnös szerepét az Egyesült Államok hivatalos és félhivatalos körei — köz­vetlenül az USA titkosszol­gálata, a CIA — játszották. Mindezt pedig az amerikai imperializmus fő stratégiai céljai: a demokratikus erők visszaszorítása, a kommunista eszmék továbbterjedésének megakadályozása, az Egyesült Államok és a NATO katonai, gazdasági pozícióinak megvé­dése érdekében. Adatok és dokumentumok egész sorával bizonyítja Hadzisz az USA aktív szerepét a puccsban, fe­lelősségét a terrorban, meg­világítja azt a szoros kapcso­latot, amely a junta legfőbb vezetői és az amerikai titkos- szolgálat között fennáll. E tényekből nagyon fontos következtetés vonható le: az amerikai imperializmus szá­mára a görög diktatúra mo­dell. Annak a mindenkori diktatúrának a modellje, ame­lyet azokban az országokban szeretnének létrehozni, ame­lyekben a demokrácia és a baloldal erői olyan mérték­ben törnek előre, hogy az már az USA gazdasági, poli­tikai céljainak megvalósulá­sát alapjaiban veszélyezteti. Hadzisz felhívja a figyelmet arra, hogy a görögországi ese­mények éppen ezek miatt az okok miatt, túlmutatnak Gö­rögország határain, hiszen adott esetben megismételhető lehet Nyugat-Európa más or­szágaiban is. Ebben az érte­lemben a görögországi ön­kényuralom nem csupán egy kis ország belső ügye. Megrázó dokumentumokat közöl a kötet a terror konkrét megnyilvánulásairól, a hala­dó erők kegyetlen, csak a fasiszta módszerekhez hason­lítható üldözéséről. A gö­rög közélet legjelentősebb sze­mélyiségeit, a görög művészek legnagyobbjait tartják fogság­ban, vagy kényszerítették száműzetésbe, mert felemel­ték szavukat a terror ellen. Hadzisz könyve a kételke­dőket meggyőzi, a közömbö­seket felébreszti, minden jó­érzésű embert harcba szólít a görög diktatúra ellen. A. Gy. t »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents