Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-30 / 125. szám

/ / A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA —------------------- -------------- - •---------- -----------­XV I. ÉVFOLYAM, 125. SZÄM 1972. MÁJUS 30., KEDD HARSANT A KÜRTSZÓ A hazaszeretet jegyében A deákvári úttörőcsapaté a vándorzászló Szombaton általános iskolás tanulók népesítették be a vá­ci Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskola hatalmas udvarát. Tíz órakor — induló hangjaira — elfoglalták he­lyüket a piros és kék nyak- kendős pajtások. A gyermeknapi díszünnep­ség elnökségében helyet fog­laltak a városi pártbizottság, a tanács, a népfrontbizottság képviselői, az általános isko­lák igazgatói. A vendégek so­rában ültek a meghívott ve­teránok, a szülők, az úttörő- csapatok vezetői. Harsant a kürtszó és behoz­ták a pártbizottság vörös szí­nű, selyem vándorzászlaját. Elhangzottak a jelentések, majd Göndöcs Erzsébet váro­si úttörőtitkár mondott be­szédet. Arról beszélt, hogy a város úttörőinek életében mindig jelentős esemény a csapatok éves munkájának értékelése, jutalmazása. Üj színt adott e munkában a sok, szabadon választható akció lehetősége. A pártbizottság elégedett a világnézeti nevelés terén vég­zett munkával. A szocialista tábor erkölcsi arculatának egyik legszebb vonása: a ha­zaszeretet. Erről tanúbizony­ságot tettek a pajtások, ami­kor összegyűjtötték a város nevezetességeit, megörö­kítették a munkásmozga­lom mártírjainak emlékét, megírták a Forte, a DCM s más gyárak történetét. Az átfestett turistajelzések, a városszépítésben való közre­működés mind-mind e szép érzés bizonyítéka. — A hazafisággal párhuza­mosan tovább kell fokozni a nemzetköziség érzését — mondta a város úttörőtitká­ra. — Erre is találunk szép példákat, „A fél évszázad a Göndöcs Erzsébet érzését „Tovább kell fokozni a nemzetköziség Lenini úton” akció, a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” ve­télkedő, a vietnami pajtások­kal való kapcsolat ápolása stb. formájában. Végül bejelentette, hogy a váci városi pártbizottság a közelmúltban az úttörőel­nökséggel együtt értékelte va­lamennyi csapat munkáját. Ennek eredményeként a pártbizottság vándor- zászlaját az 1920. számú deákvári Petőfi Sándor úttörőcsapat kapja, amely a követelményeknek leg­jobban megfelelt. Dr. Lukács Ferenc, a városi pb tagja, a városi tanács elnö­ke elismerő szavak kíséreté­ben adta át a zászlót a deák­vári iskola úttörőcsapatának. A pártbizottság a deákvári is­kolán kívül díszoklevéllel ju­talmazta a Báthory utcai és a Gábor József utcai iskolák út­törőcsapatait is, eredményes tevékenységükért. Balassi István, a városi (Foto: Molnár János) pártbizottság osztályvezetője díszoklevelet nyújtott át tíz, kiemelkedő munkát végző felnőtt úttörővezetőnek: Ko­vács Károlynénak, Lippai- Nagy Antalnénak, Fábián Lászlónénak, Hadrik Jánosáé­nak, Vásárhelyi Józsefnek, Máthé Lászlónénak, Győri Jó- zsefnének, Bíró Tiboménak, Povázsai Sándornénak és Bernáth Kálmánnak. Ezután a győztes iskola úttörőcsapatának új kis­dobosai és úttörői tettek fogadalmat, majd ünnepé­lyesen felkötötték a kék és a piros nyakkendőket. Délután több ezer pajtás el­ment az alsóvárosi sportsta­dionba, ahol nagyszabású — háromórás — műsor várta a gyermeknap ünnepelteit. Saj­nos, a rossz időjárás közbe­szólt, s a májusi zápor lehe­tetlenné tette a műsor bemu­tatását Papp Rezső TÖBB SZÁZ VENDEG RESZVETELEVEL Maguk gyönyörűségére NAGYBÖRZSÖNYI NAPOK, 1972 Hajlamosak vagyunk rá, hogy kissé kétkedve fogadjuk a manapság egyre szaporodó ilyen és olyan „napokat”, ki­sebb és nagyobb városok ön­álló rendezvénysorozatait, me­lyek többségének az az elsőd­leges célja, hogy turistákat csalogasson, néhány napra odaterelje ország-világ figyel­mét. Még inkább megvolt ben­nünk a kétkedés, amikor ta­valy a járás egyik legkisebb, legeldugottabb községe hatá­rozta el magát hasonló meg­mozdulásra, s megrendezte a nagybörzsönyi napokat. Az idei, sorrendben a második nagybörzsönyi napok, minden kétkedésünket eloszlatta. A rendezvény sikerétől füg­getlenül már korábban valami önálló ízt mutattak az előké­születek. Máshol az ilyesmi jó csomó pénzt, legalább tisztelet- díjas rendező bizottságot igé­nyelt. Nagybörzsönyben más a helyzet. Tavaly óta itt min­denki a magáénak érzi a köz­ségi napokat, s nagyon nehe­zen lehetne a községben olyan családot találni, aki ilyen vagy olyan módon ne járult volna az előkészületekhez. S itt rej­tőzik a titok. A nagybörzsö­nyiek elsősorban a saját ma­guk gyönyörűségére gyűjtik népi hagyományaikat, őseik használati tárgyait, tartanak műsoros estet, táborozást, ál­lítják helyre műemlékeiket. Mindez nem jelenti azt, hogy nem látják szívesen 'a vendé­geket. A szombaton kezdődő kétnapos „nagybörzsönyi ün­nepre” is több száz turista ér­kezett a községbe, s mindany- nyian találtak szállást a köz­ség házaiban. Közösen örülni, szórakozni, ünnepelni még job­ban esik. Még akkor is, ha olyan felhőszakadás ront a fa­lura, mint amilyen szombaton Nagybörzsönyben volt. Többen már attól féltek, hiába volt a sokhónapos előkészület, min­den kudarcba fullad. A hegyi falu útjain patakokban ömlött a víz, mégis már az első napon több százan tekintették meg az általános iskolában megrende­zett kiállítást, amely a község népművészete, régi használati tárgyai mellett a Börzsöny hegység állat- és növényvilá­gát is igényesen tárta a láto­gatók elé. A község másik pontján a régi bútorokkal be­rendezett német szoba leg­alább ekkora érdeklődést vál­tott ki. Nagyon sokan gyönyör­ködtek a régi nagybörzsönyiek kifinomult ízlésére valló ha­lotti párnában és lepelben. Először nyitották meg a Iá­CSIBÉI Honvédek kötötték fel a kék és piros nyakkendőket. Munka nőknek, helyben A váci járási pártbizottság tervében évek óta első helyen szerepel az ipartelepítés, első­sorban a járás északi felébe. De Dunakeszi kivételével, szinte minden területen szük­ség van az állandó, nem csak mezőgazdasági jellegű foglal­koztatásra, hiszen a járásban lakó felnőttek nagyobb része ingázó, Budapesten vagy másutt dolgozik. Különösen a nőknek fontos a helybeli munkaalkalom, akik a 8 órai műszak után családjukat is ellátják. Nem mindegy, hogy az első és má­sodik műszak között mennyi időt vesz el — a pihenés ro­vására — az utazgatás. Az ipartelepítéssel azonban újabb feladatok járnak. Arra is ügyelni kell, hogy az eddig bejáró asszonyok itt, vidéken se keressenek kevesebbet, 1500 adagos étterem Hazarihetik a vacsorái Is Az Egyesült Izzó váci gyá­rának 5 évre szóló szociálpo­litikai intézkedési tervében szerepelt egy új 1500 adagos konyha és étkezde megépítése. A minap adták át. Az önkiszolgáló rendszer le­hetővé teszi, hogy negyed óra alatt ki-ki elfogyaszthassa ebédjét. Eddig hatszázan— hatszázötvene ’. étkeztek rend- czeresen a gyárban. Számuk valószínűleg növekedni fog, ha bevezetik r két menü főzé­sét, s az étkez-' választhat kö­zöttük. Az izzós asszonyok kö­zül már eddig is sokan ki­használták a lehetőséget, hogy ételhordókban hazavihetik a kosztot, mellyel jelentősen csökken a háztartásra fordí­tott idő. Az előfizetéses vacso­ra hazavitelére is több lehető­sé ; nyílik ezután. A gyár szocialista brigádjai felajánlották, hogy munkaidő után rendezik, parkosítják az új étterem környékét. A. M. mint azonos munkával Buda­pesten, vagy a többi ipartele­pen. Hogyan áll ez a kérdés a Kézműipari Vállalat gödi lab­daüzemében? — erre kerestük a választ. Évente 180 ezer Majoros István, a: üzem ve­zetője, így foglalja össze az üzem néhány éves történetét. — A vállalat gödi üzeme januártól foglalkozik a jól jö­vedelmező labdakészítéssel. Addig műanyag játékokat ké­szítettek. Sokat panaszkodtak akkoriban: alacsonyak a bé­rek, többek között emiatt is változtatták meg profiljukat. A tavalyi kezdeti lépések után az idén már 180 ezer bőrlabda ké-zül nálunk, nagyobbrészt dán exportra. Azt is hozzá kell tenni, ha győznénk, jóval többet is el lehetne adni. A gödi üzemben körülbelül 60 ember dolgozik, egy-két kivé­teltől eltekintve, mindannyian lányok és asszonyok. Persze, rögtön fölvetődik a kérdés, ahol ennyi a nődolgozó, ott miért férfi a vezető? Ennek nagyon kézenfekvő a magya­rázata. A szíjgyártó szakma ma már nem közkedvelt, fér­fiak is alig művelik. az egyébként nehéz munkát. Sőt, egyre nagyobb a munka­igény a járásban is. Itt az üzemben lényegében három féle munka van. A szabászok 1800—2000, a kikészítők 1500— 1600, a ragasztók kétezer fo­rint körül keresnek. Vélemények A keresetek itt — Mennyit keresnek az dolgozók? — Az országban körülbelül 600 bedolgozónk van. az ő fi­zetésük a teljesítménytől függ. de nem kereshetnek rosszul, ha ilyen sokan vállalják ezt Muka Ferencné egy gép­monstrum mellett dolgozik, ezen szabja ki a bőrszeleteket a labdához. — Elégedett-e a munkájá­val? — Bizony, nagyon nehéz munkát végzünk, majd lesza­kad a vállunj. a műszak vége felé. A múlt hónapban — rö­vid hónap volt — 1600 forin­tot kaptam kézhez. De hát még csak rövid ideje vagyok a gép mellett, ez a tanuló­időm, a teljesítményem csak 80 százalékos. Ha elérem a száz százalékot, meglesz a kétezer forintom havonta. Stamler Ferecné szemrontó munkát végez, a labdacikke­lyeket válogatja össze szín­árnyalat szerint. Igaz, fizikai­lag ez a munka nem olyan megerőltető, s kétezer 200 fo- forintot keres vele. Hasonlóan vélekednek a többiek is. Van, aki már jól keres, van, aki kevesebbet, de bizakodó. A betanulási idő alatt még nem megy olyan jól é gyorsan a munka, de egy­re nagyobb lesz a gyakorla­tuk, s ezzel arányban egyre vastagabbak lesznek a boríté­kok. Cs. A. togatók előtt a község legré­gibb ipari létesítményét, a ví­zimalmot, amely tizenöt éve még megőrölte a határban megtermett gabonát. A Hosszúvölgyben a szövet­kezet ácsai gyönyörű környe­zetben szabadtéri színpadot ácsoltak, itt rendezték volna meg a szombati — nagybör­zsönyi hagyományokból össze­állított — műsoros estet.A sza­kadó eső miatt o szabadtéri előadásról le kellett mondani, s százak rekedtek kívül a ki­csiny kultúrházból. A régi né­met daloknak, táncoknak, a fo­nójeleneteknek kirobbanó si­kere volt, sokat tapsolt a já­rás vezetői körében ülő Kár­páti Ferenc honvédelmi mi­niszterhelyettes, a község or­szággyűlési képviselője is. A nagybörzsönyiek azonban nemcsak saját kultúrájuk iránt fogékonyak. Ezt bizonyítja a vasárnap délelőtti hangver­seny sikere. Peskó György or­gonaművész és a vakok Homé­rosz kórusa a hangverseny után a templom előtti téren elérzékenyülve hallgatta a hosszadalmas ünneplést, és a község lakóinak sorfala között hagyta el a fellépés színhelyét. A vasárnap egyébként az előző napi esőre is gyógyírt hozott. A napos időben sok százan táboroztak a csodála­tos Hosszúvölgyben, kóstolgat­ták a szövetkezet birkagulyá­sát, a jóféle borokat. A másodszor megrendezett nagybörzsönyi napok osztatlan sikert és egy követendő tanul­ságot hozott: ha valamit ilyen szívvel, ilyen lelkesedéssel csi­nálnak, akkor nem maradhat el az eredmény. Csulák András Emlékezés Dózsa Györgyre Vácott nincsenek Dózsa Györggyel kapcsolatos emlé­kek, hagyományok; a város mégis módot talált arra, hogy bekapcsolódjék az országos megemlékezés-sorozatba. Teg­nap, hétfőn a városi pártbi­zottság, a HNF városi bizott­sága és a Pedagógusok Szak- szervezete városi bizottsága emlékülést rendezett Dózsa György születésének 500. év­fordulója alkalmából. Beszé­det mondott dr. Vigh Károly, a Magyar Nemzeti Múzeum főmunkatársa, majd a Löwy Sándor Gépipari Szakközép- iskola és az Árpád úti álta­lános iskola irodalmi színpa­dai mutatták be műsorukat az állami zeneiskolában tar­tott emlékülésen. 26 művész félszáz alkotása Esztergomi tárlat Vácott A Pest és Komárom megye közötti kulturális kapcsolat tovább erősödött vasárnap. Esztergomi tárlat, 1971 cím­mel újabb kiállítás nyílt a váci cifrakerti városi képtár négy termében. 1971-ben Lipovniczky Lász­ló, Végh Dezső, Mikes István s a váci képzőművészeti al­kotócsoport többi tagja ren­dezett önálló tárlatot Eszter­gomban. Ennek viszonzása­ként láthatjuk 26 esztergomi és Esztergom vidéki művész félszáz festményét, grafiká­ját, intarziáját és kerámiáját június közepéig a cifrakerti tárlaton. A vasárnapi megnyitóra több művész eljött a Duna jobb partjáról. Ott volt Ko­mor Imréné országgyűlési képviselő, Esztergom város tanácsának elnökhelyettese és Erős Miklós, az esztergomi művelődési ház igazgatója is. Sz. Majkó Katalin, a Váci Városi Tanács népművelési felügyelője köszöntötte a meg­nyitó szép számú közönségét, majd Dévényi Iván művé­szettörténész mutatta be az alkotókat és a Vácra került műveket. — Örömmel köszöntőm Vác és Esztergom művészeti kap­csolatának további erősödé­sét — mondta —, remélem, hogy az együttműködésnek eredményes folytatása lesz. <R.) Vasárnap a vásártéren Ki a legügyesebb gépkocsivezető? A Magyar Autóklub váci szervezete „A legügyesebb gépkocsivezető” cím elnyeré­séért június 4-én, vasárnap délelőtt fél 12 órakor ügyes­ségi versenyt rendez a Rádi úti vásártéren. A verseny egyes géposztályainak helye­zettjei értékes díjazásban részesülnek és részt vesznek az őszi, országos döntőn. Min­den autós benevezhet a hely­színen, a verseny kezdete előtt. Jancsók: 3 év és 4 hónap Vasárnapi számunkban „Kegyeletsértők” címmel ír­tunk a kosdi garázda fiatalok bűnperéről. Az írásból vélet­lenül kimaradt a társaság egyik tagjának, Jancsók Ist­vánnak büntetése. Jancsókot a járásbíróság 3 évi és 4 hó­napi börtönbüntetésre ítélte, melyet a fiatalkorúak börtö­nében kell letöltenie. SPORT A bitumen sem akadály Váci Spartacus—Csepel Autó 25:20 (10:12). Szigetszentmik- lós, 200 néző. Váci Spartacus: Soós, Pálin­kás, Sasvári (6), Berczelly (9), Tóth (1), Rácz (3), Modróczky. Csere: Együd (3), Arany (1), Adamcsek (2). A tartalékosán pályára lépő Spartacust nehéz feladat elé állították az autós legények. A váciak lendületesen kezdték a játékot, de az átlövőknek nem ízlett a bitumenes pálya, s a h'-zaiak két-három gólos előnyre tettek szert. Szünet után megváltozott a játék képe, a mozgékony játékosok percei következtek. Ragyogó harminc percet láthatott a kö­zönség, szellemes akciók kö­vették egymást. A befejezés előtt már 25—18 volt az ered­mény, az éllovas javára. A vendégek közül Sasvári, Együd, Adamcsek és Arany jeleskedett. A váciak eddig nyolc mérkőzésükből ötször szerepeltek idegenben, és ve­retlenül, két pont előnnyel ve­zetnek a tabellán. Vasárnap a második helye­zett GEAC-ot látja vendégül a Spartacus. Az ifjúsági csapat 21:16 arányban győzött. (A váciak kapus nélkül álltak ki.) Né­meth és Petre 6—6 góllal vet­te ki részét a győzelemből. ____________ —Iy RÁCK EVE: Váci győzelem a válogatón Vasárnap szeles időben ren­dezték Ráckevén a kajak­kenu olimpiai tájékoztató ver­seny döntőit. Az ifjúságiak között váciak is szerepeltek. A C Il-ek 1000 méteres verse­nyében a Láng—Szeműn ket­tes végzett az élen. Pályázatot hirdetünk TELEPHELYVEZETŰI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE Feltételek: felső- vagy középfokú iskolai végzettség és ötéves textilipari gyakorlat. A jelentkezők írásbeli pályázatát „Vezetőkészség, 1972” jeligére, a váci hirdetőbe kérjük. (Jókai u. 9.) I I y

Next

/
Thumbnails
Contents