Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-23 / 119. szám

VIDÉKI P E S.T M EG YEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM 1972. MÁJUS 23., KEDD MONOR, UJ ELET TSZ A szocialista címért Kocsis Józseftől, a monori Üj Élet Tsz párttitkárától hallottuk: május első nap­jaiban megalakították az első, szocialista címért küz­dő brigádot. Az előzmények: a múlt év végén határozatot hozott a tsz pártcsoportja, hogy május elsejéig megteremtik a szocialista brigád megala­kításához szükséges feltéte­leket. A februári pártveze­tőségi ülésen már javaslat­tal állt elő a párttitkár, a tsz vezetősége részéről pe­dig Mészáros György főme­zőgazdász. Elmondották: be­széltek a tsz traktorosaival és gépkocsivezetőivel, ismer­tették velük a szocialista brigádmozgalom kialakulá­sát, célkitűzéseit, a felada­tokat. A leendő brigádtagok — szám szerint tizenketten — megértették a brigád­mozgalom jelentőségét, vál­lalták a feladatokat. így má­jus elsejével a monori Üj Élet Tsz-ben hivatalosan megalakult az első, szocia­lista címért küzdő brigád. Vezetőjük Bató Géza agro- nómus. (f. o.) Jó termést ígér a határ Paprikamag-kísérletek Maglódon Autó-molorjaviló szerviz nyílik a 31-esen f Felkészültek az aratásra Kedvezett a kiadós esőzés a maglódi Micsurin Tsz föld­jeinek is. A közös gazdaság­ban az elmúlt héten fejezték be 1100 holdon a kukorica ve­tését. Az eső különösen jót tett ezen a területen. Ismét a jól bevált noviszadi és mar- tonvásári fajtát vetették a legnagyobb területen. Az 1100 holdon vegyszeres gyomirtást alkalmaznak. A Micsurin Tsz-ben félezer holdnyi területen kell az ara­tást elvégezni. Jó termést ígér 290 holdon a rozs, 133 holdon a búza. Három kombájn vég­zi majd a munkát, amelynek a javítását befejezték. Érdekes és egyedülálló kí­sérletbe kezdett a maglódi tsz. A Kertészeti Kutató Inté­zettel a napokban szer­ződtek le 50 kiló heterózis paprikamag termesztésére. Tízezer cecei és hatvani faj­tájú paprikapalántát ültetnek ki, s amikor elkezdődik a pap­rika virágzása, a húsz főnyi asszonybrigád végzi majd a két fajta keresztezését. Ily módon azt remélik, hogy az eddiginél jobb minőségű pap­rikamagot állítanak majd elő. Ha beválik ez a kísérlet, jövőre szó lehet nagyobb te­rületen a heterózis paprika­mag termesztéséről. Befejeződött a paradicsom palántázása, a kertészetben szépen fejlődnek a növények. Megkezdték a közös gaz­daság AUTOKER-telepén az autó-motorjavító szer­viz építését, a 31-es fő köz­lekedési útvonalon. Ügy tervezik, júliusban átad­hatják rendeltetésének a la­kossági szolgáltató tevékeny­séget folytató szervizt G. J. AZ „ARANYOS" BRIGÁD Hosszú évek óta ismerem őket, a monori 61-es szá­mú önkiszolgáló boltban dolgoznak. A főtéren van az üzlet, naponta ezren is megfordulnak itt nemegy­szer. Havi forgalmuk több mint egymillió forint, bi­zony, nem kis munka há­rul rájuk. Galambos Fe- rencné, a bolt és egyben a brigád vezetője. Minden­kihez van egy-egy kedves szava, szereti a munkáját, elnyerte már a belkereske­delem kiváló dolgozója cí­met. Vitéz Jánosné is tíz éve dolgozik a brigádban, köz- megelégedésre. A kiskeres­kedelmi vállalat 20. évfor­dulója alkalmából a főtéri bolt kollektívája aranyko­szorús szocialista brigád lelt. A monori bolt dolgozói valóban szocialista módon dolgoznak. És mindig mo­solyognak, a mosolyukban benne van a vevők iránti tisztelet. Az, üzlet panasz­könyvében csak dicsérő bejegyzések találhatók. g. J. A lakosság szolgálatában Igény volt rá -most is kell Látogatás a Vecsési Fehérnemű Ktsz ruhaszalonjában A Vecsési Fehérnemű Ktsz 1949 júniusában alakult, 18-as taglétszámmal. Még az alaku­lás évében ez a létszám meg­duplázódott. Két év múlva már elérte a félszázat. A ki­zárólag konfekciógyártással foglalkozó szövetkezet 1953- ban vásározó részleget szer­vezett, de az a próbálkozás csupán néhány hónapot ért meg, és még 1953 végén meg­szűnt. A következő évben újabb próbálkozás: Cegléden egy üzletet nyitottak, s az üzlet ellátására egy ugyancsak Ceg­léden üzemelő varrórészleget állítottak fel. Az igényeket kielégíteni a varroda nem tudta, mert a legfontosabb: a szakember hiányzott, így rö­vid pár hónap múlva meg­szűnt. A sikertelen vállalko­zás után 1965-ben a ceglédi boltot a Gyömrői Szabó Ktsz vette át. A sorozatos kudar­cok után helyben próbálkoz­tak. 1955-ben megnyitották Vecsésen a méretes javítórész­leget, nem sok sikerrel. Az üzlet 1957-ben megszűnt, de nem szűnt meg Vecsésen a szolgáltatás iránti igény. Az 1961-es év elején ke­rült Regös László, mint el­Bedolgozó asszonyok Kismotorral Vecsés belterületén a kifo­gástalan, igen jól sikerült, új úton még a motor is élénkeb­ben rohan. Lassítok, élvezem az új út szépségét. Mind a két oldalon kerékpárossáv. S olyan sima, mint a tükör. Az ecseri elágazás után velem szemben kerékpáros tűnik fel. Nem akarok hinni a szememnek. Velem szemben? Menetirány­nyal ellentétes oldalon közle­kedni? Meg is kérdezem. — Miért nem a másik olda­lon közlekedik, szabályosan? Nagy forgalmú út ez, veszé­lyes az ilyenfajta közlekedés. — Írja fed a rendszámomat, és jelentsen fel — kiáltja utá­nam nevetve. Az Iskola utca után a ke- rékpárossáv vastagon tele ho­mokkal, sóderral. Ráhajtani nem ajánlatos! Könnyen el­bukhat az ember. Sávot válta­ni pedig egyszerűen lehetet­len, olyan nagy az utánam va­ló forgalom. Kénytelen vagyok megállni... Kár, hogy ezt a szép, széles utat ilyen hibák tarkítják, kár, hogy nem takarítják. ★ A felüljáró előtt táblák. Többek között „2000 m-en be­lül előzni tilos”. Előttem pót­kocsis teherkocsi ballag, utána egy AB ... rendszámú állami kocsi. Egy ideig velünk tart, majd amikor meglátja, hogy a so­rompó nyitva, „kiugrik”. Tilal­mat szegve előz. A felüljáró üllői végénél érem utói, amint éppen egy 100-ast ad át a csí­kos kocsis közlekedési rendőr­nek. No, ez jól bejött a csőbe, gondolom, és megállóik. — Sok a szabálytalankodó? — kérdem a törzsőrmestertől. — Sajnos annyi van, amennyit győzünk — és már álljt is int egy CH-s régi típusú Wart­burgnak. — Tetszik látni, ilyen pi­masz, látja, hogy itt állunk, és csak „beelőz”... ács ­MŰSOR Mozik Gyömrő: Az emír kincse. Maglód: Darling Lili, I—II. Mende: Furcsa pár. Monor: Holt vidék. Nyáregyháza: Oliver, I—II. Pilis: 12+1. Ül­lő: Funny girl, I—II. Vecsés: Vidékiek New Yorkban. A GANZ KK monori szerel- déjének megalapításakor az volt a fő szempont, hogy lehe­tőleg a gyár dolgozóinak csa­ládtagjaiból alakítsák ki a be­dolgozó gárdát. Elsősorban a gyermekes anyák jelentkezéséi re számítottak, ez az elképze­lés azonban nem teljesen való­sult meg. A részleg létszáma jelenleg — a csoportvezetők­kel, meóssal és raktárosokkal együtt — ötvenöt. Közülük ti­zenkét nő Budapesten tanulta a munka fogásait: az ügyeseb­bek ma már két-háromféle munkadarab szerelését végzik. Az asszonyok részelemeket, kapcsolóalkatrészeket, jelző­érintkezőket, háromfázisú mo­torkapcsolót, kiskapcsolót, ne­gyedévenként 16 ezer darab VGK—10, kétezer darab BMZ hőátváltót készítenek. Mind­erről a tájékoztatást Szabó Sándor művezetőtől, a monori szerelde főnökétől kaptuk. — A bedolgozók egy ré­szének a férje szakmunkás. Jelenít-e ez számukra előnyt? — Föltétlenül. Főleg az első időkben mutatkozott igen nagy különbség. Őket a férjek tanították be, hamar elsajátí­tották a különféle munkafogá­sokat. Természetesen a töb­biek is nagyon ügyesek és szorgalmasak. Az átlagkereset körülbelül 1350 forintig megy föl. Ez gyárban nem nagy összeg, de itt helyben, a saját lakásukon keresik meg. Az al­katrészek kétharmad részét az asszonyok viszik és hozzák, a többit, a nagyobb darabokat házhoz szállítjuk. Az üzem egyébként 23-as létszámmal indult, főleg a gyárból máso­dik gyerekük születése után kilépő anyák voltak az alapító tagok. MIT HOZ MARIS özvegy Bognár Istvánná fürge, mozgékony asszony, mintha a nyugdíj-korhatáron nem túl, hanem jóval innen lenne... Kontyba font, őszü­lő haj, esőkabát és bicikli, no, meg a kormányra akasztott, tömött kézbesítőtáska ... — 1962. májú- 1-től vagyok az üllői tanácsnál. Először ta­karítottam, majd kézbesítő let­tem. Reggel előszedem a kéz­besítőiratokat, szortírozom, nogy ne kelljen lehetőleg két­szer egy helyre mennem, majd benézeK az irodákba, nem maradt-e ki valami, nincs-e még sürgős kivinni való, eset­leg üzenet. Kilenc óra után nyakamba veszem a fél falut, ugyanis ketten vagyunk, ezért csak a fél falu az enyém. — Ne tessék haragudni már ■— tér ki hirtelen a fölsorolás­ból —, hogy állandóan falut mondok, holott most nem az járja, hanem nagyközség. De én azért olyan öregesen, falu­nak nevezem. — Hogy hogyan fogadnak? Egyik helyen így, a másik he­lyen amúgy. Leginkább azzal kezdik: „Pénzt hozott, Maris néni?" Aztán, ha rosszat vi­szek, szabálysértés' büntetést, felszólítást stb., néha még en­gem is megszidnak. Sokan kérdezősködnek, hogy ezt V£.gy azt hol kell és hogyan kell elintézni. Ha tudom, meg­mondom, ha nem, útbaigazí­tom őket. Mert tudja, rám csak a kézbesítés tartozik. És ín kézbesítem az összes tár­sadalmi szerv meghívóit is, néha többet, néha kevesebbet. — Eleinte a kutyákkal volt a legtöbb bajom, aztán azok is megszoktak. Sok helyen nin­csenek otthon, de még leveles­láda sincs, három-négyszer is el kell mennem ... Délután újra visszamegyek a tanácshá­zára, és utána újrc ki a falu­ba. Bicikliről le, biciklire föl, kapun ki, kapun be, az or- szágúttól egészen az erdő szé­léig. özvegy Bognár Istvánná Ül­lőn született. A nyomasztó szegénység már lánykorában cselédsorba szegődtette. Férje vasöntő, szervezett munkás volt, 1945-től párttag. Mint munkás, továbbképezte ma- g. ,, kiváló eszperantista lett. A legutóbbi világkongresszu- :on Budapesten, az egyik tár­sadalmi tolmács volt. Sajncb, hirtelen, váratlanul elhunyt. — Örömöm, ugyan mi örö- m_ lehetne már az ilyenfajta vánasszonynak, mint amilyen t:i vagyok? — kérdi Maris néni. Majd egy kis gondolko­dás után teszi hozzá: —Azért van három szép unokám... Ács György Jókora szélvihar ért utol Badacsonyiék portáján. A fe­leség — csinos fiatalasszony — épp gyermekével foglalko­zott. — Én rendszeres bejáró vol­tam tíz évig — mondja. — A kisebbik lányom születése után úgy döntöttünk a férjem­mel, hogy itthon maradok. Ta­valy, szeptemberben lettem a GANZ KK bedolgozója. Össze­hasonlíthatatlan a mai és a régi munkám. Négy évig fonó­nő, hat évig pedig olvasztár voltam és három műszakban dolgoztam. Ezt nem bírtam volna sokáig. Most ezer forint körül keresek a VGK—10-es kapcsolók szerelésével. Nem sok ez, de itthon vagyok a családdal, a gyerekkel és ke­resek is. Az ősszel kéthetes turnuson voltam bent a gyár­ban, a betanítás ideje alatt. Bizony, nem volt idő a szét- tekingetésre, csak a VMK-sza- lagon volltunk. Ez a beszélgetés adta az ap­ropót a következő kérdéshez: Milyen a bedolgozók és a gyár viszonya, illetve kapcsolata? Ismét Szabó Sándoré a szó. — A bedolgozók teljes jogú munkások. Társadalombiztosí­tást, nyereségrészesedést kap­nak, a szabadságukat pedig ki­fizetjük. Munkát mindig tu­dunk adni. Átlagban 7,50-es normaidővel dolgoznak. A gyárral nemigen tartják a kap­csolatot. Mint mondtam, szin­te valamennyien kisgyerme­kes családanyák, s bár tervez­zük — aligha tudunk egy kö­zös gyárlátogatást megszervez­ni. Most kezdjük a szakszerve­zeti tagság toborzását, remél­hetőleg majd üdülni is elküld- hetjük néhány dolgozónkat. Bekker Sándorné alapító tag, korábban csak egy évet dolgo­zott. A férje tsz-tag, 1800 fo­rintot keres. — Nem a pénz miatt kezd­tem el 55 éves koromban dol­gozni. Az a hat-hétszáz forint, amit keresek, persze jól jön a konyhára, hisz mindent a piac­ról veszek. A férjem nemsoká­ra nyugdíjba megy, s a tsz- nyugdíj bizony nem sok. Re­mélem, tudok még én is ki­lenc évet dolgozni, hogy nyug­díjba mehessek. A gyárban még nem voltam, talán majd hamarosan... Egyébként 5—6- os kapcsolót szerelek. Csernák Jánosné jobb hely­zetben van, a férje műszerész. — Eleinte nem nagyon állt rá a kezem ezekre a dolgokra. Azután a férjem vett szerszá­mokat, segített, magyarázott, most ínár a fiunk is tud segí­teni. Az elmúlt hónapban 580 darab VMZ védőkapcsolót sze­reltem. Ez 1200 forintot jelen­tett. A férjnek is van megjegy­zése: — A két műszak azért így is megvan. Sokkal nagyobb a fe­lelősség, mint szalagon. Itt minden egyes darabot meó vesz át, s nem lehet a selej- tet becsúsztatni a többi közé. Nagyon helyeslem a bedolgozó rendszert. Az egész világon el­terjedőben van, nem véletle­nül ... Csernák Jánosnak igaza van. Szabó Sándor is elmond­ta, hogy a munkafegyelem sokkal jobb így, mint bármely gyárban. „Aki nem dolgozik, nem ke­res, s természetesen hamaro­san közöljük, hogy nem tar­tunk igényt a munkájára.” A bedolgozó részlegek más gyárak számára is hasznosak lehetnek. Vereszki János nők a szövetkezet élére. Egy­re inkább szorgalmazta a szol­gáltató bolt felállítását és még 1961 júniusában a Somogyi Bacsó utcában megnyílt új­ból a ktsz méretes és javító­szolgáltató boltja. Az üzlet élére Gaál Istvánná került. Gaálné, Gizi néni tizenegy ipari tanulót nevelt itt jó szakmunkássá 11 év alatt. Kiss Magdi most harmadéves ta­nuló, ő az utolsó, akit Gizi néni „felszabadít”, mert nyug­díjba készül menni. — Sok a munka, ez az üzlet még több megrendelést kapna, ha győznénk, de a létszám, mindég kicsi itt is. Felszaba­dulnak, jól dolgoznak, aztán szétszélednek, még jó, ha to­vább űzik, ha nem lesznek hűtlenek a szakmához. Mun­ka pedig rengeteg volna... Az elmúlt évben 700 megren­delést tudtunk vállalni. Az idén januártól százat. Tíz ja­vítás, 90 méretes, ezek között ruha, kabát, kosztüm, nad­rágkosztüm, műszőrmekabát, műbőrkabát és fehérnemű szerepelt. Munka volna, de nincs munkáskéz. Gizi néni nagyon szereti a szakmáját, de már elfáradt. Nem csoda, 40 év nem kis idő. Annyi ideje készíti a csi­nos holmikat, szabja, varrja, próbálja, mindig megelégedés­re. Erről árulkodik a panasz­könyv, amiben nincs pa­nasz. A műhelyben berreg a var­rógép, fut a vasaló a kész ru­hán. Aztán vállfára kerül. A próbababán csinos kosztüm, a polcon összecsomagolt, még érintetlen megrendelések. — Holnap kerülnek olló alá — mondja az üzletvezető, mi­közben a pult mögött ülve maga is szorgalmasan öltöget egy első próba utáni kötény­ruhát. — Négy-öt embernek jutna itt munka... Most is csak hárman vagyunk. Vállal­ni, szabni meg még varrni is, az sok, de hát a határidő min­dig sürget, Még augusztusig maradok. — És azután? — Jön a leltár.:: A cégtáblán ott áll a „Szo­cialista munka szövetkezete” felirat. Része ennek ez a szol­gáltató bolt is. Fekete Gizella TERÜLETI LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁG Bravúros győzelem CEGLÉDBERCEL-GYÖMRŐ 2:3 (2:2) Ceglédbercel, 300 néző, ve­zette: R. Oszáczki. Sorsdöntő találkozóra ke­rült sor vasárnap délután Ceglédbercelen. A gyömrőiek- kel, sajnos, Gudra Z. és Tóth K. (nem tudni, miért) nem utazott el... Így tartalékosán állt fel a csapat a kiesési rangadóra. A 10. percben a berceli csapat szerezte meg a vezetést, majd nem sokkal később tovább növelték az előnyt. Ekkor úgy látszott, a hazaiak biztosan nyerik a mérkőzést, ám a határtalan lelkesedéssel küzdő gyömrői- ek nem adták fel. Barcsay egy jól sikerült beadása a kapu­fán csattant és a szemfüles Kele a hálóba lőtt. A 35. percben megszületett az egyenlítés. Vass K. mintegy 35 méterről kapura ívelte a labdát és az a meglepett ha­zai „portás” mögött a hálóba jutott. A második félidő sokáig emlékezetes marad a gyöm- rőiek számára. A csapat, ha még lehet, nagyobb lelkese­déssel játszott, mint az első félidőben. Az 56. percben si­került is megszerezni a 3. és egyben a győztes gólt, a jól játszó Barcsay révén. A ha­zai csapat mindent megpró­bált, ám az egyenlítés nem sikerült. Kalász József edző vélemé­nye: Ilyen jól, ilyen lelkese­déssel még nem láttam a fiú­kat küzdeni. Mindenki dicsé­retet érdemel lelkes, csupa­szív játékáért. És még vala­mit: R. Oszáczki nagyszerűen vezette a mérkőzést Ceglédi MEDOSZ—Monori SE 2:2 (0:2). Monori támadásokkal kez­dődött a mérkőzés, majd a hazai csapat feljött, sokat tá­madott, de a védelem jól há­rított A 15. percben Szegedi kapott jó labdát, jobb oldalra kihúzódva, és beadására Ka- csándi jókor érkezett, s fejes­góljával megszerezte a mono­ri csapatnak a vezetést. A gól után ismét a monoriak irányí­tották a játékot. A 20. perc­ben szabadrúgáshoz jutottak, amit Bajkai végzett el, és nagy kapufát lőtt. Szegedi a 25. percben egy csel után nagy gólt lőtt, s ezzel máris 2:0-ra alakult az eredmény. Szünet után a hazai csa­pat támadott, Monor beszo­rult, és a 75—80 percben lőtt góllal a hazaiak kiegyenlítet­tek. A ceglédiek sokat szabály­talankodtak, a győzelem érde­kében mindent elkövettek, nem riadtak vissza a durva belemenésektől sem. Monori ifi—Ceglédi ifi 1:0. Kistarcsa—Péteri 1:1 (fél­beszakadt). Kistarcsa, 200 néző, vezet­te: Varga L. A kistarcsai csapat szerez­te meg a vezetést, majd nö­velhette volna az előnyét, a bíró azonban az újabb gól­jukat nem adta meg. Az el­lentámadásból Péteri egyenlí­tett, s ekkor a hazai közönség beszaladt a pályára, a bíró pedig lefújta a mérkőzést. További eredmények: Pilis —Maglód 6:0, Kartál—Üllő 2:0 (megyei). Gér—Vitéz 1 » ♦ t

Next

/
Thumbnails
Contents