Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-23 / 119. szám

“XCírfep 1972. MÁJUS 23., KEDD Befejeződött a Galga menti népi fesztivál Vasárnap Hévízgyörkön: ezer résztvevő, kétezer néző Talán sohasem volt még olyan tarka, színpompás for­gatag Csömörön, illetve Hévíz- györkön, mint az elmúlt hét végén, a Galga menti népi fesztivál záró eseményein. Csömörön szombat délután öt órától fúvószenekar fogad­ta a faluba érkező szlovák és német nemzetiségi együttese­ket. Este hat órakor indult meg a főutcán hét köz­ség: Ácsa, Csömör, Csővár, Domony, Galgagyörk, Ik- lad és Nagytarcsa sokszí­nű népviseletbe öltözött művészeti csoportjainak menete a művelődési ház felé, ahol fél hétkor Lendvai István, a köz­ségi pártszervezet csúcstitkára köszöntötte a részvevőket, majd Lami István, a Magyar- országi Szlovákok Demokrati­kus Szövetségének osztályve­zetője nyitotta meg a nagysza­bású nemzetiségi programot. Több mint négyszázan zsú­folódtak a művelődési házba ezen az estén, hogy részesei legyenek a nem mindennapi eseménynek. Megjelent Jár- japka József, a Gödöllői Járá­si Pártbizottság első titkára és dr. Süpek Zoltán, a járási hi­vatal elnöke is. A színpadon egymást váltották a hét köz­ség nemzetiségi együttesei és szólistái. A látványos, nagy­szabású bemutató este fél tíz­kor fejeződött be. Ezután éjfél utánig tartó nemzetiségi bál­lal fejeződött be a jól sikerült program. Vasárnap Hévízgyörkön már kilenc óra után gyü­lekeztek a művelődési ház előtt tizenhat község nép­viseletbe öltözött művé­szeti csoportjai, valamint a megye legjobb úttörő népi táncosai. Pontosan tíz órakor indujt meg a csaknem ezerfős szín­pompás menet a falun az isko­láig, amelynek hatalmas ud­varán szabadtéri színpadot építettek erre az alkalomra. Majd kétezer ember várta az érkezőket, s velük együtt a délelőtti program kezdetét. Megtekintette a programot Járjapka József, a járási párt- bizottság első titkára, Fodor László, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára, dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke, Kamarás Rezső, a népművelési intézet igazgató- helyettese Luden Trisónak, a Francit Ifjúsági Művészeti Szervek főtitkárának társasá­gában, aki a Népművelési In­tézet vendégeként tartózkodik jelenleg hazánkban. A másfél óráig tartó zenés­táncos felvonulás után fél ti­zenkettőkor kezdődött meg a megye úttörő népi tán­cosainak színvonalas be­mutatója, amelyet negyed egykor várat­lan zivatar szakított félbe. Szerencsére tíz perc alatt el­vonultak a fekete felhők a fa­lu fölül, s e rövid, kényszerű szünet után tovább folytatód­hatott a műsor, amelynek ke­retében huszonkét táncszám­ban gyönyörködhetett a ha­talmas nézősereg. Délután öt órakor került sor a Galga menti népi feszti­vál gálaműsorára. A zsűrit, amelynek elnöki tisztét Vásárhelyi László, a Népművelési Intézet osztály- vezetője töltötte be, ugyan­csak nehéz feladat elé állítot­ták a tizenhat községből érke­zett művészeti csoportok és szólisták. Négy és fél órán át szállt az ének, zengett a mu­zsika, dobbantak a táncos lá­bak. Fél tíz előtt néhány perc­cel született meg a zsűri dön­tése. öt fődíjat osztottak ki. A legjobb énekkar díját a bagiak, a legjobb tánccso­port díját pedig a nagy- tarcsaiak kapták. A Galga menti népi fesztiválon va­ló jó szereplésért fődíjat kapott még a házigazda Hévizgyörk, valamint Zsámbok és Verseg. A járási KISZ-bizottság kü- löndíjakkal jutalmazta a leg­jobban szereplő s a legtöbb fiatalt foglalkoztató együttese­ket. Az ünnepélyes díjkiosztást követően Galgahévíz, Hévíz- györk és Túra egyesített Pá­va-körei adtak műsort Saszkó j Józsefnek és Tóth L. Mihály- nénak, a népművészet meste- i reinek közreműködésével. A Galga menti népi fesztivál idei programja nagyszabású fesztiválbállal fejeződött be. A legkiválóbb együttesek azon­ban még nem térnek pihenő­re: szombat este Gödöllőn a Gödöllői tavasz keretében mu­tatják be műsorukat. P. P. Megnyitották a II. Dél-Pest megyei képzőművészeti kiállítást A II. Dél-Pest megyei kép­zőművészeti kiállítást vasár­nap délelőtt nyitották meg Nagykőrösön, az Arany János Művelődési Központ ifjúsági klubjában. Harsányi András, a Nagykőrösi Városi Tanács művelődési osztályának veze­tője mondott bevezetőt, mél­tatva a Dél-Pest megyei táj­centrum képzőművészeket se­gítő szerepét. Elmondotta, hogy tizennyolc képzőművész ötvenkilenc alkotásából har­minchatot fogadott él a tárlat­ra a képző- és iparművészeti lektorátus zsűrije. Átadta a ki­állítás díjait. Heiling György­nek, Stumpf Ferencnek és Miklosovits Lászlónak. A kiállításon nagykőrösi művészek mellett négy ceglédi és négy ceglédi járási alkotó képest is láthatják az érdeklő­dők. A következő művészek al­kotásait állították ki: Antal Sára, Bakosi László, Bodó Gá­bor, Heiling György, Király Béla, Kladács Alajos, P. Ko­vács Sándor,■ Miklosovits Lász­ló, Nagy László, Oldal Lajos, M. Orbán Edit, Papp József, Prohászka Antal, id. Rácz Jó­zsef, Siska József és Stumpf Ferenc. A kiállítás anyaga vándorút­ra indul Nagykőrösről a jövő hónapban. Bemutatják Jászka- rajenőn, Albertirsán, Cegléden, Abonyban és Törteién is. A karl-marx-stadti színház vendégjátéka Vasárnap este a Hazai Fé­sűsfonó kultúrtermében Kleist: „Az eltört korsó” c. vígjátékával bemutatkozott a magyar közönségnek a karl- marx-siadti színház együttese. A karl-marx-stadti szín­ház hétfőn este Tatabányán, a Puskin művelődési házban lépett színpadra. Május 24-én Pécsett adják elő a híre? né­met drámaíró komédiáját. Utolsó fellépésükre május 25-én Hajóson kerül sor. Szoborleleplezés A sárospataki iskolakertben vasárnap délelőtt avatták a szoborsétány tizenkettedik szobrát. Az iskola hajdani nagy* patrónusainak és híres diákjainak emlékművei sorá­ban most leplezték le Tóth Ede népszínműíró mellszobrát. Emlékplakettek Záróest Szigetszentm Megmozgatta a községet — Követendő példa Az egy hétig tartó sziget- szentmiklósi kulturális sereg­szemle befejeződött. A záróas- tet a Csepel Autógyár művelő­dési házának színháztermében rendezték meg. Takács Mari, a televízió bemondónője kon­ferált, aki Szigetszentmiklósról származott el. A műsor első részében a KISZ Központi Mű­vészegyüttesének Rajkózene­kara Keskeny Ferencné prí­más vezetésével a Lavotta-sze- renádot adta elő. A szigetszentmiklósi József Attila Irodalmi Színpad iro­dalmi összeállítása következett Tudod-e, mi a szerelem? cím­mel. Oratóriumszerűen adták elő a magyar és a világiroda­lom legszebb szerelmes verseit, dr. Losonci Miklósáé szerkesz­tésében és rendezésében, aki különben az egész záróestet is rendezte. A fiúk és lányok megbecsü- I 1-endő szorgalommal készültek erre az estre; jól értelmezett | Az irodalmi színpad előadása Foto: Gábor előadásukkal sikert arattak. Fellépett — zenés-verses ösz- szeállítással — két fiatal, szin­Az Európa, a Kossuth, a Magvető és a Szépirodalmi újdonságai Tájékoztató a megyei könyvtárosoknak A Pest megyei könyvtár szervezésében hétfő délelőtt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat budapesti Kossuth Klubjában a megyében műkö­dő könyvtárak vezetői részére tájékoztatót tartottak az Euró­pa, a Kossuth, a Magvető és a Szépirodalmi könyvkiadó kép­viselői az ünnepi könyvhétre megjelenő köteteikről. Az Európa Kiadó 38 köny­vet jelentet meg a könyvhét alkalmából. Ezen belül a leg­FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTEK Nagyvizit Gyurkovics-bemutató a Pesti Színházban NÉGY FEHÉR, KORHÁZI VASAGY egymás mellett, négy beteg fekszik rajtuk, szemben a közönséggel. Kór­terem. De nem kórházról és betegekről szól Gyurkovics Ti­bor darabja, hanem minden­kiről, betegről vagy egészsé­gesről: elesettségünkről, fáj­dalmainkról, intrikáinkról, fé­lelmeinkről, önzésünkről ■ és mindenről, amiről egy költő szólni szokott, emberekről, amikor Gyurkovicsnak frap­páns ürügy, hogy kórház­ba vezet bennünket, tágabb teret, jobb lehetőségeket te­remtett magának olyan kör­nyezetben, mint a kórház, ahol felnagyítódnak a fájdalmak, félelmek, önzések, emberségek és embertelenségek. Az írónak ez a kórház olyan közeg, mint egy tudósnak a mikroszkóp, amellyel zavartalanul és rész­leteiben vizsgálhatja kutatá­sának tárgyát. MIT KUTAT Gyurkovics? Nehéz erre válaszolni a da­rabbal, a történettel. Mert nincs történet, még sztori sincs. Ezt a darabot nem lehet elmesélni. Mert miről is szá­molhatnánk be? A négy beteg beszél. Az egyik arról, hogy nehezen tud aludni éjszakán­ként, emlékképek gyötrik munkaszolgálatos korából, s fél, fél, hogy másodszor ope­rált sebe felszakad, hogy soha­sem gyógyul meg, fél, s álta­lában mindentől tart, szomorú, egyedül élő, másokkal emberi kapcsolatot teremteni nem tu­dó élő-halott. Somogyvári Ru­dolf játékában mindez megfe­lelő hangsúlyt és árnyalatot is kap, mégis úgy érezzük, nem neki való ez a szerep, mintha kicsit kényszeredetten játsza- ná. A másik arról vall, hogy rendezetten, szépen, kiegyen­súlyozottan él, nincs neki sem­mi baja, majd „átmossák”, és újból élhet, mint azelőtt Köz­ben kiderül róla, hogy semmi, senki nem érdekli saját ma­gán kívül, hogy farizeus mó­don önző, hogy rátelepedik társaira, hogy kiszolgáltatja magát itt a kórteremben és a kórtermen kívül is, hogy ki­egyensúlyozottsága, racionális életrendszere mások kiuzsorá- zásán alapszik. Bilicsi Tivadar kiváló alakításában plasztiku­san rajzolódik elénk ennek az öregnek minden rossz tulaj­donsága, amely egy esendő ember védekezése az élet meg­próbáltatásaival szemben. A harmadik egy dublőr, fia­talember, aki teng-leng, gyö- kértelen, kicsit link és szélhá­mos, nőcsábász, nem vár sem­mit az élettől, sodródik, a ma­ga lábán nehezen áll meg, ki­szolgáltatott, odaverődik vala­kihez, famulusává szegődik, hogy biztosítsa létét. Koncz Gábor szövege kevés, tulajdon­ságai — az író szándéka sze­rint— a többiekhez való viszo­nyában bontakoznak ki. Koncz jól használja fel színpadi kap­csolatait arra, hogy figurájá­nak emberi mivolta világossá váljék előttünk. A negyedik a legjelentékte­lenebb figura, fiatalember, aki senkivel, még feleségével sem tud emberi kapcsolatokat kiépíteni, még keresi a helyét, de nehezen találja. E megírat- lan szerepből Oszter Sándor nehezen tud hiteles figurát formálni, legfeljebb csak váz­latot. A négy ember egymáshoz való kapcsolata a konfliktusok forrása. Kényszerűen össze­zártak, nehezen viselik el egy­mást. Az emberi kapcsolatok ellehetetlenülése a legfonto­sabb mondanivalója az írónak Ehhez felhasználja a betegek­hez belátogatók viselkedésé­nek ábrázolását. Rokonok, is­merősök, barátok csupán ál­részvétüket hozzák a kórház falai közé, legszívesebben a saját maguk problémájával foglalkoznak; hidegen hagyja a feleséget férje szenvedése, a sógort sógorának rossz idegál­lapota. De még akik arra len­nének hivatottak, hogy ember­társaikon segítsenek, azok is saját magukkal vannak elfog­lalva. Az orvos még utazásá­nak bódulatában él. Benkö Gyula hatásosan — bár kissé sztereotipen — oldotta meg feladatát. Az ápolónő bugyuta naivitása nem engedi, hogy tudatában legyen feladatának. Venczel Vera (ápolónő) íróilag megoldatlan szerepével nem sokat tudott kezdeni. A taka­rítónő cinikus dörzsöltségével teljesen figyelmen kívül hagy­ja a környezetet és a körül­ményeket, amelyek közepette dolgozik. Tábori Nóra kiválóan oldotta meg feladatát, magas színvonalú a karakterrajza. Az író megfigyelései ponto­sak, jellemzőek. De nem áll­nak össze rendszerré. Azt sem döntötte el, hogy komédiát, vagy tragédiát ír-e. Igaz, az „élet”' sem csupán komédia, vagy tragédia, egymás mellett él a kettő. A komikus elemek azonban gyakran elbagatelli­zálják a tragikumot. Gyurko­vics figyelmet lekötő életképet rajzol. Az életképszerűségből azonban nem lép ki. A RENDEZŐ, Kapás Dezső sem tudott az író életképsze­rűségén változtatni. Rendezé­se pontos és kimunkált, szí­nészvezetése példás, persze a megíratlan figurákért nem ő felel. Fehér Miklós díszletei és Kemenes Fanny jelmezei szo- lídak, a darabhoz illeszkedőek. A Nagyvizit sikeres lesz, an­nak ellenére, hogy hermetiku­san zárt világának törvényeit az író nem szélesítette általá­nosabb érvényűvé. Berkovits György érdekesebbeknek a már bevált sorozatok új kiadványai ígér­keznek. A Modern Könyvtár sorozatában három, a Helikon Csillagok sorozatában hat, a Lira Mundi sorozatban három kötet lát napvilágot. A Heli­kon kiadványai között jelenik meg Derkovits Dózsa-metszet- sorozata, Boccaccio Dekame- ronja Szántó Piroska illusztrá­cióival, A római kori építészet magyar emlékei és a Konecsni György műveiből összeállított kötet. A Kossuth Könyvkiadó hat kiadvánnyal jelentkezik. A Kádár János és Biszku Béla legújabb beszédeiből és cik­keiből válogatott kötetek mel­lett az Bőszemmel 71, Remete László: Barikádok Budapest utcáin, Grigulevics: Az inkvi­zíció története, Szabó Pál: Nagy temetés című műve je­lent újdonságot. A Magvető Könyvkiadó 18 újdonságából első kiadásban jelenik meg Kodolányi János: Én vagyok, Lengyel József: Is­ten ostora, Szentkuthy Miklós: II. Szilveszter második élete, Antonov: Szökött galamb, Wilde: Az élet fája és Maro­sán György: Az úton végig kell menni című könyve. A Szépirodalmi Kiadó több másodszorra, harmadszorra kiadott könyvvel jelentkezik, de néhány első kiadás is nap­világot lát: Veres Péter: Aszály, Gábor Miklós: A szí­nész árnyéka, Fekete Gyula: Éljünk magunknak? (A Ma­gyarország felfedezése soro­zatban) és Pándi Pál: Kritikus ponton című tanulmánykötete. tén községbeli színész is: Usz- tics Mátyás és Zsivnovszky Károly, a Nemzeti Színház tagjai. A Csepel Autógyár köz­ponti tánccsoportjának tagjai, Gyurján József koreográfiájá­val pásztor- és cigány- táncot adtak elő. Külö­nösen a pásztortánc öt­letes beállítása érdemel em­lítést. A műsor második részé­ben az Állami Operaház mű­vészei közül fellépett Mészáros ) Sándor, Szabó Anita, Szellő Lajos, Varga Imre, zongorán kísért Érsek Mária. Első ízben osztották ki a szigetszentmiklósi nagyközségi pártbizottság, a Hazafias Nép­front és a tanács által alapí­tott emlékplaketteket, amelyet Miseta János, a pártbizottság titkára és Garai István tanács­elnök adott át. Az emlékpla­kettel azokat tisztelték meg, akik „Szigetszentmiklós társa­dalmi és politikai életében ki­fejtett eredményes tevékenysé­gükért” hosszú ideje kimagas­lóan méltók erre. Emlékpla­kettet kapott Cservenká Fe­rencné, a megyei pártbizottság első titkára, Ballai Gáspár, a nagyközségi II. számú iskola igazgatóhelyettese, Garzó And­rás, a járási pártbizottság munkatársa, a nagyközségi ta­nács kulturális bizottságának elnöke, Józsa Gáborné tanács- titkár, Kincse József nyugdí­jas, Szabó Ferenc, a Petőfi Szakszövetkezet elnöke, dr. Varga Zászló körzeti orvos, Váczi István, a községi KISZ- csúcsvezetőség tagja, Vöő Im­re, a helytörténeti gyűjtemény vezetője, Welikán Jenő, a Cse­pel Autógyár igazgatási főosz­tályvezetője. Dr. Losonci Miklósnét a kulturális napok rendezésében vállalt munkájáért ünnepélye­sen megajándékozták. A szigetszentmiklósi kultu­rális napok mozgalmas ese­ménysorozata — hét kiállí­tás, egy színházi és egy film- előadás, két hangverseny, író­olvasó találkozó, vetélkedő — gazdag, változatos programjá­val megmozgatta a község la­kosságát, és követendő példát nyújtott más községeknek is. B. Gy. KONCER TKRONIKA Handel: Sámson A német barokk nagy mes­tere, Georg Friedrich Händel életének nagy részét Angliá­ban töltötte. Ott komponálta — többek között — főműveit, a nagyszabású oratóriumokat, melyekkel a műfajt klasszikus tökélyre emelte. Oratórumai- ban az Ótestamentum törté­neteit dolgozta fel; biblikus hősei azonban mindig a nép sorsának megtestesülései, ere­jének példázatai. A Sámson-oratórium a bib­liai zsidó nép tragikus hősé­ről, a filiszteusok fogságába ejtett, megvakított Sámson szenvedéseiről. megaláztatá­sairól és hősi haláláról szól. Szövegkönyvéi Milton: A har­cos Sámson című hatalmas költeményéből dolgozta át Newburgh Hamilton. A nagy megszólaltató apparátust igénylő művet (hét ének­szólista, orgonával kibővített nagyzenekar, vegyeskar és leánykar) ritkár. hallhatjuk a hangversenyek műsorán. Ezért is volt külön élmény a múlt héten a mű megszólaltatása a Zeneakadémia nagytermé­ben. A Budapesti Kórust, a Ko­dály Zoltán Leánykart és az Állami Hangversenyzenekart szakavatott oratórium-diri­gens, Forral Miklós vezé­nyelte. A nagy apparátust tö­kéletesen összefogva, biztos kézzel építette fel a hjatalmas művet iz^ drámai légkört te­remtve a hangversenyterem-» ben. Sámson szólamát Réí| József nagyszerű kultúrává] és stílusérzékkel énekelte, Komlóssy Erzsébet Laczó Il­dikó, Bende Zsol. és Gregor József szépen megoldott szó­lói az egész előadás magas színvonalából is kiemelkedtek.' k. á. 4 I 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents