Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

4 ■“c/UiiűP 1973. MÁJUS 30., SZOMBAT MŰTEREMBEN Árvái Ferencnél Szigetszentmiklósi kulturális napok Pest megyei szerzők darabja a kecskeméti színház vendégjátékában Az idén júniusban első ízben, s azt követően esz­tendőnként emlékplakettel jutalmazza a szentendrei városi pártbizottság a leg­eredményesebben tevé­kenykedő szentendrei pro­pagandistákat. Az idén Angela Davist ábrázoló emlékplakettet nyújtanak át, Árvái Ferenc szob­rászművész alkotását. Szobrászműterem egy mo­dern, tízemeletes bérház ha­todik emeletén. Ülünk a csöpp­nyi, még szobának is kicsiny helyiségben, amelynek egyet­len dísze Janus Pannonius vaslemezből készített szobra. — Már kérték, elvinnék, de ezt még nem adom — mondja a művész, Árvái Ferenc. — Még nagyon az enyém. Alig néhány hete fejeztem be... Szeretem a vasat, a rezet. Hű szolgálója az embernek, hozzá­idomul akaratához, tetszés szerint formálható, csak erő kell hozzá s nem is kevés. Er­re még a bányában jöttem rá... Bányában Fordul a beszélgetés, életé­re terelődik a szó, s természe­tesen választott hivatására, miért éppen az lett belőle, aki. — Egy Kalocsa melletti kis- községoen születtem, Géder- lakon. Hárman voltunk test­vérek. Anyánk egyedül nevelt minket. Rajzolni mindig na­gyon szerettem. Azt hiszem, ezt anyámtól örököltem. Ka­locsai pingálóasszony volt. Amikor 1946-ban meghalt, ti­zenegy éves voltam. Mi hár­man, gyerekek, nevelőszülők­höz kerültünk, Dorogra. Ami­kor kijártam az általános is­kolát, vájártanuló lettem. Ti­zennégy évesen már dolgoztam lenn, a bányában. Keresni kel­lett, hozzánk mostoha volt a sors, nem kívánhattuk, hogy nevelőszüleink ingyen tart­sanak el minket. Nekik is volt még két gyerekük. Köz­ben szabad időmben agyagot gyúrtam, fejeket formáztam. Azt mondták, van bennük fantázia. Így kerültem Doro­gon a képzőművészeti szak­körbe. Pályázatot is nyertem egy Petőfi-portréval. Persze, akkor ez még csak hobby volt. Bányásznak lenni egész em­bert kívánó feladat. Közben beiratkoztam a bányaműve­lési technikumba, aknász akartam lenni. Eljutottam egé­szen az érettségiig, azon vi­szont már nem jelentem meg, mert megérkezett a felvételi­re szóló papír a Képzőművé­szeti Főiskoláról. Először el akartak küldeni: érettségi nél­kül szó sem lehet róla, hogy felvegyenek. Aztán mégis odaállhattam a vizsgabizott­ság elé. És sikerült. Ez 1956 nyarán volt. 1961-ben sze­reztem meg a diplomát. A csöppnyi szoba közepén különböző formájú és nagy­ságú rézlemezek sorakoznak valami különös rendszerbe rakva. Egy szobor darabjai. — Táncosnőt ábrázolt, ne­kem sohasem tetszett. Vevő mégis akadt rá, akinek megtet­szett, elhatározta, hogy meg­veszi, aztán mégis meggon­dolta és egy Mózes-szobrot vásárolt helyette. A táncosnőt szétszedtem. Anyagából vala­mi újat szeretnék készíteni. Csak azt, amire elhivatottak Nem óvatoskodik a véle­ménymondásban, akkor sem, ha önmagáról van szó. Éz a természete, az őszinte beszéd. — Odalenn a bányában csak így lehet élni. Hét évig dol­goztam a föld alatt, ez elég idő volt ahhoz, hogy a vérem­be ivódjék. Nem szívelem a sima modorú, nyájas mosolyú kispolgárokat, pedig az utób­bi időben megint van belőlük. A művészek között is. Akik nem azt csinálják, amire el­hivatottak, hanem ami a bol­doguláshoz vezető utat egyen­geti. Én nem tudok így élni. De alkotni is nagyon nehéz úgy, hogy hiányzanak hozzá a feltételek. Hegeszteni itt le­hetetlen. Ha csiszolok, nyom­ban rámzörögnek a lakók. A kérdés akaratlan: hol készült például az Echo cí­mű szobor, amely a Szentend­rei Parkmúzeum egyik legsi­keresebb alkotása? — Egy barátom műtermé­ben. Szívességből helyet adott. Ide még fektetve sem férne be. De albérletben ké­szítettem másik szentendrei szobromat is, a felszabadulást jelképező kompozíciót, amely a Ferenczy Múzeum tulajdo­na. — Hol találhatók még szob­rai? Nem egyedülálló, mégsem mindennapos eset: az elszár­mazott és családjából, környe­zetéből kiemelkedett ember visszatekint szülőfalujára, tud bajairól, gondjairól, és segít­ségére siet. A KÖZSÉG Jászkarajenő lakosságának száma meghaladja a négy és fél ezret. Jelentős részük 680 tanyai házban él, több kilomé­ternyi távolságra a község központjától. Sok tanyáig a villanydrót sem ér el. Gyere­kek is sokan laknak a tanyán. Küzülük harminckettő a köz­ség iskolájába négy vagy még több kilométerről gyalogol, már ha az időjárás megenge­di. Télen a hó, máskor a sár teszi számukra gyakran meg- közelíthetetlenné az iskolát. Van a tanyavilágban három tanyai iskola is. Alsókarán az egy tanerős iskolába, ha eljut oda, kilenc alsó tagozatos gye­rek jár. A Felsőkara I. iskolá­ban is csak egy tanerő oktat tizenegy növendéket elsőtől a nyolcadik osztályig. A Felső­kara II. tanyai iskolának két — József Attila portréja a IX. kerületi úttörőházban, Bí­ró Lajos portréja Kecskemé­ten, több mint háromméte­res bányászszobrom pedig To- kod-altárón, a bánya irodaháza előtt. Ami pedig a saját tu­lajdonomban van, azokat köl­csönadtam a barátaimnak, amíg megfelelő helyet nem tudok nekik biztosítani. — Kiállítások? — önálló tárlat Dorogon és kamarakiállítás Budapesten, a Május 1 moziban. Érmeket is — Csak szobrokon dolgo­zik? — Érmeket is készítek. A legutolsó Angela Davis port­réja. Szeretem azokat a té­mákat, amelyek állásfogla­lásra késztetik az embert. A művész kötelessége, hogy alko­tásaival kora emberéhez szól­jon. Véleményem szerint ez a művészet alfája és ómegája. Prukner Pál tanulócsoportja van és két tan­erője. Egyikük az alsó, mási­kuk a felső tagozatot oktatja. Tehát összesen 69 tanyai gyerek megy naponta az isko­lába, feltéve, hogy járható az út. EGY LEVÉL A községi tanács és az iskola az általános iskolások hátrá­nyos helyzetének megszünteté­sére a legnagyobb erőfeszítése­ket teszi, teljes mértékben azonban nem tudja megszün­tetni. A hátrányos helyzet el­sősorban a termelőszövetkezeti dolgozók gyermekeit érinti, kü­lönösen a tanyaiakat. Napközi otthon ugyan van a község­ben, de épülete nem megfele­lő. A háromszáz személyt ellá­tó konyha állapota olyan rossz, hogy sürgősen újat kell építe­ni, erre azonban mindössze 917 ezer forint áll rendelkezésre. Arra pedig, hogy az annyira szükséges 30—40 fő elhelyezé­sére alkalmas hétközi kollé­gium megépüljön, bár telek és átalakítható épület lenne hoz­zá, nincsen pénz. Miután a bu­dapesti Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem KISZ-bi- zottsága elhatározta, hogy va­lamelyik községben hétközi kollégiumot épít, valósítsa meg ezt a tervet Jászkarajenőn — kérik a bizottsághoz intézett levelükben Szűcs István ta­nácselnök és Jakus Béla isko­laigazgató. Honnan szereztek tudomást az orvosegyetem KlSZ-istái- nak tervéről? Dr. Tóth Tiha- mértől, a II. számú sebészeti klinika jászkarajenői születésű tanársegédjétől. Ott élt gye­Csütörtökün este a Cse­pel Autógyár művelődési há­zában a szigetszentmiklósi si­keres programsorozat ötödik napján a kecskeméti Katona József Színház két volt sziget­szentmiklósi szerző darabjával lépett fel. Az író Bágyoni At­tila (akinek már nem ez az el­A hagyományos és immár ki­lencedszerre megrendezésre kerülő pedagógiai nyári egyetem mellett ez év július 19—30 között első íz­ben megszervezik Szegeden a köz- művelődés aktuális kérdéseivel foglalkozó Művelődéselméleti Nyári Egyetemet is. A nyári egyetem azt a célt tűzi maga elé, hogy a gyakorló népművelők, a közműve­lők, a közművelődést irányító szakemberek — neves külföldi és hazai kutatók előadásaiból — meg­ismerjék a kultúra és a művelő­dés filozófiai, politikai és pszicho­lógiai problémáit, a művelődés- szociológia ; szociálpszichológia; a művészeti ízlés és nevelés; a kommunikációs elmélet; és a fel­nőttneveléssel kapcsolatos kuta­A középiskolák nappali ta­gozatán idén végző több mint 55 ezer fiatal írta meg május 11- és 19-e között érettségi­dolgozatát a különböző tár­gyakból'. A következő 'napok- ban-hetekben ná^y és felelős­ségteljes munka hárul a szak­tanárokra, hiszen előzetes számítások szerint 150—200 ezer dolgozatot kell átnézniük és javíta­niuk. Egyidejűleg rávezetik az álta­luk javasolt osztályzatot is. A rekkorában, ott végezte el 1954-ben az általánost, és sű­rűn hazalátogat szüleihez. Édesapja nyugdíjas tsz-tag. — Jóeszű gyerek volt és szorgalmas, talpig ember lett belőle — dicséri volt tanítvá­nyát Tóth Tibor, az iskola igazgatóhelyettese. A SEBÉSZ Dr. Tóth Tihamérral a klini­kán beszéltünk. — Tudom, milyen nehéz a tanyai gyerekeknek a tanulás, ismerem, mennyire hátrányos az iskolában a helyzetük — mondja. — Azt javasoltam egyetemünk KlSZ-bizottságá- nak, a nyári építőtábor segít­sen egy Pest megyei község­ben hétközi kollégiumot építe­ni. A bizottság így is döntött. Persze, én a szülőfalumra gondoltam, és biztosra veszem, ott lesz az építőtábor. A költ­ségek csökkentéséhez nemcsak munkával járulunk hozzá. A műegyetem KlSZ-bizottságá- hoz fordulunk, készítsék el társadalmi munkában a szük­séges terveket. Talán gyűjtést is indíthatnánk. Remélem, si­kerül megteremteni falumban a hétközi kollégiumot. S ha majd megkezdi a mun­kát a pesti medikus KISZ-is- ták építőtábora, és ha segítsé­gével elkészül a tanyai iskolás gyerekek hétközi otthona Jász- karajenőn, arról is beszámo­lunk. Szokoly Endre ső bemutatott színpadi műve) és a zeneszerző Vokoun Iván valamikor körzeti orvosként gyógyítottak a községben. Tojástánc címmel bemu­tatott háromfelvonásos darab­juk kellemes operett, mai té­ma: a feltalálót munkahelyén nem értékelik, találmányára tások legújabb eredményeit. A fő téma: A művelődés szerepe a szo­cializmusban. A részvételi díj az alapszolgál­tatásért személyenként 1400 forint. Ezért ellátás, étkezés, autóbuszos városnézés, szabadtéri előadásra jegy (Verdi Ottelója, a bolognai színház előadásában), valamint az előadásokból szerkesztett gyűjte­ménykiadvány jár. A jelentkezé­seket június 15-ig fogadják el a TIT Szeged 280—90 171—9052 sz. csekkszámlán. A kiegészítő programban a Sze­gedi Ünnepi Hetek számos ki­emelkedő rendezvénye, valamint kirándulás is szerepel Hómezővá- sárhelyre és Csongrád—Kőrös- tcvrokra. szóbeli megkezdése előtt sorra kerülő vizsgabizottsági érte­kezleten állapítják majd meg az érettségidolgozatok végle­ges osztályzatát, & döntenek arról, melyik jelöltet bocsátják szóbeli vizsgára. A gimnáziu­mokban érettségizők közül, szóbeli vizsgát azok tehetnek, akiknek legalább egy dolgoza­ta megfelelt. A szakközépisko­lákban azokat bocsátják szó­belire, akik a kötelező írásbe­li tantárgyak legalább 50 szá­zalékában sikeres dolgozatot készítettek. Nappali tagozaton a szóbeli érettségi június elsején kezdő­dik, Az érettségit, illetőleg a technikumokban (ezekben az idén végeznek utoljára negye­dikesek, mert az iskolatípus megszűnik) a képesítő vizsgá­kat június 24-ig befejezik. Az erre vonatkozó rendelkezés nem érinti a zeneművészeti szakközépiskolák érettségi vizsgáira előírt határidőket. Akárcsak az előző években, az idén is a szóbeli tételeket a jelöltek húzzák. A feleltetés egy-egy tantárgyból legfeljebb 15—20 percig tarthat. A fele­let megkezdése előtt a vizsgá­zónak időt biztosítanak a tétel átgondolására. A fő cél az érettséginél változatlanul annak meg­állapítása, hogy a diákok szert tettek-e megfelelő tudásra, elméleti ismereteikét képe­sek-e összekapcsolni a gyakor­lattal. A váci zeneiskolában hol­nap, vasárnap kerül sor a Pest megyei zeneiskolák hatodik kamarazene-fesztiváljára. Ez a találkozó minden eddiginél né­pesebbnek ígérkezik: 180 nö­vendék méri össze tudását. Az előző fesztiválokon nyolc Pest megyei zeneiskola növendékeit hallhattuk; most már kilencét az újonnan megnyílt szobi ze­neiskolával. A fesztivált Vörös Géza, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának nép­művelési csoportvezetője nyit­ja meg. A zsűri elnöke Váci Károly, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskola igazgatóhelyettese lesz. A zsűriben a budapesti nem adnak pénzt, sőt fel !» mondanak neki, pedig talál-, mánya, a realizátor, ha száz-, ezer forintba kerül is, tízmii-, liót hoz. Mit csinálhat ez a zse­ni? Vállalkozó szellemű embe­rekkel társul. S ugye, nemcsak: zseniális feltalálók vannak ná-. lünk, hanem zseniális vállal-, kozók is, akiket hol ügyeske­dőknek, hol kockázatot vállaló, hasznos embereknek mon-. dunk, hol törvényen, kívülre, helyezzük őket, hol lehetőséget, adunk nekik, hogy szövetkeze-. ti vállalkozást alapítsanak.. Milyen ez a szövetkezet?1 Időnként becsületesen dolgo­zik, időnként becsapja a kun-, csaftokat. Hát ilyen ez a sző-, vetkezet. De a feltaláló dől-* gozhat, megcsinálhatja a rea- lizátort a szövetkezet „égisze" alatt, mert sokszor a vagány- ság találékonysággal — eset­leg még haszonnal is — jár. Persze, sok akadályt kell le­gyűrnie, meg kell küzdenie a „titokzatos” ellenséggel, pénzt kell szerezni lehetőleg úgy, hogy a rendőrséggel ne kerül­jenek szorosabb kapcsolatba, A nehézségek legyűrése dra- maturgai fordulatok alakjában lendíti előre a darabot, s le­hetőség nyílik, hogy a színé­szek daloljanak, táncoljanak. Bágyoni Attila rutinos szín­padi szerző módjára találéko­nyan vezeti darabját a végki­fejlet felé. A zeneszerző Vo­koun Iván társához hasonlóan gyakorlottnak tűnő művész, aki könnyen befogadható mu­zsikájával, kacérkodva a tánc­zene, a musical, a dzsessz, a beat, sőt a népdal motívumai­nak karikírozott jellegű stí­lusával, biztos technikával erősíti szerzőtársának szándé­kát. A rendező Orbán Tibor leleménnyel és láthatóan nagy kedvvel vitte színpadra a da­rabot. Gondot fordított a for­dulatos epizódok beállítására. Fehér Miklós díszletei és Poós Éva jelmezei ötletesek és illúziót keltők voltak. A Németh László vezette zene­kar kiegyensúlyozottan ját­szott. A főnököt játszó főszereplő, Áts Gyula magabiztos alakí­tást nyújtott, valóban határo­zott kezű főnök volt. A felta­láló szerepében Henkel Gyula kevésbé volt biztos, bár hite­les figurát teremtett. Sok vi­dám percet okozott komikusi vénájával Torma István (Fe­lebarát), de még inkább Bara- nyi László (Mamlasz). Ribár Éva és Jablonkay Mária ked­ves, jól mozgó lányfigurákat formáltak. A közönség jókedvűen kelt fel az előadás után, még az sem zavarta, hogy a szín­padi világítóberendezés nem színházi előadásokhoz tervez­tetett, sokszor sötét, bevilágí- tatlan maradt a színpad és ár­nyékos. Zeneművészeti Főiskola és a szakközépiskola tanárai: Ko­vács Imre, Sződi László és Bo- donyi István foglalnak majd helyet. A fesztivál emblémáját Somodi László Pest megyei grafikusművész tervezte. A váci zeneiskola csaknem negyven legtehetségesebb nö­vendéke május 24—31-ig hat estén keresztül nyilvános hangversenyeken lép fel. Gaz­dag, változatos programot ígér­nek a hangversenyek, melye-' ken a diákok produkcióival a zeneiskola kiváló pedagógus-? gárdája is számot ad majd a? új épület teremtette igen ked­vező körülmények között vég^ zett munkájáról. A BETON- ÉS VASBETONIPARI MÜVEK SZENTENDREI GYARA (Szentendre, Dózsa Gy. út 20.) TRANSZPORTBETONT ÉRTÉKESÍT mindennap reggel 6-tól 18 óráig. 500-tól 1000 köbméterig 10%-os, 1000 köbméter feletti rendelés esetén 15%-os nagyfelhasználói árengedményt nyújtunk. Az „elszármazott” tanársegéd meg a hétközi kollégium A művelődés szerepe a szocializmusban JELENTKEZÉS A SZEGEDI NYÁRI EGYETEMRE Befejeződött az írásbeli érettségi Június 1-én kezdődik a szóbeli Több mint 150 ezer dolgozat vár javításra B. Gy. Növendékhangversenyek Pest megyei zeneiskolák kamarazene-fesztiválja y Tojástánc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents