Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

1972. MÄJUS 19., PÉNTEK HECUI KMirkm A BN¥ a ma piaca a holnapi üzletkötés számára Sajtótájékoztatót tartott a HUNGEXPO A megalakulásának 130. éves jubileumát ünneplő BNV- ről tartott sajtótájékoztatót tegnap több száz hazai és kül­földi újságírónak a HUNG­EXPO. Lakatos Ernő, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivata­lának általános elnökhelyette­se nyitotta meg a sajtókonfe­renciát, amelyen megjelent Siklósi Norbert, a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségé­nek főtitkára, Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgatója és számos külföldi pavilon igazgatója is. Kristóf László, a HUNGEX­PO vezérigazgató-helyettese ismertette az idei bemutatót, amelyen 41 külföldi ország 1700 vállalata és 1159 magyar vállalat mutatja be ter­mékeit 120 ezer négyzet- méteren. — A vásár egyidős az áru­cserével, s így az emberiség egyik legősiob intézménye. Vásárra gondolva, sok minden eszünkbe jut: piac, emberek, áruk sokasága, kínálat, üzlet­kötés, reklám, ünnepi ese­mény, vidámság. Nemzetközi vásárra gondolva, külföldi ke­reskedőkre, idegen országok áruira, népek közötti együtt­működésre asszociálunk — mondotta bevezetőjében Kris­tóf László, majd hangoztatta, hogy a BNV — mint minden vásárt rendező ország szem­pontjából — lényegében im­portvásár, amely fontos szerepet tölt be a belföldi árukínálat és az exportra készülő termékek bemutatásával is. A továbbiakban leszögezte: kifejezetten a magyar export ügyét szolgálják azok a kül­földi kiállítások, amelyeken hazánk mutatkozik be a nagy­világnak; idén negyvenegy ilyen hivatalos bemutatón, te­hát pontosan annyin, mint amennyi vendégország az idei BNV-n részt vesz. Az ipari se­regszemle jelentősége — mon­dotta a továbbiakban — ex­port-import, kooperáció a ter­melésben, a kutatásban, a ke­reskedelemben; a nemzetközi ígyüttműködés sokoldalú fej­lesztésére. Hozzátette még a vezérigazgató-helyettes: a fel­soroltak lemérhető és érzékel­tető hasznát jelentik a kiállí­tásnak, s nem a vásáron alá­irt szerződések számadatai. A sorszerű bemutatók funkciói­tól egyenesen következik, logy a ma kiállítását követi az üzletkötés egy későbbi időpontban, de megfelelő kereskedelmi munka ese­tén feltétlenül. Napjaink vására ezt az új gazdasági szerepét azért tud- ia hathatósan betölteni, mert hozzásegíti a termelőt áruja előnyös körülmények között történő megismertetéséhez és lehetővé teszi a felhasználó­nak, a fogyasztónak, hogy ugyancsak kedvező körül­mények között tájékozódjék a kínálatról. A korszerű vásár tehát információs központ, amely a ma piacát tükrözi a holnapi üzletkötés céljaira és a holnapi fejlődési tendenciá­kat mutatja, a holnaputáni üzlet- és kereskedelempoliti­ka számárat A vezérigazgató-helyettes az újságírók kérdéseire vá­laszolva elmondotta, hogy jö­vőre a BNV-t a mostani és a mezőgazdaságii kiállítás terü­letén rendezik meg, 1974-ben azonban a BNV valamennyi kiállítóját már az Albertirsai úti vá­sárváros fogadja. A sajtókonferencián több külföldi pavilon igazgatója is felszólalt és válaszolt a fel­tett kérdésekre. T. E. Ülést tartott a Minisztertanács Az iskola-egészségügyet vizsgálja a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az iskolaegészség­ügyi helyzet felmérésére or­szágos vizsgálatot indított. En­nek során arra keresnek fele­letet, hogy kellően biztosítottak-e a tanulóifjúság harmonikus testi és szellemi fejlődé­sének, egészségvédelmé­nek feltételei. Az ellenőrzést az oktatás te­rületén az általános és kö­zépiskolákban, a gyógypeda­gógiai intézményekben, az iparitanuló-intézetekben, il­letve ezek bentlakásos intéz­ményeiben — napközik, diák­otthonok — végzik. Az egész­ségügyben a többi között az iskolaorvosi, az üzemorvosi szolgálatot, a gyermekkörzeti orvosok és szakrendelők mun­káját, valamint a sportorvosi tevékenységet vizsgálják. A vizsgálatot — amely az 1971/72-es tanévet öleli fel — két ütemben bonyo­lítják le. Először az oktatási és az egészségügyi intézményeket el­lenőrzik, majd az ezeket irá­nyító szervek tevékenységét vizsgálják. Közígazgatástörtáneti konferencia Siklós várának falai között csütörtökön megkezdte munká­ját a nemzetközi jogtörténeti (közigazgatástörténeti) konfe­rencia. A tudományos ülésszak témája: a közigazgatás fejlő­dése Közép-Európa országai­ban a legutóbbi száz évben. A konferencián 110 jogtudós vesz részt, köztük tíz európai or­szág mintegy hatvan jogtörté­neti szakembere. A kormány újabb intézkedéseket tervez az élelmiszerek minőségének javítására Eredményes az értékesítő központok munkája — Új bauxitbánya nyílik (Folytatás az 1. oldalról) A kormány a továbbiakban megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter jelentését az élelmiszerek minőségének 1971. évi ala­kulásáról, s a minőségjavítás érdekében tett, illetve ter­vezett intézkedésekről. 1971-ben az előző évhez viszonyítva jobb minőségű termékeket állítottak elő a baromfi-, a dohány-, a hűtő-, a konzerv-, a növényolaj- és a söriparban. Egyes területe­ken azonban a minőség nem javult. Változatlan szintű a termékek minősége az édes-, a gabona- és tejiparban. Az élelmiszerek minőségének to­vábbi javítása érdekében a Minisztertanács felhívta az érintett minisztereket a szük­séges intézkedések megtételére. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, vala­mint a belkereskedelmi mi­niszter a szövetkezeti burgo­nya-, zöldség- és gyümölcs- kereskedelmi közös vállalatok működésének tapasztalatairól terjesztett elő jelentést. A létrehozott közös vállala­tok az elmúlt évben mintegy 10 százalékkal több burgo­nyát, zöldséget és gyümölcsöt bocsátottak a lakosság ren­delkezésére, mint 1970-ben. Ennél is nagyobb arányban növekedett az egyéb mező- gazdasági termékek forgal­ma. A szövetkezeti megyei érté­kesítő központok tevékenysé­ge megfelel a gazdaságpoli­tikai és szövetkezetpolitikai célkitűzéseknek. A jövőben fo­kozni kell az összhangot a vál­lalatok feldolgozási, forgal­mazási és fejlesztési felada­tai között. A kormány a je­lentést tudomásul vette. A nehézipari miniszter elő­terjesztése alapján a kor­mány Veszprém megyében egy új bauxitbánya létesíté­sére hozott határozatot. A bá­nyanyitás szervesen illesz­kedik a magyar—szovjet tim­föld—alumínium egyezmény célkitűzéseihez, megvalósítását az alumíniumipar központi fejlesztési programja tartal­mazza. A beruházást még eb­ben az évben elkezdik. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnöké­nek jelentését a gazdasági sza­bályozó rendszer 1971. évi működéséről. A módosítások több területen, így a jövede­lemszabályozásban és az ex­porttámogatási rendszerben kedvező eredményre vezettek, néhány kérdésben azonban to­vábbi intézkedés szükséges. A kormány felhívta az illetékes minisztereket, hogy vizsgálják Botcsinálta, Szüzesség, Comico Tragoedia, Pikko Hertzeg Július 7-én nyit a szentendrei Teatrum Csütörtökön délelőtt a TIT budapesti Kossuth Klubjában sajtótájékoztatót rendeztek a szentendrei Teátrum idei évadjáról. Hidas Pál, Szent­endre város tanácselnöke kö­szöntötte a megjelent újság­írókat, majd Békés András, a Teátrum művészeti vezetője ismertette a negyedik évad programját. Az idei évadban a korábbi évek sikeres produkcióit is­métlik meg. július 7-től jú­lius 16-ig Paisiello Botcsinál­ta bölcsek című vígoperáját és Békés István: Szüzesség acél tüköré című zenés, táncos bib­liai játékát mutatják be egy műsorban hét alkalommal. Ezt követően július 21 és 30 között a Comico tragoedia, valamint a Pikko Hertzeg és Jutka Per- zsi című vígopera kerül is­mét egy műsorban színre, szin­tén hét alkalommal. Mindkét programban az előző évekhez hasonlóan fellép Básti Lajos, Basilides Zoltán, Konrád An­tal, Mádi Szabó Gábor, Szabó Gyula, Psota Irén, Sztankai István, továbbá a Színház- és Filmművészeti Főiskola hall­gatói és a Műszaki Egyetem KISZ-zenekara. Hasonlóan az előző esztendőkhöz, minden játéknapon délután hat órától vásári komédiát rendeznek a város főterén. Újdonság az idén, hogy a szentendrei Teátrum színpa­dán a program idején, illetve az évadzárás után hangver­senyt rendeznek a Camerata Hungarica és az Ars Renata énekegyüttes, illetve a Magyar Néphadsereg Központi Mű­vészegyüttesének felléptével. P. meg a belkereskedelem kész­letgazdálkodását és a lakosság további zavartalan ellátásának biztosítása érdekében a szük­séges intézkedéseket tegyék meg. A kormány tudomásul vette a nehézipari miniszter beszá­molóját a magyar villamos­en orgia-rendszer nemzetközi kapcsolatairól. A kormány megtárgyalta a villamosener- gia-együttműködés távlatig le­hetőségeit és az együttműkö­dés fejlesztésének irányelveiről határozatot hozott. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. TÁJÉKOZATLAN MUNKÁSOK T ájékozatlanok a mun­kások — e tényről szomorú adatokat tárt fel a Pest megyei széles kö­rű szociológiai felmérés. Például: a munkások aránylag nagy százaléka nem volt tisztában az álta­la készített munkadarab sorsával. Mit fejez ki ez a megállapítás? Sejtetni en­gedi, hogy a dolgozók egy része nem érzi sajátjának a munkát, nem azonosul te­vékenységével, elidegenült teendőitől, közömbös szá­mára a napi nyolc óra, nem érzi az alkotás örömét. Azért következtethetünk ilyen borúlátóan, mert a munkamegosztás mai rend­szeréből ered, hogy a mun­kás csak akkor érezheti az elkészített csavar értékét, ha látja maga előtt a ké­sőbbi gépmonstrumot, amely az ő munkáját is dicséri. Ha a munkás csak a csavart látja, nem válik sajátjává a gondolat: min­den értéket ő állít elő. A tájékozatlan munkásnál dehumanizálódik a munka, vagyis a ténykedésen túl nem válik gondolati gaz­dagsággá. A munkával kap­csolatos tájékozatlanság ezért nem egyszerűen „in­formáció-szegénység”, ha­nem ennél sokkal több: élete, személyisége sze­génysége! A szociológiai felmérés adataiból kitűnik, hogy a szakmunkások 28, a betaní­tott munkások 34 és a se­gédmunkások 32 százaléka nem jól ismeri vállalatának felépítését. E tényt nem . szabad túlértékelni, hi­szen á megyére jellemző a sok telephely, gyáregység, amelynek központja Buda­pesten van, szervezetük pe­dig valóban bonyolult. Mégis érdemes e „tudatlan­ság” okait és következmé­nyeit is keresni. A som­mázott okot így összegez­hetjük: az üzemben nem tájékoztatják megfelelően a munkásokat, s a tájékoz­tatás hiánya a munkások­ból is közönyt, érdektelen­séget vált ki. A következ­mények már jóval össze­tettebbek. Az a munkás, aki nem érti az őt körül­vevő szervezetet, nem is azonosulhat céljaival. Nem érezheti sajátjának a vál­lalatot, nem válik a döntés részesévé, szerepe a végre­hajtóévá zsugorodik. A rosszabbik esetben elide­genedik a szervezettől, ki­szolgáltatottjának hiszi ma­gát, esetleg fél az ismeret­len „hatalmasságoktól”, s az sem sokkal jobb, ha egyszerűen érdektelen, kö­zömbös számára az appará­tus. A szervezettel kapcso­latos tájékozatlanság ezért nem „információ-szegény­ség”, hanem sok vállalati eredménytelenség és mun­kás-személyiségtorzulás forrása! A munkával szorosan összefüggő kérdéseken túl, informálatlanok a dolgozók a hozzájuk különösen kö­zelálló témákban is: a szakmunkások 31, a betaní­tott munkások 46, a segéd­munkások 48 százaléka nem tudott arról, hogy üzemükben kötöttek-e kollektív szerződést. A kol­lektív szerződés a jogok és a kötelezettségek munka­helyi foglalata. A szocioló­gusok nem azt kérdezték, hogy milyen jogai és köte­lezettségei vannak á mun­kásnak, hanem azt, hogy egyáltalán létezik-e erre zsinórmérték. Hogyan is­mernék a dolgozók az őket védő szabályokat, amikor azt sem tudják, hogy van­nak-e ilyenek? Ez a „tu­datlanság” is rendkívül sok kárral jár: a munkás nem tájékozódva kötelességei­ről, vét, s hiába a legkitű­nőbb a szakszervezet ér­dekvédelme, ha a munkás képtelen érdekei védelmé­re. A jogokkal és kötelessé­gekkel összefüggő tájéko­zatlanság nem egyszerűen „információ-szegénység”, hanem sok vállalati ered­ménytelenség, munkás-sze­mélyiségtorzulás és tör­vénysértés forrása! ■ny e soroljuk tovább a szociológusok felis­meréseit, e három ti­pikus példa is elegendő a következtetésre. Bontsuk két részre a ..korábban. ÚCt írt mondatot: az-üzemben nem tájékoztatják megfe­lelően a munkásokat. Nos, az üzemi demokrácia fóru­mai ma még nem töltik be teljesen hivatásukat. A sok formalitás, túlszervezett- ség, túlszabályozottság, az automatizmusoktól való fé­lelem csökkenti a tanácsko­zások hatásosságát. Az üze­mi demokrácia fórumain gyakran jelentéktelen in­formációkat közölnek, oda nem illő témákkal rabolják az időt, a diktált napiren­dek feszes légkört terem­tenek, gátolják az őszinte­ség eluralkodását. írjuk most le a tételmon­dat másik felét: a tájékoz­tatás hiánya a munkások­ból is közönyt, érdektelen­séget vált ki, Előbbi leve­zetésünkből következik, hogy nemcsak a tájékozta­tás hiányából, de a formá­lis, túlszabályozott, diktált tájékoztatásból is közöny, érdektelenség származhat. Azt hiszem, ha itt megáll- nánk, csak féligazsághoz jutnánk. Nem igaz, hogy csak a tájékoztatás hiánya, s a felületes, hamis tájé­koztatás a közömbösség okozója. A munkások gyak­ran az érdekfeszítő, lé- nyegretörő tájékoztatásra sem figyelnek oda, ezért nemcsak az informálás tar­talmán és formáján kell változtatni, hanem azon a gazdasági-társadalmi köze­gen is módosítani kell, amely táptalaja a minden­re kiterjedő érdektelenség­nek! M iért káros, ha tájéko­zatlanok a dolgozók? Egész írásunkban er­re a kérdésre szerettünk volna válaszolni. Adjunk végül mégis egy kerek fe­leletet: a tájékozatlan mun­kás kisebb értékű munka­erő, eredményei alacso­nyabbak, energiái ki­használatlanok, ambíciói nehezen felkelthetők, s a tudatlanságból származó személyiségi, pszichikai kár emberségét torzítja, s ez szociológiai, társadalmi kárrá nőhet. Az informá­lás szükségessége így válik társadalmi feladattá. Fóti Péter * I » i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents