Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-17 / 114. szám

1972. MÁJUS 17., SZERDA ‘^tíríap 5 Pacalcsárda a Duna-parlon Díj: üdülés a Vöröskőben ízletes ételtérképről tájéko­zódhat a Dunakanyart járó vendég, hogy hol, merre csil­lapíthatja éhét, szomját. Szi­getmonostor, Pócsmegyer, Su- rány, Tahitótfalu, Kisoroszi, Pilisszentlászló, Szentendre emelkedik ki egy-egy vendég­lő nevével a színes térképből. Szentendrén a Dunakanyar ÁFÉSZ a felkészülés jegyében csináltatta meg a térképes ét­lapborítót, s a levelezőlapokat az üdvözlő szavak számára. Már folyik a csárdák „fiatalí­tása”, ahogyan a szövetkezet vezetői nevezik a felújítási munkálatokat. Az elmúlt évek tapaszta­latai szerint nyáron Su- rány egyre közkedveltebb kirándulóközpont. Az üdülőkön kívül sok itt a kertészkedő is, a csárdára vár tehát a meleg étellel való ellá­tás és a szórakoztatás feladata. Egy másik kirándulócentrum a pócsmegyeri Duna-part, pon­tosan Leányfaluval szemben, a szigeten. Most rendezik a csár­da előtti partszakaszt, itt ala­kítják ki a teraszt, ahonnan festői kilátás nyílik a tájra. Újdonság lesz a nyárssütő is, a vendégek maguk készíthetik el pecsenyéjüket, de a maguk­kal hozott egyéb ételt is elfo­gyaszthatják az asztaloknál. Csoportos étkeztetés esetén kedvezményt nyújt a csárda. A legváltozatosabb a ven­déglátás Tahitótfaluban. A községnek a szigetre eső részén a pacalcsárda és egy új presszó, az országúti sávban a Patak borozó sült keszeg csemegéje a vendégcsalogató. Tahitótfalu­ban hosszabb tartózkodásra is berendezkedhetnek a pihenni vágyók, mert a Vöröskő étte­remhez kétágyas szobákból ál­ló szálloda is tartozik. Szent­endre és Visegrád között nincs is más szálláshely. A tavalyi vendégjárás eredményeképpen 160 ezer forint volt a szálloda for­galma. Az elhelyezés és az ellátás színvonalát tanúsítja az a tény, hogy a magyar rádió el­fogadta az ÁFÉSZ felajánlá­sát: a könnyűzenei olimpia egyik díjaként egyhetes üdü­lést a Vöröskőben. Végezetül az sem közömbös, hogy Szentendrén a Barackvi­rág úton, Tahiban és Surány- ban a pavilon rendszerű élel­miszerboltjait vasárnap dél­előtt is nyitva tartják. Védekezés korrózió ellen KGST-országok szakembereinek tanácskozása Öt KGST-ország — Cseh­szlovákia, Lengyelország, az NDK, Magyarország és a Szovjetunió — korróziós szak­emberei kedden tanácskozás­ra ültek össze Veszprémben, a Nehézipari Kutató Intézetben, hogy megvitassák a korrózió elleni védekezéssel kapcsola­tos együttműködés további teendőit. A tanácskozáson, amelyen több tudományos előadás is elhangzik, jegyzőkönyvben rögzítik a munkamegosztás továbbfejlesztésére vonatkozó megállapodásokat. Szobrok a szirtekből A dél-baranyai síkságból ki­emelkedő 442 méter magas Szársomlyó kőszikláiból lenyű­göző hatású óriás szobrok „kelnek életre”. Itt működik a siklósi tanács által fenntartott szobrász alkotótábor, amely az Nagykátán, a Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetker zet lakatosüzemében koreai gyártmányú gépeken dolgoznál). A marógépen műtőasztal-csigaházakat készítenek a MEDICOR részére. Foto: Urban idén hétfőn nyitotta meg ka­puit. A fiatal szobrászok — a tanács vendégeiként — több hetet töltenek itt, s szobrokat faragnak a Szársomlyó sziklái­ból, és a helyszínen maradó alkotásokkal viszonozzák a vendégszeretetet. Az idén legnagyobb munka- programjuk egy kollektív al­kotás, amely mintegy szimbó­luma is lesz a szobrásztábor­nak. A kőbánya területén fel­állítandó kompozíció körülbe­lül 15 méter magas lesz, és egy-egy részét négy vagy öt szobrász faragja ki. Töltőállomások Az autós forgalom növeke­désével tovább gyarapítják az üzemanyagtöltő állomások szá­mát a Balaton partján. - Jelenleg Balatonalmádiban és Balatonakalin építenek töl­tőállomást. KISBOLT VAGY ÁRUHÁZ? Majdnem kétszeresére nőtt a forgalom A megye egyik legfiatalább áruháza a nagykátai fogyasz­tási szövetkezeté. Még nincs két éve, hogy megépült, de csak fokozatosan kedvelték meg a nagyközség és a járás lakói ezt a modern bevásárló- központot. Terek Attila, az áruház igazgatója, ezt két összehasonlító adattal illuszt­rálja: — Az 1971-es esztendő első negyedévét 8,5 millió forin­tos forgalommal zártuk, az idei esztendő első negyedévét már 15 millióval. Az egy helyen történő be­szerzés előnyeit egyre in­kább kezdik kitapasztalni az emberek. Korábban a széttagolt bolt­hálózat miatt volt nagy von­zása a fővárosnaik, de még Ceglédnek is. Időbe telt, amíg a járás lakói felismerték, hogy árukészletük semmiben sem marad el a régi, beveze­tett áruházakétól. Ma már autóalkatrészeket is tartunk. Néhány nagykereskedelmi vállalattal közvetlen társulási szerződést kötöttünk, ipar­cikk-választékunk azóta igen gazdag. Ez elsődlegesen fon­tos ahhoz, hogy a járás igazi kereskedelmi központjává váljék az áruház. Az élelmi­szerosztály forgalomemelke­Strand - 6000 embernek A Velencei-tó központjában, Agárdon a régi strand mellett Park néven új, több mint 6000 vendéget befogadó strand épült. Zöld pázsitszőnyeg, fák, virágok és hat, egyenként négyszáz személyes öltöző fo­gadja május végétől a stran- dolókat. A padok fölé nádból készített árnyékolót helyeztek, s nádból készült árnyékoló vé­di majd a napsütéstől a gép­kocsikat a parkírozóhelyeken. Az új strandon büfé működik majd, ahol alufóliába csoma­golt készételeket is vásárolhat a közönség. Agárd új strandja május 30-án nyitja meg kapuit. dlése is ilyen tendenciára vall: az osztály tavaly már­ciusi forgalma 450 ezer fo­rint volt, az idei márciusban másfél millió. Több mint két­szeresére nőtt a cipfk'észleg forgalma. A szükséglati cikkéi heg­különbözőbb fajtáinak kí­nálata egy helyen a vá­sárló számára azzal az előnnyel is jár, hogy ki- • küszöböli az időt rabló, fáradságos keresgélést. — Ezek' szerint fölöslegessé válnának a hagyományos ve­gyes üzletek a településeken? — A friss tapasztalatok birtokában ezt nem állítanám. A kereskedelem centralizálá­sa ugyanis többféle szempont­ból előnyös, nem utolsósor­ban a készletgazdálkodás te­kintetében. Hosszabb átfutási idejű, nagy értékű iparcikke­ket nem kifizetődő kisebb te­lepüléseken a boltokbán tar­tani, hiszen vá laszté kb emu ta­tásra úgy sincs mód. Viszont sok egyéb, úgynevezett közna­pi pikkel bőségesen kellene ellátni a települési boltokat Olyasmikre gondolok, mint a cirokseprű és az udvarseprű, kályhacső, képszög, facsavar, háztar­tási vegyszerek. Ezeket csak a helybeli üzletek­ben gazdaságos tárolni, nem a bevásárló központok­ban. Ma még gyakran elő­fordul, hogy hosszú idő óta porosodó mosógép vagy hűtő­szekrény a legeldugottabb fa­luban is található, amit sen­ki sem ott vásárol meg, el­lenben sokszor öt faluban sem találni egyetlen seprőt. A nagy beszerzési központok ki­alakításával egyidejűleg te­hát a kereskedelemszervezés gyakorlatnának célszerű mó­dosítására van szükség. k. m. C02-gáztrágyázás a kertészetekben A zöldségtermesztés népgazdasági, élelmezési és egészségügyi jelentőségét ma már nem kell különösebben bizonyítani. Az sem szorul bizonyí­tásra, hogy a megnőtt igény kielégítése csakis a kertészeti termelés nagyüzemesítésével és a .leg­korszerűbb termesztési technológiák alkalmazásá­val lehetséges. Hazánkban a szabadföldi zöldségtermesztés problémája az öntözés fokozásával meg fog oldód­ni. Nehezebb probléma az olcsóbb korai zöldség termesztésének megszervezése. Zárt növényházak létesítése ugyanis komoly beruházást igényel, s ez jelentősen fékezi a haladást, bár a felszabadulás óta szinte ugrásszerűen emelkedett a zöldségnövé­nyekkel hasznosított üvegházak területe. (Országos viszonylatban ma már meghaladja a 40 hektárt!) Bíztató jel a minden tekintetben gazdaságosabb műanyagfólia-takaró térhódítása a konyhakerti növények korai termelésével foglalkozó üzemekben. Az aránylag kis beruházást igénylő, fűthető fólia­sátor ugyanis nagy területeken teszi lehetővé a nagyüzemi módszerekkel végrehajtható termelést. A fóliatakaró népszerűségét bizonyítja, hogy ha­zánkban az utóbbi 8-10 esztendőben, a műanyag­fóliával takart termőterület meghaladta az 1000 hektárt. Az is fejlődésre mutat, hogy ma már egyál­talán nem ritkaság a 10—15 hektáros, fűthető fólia­sátor-telepek létesítése sem. Ezek után érthető, hogy tudományos intézmé­nyeink és szakembereink figyelme fokozottabban fordul a hazai viszonyok között is alkalmazható, korszerű termelési eljárások és technológiák kidol­gozása felé. A co2-gáztrágyázás üzemi alkalmazásának kikísérletezése körülbelül tíz esztendővel ezelőtt indult meg külföldön is, meg hazánkban is. A kertészeti kultúrában élenjáró or­szágokban a C02-gáztrágyázás ma már általáno­san elterjedt termelési mód. Hollandiában például korai salátát, zárt térben csakis széndioxid-gáztrá- gyázással termelnek. Angliában nagy területeken alkalmazzák a légtér széndioxiddal való dúsítását a paradicsom-hajtatásnál. Hazánkban a C02-gáz- trágyázás üzemi alkalmazásának lehetőségei a Kertészeti Egyetem Zöldségtermesztési Tanszéke vizsgálja, s eredményei rendkívül biztatóak. a co2-gáztrágyázás lényege A növény szervesanyagának nagy részét a leve­gőből kiválasztott és a napfény hatására asszimi­lált széndioxidból építi fel. Zárt térben (üvegház, fóliasátor) a széndioxid-koncentráció az asszimi­láció következtében állandóan csökken. Ez a csök­kenés jól zárható növényházban olyan mértékű is lehet, hogy a növények már valósággal éheznek. A széndioxidot tehát pótolnunk kell. Az is tény, hogy a npvény — ha biztosítjuk szá­mára a több növekedési tényező meglétét (meleg, fény, páratartalom, talajerő) — több széndioxidot képes asszimilálni, s ezáltal növekedése meggyor­sul, hamarabb és több termést hoz. Ezzel az élet­tani megfigyelések és a gazdasági eredmények tették világszerte népszerűvé, sőt nélkülözhetetlen­né a C02-gáztrágyázást a kertészetben. Európá­ban nálunk a legolcsóbb a széndioxid. MIT AD A KORSZERŰ TERMELÉSI ELJÁRÁS A KERTÉSZNEK! A gyakorlat azt bizonyítja, hogy például a korai salátáknál és karalábénál — széndioxid-trágyázás­sal - a termés mennyisége legalább 40%-kal nö­vekedik, a tenyészidő pedig egy héttel csökken. A koraiság következtében a bevétel még ennél is nagyobb arányban emelkedik (49%-) E többletbe­vétel még abból is adódik, hogy a termésnöveke­dés az I. osztályú termékeknél a legnagyobb. Ubor­kánál 60%-os lomblevél-gyarapodás figyelhető meg és ugyanilyen arányú a növényhosszúság és a súlygyarapodás is. A hatvani paprikánál a termés 45%-kal növekedett. A terméstöbblet és a korai értékesítés a bevételt 60-65%-kal növelte. A „C”- vitamintartalom 15%-kal több. A cecei paprikánál különösen a korai termésmennyiség emelkedik a széndioxid hatására. Ezért a bevétel még a termés gyarapodásának arányánál is nagyobb. MIT BIZONYÍTANAK EZEK AZ ADATOK? Nagyüzemi módszerekkel termelő primőrketésze- teink ezeket a gazdasági előnyöket nem hagyhat­ják figyelmen kívül. A széndioxid-gáztrágyázás alkalmazása népgazdasági érdek. (x) f t MŰTŐASZTALOKHOZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents