Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-16 / 113. szám
MEC a/í trlap 1972. MÄJUS 16., KEDD SZERB KLUB, KERTBARÁTKLUB Együtt a közművelődésért Nem véletlen, hogy a művelődési házak vezetőinek III. országos konferenciáján Pest megye képviselői között ott volt Pákolitz Mihály is, a po- mázi művelődési otthon fiatal igazgatója. Amikor néhány évvel ezelőtt megbízták az intézmény vezetésével, az átlagosnál nagyobb gondot vett a nyakába. Pomáz nemzetiségi község, s amikor a Hazafias Népfronttal és a községi tanács tettrekész vezetőivel együtt aktívabb közösségi élet megteremtéséhez kezdett, sok szempontra kellett tekintettel lenniük. S hogy sikerült, mutatja a szerb klub, a nyugdíjasklub, az ifjúsági klub, az aszóta országos hírűvé vált kertbarátklub tevékenysége, a sokféle szakkör és foglalko- zás, élükön egy-egy tehetséges, rátermett emberrel. Megtalálni a formát- Pákolitz Mihály a konferencián időhiány miatt nem jutott mikrofon elé. Gondolatainak azonban mindenképpen érdemes hangot adni. Jó-e vagy rossz, vagy éppen csak döcögős egy fámban a közművelődés, sokban függ a művelődési háztól — vallja. A siker két feltétele: megtalálják-e azt a formát, amely a helyi adottságoknak, ízléseknek és szokásoknak leginkább megfelel, és a másik: tudnak-e ezen belül „réteg- programokat” szervezni. Amikor munkáját megkezdte, ezekre figyelt. Sok vita, közös tanácskozás után formálódott ki végül a kiscsoportos aépművelésforma. Országos — és szükségszerű — ez a jelenség, mert nemcsak a korosztályok határolódnak el, de mást vár a művelődési otthontól a paraszt, mást a bejáró dolgozó és megint mást a gimnazista. Az ötvenes években az „egy nagy terem” módszer volt az elfogadott — hogy mennyiben volt jó, az már vitatható, ma a művelődési háznak egyúttal mozinak és klubnak, színháznak és olvasóteremnek is kell lennie. Ezenkívül helyet kell adni a program nélküli összeülőknek, akik csak beszélgetni akarnak egymással. A nyugdíjasoknak, a kézimunkázó és a receptet cserélő háziasszonyoknak, vagy a magnóra láncoló tinédzsereknek, az tg ész falut megmozgató központi rendezvényekről nem is szólva. Húsz percre Budapesttől Arról is lett volna mondanivalója, hogy mit jelent a ialu ifjúságának a művelődési ház. Budapest tőszomszédságában, ahol 20 perces utazás után a főváros forgatagában találja magát a fiatal, ugyancsak igyekezni kell, ha otthon akarják tartani őket Nem mintha baj lenne, ha máshol is megfordulnak, dehogy. De a pomázi fiatalok igénylik, hogy gondoljanak rájuk a sok színes, tarka, az 5 közösségi igényeiknek megfelelő fórumok megteremtésével. Mindehhez azonban pénz is kell. Boros István tanácselnök és a tanács többi vezetője aiz utóbbi két évben, szinte erejükön felül igyekeztek a szűkös juttatást „megfejelni”: évi 50 ezer forintról 90 ezer forintra efnelték a támogatást. Szép összeg, mégsem elegendő. Hogyan tudnak működni, méghozzá nem is rosz- szul? Pákolitz Mihály arról számol be, hogy mindenki, aki részese a művelődési ház munkájának, egyúttal hozzájárul a fenntartásához is. A népfront, a szakkörök, a Vöröskereszt, a KISZ és a szakmaközi hizottság, megtalálják a módját a gondok átvállalásának. Reális lehetőség Beszélgetésünk végül mégis örömteli fordulattal zárult. Reális lehetősége látszik, hogy jövőre Pomáz új művelődési otthont építsen. A rozzant mostani épületet, hiába javítgatják, tatarozgatják. A célszerűen tervezett művelődési otthonra hatmilliót kell áldozni, azon a félmillión kívül, amibe a telek kerül, s ami már megvan. A község saját költségvetéséből 2,5 milliót ad, s így megoldják a könyvtár helyiséggondját is, mivel azt is itf helyezik el. A termelőszövetkezetek, a ktsz-ek és a vállalatok közösen több mint egymilliót ajánlottak fel, s — a fennmaradó kétmillióra is közösen igyekeznek megtalálni a fedezetet. Komáromi Magda NEPMUVESZETI KIÁLLÍTASSÁL Megnyílt a Galga menti népi fesztivál A vasárnap délelőtti hévíz- györki ünnepséget hosszú hetek készülődése előzte meg. Majd húsz község művészeti csoportjai és szólistái gyakoroltak, hogy aztán a négy helyen megrendezett körzeti bemutatókon vívják ki részvételüket a már hagyományos fesztiválra. Közben, a művészeti együttesek készülődésével egyidőben, megkezdődött a Galga mente gazdag népművészeti anyagának az összeválogatása is. Tizenkét község: Ácsa, Bag, Csővár, Galgamácsa, HévízÖí kiállítás, író-olvasó találkozó Megkezdődtek a szigetszentmiklósi kulturális napok helyiipari szövetkezeti termékek kiállítása Az egy hétig tartó sziget- szentmiklósi kulturális és sportnapokat vasárnap délelőtt nyitotta meg dr. Bohrai Lajos, a Ráckevei Járási Párt- bizottság első titkára (a képen), Szabó József, a járási hivatal elnökének és Dékány Sándornak, a Hazafias Népfront járási titkárának jelenlétében. A nagyközségi tanács nagytermében tartott ünnepélyes megnyitón elmondta, hogy új kezdeményezésnek örülhetünk: első alkalommal rendezik meg a szigetszentmiklósi kulturális és sportnapokat. Ez az esemény jelentős lépés a helyes lokálpatriotizmus kibontakoztatására, mert mindenki számára szükséges, hogy környezetének múltját, jelenét megismerje, értékelje, hogy felébredjen benne a felelősség lakóhelye életének formálásában. A mostani rendezvények szerepvállalói szi- getszentmiklósiak, akik közül sokan már nem is élnek a községben, de visszajöttek, hogy irodalomban, zenében, képzőművészetben, sportban elért eredményeikről számot adjanak. A megnyitó szép képzőművészeti kiállítás környezetében, Kocsis László, Nádasdy János és Somogyi György helyben lakó festőművészek képei között zajlott le. A tárlatot dr. Lo- sonczi Miklós nyitotta meg. ElPéceli talány Sokakat foglalkoztat Pácéiért a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzem József Attila Művelődési Központjának díszhangversenye. A dunakesziek eredetileg május 25-én léptek volna fel Pécelen a kórház kertjében rendezett szabadtéri hangversenyen. A híres férfikórus, a fúvós és szalonzenekar, a neves előadóművészek műsora igen nagy érdeklődést váltott ki. A számításba azonban hiba csúszott. A tervezett hangverseny nem belépőjegyes, tehát bevétel nincs. A kórház viszont nem tudja anyagilag fedezni a műsorban fellépők és a kellékek szállítását. A dunakeszi üzem buszait sem kérhetik kölcsön, mert délután a dolgozókat szállítja. A rendezvénynek nincs gazdája, a kórház szakszervezeti bizottsága szerint nincs mód arra, hogy apparátust szervezzenek és bevételessé tegyek a rendezvényt. Pedig a hangversenyt nagyon várják nemcsak a kórház betegei, hanem a község lakói is. Csiba József mondta, hogy a három szigetszentmiklósi művész képei a községet környező táj és maga a település formajegyeinek motívumaiból keletkeztek. Ezután a szintén helybeli P. Szabó József építésztechnikus művészi fotókiállítását nyitotta meg Miseta János, a nagyközségi pártbizottság titkára: — Őszinte örömmel nyitom meg P. Szabó József kiállítását abban a reményben, hogy a következő években műveinek újabb sorozatával a miklósi táj és napjaink dolgozó embere együttesen kér helyet művészetében — mondotta többek között. (A festményekre és a fotókra még visszatérünk értékelő kritikával) Egy teremmel arrébb, a falubeli bélyeg- és éremgyűjtők állították ki szerzeményeiket. Pálos Lászlóné, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége képviseletében, mint a Pest megyei és a budai területi iroda vezetője nyitotta meg a kiállítást. Látható itt Lenin élete bélyegeken, a tokiói olimpia sorozatai, az űrkutatással, a virággal, a népviseletekkel foglalkozó sorozatok. A bélyeg- gyűjtők: Bán Gyula, Mauer Gyula és P. Szabó József mind falubeli lakosok. Ugyanígy az érrriék tulajdonosai is — Garat István, a nagyközségi tanács elnöke és Vöő Imre, a helytörténeti gyűjtemény vezetője. Délután adta át a látogatóknak öarai István a helyiipari és a szövetkezeti termékek kiállítását a II. számú általános iskolában. A MŰM 208-as számú Ipari Tanuló Intézetének, a Petőfi szakszövetkezet dobozkészítő részlegének, a falubeli kosárfonó háziipari szövetkezetnek, a Pest megyei egyes számú szolgáltató vállalatnak a termékei láthatók itt. ' Vöő Imre nyitotta meg a szigetszentmiklósi helytörténeti gyűjtemény új anyagának bemutatóját, amelyen a környék lelőhelyeiről előkerült újabb őstulokszarv, mammut- fog, bronzkori urna, rézkori edények, kőkori, vaskori cserepek, kelta településnyomok, helyi szőttesek, népviseletek, régi faluképek tekinthetők meg. A rendezvénysorozat második napján hétfőn este író—olvasó találkozót rendeztek. Miseta János köszöntötte a meghívott írókat, költőket, Bara- nyi Ferencet, Tornai Józsefet — aki a környékről Dunaha- rasztiból származik és dolgozott a Csepel Autógyárban is —, Bágyoni Szabó Attilát, aki innen származott el, Berecz Baumann Lászlót — a Csepel Autógyár lapjának, a Fényszórónak szerkesztőjét —, H. Becz Imrét — a jelenleg is a községben élő írót és Bende Ibolyát, az Esti Hírlap munkatársát, aki a legutóbbi időkig is a községben lakott. Sok érdekes kérdés hangzott el. A beszélgetést Máté György, a Csepel Autógyár könyvtárának vezetője irányította. Az iskolások irodalmi műsört adtak: a József Attila irodalmi színpad szavalókórusa Bede Anna: Emberi holnapok című versét adta elő. Majd Együtt megyünk címmel irodalmi összeállítás következett a II. számú iskola irodalmi szakkörének közreműködésével. Ezután a Kossuth Filmszínházban levetítették a Meztelen vagy című új magyar filmet, amelyet a mozik még nem tűztek műsorukra. A vetítésre meghívták a rendezőt, Gyöngyössy Imrét és a férfi főszereplőt, Oszter Sándort. A film szép, lírai képekben rajzolja meg a cigányok mai életét. A megjelent vendégeket Szalay Rezső, a községi tanács művelődési felügyelője köszöntötte. Ma, kedden délelőtt nyitják meg a községi tanácson a „Ki mit gyűjt?” kiállítást, amelyen főleg a község legfiatalabbjai- nak gyűjtöszenyedélyéről kaphatunk tájékoztatást. A szerdai programban „Ki mit tud?” helytörténeti vetélkedő szerepel. györk, lsaszeg, Kartól, Nagy- tarcsa, Püspökhatvan, Túra, Verseg és Zsámbok népművészetének és néprajzának legszebb darabjait hozták el Hé- vízgyörkre, hogy kiállítás keretében adjanak ízelítőt a Galga mente gazdag népi kultúrájáról. A kiállítás megnyitása egyúttal a fesztivál ünnepélyes kezdetét is jelentette. Részt vett a megnyitón dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnök- helyettese, Járjapka József, a gödöllői járási pártbizottság titkára és Benedek János, Gödöllő város tanácselnöke is. Dr. Süpek Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke nyitotta meg a 12 község közös ünnepségsorozatát. A kiállításon megismerheti a látogató, hogy milyen is a Galga menti falvak népviselete. Átmenet az alföldi és a palóc viselet között. Az itt élő népek öltözködését az egyszerűség, a tartózkodás jellemzi. E tájegység legjellemzőbb viselete a túrái, amelyet elsősorban az ősi formaelemeket őrző fehér, igen munkaigényes hímzésekről ismerhetünk fel. Ilyen hímzéssel készül a fejkötő is, amit azonban elöl sok esetben már piros tulipán-motívum élénkít. A túrái viselet legfőbb kellékei: az ujjas, a pruszlik, a vállkendő, a ráncokba szedett bő szoknya és természetesen a főkötő. E viselet elemeiből tevődik össze alapvető vonásaiban a környező falvak ruházata, beleértve az itt élő szlovákok és németek viseletét is. Ennek ellenére a környéken élők könnyen megkülönböztetik egymást falvak szerint, mert eltérés mutatkozik a viselet jellegében és módjában, például másfajta anyagot vagy színösszeállítást használnak. A szlovákok és németek jobban kedvelik az élénk, tarka színösszeállítást. Szinte í'al- vanként különböző á fejkendők megkötési módja is. Mindez könnyűszerrel felismerhető a két teremből álló kiállítás gazdag anyagán, aimit a népviseletek bemutatásán kívül különböző használati tárgyakkal is illusztrálnak. Rokka, guzsaly, csépha- daró, súlykoló és mángorló s a pásztorélet kellékei sorakoznak egymás mellett. Láthatunk faragott bölcsőt, móring- ládát és lófejes citerát is. Kár, hogy mindezt a sok értékes szépséget egy iskola tornatermében kellett összezsúfolni — jobb elhelyezési lehetőség híján. Már a megnyitón alig tudtak mozdulni az emberek, de utána is, egészen az esti záróráig egymásnak adták a kilincset az érdeklődők. A fesztivál eseményeinek folytatására szombaton Csömörön kerül sor, ahol este 6 órától nemzetiségi csoportok mutatkoznak be a közönség előtt, majd este 10-kor nemzetiségi bál kezdődik. Vasárnap ismét Hévízgyörkön lesz délelőtt 10 órától este 8-dg műsor, amelyet a 8-kor kezdődő Fesztivál-bál fejez be. * P. P. Katonaélet zenében, táncban A magyar néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese ismét bemutató előtt áll. Az új produkcióval első alkalommal május 22-én Budapesten, az Állami Operaházban lépnek színpadra. Az Együtt című műsor az ének, a zene, a tánc nyelvén ad ízelítőt a katonaélet főbb eseményeiből. Az előadás főrendezője Major Tamás, a zeneszerzők sorában találhatók: Ránkí György, Láng István, Vavri- nyecz Béla, Vujicsics Tihamér, Hidas Frigyes, Balázs Árpád és más ismert komponisták. A budapesti bemutatót kö- . vetően a katonaművészek új műsorukkal — amely az idei évad kiemelkedő eseménye lesz — fellépnek majd az ország különböző városaiban, színházaiban és szabadtéri színpadokon is. A dzsámiból került elő Amikor a nagykörösiek még Pécsett tettek „érettségi szigorlatot” A Pécs főterén álló híres rézkupolás templom — a török kori Gázi Kászirri dzsámi — pincekriptájából érdekes iratanyag került elő: az 1699Bemutatók és felújítások az Operában Világhírű vendégművészeket várnak Az Operaház művészi terveiről tájékoztatta hétfőn az újságírókat Lukács Miklós igazgató. Az 1972/73-as évadban több bemutató lesz: Kodály „Székely fonó” és Ránki „Pomádé király új ruhája” egy műsorban kerül színre az Operaházban, ugyanitt lesz Czerny— Riisager „Etűdök”, Delarue „A lecke” és Gade—Helsted— Paulli „Napoli” című balettjének bemutatója, ugyancsak egy műsorban. Az operaházi évad utolsó bemutatója Berg „Lulu” című operája lesz, s felújítják Wagnertől az „Istenek alkonyá”-t is. Szovjet koreográfus tanítja majd be Petrov: „A világ teremtése” című balettjét, amelynek ihletője Jean Eff el híres karikatúra sorozata volt. A bemutató az Erkel Színházban lesz, s ugyanitt láthatja a közönség Verdi Othellojának első felújítását november közepén. Május végén tűzik műsorra Wagner „A nürnbergi mesterdalnokok” felújítását. Az említetteken kívül még több felújítás szerepel a két operaszínpadon. Tizennégy világhírű művész látogat el hozzánk, köztük: Giacomo Aragall, Boris Christoff, Nikolaj Gedda, Jeanette Pilou, Renata Scotto és Anja Silja. Szirtes György gazdasági igazgató elmondta, hogy az 1968—69-es évadhoz kéjest 23 százalékkal nőtt a bérlettulajdonosok száma. A közönség tehát kedveli az operát, bizakodással néznek a jövő évad elé. ben alapított hajdani cisztercita gimnázium dokumentumai. A napvilágra került dokumentumok átvizsgálása során dr. Rajczi Péter, a Nagy Lajos Gimnázium tanára becses iskolai emlékre bukkant: az első pécsi érettségi vizsga eredeti jegyzőkönyvére. A megsárgult dokumentumból kiderült, hogy Pécsett első ízben 1802-ben tartottak érettségi vizsgát, illetve — ahogyan akkor nevezték — „érettségi szigorlatot”. Éppen 170 éve ennek. Ebben az időben még kevés helyen érettségiztek Magyarországon, kizárólag ott, ahol nyolcosztályos középiskola működött, és erre jogot kapott. Ennek megfelelően az ország minden részéből érkeztek Pécsre maturánsok, többek között Budáról, Sopronból, Aradról, Nagykőrösről, de még a horvátországi Pozsegáról is. A ma érettségiző diákok számára vigaszul szolgálhat, hogy akkoriban nyolc tantárgyból kellett vizsgázniuk a gimnazistáknak. A Pécsett először érettségiző diákok tizenhármán voltak. Nem is volt szerencséjük. Egyikük — Josephus Mendlik pécsi maturáns — elégtelen dolgozatot írt. Végül is azért mind a tizenhármán megkapták a szigorlati oklevelet, amely egyetemi tanulmányok folytatására jogosította őket. 4