Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-12 / 110. szám
1972. MÄJTJS 12., PÉNTEK rtJ» Zfiíríap 5 Plusz 48 millió Forint A szocialista brigádok napja Százhalombattán Buszok seregszemléje Gödöllőn Jogtörténeti konferencia Nemzetközi jogtörténeti konferencia színhelye lesz május 18. és 20. között a híres dél-dunántúli üdülőhely: Siklós. A tanácskozást a pécsi tudományegyetem jogtudományi kara rendezi a Magyar Jogász Szövetséggel és a pécsi akadémiai bizottsággal közösen. A konferencia témája: a közigazgatás fejlődése az utóbbi 100 évben Közép-Európa országaiban. A tudományos ülésszakon — a magyar jogászok és kutatók mellett — a bolgár, csehszlovák, jugoszláv, lengyel, NDK- és NSZK-beli, román, osztrák és szovjet jogtudósok vesznek részt. Rendkívül érdekes, T-alap- rajzú, lépcsőzetes szintmagasságú szárnyakból kombinált epület kialakulását fotóztuk le Nagykáta főterén. Amint megtudtuk, alighanem állóképre sikerül a megörökítés, akkor is, ha filmre vesz- szük. Mert nem akar elmoccanni a holtpontról ez az építkezés, s hogy még kiál- tóbb legyen a tempótlansága: mellette gyorsított ütemben készült el egy hasonló munkaigényű, s méghozzá hasonló összetételű épület. Amazt is akkoriban kezdték, mint ezt a csigalassúsággal készülőt: 1969 végén. Az huszonnégy lakásos, földszintjén üzlethelyiségekkel (Gelka-szervíz, Állami Biztosító stb.) — ez tizennégy lakásos, a földszinten szolgáltatóházzal. Azt nemcsak rekordgyorsasággal adták át, hanem mint a Pest megyei Beruházási Vállalatnál dicsérik: még hibajegyzék sem készült, mert nem volt miről. Ennek az átadási határideje az eredeti szerződés szerint a múlt év szeptembere volt, a módosított szerződés értelmében ez év áprilisa — most május közepetáján járunk, de az átadás még várat magára. Még idegen telken — A helyi lakásprogram első fázisaként készült el a 24 lakásos ház — mondja Pavlyás István, a nagyközségi tanács vb-titkára. Szerencsénk volt, s mondtuk is: ha ilyen gyorsan készül a többi is, semmi baj. Nem így lett. Mindig közbejön valami. Ügy kezdődött, hogy még az előző tervidőszakból megmaradt a nagyká- tai szolgáltató ksz-nek egymillió-kétszázezer forintja, s 'elhatározta, hogy tanácsi Amikor már csak néhány hét választ el bennünket a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozásától, különösen sok szó esik ezekről a brigádokról. Ilyenkor összegezik az eredményeket, a mozgalom sikereit. A sajtó és a rádió nyilvánossága előtt azonban nemcsak dicséretek, hanem bírálatok is gyakran elhangzanak. Néhányan felvetették például azt a kérdést: szükség van-e napjainkban a brigádok kulturális felajánlásaira, nem erőlmogatással szolgáltatóházat épít. Ám amilyen jó volt a kezdet, olyan döcögőssé vált később minden. Most a telektulajdon rendezésével van probléma — ugyanis az a sajátságos helyzet, hogy már áll az épület a telken, amelynek adás-vételét még nem intézte el az építőközösség, s amíg ezt nem dokumentálják, addig az OTP — természetesen — nem folyósítja az építési hitelt. A kezdet kezdetén azon forrongott a lakosság, hogy miért adtuk oda a nagyközség legnagyobb terét, pedig nyilvánvaló: éppen azért, mert centrumban van, közművesített, mindenünnen egyformán elérhető távolságra esik, s még mindig eléggé le- levegős marad a tér körülötte. A legújabb akadály, amint tudom: a központifűtés olajtárolójának kijelölése, ehhez ugyanis több hatóság engedélye szükséges. Egyes szakmák elöregedőben — Különben — fűzi hozzá a vb-titkár — a helyi ksz régóta működik megelégedésre, s a központban lakók ellátottsága nagyjából eddig is biztosítva volt. Az a véleményem, hogy a szolgáltatóház csak akkor lesz rentábilis, ha kitűnő szakembereket foglalkoztatnak. A legnagyobb bajt az aránytalanságok okozzák nálunk — aránytalanul oszlik el a község területén a szolgáltatóhálózat s a profilja is; egyes szakmákban már- már túl sokan vannak, más szakmák muzeális ritkaság- számba mennek. A belterületen öt magánkisiparos és három szövetkezeti fodrászat működik — kijjebb egy sincs. Petetjük-e a brigádokra a közös szórakozást? Erre a kérdésre kerestünk mi is választ Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, ahol a munkaverseny- felelőssel, Strasszer Gáspárral beszélgettünk. — Vállalatunk 138 szocialista brigádjában 2001-en dolgoznak. A brigádtagok többsége nem százhalombattai őslakos, az ország különböző részeiből érkeztek. Kezdetben idegennek, talajtalannak érzik magukat, s mi kötelességünknek dig ma már a központtól távoleső helyek is rohamosan kiépülnek, s a telekkönyv és a térkép szerint a belterületekhez sorakoznak fel — de a ki- esőbb helyeken nincs szolgáltatóhálózat, mert az esetleg vállalkozó kedvű kisiparosok helyiséggondjait sem tudjuk megoldani. Községszerte hiányzó szakma a női szabó. Tizenkétezer lakosú járási székhely — s eddig csak egy idős női szabó dolgozgatott, a másik felköltözött Pestre. Most adtunk ki egy másik női szabó iparengedélyt, azt is inkább javítást-alakítást végző kisiparosnak. Örök refrén: nincs cipészutánpótlás, egyetlen idős cipészkisiparosunkon kívül a ksz öregjei dolgoznak ... Ha elkészül, egyikmásik gondot remélhetőleg megoldja a szolgáltatóház. Ármódosítás nélkül Utána érdeklődtem az építkezésbe menetközben bekapcsolódó Pest megyei Beruházási Vállalatnál — ahol elmondták: a vállalati jogász véleménye szerint a határidőelcsúszások miatt ármódosításra nem kerülhet sor, s a kivitelező Ceglédi Építőipari Vállalat kötbérezésére sem gondoltak a legutóbbi időkig, s ha rákapcsol, a kivitelező még augusztusig befejezheti a régóta húzódó építkezést, a tizennégy KISZ-la- kást, s az épület földszintjén a 664 négyzetméter alapterületű szolgáltatóházat. érezzük, hogy megkönnyítsük beilleszkedésüket az új környezetbe. Ennek egyik bevált módja: az egy brigádban dolgozók rendezvényeinek, közös szórakozási, művelődési feltételeinek megteremtése. Érdemes áttekinteni a brigádok önértékelő jegyzőkönyveit. A kulturális felajánlások között a névnapok megünneplésétől kezdve a színházlátogatásig minden szerepel. Azokban a brigádokban, amelyekben nagyrészt fiatalok dolgoznak, szinte kivétel nélkül túlteljesítet- ~ ték a „szocialista címhez” szükséges kulturális vállalást. Bátran állíthatom, dolgozóink igénylik a közös programokat. — Ügy tudom, már több éve foglalkozik a brigádmozgalommal. Tapasztalatai szerint van-e különbség az ifjúsági brigádok és az idősebbek brigádjai között? — A különbséget számokban is ki lehet fejezni: az ifjúsági brigádok múlt évi felajánlásaiból vállalatunk 48 millió forintos termelésnövekedést tudott felmutatni. A fiatalok szívesebben dolgoznak közösségben, és — akár családosak, akár egyedülállóak — munkaidőn túl is keresik egymás társaságát. — A vállalat milyen módon segíti a brigádok munkaidőn túli közös rendezvényeit? — Sajnos, kultúVházunk nem a legalkalmasabb erre a célra. Ezért brigádjaink gyakran kisebb kirándulással kötik össze a programokat, a környék nevezetességeit keresik fel. A vállalat csak összevont rendezvényekben tud a brigádoknak segíteni. Néhány héttel ezelőtt, egyik szabad szombatunkon a lakótelep melletti kis erdőben megrendeztük a szocialista brigádok napját. A kedvezőtlen időjárás ellenére jól sikerült a rendezvény, több mint ezer látogatója volt. A katonaságtól kaptak a brigádok egy-egy sátrat, mi pedig lángos-, pecsenye- és kolbászsütőket szerveztünk, a gyerekeket ideiglenes játszótér várta. Délután sportprogramban vehettek részt a fiatalok, megrendeztük 37 csapat részvételével az üzemi kispályás labdarúgó-bajnokságot. Az ünnepségen adtuk át a brigádvezetőknek az arany-, ezüstös bronzérmeket, valamint a kiválódolgozó-kitüntetéseket. A szocialista brigádok napjának sikere arra kötelez bennünket, hogy a jövőben gyakrabban rendezzünk ehhez hasonló programokat. Gödöllőn, az ideiglenes pályaudvar ünnepi külsőt öltött. Már napok óta készültek a MÁVAUT (Volán 20. számú Vállalat) főnökségéhez tartozó gépkocsivezetők a buszok vizsgáztatására. Népes zsűri előtt sorakoztak fel éves műszaki szemlére a közforgalmú járművek. Az autóbuszokat műszaki és esztétikai szempontból egyaránt alaposan megvizsgálták, aztán minősítették. Nemcsak a buszok, hanem a vezetők is „vizsgáztak”. Tizennyolc gépA magyar zeneművészet hírnökei, nagyzenekaraink, kamaraegyütteseink, hangszeres szólistáink az év hátralevő részében számos országba látogatnak el. Az Állami Hangversenyzenekar május végén, június elején két koncertet ad a bécsi ünnepi hetek műsorában, október 26. és december 2. között pedig az Egyesült Államokban ad hangversenyeket. Sok meghívásnak tesz eleget a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara, Lehel György vezényletével. Júniusban Baselben és Oslóban lesznek rádiófelvételeik, szeptemberben a genfi rádióban szerepelnek. Májusban Párizs, szeptemberben Badkissingen következik egy-egy előadással. Októberben az NDK-ban lépnek dobogóra. A helyi párt- és állami szervek kezdeményezésére a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium támogatását megnyerve, Pécsett elhatározták, hogy országos közlekedési kiállítást rendeznek június 30- tól július 10-ig. A bemutató megrendezésére a tanácstól a Pécsi Idegenforgalmi Hivatal kapott megbízást, s már létre is jött a rendező bizottság. A kiállítás fővédnökének dr. Csanádi György közlekedéséé postaügyi minisztert kérték fel. Az országos közlekedési kiállításra mintegy 300 vállalakocsivezetőt a helyszínen jutalomjeggyel ajándékoztak meg, amely 200 forintot jelent egyénenként. Gödöllőn a 65 MÁVAUT- busz 350 járatban vesz részt naponta. Nagy az igénybevétel, s az utak minősége sem egyformán kielégítő. A javuló munkafegyelem, a járművek gondozása, szeretete azonban eredménnyel jár: jól vizsgáztak Gödöllőn az autóbuszok és vezetőik egyaránt. Csiba József Világszerte ismert zongora- művésznőnk, Fischer Annie októberben Genfben, Zürichben, Bemben, Baselben, novemberben Utrecht-ben, Rotterdamban, Hágában és Amsterdamban koncertezik. Kocsis Zoltán, a zongora most feltűnt fiatal mestere salzburgi és mentoni meghívásnak tesz eleget. A Tátrai vonósnégyes Japánban koncertezik. A Madrigál-kórus júliusban Bregenzben, októberben Salzburgban énekel. Bulgária hat városában nyolc alkalommal lép fel augusztus 1. és 10. között az Állami Népiegyüttes. Két hónap alatt körülbelül 45 előadást ad az Egyesült Államokban a Rajkó együttes. tot és intézményt hívtak meg. A résztvevők között találjuk majd a MERKUR-t, az AU- TÓKER-t, a MALÉV-et, a MAHART-ot és számos olyan kisebb-nagyobb vállalatot, intézményt, amely valamiképpen kapcsolatban áll a közlekedéssel. A kiállítás célja, hogy a közúti közlekedési eszközöktől a vízi és légi járművekig — tehát átfogva a közlekedés valamennyi ágazatát — bemutassa a magyar közlekedés múltját, jelenét, felvázolja a várható jövőt. Az országos közlekedési bemutató tehát sok-sok érdekes és értékes látnivalót ígér. A Közlekedési Múzeum például kiállítja az első omnibuszt, egy példányt az első taxiból. A MERKUR bemutatja az összes, általa forgalomba hozott autót. EZER ÉV A fennállásának ezredik évfordulóját ünneplő Székesfehérvárott, az István király Múzeumban megnyitásra készen áll a millenniumi kiállítás. Az István király Múzeum millenniumi tárlata a város 972—1972 között betöltött szerepét mutatja be. Mivel „virágkora” a középkorra esik, a legnagyobb hangsúlyt ez a korszak kapta a kiállításon. Telefondoktor (Hídvégi János rajza) Ép ÜL., de Még csak indokokat szolgáltat a nagykátai szolgáltatóház táP. G. Ä. É. Elza néni kérdez — Magának biztosan okos embernek tetszik lenni — fordult hozzám optimizmustól átfűtött tekintettel egy Leander Elza nevű idősebb hölgy, aki aktív és fiatalos hevű újságolvasó. — Tessék már nekem megmondani, hogy ez mi ez? — nyomta az orrom alá a kezében tartott újságot. — Mi az, ami ez... illetőleg mi az, amit nem tud? — Ez itt ni, tessék csak nézni ... Héliumneon lézerberendezéssel világítanak meg egy új ausztráliai világítótornyot... — Hát, kérem szépen, kedves Elza néni, a világítótorony az arra való, hogy ... — Nem kedveském — intett le finom tapintattal Leander Elza, ez a fiatal hevű újságolvasó néni. — Nem. Hogy mi a világító- torony, azt még én is tudom. Azt szeretném megtudni, hogy mi az a hélium-neon lézer- berendezés ... Tetszik tudni, kérem, nem akarok lemaradni. Ha az ember már újságot olvas, akkor valóban tartson lépést az élettel. Nem igaz? Szóval? — Hogy mi az a neonlézeres hélium? — Nem, kedveském. Rosszul mondta — csippentette össze kissé szemöldökét Leander Elza, amitói egy nagy találmányon töprengő cickánynak tűnt előttem... — Hélium-neon lézer és berendezés. Ezt nem tudom. Ezt tessék nekem megmagyarázni — függesztette rám olyan bizalommal a tekintetét, hogy kénytelen voltam nekikezdeni a magyarázatnak. — Hát, kedves, Elza néni. Mint tudja, van hélium. Aztán van neon is. Meg van az a lézer is. Mint tetszik tudni. — Tudom ... hallottam már ezekről — bólintott Elza néni jelezve, hogy az alapokkal tisztában van. — Nos, tehát, ha ezt a két izét, mármint a héliumot és a neont összekötik, és' az egészet megkeverik a lézerrel, egy olyan izét kapnak, ami világít. Tudniillik, ha nem.világítana,akkor nem alkalmaznák a világítótoronyban. Mert, ugyebár, példának okáért, a spenótot sem alkalmazzák még a fényes tükörtojással sem a világítótoronyban. Na, miért nem? Mert nem világít. Ügy bizony. Míg ez a lézeres neonhélium, ugyebár az világít... — Héliumneon lézerberendezés — javította ki Elza néni. — Az, az, persze, hogy az. Én is úgy akartam mondani. Világos? — Micsoda, kedves'kém? — kerekítette rám tekintetét az öregasszony. — Hát amit kérdezett. — Amit magától kérdeztem, kedves, az világos. Az nem világos, amit válaszolt. Szóval, hogyan is van ez... Ha lehetne magyarázza el mégegyszer. — Idefigyeljen. De jól. Mert többet nem mondom. Először is van a hélium. Stimt? Aztán van az az izé, az a neon. Stimt? Ezt beleteszik egy berendezésbe, ami lézer, s az egészet megvilágítják egy toronnyal, ami világítótorony. Nem, fordítva. A tornyot világítják meg az egésszel, amiben a lézer meg- neonozza a héliumot, s ettől áll elő a héliumneon, amiben berendezkedik a lézer, hogy világíthasson ... Stimt? — Egy szót se értek belőle, kérem szépen... Ha lehetne egy kicsit világosabban... Ha lehetne! , i — Egy frászt. Mit gondol, mire való vagyok én? Hogy megmagyarázzam azt, amit kimondani se tudnak rendesen, azt, hogy mi a kripton-hidrogénnel berendezett lézer? — Pardon! Héliumneon lézerberendezés. Így hívják ... Ekkor fakadtam sírva, s könnyeim vastagon áztatják ma is a lexikonokat: mi a keserves úristen lehet az a héliumneon lézer- berendezés... Úristen, mi lehet? Gyurkó Géza Művészeink a nagyvilágban Múlt, jelen, jövő A gyártástól a karbantartásig
