Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-12 / 110. szám

1972. MÁJUS 12., PÉNTEK rest HLC.ru k/CúHap Kiváló gazdaság a püspökhatvani tsz Dr. Simka István, a TOT elnökhelyettese (baloldalt) és Ja- kus László, a tsz elnöke ia kormány vándorzászlajával. Foto: Gábor (Folytatás az 1. oldalról.) tokát, a gazdálkodás fejlődé­sét. Az elmúlt időszak falusi politikájának nagy eredménye *— hangsúlyozta Simka István —, hogy a faluról való elván­dorlás lelassult. A nagyüzemi termeléssel bevezetett állandó munkahelyek, a rendszeres, iparszerű foglalkoztatós térhó­dítása, a munka jellege nagy szerepet játszott ebben. Most arra kell törekedni, hogy az egészséges mértékre csökkent elvándorlás ne gyorsuljon meg. Ehhez azonban az kell, hogy a szövetkezeten belül te­remtsenek foglalkoztatási lehetőséget, például fel­dolgozó, szolgáltató, keres­kedelmi tevékenység beve­zetésével. ilyen eélt szolgál a püspökhat­vani tsz új sütödéje és más szolgáltatások megszervezése. Sajnos, nemrégen egyes olyan szövetkezetek is elrettentek bedolgozás vállalásától, ame­lyek erre adottságaiknál fogva alkalmasnak bizonyultak vol­na, s ipari tevékenységükre égető szükség lenne. A szem­léletbeli változások megszün­tetése csak akkor várható, ha az állami szervek nem támasztanak újabb szük­ségtelen akadályokat, más­felől a szövetkezetek a jogszabályoknak , megfele­lően rendezik kapcsolatai­kat. Dr. Simka István beszélt a háztáji gazdálkodás fontos­ságáról, a tsz-tógság szociális biztonságáról, s e témakörben helyeselte, hogy a püspökhat­vani tsz komoly összegeket fordít: öreg tagjainak segélye­zésére. Megköszönte Jakus Lászlónak, a tsz elnökének, hogy a területi szövetség elnö­ki feladatait is ellátja —, ép­pen a napokban választatták meg újra, erősítették meg Ja­kus Lászlót ebben a pozíciójá­ban a szövetkezetek küldöttei. Dr. Simka István ezután A mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést nyújtotta át Mezőfi Pálnénak, Meleg Dezsőnek, Fűrész Mihálynénak, Szecsei Józsefnek és Kereskényi Já­nosnak; ugyancsak öt tsz-tag kapott miniszteri dicséretet és oklevelet: Szűcs József, Lami Jánosné, Varga Józsefné, Var­ga Mihály és Mega János. Ezután dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság titkára tolmácsolta a megyei pártbi­zottság, a járási pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságának köszönetét a szövetkezet tagságának. — örömmel tapasztalom — mon­dotta egyebek között —, hogy a község szorgalmas népe, az Uj Barázda Tsz tagsága orszá­gosan is kiemelkedő sikereket ért el. Korábban néhán""n aggódva kérdezték, mi lesz Püspökhatvan nagy hírű szarvasmarha-tenyésztésének jövője? Most — és ez a tény min­den bizonnyal az értéke­lésben is szerepet kapott — több szarvasmarhát tar­tanak a faluban, mint a tsz megalakulása előtt bármikor. Sok sikert kívánt a tagság­nak Halász Péter, az Országos Földhivatal vezetője is, tolmá­csolván dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elismerését. Külön megköszönte a tsz nődolgozói­nak munkáját, majd Kovács Zoltán, a tsz-szövetség titkára gratulált a legmagasabb kitün­tetéshez. G mondta el, hogy a tsz az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények között érte el átlagon felüli eredményeit, ami a szervezettséget és a ta­karékosságot dicséri. A tsz két alkalommal nyert elismerő ok­levelet, s most másodízben kap­ja a kormány vörös vándor­zászlaját. Ha ezt jövőre is si­kerül elérni, akkor örökös tu­lajdonosává lesz a zászlónak. Végül átnyújtotta Jakus Lász­lónak a TOT és a tsz-szövet­ség emlékplakettjét. K. N. BNV-előzetes Lunohod-makett a szovjet pavilonban Órák, fényképezőgépek, bútorok, traktorok Az idén tavasszal tizennyol­cadszor nyitja meg kapuit szovjet pavilon a vásár láto­gatói előtt. Ezúttal mi teszi nevezetessé a szovjet kiállí­tást? A. Bormotov, az APN tu­dósítója az idei Budapesti Nemzetközi Vásár szovjet pa­vilonjának leendő igazgatójá­val, Alekszandr Csudakovval erről beszélgetett: — Ez az év fontos ese­ményt hoz a szovjet emberek életében: az ország nagy ün­nepre, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége fennállásának ötvenedik év­fordulójára készül. Jó ered­mények jelzik ezt a készülő­dést: sikeresen halad az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott kilencedik ötéves terv megvalósítása, amely fontos szakasz lesz a szovjet állam további fejlődésében. E téma uralkodik pavilonunk­ban és meghatározza fő tar­talmát. A kiállítás az egyes szovjet köztársaságok mai éle­tét mutatja majd be. • A szovjet tudomány és technika eredményeiből mit láthatunk az idei vásáron 7 — Mindenekelőtt a Luno- hod—1 makettjét, az IL—62, TU—134 A, TU—144 típusú repülőgépek modelljeit, a szovjet repülőgépipar büszke­ségének, a MI—6 jelzésű he­likopternek a modelljét, va­lamint az osztankinói televí­ziós torony makettjét említ­hetem meg. Az idei vásáron a Szovjet­unió a kulturális, lakberende­zési és használati cikkek nagy választékát vonultatja fel. Az „Ekszportlesz” nevű kiviteli egyesülés például bútorokat állít ki, de lesz a pavilonban többféle mosógép, vegytisztító gépek, varrógépek, különféle porszívók, villanykályhák, va­salók, hagyományos és vil­lanyfűtésű szamovárok, sok országban nagy keresletnek örvendő hűtőszekrények. Nagy választékban állítunk ki tv- készülékeket, köztük a Ra- duga—701 nevű színes tévét, rádiókat, filmfelvevőket, pél­dául a Kvarc-Szuper—8, az Aurora, a Krasznogorszk tí­pusokat. Az óraipar tucatnyi féle órával szerepel, köztük asztali, fali- és karórákkal. A vásár látogatói megismerked­hetnek különféle szovjet fény­képezőgépekkel is. Nem hiá­nyoznak majd az ezüstből, új­ezüstből, borostyánból ké­szült művészi dísztárgyak, a fából, szaruból, kőből való emléktárgyak, cizellált fém­munkák sem. • A szovjet gazdaság jelen, légi fejlettségi szakaszára jel­lemző, hogy tevékenyen hasz­nosítja a szocialista integráció nyújtotta lehetőségeket. Mi­lyen példákkal tudná szemlél­tetni a szovjet pavilonban a Szovjetunió és Magyarország szoros együttműködését? — Aligha van ma országa­ink gazdaságának olyan te­rülete, amelyet ne szőnének át a gyümölcsöző együttmű­ködés szálai. A hagyományos árucsere mellett mindinkább érvényesülnek az új termeié si kapcsolatok. Ennek példá­jaként a személyautó-gyártás­ban megvalósuló magyar— szovjet kooperációt említhe­tem: a Togliattiban működő autógyárnak Magyarország úgynevezett kiegészítő alkat­részeket szállít, amelyek fe­jében kész autókat kap a Szovjetuniótól. Az állandóan növekvő szovjet—magyar áruforgalom, a baráti, gaz dasági és tudományos-műsza­ki kapcsolatok kifejezésre jut nak a szovjet pavilonban. Itt elsősorban azokat a terméke­Őszi helyett - tavaszi lehalászás Nem ráfizetéses a hal Jászkarajenőn Pontosan a hármas határ szögében, ahol Szolnok és Bács-Kiskun találkozik Pest megyével, terül el a jászkara- jenői Űj Barázda Tsz halgaz­dasága. — Öntözőrendszerünk víz­tárolója — javít ki Kudelik Géza, a tsz elnöke —, mert a 150 holdas mesterséges tó an­nak készült két éve 13 milliós forintos befektetéssel. Benépesült a tároló Kevés ezen a vidéken a csa­padék, de ha van, akkor meg sok a belvíz. Olyan vízrende­zés kellett, hogy a felgyülem­lő belvizet levezessék, de a szárazság idejére a Tisza vizét tartalékolják — öntözésre. A tsz háromezer-hatszáz holdjá­ból most már háromezer ön­tözhető: szántó, kert, rét, le­gelő. Aztán hogy a tiszavárkonyi öntözőfürt főcsatornájából 17 kilométer távolságról bevezet­ték a Tiszát a tsz földjére, és ott terült el a tó, nagyot gon­dolt Kudelik Géza. Eszébe ju­tott, hogy ahol akármilyen kis tocsogó akad, megterem abban a keszeg, néha a ponty is, és mert a hal húsát igen kedve­lik a faluban, sokat kifognak belőlük az emberek. Nos, ak­kor ebben a nagy tóban is megél a hal! Vásárolt is bele pontyivadékot. Akármilyen kevés pénz lesz belőle, mind­egy, valamit mégiscsak hoz, amúgy mellékesen a tároló vi­ze. . Aki mer, az nyer A halastavakat általában késő ősszel halásszák le. Any­nyi hal kerül ilyenkor a piac­ra, hogy alacsony az ára. — Mi is le akartuk halász­ni, de novemberben kilónként még 18 forintot sem kínáltak a pontyért — mondja az elnök. — Én pedig nem voltam haj­landó elkótyavetyélni, inkább vállaltam a kockázatot, átte­leltetem a halakat. Szerencsé­re enyhe telünk volt, de gon­dolom, valahogyan csak meg­oldottuk volna, hogy ne fagy­jon be fenékig a tároló. Lé­ket is lehet vágni a jégen, hogy oxigénhez jusson a hal, meg friss víz is áramlik a csö­veken. Kell, nehogy a fagyban megrepedj enek. Most, májusban fogtak a le­halászáshoz. Szokatlan, de egyáltalán nem rossz időpont. Eddig két nyugatnémet cég­nek már szállítottak 335 má­zsa kétnyaras pontyot a Ha­lérten keresztül. A németek csak 45—55 dekás pontyot visznek tenyésztésre, de jó árat adnak érte, kilónként 30 forintot kap a tsz. Az eddig Nyugat-Németországba elszál­lított halak egymillió forintot jövedelmeztek, és a két keres­kedő még több pontyot akart vinni. Olaszok is rendeltek két vagonnal, de csak 25 forintos áron. Igaz, válogatás nélkül átveszik a nagyobb súlyú pon­tyot is. Belföldi halgazdasá­goknak is szállított már 50— 60 mázsát, aztán hetenként kétszer a faluban is árusít halat a tsz. Pontyot, de a tóba keveredett csukát, keszeget meg harcsát és süllőt is. Sétálunk a töltésen meg a tároló medrében, már ahon­nan a vizet leeresztették. Szél­csend van, de a víztükör még- i is fodrozódik, mintha csak hullámzana. Sűrű halrajok úszkálnak benne, attól. Egy ember, hogy megmutassa, mi­lyen nagy a haltermés, merítő­hálót ereszt a vízbe. Kihúzza, színültig tele van hallal. Negy- ven-ötven méterenként több­ször is megismétli, mindenütt ilyen, annyi halat hoz fel, hogy ficánkolni sem tudnak a hálóban. Még tizenkét vagon — Van itt még legalább 12 vagonnyi. Idei tervünk három­millió forintos bevétel, most már azt mondhatom, szeré­nyek voltunk. — A hárommillió is holdan­ként 20 ezer forint bevételnek felel meg. Persze, kérdés, mennyi ebből a tiszta haszon. — Költségünk van rá, hogy­ne lenne, de nyereségünk is lesz szépen. A víztároló ered­ményessége különben is az ön­tözött földeken mutatkozik meg. Ez a terület szikes föld, silány füvet is csak gyéren ad. Holdját száz forintért sem tudtuk bérbe adni senkinek. Annyi a rossz földünk, akár ezer holdon is csinálhatnánk halastavat. Ekkora fejlesztés­re, persze, nem gondolunk, de látja ott azt a kotrógépet? Ki­sebb tavat készítünk, növel­jük a haltenyésztést. A szarva­si kutatóintézetben már meg­rendeltük az anyapontyokat, rövidesen megérkeznek. Má­jus második felében és június­ban ívatunk, két év múlva saját tenyésztésű, kétnyaras pontyokat adunk el. Nem tar­tok attól, hogy a halakra rá­fizetünk. Szokoly Endre két mutatjuk be, amelyeket Magyarország tőlünk vásárol, vagy amelyek kétoldali együttműködési és szakosodá­si megállapodás eredményei. Ezek elsősorban mezőgazda- sági gépek — traktorok, ga­bonakombájnok —, valamint különféle útépítő gépek. VÁZ—2101, GAZ—24, Moszk­vics—412 és 427 típusú sze­mélygépkocsik, különféle számjel- és programirányítá­sú szerszámgépek, Iszkra—111, Iszkra—12M, Iszkra—110 tí­pusú elektronikus számítógé­piek. Befejeződtek az osztályülések az Akadémián Csütörtökön véget ért az Akadémia idei közgyűléséhez kapcsolódó tudományos ülésso­rozat. Délelőtt a föld- és bá­nyászati tudományok osztálya befejezte tudományos tanács­kozását. Egész napos tanácskozást tartott a matematikai és fi­zikai tudományok, valamint a biológiai tudományok osztá­lya. Ezen az együttes ülésen délelőtt három korszerű fizi­kai mérőmódszer biológiai al­kalmazásáról volt szó. A nyelv- és irodalomtudo­mányi osztály is ülést tar­tott. A vita témája: a tudo­mányos feladatok és a tár­sadalmi igény egybevetése. Csak ekkor emelkedhet magasabb szintre... A SZOCIALISTA BRIGÁD- VEZETŐK első országos ta­nácskozása alkalmával 1962- ben alig négy évvel az első brigádok megalakulása után a küldöttek már arról számoltak be, hogy 22 ezer brigádban 280 ezer ember dolgozik a szocia­lista cím elnyeréséért, és 7 ezer brigád ki is érdemelte a megtisztelő címet. Az idén a szocialista brigádvezetők ne­gyedik országos tanácskozása előtt már több mint 120 ezer kollektíva 1,3 millió taggal vesz részt a mozgalomban, és ezek közül 70 ezer brigád mintegy 750 ezer taggal egy vagy több alkalommal is el­nyerte a szocialista címet. Szocialista brigádokban dolgozik a munkásság mintegy 30 százaléka. A brigádok nagy része kiemelkedő munkasike­reket ért el, emelte a dolgozók műveltségi színvonalát, fej­lesztette a szocialista gondol­kodást és közösségi szellemet, erősítette az összetartozást, a vállalatokhoz való ragaszko­dást a dolgozókban” — mond­ja ki végző összegezésként a Központi Bizottság decemberi határozata. Mindebből szükségszerűen következik, s ezt a KB hatá­rozata a szocialista munkaver­seny továbbfejlesztéséről, majd ezt követően a kormány- határozat is kimondja: „A munkaverseny alapvető for­mája a szocialista brigádmoz­galom.” Majd a továbbiakban ez áll: „A szocialista brigádok a dolgozó tömegek olyan ve­zető kollektívái legyenek, ame­lyek mozgósító és példamutató szerepet töltenek be a munká­ban, a tanulásban, a közösségi életben.” A kormányhatározat felhívja a figyelmet arra, hogy a szocialista brigád cím elnye­résének követelményeit szük­séges emelni, s azokat a cí­mek adományozásánál követ­kezetesen érvényesíteni kell, figyelembe véve, hogy a moz­galomnak nem elsődleges cél­ja a brigádok számának a nö­velése. AZ EDDIGI EREDMÉNYEK ISMERETÉBEN jogosnak tű­nik a kérdés: miért szükséges a mérce emelése, a nagyobb felelősség hangsúlyozása? Nos, tapasztalatok bizonyítják, hogy a szocialista brigádmozgalom nagy népszerűsége és társadal­mi rangja miatt egyes helye­ken gyakran helytelenül értel­mezett vállalati presztízsből elvi engedmények árán is gyarapítják a „szocialista” címmel felruházott brigádok számát. Ez a gyakorlat árt a mozga­lom társadalmi tekintélyének, visszatetszést kelt a valóban szocialista módon dolgozó kol­lektívák körében, végső soron csökkenti a mozgalom vonz­erejét. A nemrégiben lezajlott ágazati szocialista brigádveze­tői tanácskozásokon számos felszólaló tette szóvá jogosan a mozgalom „felhígulásának” a veszélyét. Az elvi engedmé­nyek elsősorban abban jelent­keznek, hogy a termelésben elért gazdasági eredményeket önmagukban is elegendőnek tartják a szocialista cím ado­mányozásához. Megfeledkeznek arról, hogy a hármas követelmény — szo­cialista módon élni, tanulni, dolgozni — együttes teljesítése a feltétele a szocialista cím elnyerésének. Változatlanul a vállalati és munkahelyi gazdasági veze­tőkre, társadalmi szervekre vár az a feladat, hogy az irá­nyító és szervező munka to­vábbi javításával, az elisme­rési és ösztönzési rendszer cél­szerű alkalmazásával segítsék elő a brigádmozgalom színvo­nalának emelését. Mindezek újszerű szemlélet és gyakorlat alkalmazását igénylik a mozgalom szerve­zésében, értékelésében és mi­nősítésében. Ez egyben fontos feltétele annak is, hogy a bri­gádmozgalom ne csak meg­őrizze, hanem erősítse pozí­cióit a szocialista társadalom építésében. A VÁLLALATI ÚTMUTA­TÁSOK és ajánlások egyv fő hibája, hogy azok túlságosan általánosak, nem a munkahe­lyek, a kollektívák „testére szabottak” voltak. Nem konk­rét követelményeket alakíta­nak ki, amelyek messzeme­nően figyelembe veszik az egyes munkahelyek feladatait, a brigádok és tagjainak sajá­tos adottságait. A határozat szellemében elsősorban a ha­tékonyság javítását, a terme­lés növelését, a gyár, üzem tervének megvalósítását szol­gáló, hosszabb távra szóló, a munkaköri kötelezettségeken túlmutató célokat szükséges a brigádokkal együtt kialakíta­ni. A szocialista emberi viszo­nyok és a közösségi magatar­tás fejlesztését szélesebb kör­ben is elősegíthetik a brigádok közreműködésével. A vállalati szocialista brigádvezetői ta­nácskozásokon is sokan szóba hozzák, hogy a brigádok segít­sék elő a fiatal pályakezdő dolgozók beilleszkedését a munkába, a szakma megsze­rettetését és megbecsülését, valamint a munkahelyhez, vállalathoz való ragaszkodá­sukat. A SZOCIALISTA MUNKA­VERSENY, a brigádmozgalom csak akkor emelkedhet maga­sabb szintre, segítheti hatéko­nyan a vállalati gazdálkodást, a tervek teljesítését, ha a gaz­dasági, műszaki vezetők is megtesznek mindent a jó üze­mi légkör és munkatársi együttműködés kialakításáért. Javítják a vállalati üzem- és munkaszervezés színvonalát, megfelelő feltételeket teremte­nek a folyamatos munkavég­zéshez, és szüntelenül igény­lik a dolgozók kezdeményezé­sét, részvállalását az üzem gondjaiból, és együtt alakítják ki a teendőket. Dankovits László 4

Next

/
Thumbnails
Contents