Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-08 / 82. szám

MS» HEGYEI 1972. ÁPRILIS 8., SZOMBAT TV-FIGYELŐ Tizen Túliak Társasága Komoly urak ülnek a képer­nyőn, és konspirálnak. Kopa­szodón vagy sötét szemüveg­ben, ügyes kis példafilmet ka- nyarítva jótevő titkos társasá­gok szervezésére buzdítják a gyerekeket. Az illegális sejt- rendszer és a regényíró Arka- gyij Gajdar az elődök: őket követendi falun és városon ezernyi úttörő, akik idősebbek segítésére, közgondok eltünte­tésére esküdnek majd össze. Ha Kovácsnénak fáj a lába, szól a helyi titkosoknak, eset­leg ír a központnak, melynek postafiókja is van már — a televízió világgá sugározta —, majd behunyja szemét, s a dolgok varázsütésre rendeződ­nek, mint a rajzfilmekben. Félretéve a tréfát: ha fenyege­ti is a túlszervezettség veszé­lye a jeles pedagógiai ötletet (mely azt is felismeri: nap­jainkban restellni való dolog jónak lenni) — mégsem es­nénk kétségbe, ha egy napon arra ébrednénk: foglyai va­gyunk százezernyi makacs ap­rószentnek, akik erőnk fogy­tán könyörtelenül elintézik ügyes-bajos dolgainkat... Érdekházasságok. Fogad­juk el, hogy a nagy regények tv-adaptációja megkerülhetet­len formája a kultúraterjesz­tésnek. Rohanó korunk gyer­meke csakugyan képtelen minden arra érdemes művet elolvasni (bár néha épp a kép­ernyő előtt ülve kap kedvet az olvasásra, s ez igen jó), de ha nem alkothat is képet az ere­deti mű szépségeiről, értéké­ről, ha mást nem, értékes in­formációkat szerezhet eltűnt korokról, társadalmakról. A cseh Vladimir Neff magyarul is megjelent ötkötetes regény- ciklusának tv-változata művé­szi értelemben ugyan nem so­rolható a kiemelkedő produk­ciók közé, legnagyobb erénye viszont a magyar néző számá­ra nem is ebben rejlik. Sokkal inkább az „ugyanaz másképp” sajátos helyzetében — a Mo­narchián belüli polgárosodás az ezt kísérő nacionalizmus és társadalmi fejlődés saját szem­szögű, ezért gyökeresen más­fajta megítélésében. S ennek szemlélete és megértése ma is haszonnal jár: a történelmi múlt közös és eltérő vonásai­nak megismerése \ segítségével mai gondjainkban is rávilágít a közösre a különbözőben. Rövidcil. „A balek” — ezt a címet adhatták volna a Mora- via-novellából készült ősrégi olasz rövidfilmnek, Az őr­nek. Az örök hopponmaradó tí­pusát megrajzoló egyszerű tör­ténet keveset mondott, s azt is vontatottan, erkölcsi tanul­ság helyett inkább azt bizo­nyítva: a neorealizmus jelen­tős alkotásai időtállóak, a je­lentéktelenebbeket azonban ennyire megkésve nem érde­mes bemutatni. A Monitor fontos vállalko­zása a hírekben oly sűrűn sze­replő Indokína történetének feldolgozása. Elfeledett, távol­ba vesző ismeretek plasztikus történelmi hátteret vonnak a jelen harcai köré. Továbbá iz­galmas dolog egy szótagú, hanglejtésbeli különbségekkel jelentésárnyalatokat kifejező nyelv titkait fürkészni, ezt azonban ilyen rövid idő alatt nehéz felfogni. Érdemes len­ne más alkalommal az össze­hasonlító nyelvészetet (népsze­rű formában, talpraesett di­daktikával) bevonni az isme­retterjesztés körébe. Ma újabb 13 folytatás ere­jéig francia történelmi kaland­filmsorozat, a Parittyás Thier­ry veszi át Michal úr örökét. A Ki miben tudós? és az An­tenna után a hamarosan in­duló „Tévéovi’’ programjáról tájékoztatják a szülőket és a nevelőket. Az esti főműsor Szép Ernő két egyfelvonásosá- nak tv-változata, az éjszakai filmelőadással lezárul az Andr­zej Wajda-életműsorozat, melynek utolsó darabja az 1970-es Tájkép csata után. A vasárnap délelőtti gyermek- műsorok és a női kézilabda­mérkőzés után délután ismét jelentkezik a Rizi-bizi, a Del­ta, folytatódik a Maci Laci- rajzfilmsorozat, este Maigret felügyelő gondoskodik a lakos­ság krimiszükségletéről, utá­na pedig az MRT szimfonikus zenekarának sikeres amerikai útjáról kapunk beszámolót. Lehotay-Horváth György Szovjet folyóiratkiállítás A Kultúra Könyv- 'és Hír­lap Külkereskedelmi Vállalat, valamint a Posta Központi Hírlapirodája rendezésében pénteken szovjet folyóiratki­állítás nyílt a könyvklubban. A kiállított mintegy 500 napi-, heti- és havilap, valamint időszakos folyóirat színpompás áttekintést nyújt a Szovjet­unióban megjelenő politikai, ipari, mezőgazdasági, tudo­mányos, nevelő-oktató tevé­kenységgel foglalkozó hatal­mas folyóiratkiadásból. Az iskolamúzeum kincsei Sárospatakon, az egykori kollégium épületében műkö­dik az ország legrégibb isko- lamúzeuma. A kis múzeum birtokában van — többek kö­zött — Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony asztali órá­ja, bronz mozsártörője és ma­gakészítette únasztalterítője. II. Rákóczi Ferenc zászlaja és asztala. Az iskola volt ta­nárainak ajándékaként itt őrzik az 1700-as években kül­földön vásárolt fizikai eszkö­zöket, valamint Kövy Sán­dornak — Kossuth Lajos egy­kori tanárának — Habán cse­répedény-gyűjteményét. A múzeum birtokában van Cso­konai Vitéz Mihály kulacsa, Petőfi Sándor ivókupája, Er­délyi János dohánytartója és olyan török mintásterítő, amelyet a nándorfehérvári csatában zsákmányoltak a ma­gyar vitézek. A múzeum leg­becsesebb darabjait jelenleg a Comenius-kiállítás keretében láthatja a közönség. Fővárosi színházi esték Zendülés a Caíne hajón BEMUTATÓ A MADÁCH KAMARÁBAN Herman Wouk amerikai szerző ért a krimi nyelvéhez. Gyengéd vonzalmat árul el a lélektan iránt — hősei és a nézők pszichológiája iránt egyaránt. Megformálta figurái­nak lélekrajzát, körültekin­tően, hitelesen, illúziót kel­tőn. A jó krimi alapja az iz­galmas lélekrajzok sorozata. Wouk megteremtette. A Caine hajó kapitánya ki­sebbrendűségi érzéstől beteg, gyávaságtól szenved, természe­tesen kompenzálja határozott­ságot színlelő önfejűséggel, csip-csup ügyekben tanúsított rettenthetetlen bürokratizmu­sával, torzan értelmezett fe­gyelmi követeléseivel. Amikor jelentős ügyekben kell dönte­nie, elveszti a fejét, dühroha­mokat kap, hisztériás jelene­teket rendez. Az ilyen ember, ha másra nem nyílik lehetősé­ge, egy házmesterségre áhíto­zik, s megkeseríti a lakók éle­tét. De Wouk hőse egy hadiha­jó parancsnoka a második vi­Továbbfejlesztik a vendéglátóipari múzeumot Régi üzletberendezéstől az egykori kollektív szerződésekig A belkereskedelmi minisz­ter rendeletére a Magyar Ven­déglátóipari Múzeumot Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Múzeummá fejlesztik. Az e célból megalakult szer­vező bizottság elsősorban az állami és szövetkezeti keres­kedelem, valamint a vendég­látóipar és a társadalmi szer­vezetek segítségére támasz­kodik; a személyi tulajdonú muzeális anyagot meg is vá­sárolják. Mivel a pékek és hentesek ma is a KIOSZ tagságához tartoznak, a bizottság a KIOSZ segítségére is számít, elsősorban a tárgyi és írá­sos emlékek gyűjtésében. Kérésükre közzétesszük, hogy a muzeális tárgyi és írásos emlékeket tulajdono­saik felajánlhatják a Keres­kedelmi és Vendéglátóipari múzeumnak (Budapest, l. For- una utca 4.), illetve a KIOSZ Országos Központjának (Buda­pest, V. Kálmán utca 20.). Az ajándékozók névjegyzékét az érdekeltségek szerinti lapok folyamatosan közlik. A következő tárgyak és írá­sos emlékek felajánlását várja a szervező bizottság: régi üz­leti berendezések, felszerelé­sek, munkaeszközök, tároló- és mérőeszközök, gépi berende­zések, csomagoló, szállító-, reklámeszközök, régi keres­kedelmi vonatkozású irat­anyag, szakmai könyvek, fo­lyóiratok, újságcikkek, ipar­igazolványok, üzleti könyvek és levelezés, nyomtatvány, reklámanyag, árjegyzék, ke­reskedelmi tevékenységet áb­rázoló fotók, grafikák, festmé­nyek, a kereskedelmi dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeire, mozgalmi harcaira utaló dokumentumok (tanuló- szerződés, segédlevél, kollek­tív szerződés). A szervező bizottság társa­dalmi összefogás segítségével szeretné megteremteni mu­zeális gyűjteményét, hogy a hagyományok ápolásával a szakma és a társadalom javát szolgáló közművelődési intéz­ményt hozhassanak létre. P. G. lágháborúban, katonák életé­vel játszik — házmestermen- talitással és tehetséggel. Az író remekel a kapitány lélek- rajzának kibontásában, s re­mekel Pécsi Sándor'aki a ka­pitány butaságából eredezteti kisebbrendűségi komplexusát, alkalmatlanságból idegbeteg­ségbe hajló személyiségtüne­teit. Pécsi a második felvonás végén — idegorvosok számára hasznosan tanulmányozható — paranoiás kórképet nyújt. De mi köze mindennek a krimihez? Az, hogy az író egy hadbírósági tárgyalás kereté­be helyezi hőseinek pszicholó­giai ábrázolását. Egy nyomo­zás keretébe, amelynek tárgya: miért váltotta le az első tiszt — társaival egyetértésben — a kapitányt. A tanúk vallomá­sai alapján kiderül, hogy mi­ért, milyen helyzetben. Wouk jól tudja, hogy a bizonyítékok és ellenbizonyítékok nem bizo­nyítanak semmit. Bizonyítási I eljárása csak arra jó, hogy a nézőket lebilincselje logikájá­val, izgalmat keltsen fordula­taival. Ha a szerző megmaradt volna a logikailag értelmes és lélektanilag hiteles kriminél — kétórás kellemes szórakozást nyújtott volna közönségének. Ezzel szemben minden áron erkölcsi tanulságot, társada­lombírálatot akart becsem­pészni ebbe a krimibe. Igyeke­zetében, sajnos, hetet-havat is összehord, szinte már cso­dálkozunk a Madách Kamara- színházon, amely ennyire elné­ző volt az íróval. így azután 1972-ben nálunk, a színpadon mondhatta ki egy író, hogy a „házmester-kapitányok” szok­ták megnyerni a háborúkat, az ilyen emberek a hadsereg iga­zi támaszai, a nemzet meg- mentői. A „gyáva intellektue- lek” pedig a háttérben, zagy­va gondolataikkal mérgezik a légkört, írogatnak, kitalálnak mindenfélét, de ha cselekvés­re — értsd: háború, a nemzet megmentése — kerül a sor, megfutnak és kényelmesen né­zik mások küzdelmét (?!) S mindezt a második világhábo­rúval és a nácizmus leverésé­vel kapcsolatban állítja. Ráadásul az író kétes gon­dolatait egy intellektuellel, az első tiszt ügyvédjével mondat­ja el, akinek még lelkiismeret- furdalása is támad, mert vé­dencét az elmebeteg gyanús kapitánnyal és a harsereggel szemben illojális módszerekkel sikerült felmentetnie. Mensá- ros László egyszerre érzékelte­ti a tehetséges intellektuel ügyvéd agybeli sziporkáit és a hadsereggel — amely megvéd­te őt a náciktól — szembeni lelkiismereti válságát. Az ügyész á mundér becsületét védve meg is vádolja az ügy­védet tisztességtelen módsze rekkel — Márkus László egyébként formájától elmaradt szürke alakításában —, de a bíróság felmenti a javasolt megrovás alól. Ez lenne az írói igazságszolgáltatás ? A rendező Vámos László a darab lélektani erősségeire építette feszültséget teremtő előadását. A figurák pszicholó­giájának kibontására töreke­dett, az író „társadalomprédi­kációit” láthatóan, figyelmen kívül hagyta — persze a szö­vegben azért benne maradtak. A színészi játékra helyezte a hangsúlyt, s ezzel ragyogó eredményeket-ért el. Balázs Samu bírójának je­lenlétét akkor is éreztük, ha egy szót sem szólt. Körmendi János idegorvosa ritkán látha­tó ragyogó alakítás; méltó párja Bálint András. Garics János alhadnagya, Löte Attila író-hadnagya színvonalas, je­lentős epizódalakítások. Berkovics György FÓTI FAVÁGÓ Németh Kálmán szobrászművésznek elsősorban fafaragásai ismertek. A 69 éves művész fóti magányában ma is aktívan dolgozik. Maga műveli a házát körülvevő szőlőjét, és munka közben született ötleteit vési fába, illetve formázza meg. A képen egyik kedvenc alkotásával, a Favágóval. A-Z-ig Kiegészítő kötet az Új Magyar Lexikonhoz A lexikonszerkesztés: ver­senyfutás az idővel. Minden iexikon korszerűségre törek­szik, de egy bizonyos időpont­ban be kell fejezni a szerkesz­tést; s ez azzal az elkerülhe­tetlen következménnyel jár, hogy a nyomdai előkészítés és nyomtatás ideje alatt születő új felfedezések az illető lexi­kon anyagában már nem sze­repelhetnek. A lexikonok szer­kesztői azonban nem adják fel a harcot: előbb-utóbb elké­szítenek egy kiegészítő vagy pótkötetet, amely a legfonto­sabb új tudnivalókat és az időközben bekövetkezett, köz- érdeklődésre számot tartó vál­tozásokat tartalmazza. A mintegy kétszázezer pél­dányban kiadott hatkötetes Üj Magyar Lexikon kiegészítő kötete á közelmúltban jelent meg, ég bizonyára épp olyan nagy sikert arat majd, mint a megelőző sorozat. Kiállításá­ban teljesen hasonló a másik hat kötethez, gazdag illusztrá­ciós anyaga, kitűnő fényképei nagyban emelik értékét. Kü­lönösképpen említésre és ki­emelésre méltó „Az új Buda­pest’’ címszavú négylapos mel­léklet, a „Műemlékvédelem” I—IV.-sorozat, a szintén négy lapra terjedő „Idegenforgalom és üdülés” és a „Magyarország új arca” képsor. Bizonyára sok autósnak szolgál majd örömé­re a színes nyomású „Közúti jelzőtáblák” I—IV. jelzésű melléklet. S hadd jegyezzük meg, hogy Pest megyéről is bővebb, s a népesedési, egyéb változásoknak megfelelő anya­got tartalmaz. Bár hatalmas mennyiségű az új ismeretanyag, a kiegé­szítő kötet mégsem tekinthe­tő önálló lexikonnak, és ön­magában véve, az előző hat Táncfesztiválok éve PEST MEGYEIEK VESZPRÉMBEN kötet nélkül, nem alkalmaz­ható kellőképpen. Bizonyos hosszú címszavak (például „Magyar Tudomá­nyos Akadémia”; „Nobel-díj”, „Olimpiai bajnokok”, „Csúcs- eredmények”, „Űrhajózás” stb.), kitűnő adatrendszerük­kel, jól áttekinthető módon térdelve, különösképpen hasz­nos felvilágosítást nyújtanak. Itt szeretnénk felhívni a fi­gyelmet a rendkívül fontos „Átszámítás” címszóra, amely­nek segítségével a különböző országokban használatos hossz- és területmértékek, sú­lyok, űrmértékek, valamint a metrikus hossz-, terület-, térfogat- és tömegegységek gyakorta oly bonyolultnak tűnő rendszerében is könnyen eligazodhatunk. A gazdasági földrajz iránt érdeklődő olvasók számára — ideértve a szakembereket is! — egyenesen nélkülözhe­tetlenek a különböző orszá­gok legfontosabb és legújabb termelési és kereskedelmi ada­tai, de az egész világra vonat­kozó adatok is. Például azok a táblázatok, amelyek az egyes kontinensek lakosságá­nak számáról, a világ föld­gázkészletéről, s -felhasználá­sáról, a kőolajtermelésről, kő- széntermelésről tájékoztatnak. A kötetben egyébként vi­szonylag sok térképet is! talá­lunk, nemcsak fekete-fehér ábrázolásiban, hanem Afrika és Ázsia esetében színes mellékletként is. Kár azon­ban, hogy a többi világrészről nem készült hasonló térkép; az olvasók azokat is örömmel fogadták volna. Az Akadémiai Kiadónál meg­jelent immár hétkötetes lexi­konsorosat kezelését nagyban megkönnyíti, hogy a kiegészí­tő kötetben igen gyakoriak a visszautalások az előző köte­tek egyes címszavaira. Dr. Hédervári Péter A következő hetekben, hó- t napokban számos esetben nyí- j lik alkalma hazai műkedvelő j táncosainknak tehetségük ki­próbálására, erejük felméré- I sére. Tíz különféle rendez­vény látja vendégül az or­szág legjobb műkedvelőit, akik nem egy alkalommal találkoz­hatnak majd a szomszédos ba­ráti országok, Európa szá­mos együttesével is. Most zaj­lik, holnap zárul, immár ötödik alkalommal, a zalai ka­maratánc fesztivál. Július első két napján ad­nak egymásnak találkozót a kisipari szövetkezetek tánc- együttesei. A pécsi progra­mot országos táncverseny, szakmai tanácskozás és gála­est színesíti. A fesztiválon vendégként bolgár, lengyel és román együttesek is fellépnek. Július 17-én kezdődik és öt napon át tart a IV. nemzetközi szakszervezeti néptáncfeszti­vál Szegeden. A dunántúli néptáncosok ta­lálkozóját — amelyet július 29 30-án tartanak Balatonföld- váron — felvonulás, menet- táncverseny, táncosok bálja, „aranysarkantyús” férfi szóló­tánc vetélkedő, szakmai viták és két gálaműsor egészíti ki. Sokakat vonz majd előrelát­hatóan a földművesszövetke­zeti táncegyüttesek országos találkozója, s a szekszárdi né­pi táncfesztivál és a debre­ceni népi táncfesztivál is. Veszprém megye Tanácsa ren­dezi több mint 10 éve a nem­zetiségek hagyományos tánc­fesztiválját, amelyet az idén is augusztus 19-én és 20-án tartanak. A magyarországi nemzetiségi szövetségekkel közösen szervezett program­ban többek között Bács, Ba­ranya, Somogy, Békés, Pest megye legjobb énekesei, tánco­sai, lépnek színre. A táncosok éve a sátoraljaújhelyi észak­magyarországi tájfesztivállal zárul szeptember 2—3-án. Magyar filmhét Londonban A márciusban Budapesten megrendezett angol filmhét viszonzásaként április 17 és 23 között, Londonban, a National Film Theaterben magyar film­hetet rendeznek, amelyre ma­gyar delegáció is kiutazik. A küldöttség tagjai között lesz Piros Ildikó színművésznő, Gaál István és Szabó István filmrendező, s' filméletünk számos más kiválósága. Az angol nézők láthatják Szabó István „Szerelmesfilm”-jét, Gábor Pál „Horizont”-ját, Gaál István „Magasiskola”-ját, Jancsó Miklós „Égi bárány”- át és Sándor Pál, Mészáros Márta, Gyöngyössy Imre egy- egy alkotását. A filrrmapok al­kalmából magyar filmplakát- kiállítást is rendeznek. A 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents