Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-07 / 81. szám

Készül o körösi tégla Március 16-án kezdték meg a téglagyár részére a bányá­szait. P heníetett földet termelnek ki, így remélik, hogy jobb minőségű téglát készíthetnek. Nagy József és Fricska József irányítja a bányagépet. A formázógép ontja magából a nyerstéglát, Tóth Sándor elszedő csillékre rakja a félkész darabokat, melyek innen ke­rülnek a szárítóba. A száradás után a Bohák Ilona vezette esillevonat viszi a kemencébe a téglát. Komlós Lajosné és Koroknai Istvánná rakodik a csillékre. Cseri Ferenc és Halmi I.ászló lakatosok az új vákuumprés­gépet szerelik. Ha üzembeáilítják, javul a körösi tégla nyomó- szilárdsága. Szabó-Kiss ÁPRILISBAN: Arany János gimnáziumok találkozója Az elmúlt évihez hasonlóan, az idén is megrendezik az Arany János nevét viselő gim­náziumok találkozóját. Ebben az esztendőben Nagykőrösön lesz az összejövetel. A program igen gazdagnak ígérkezik. A középiskolás fia­talok szavalóversenyen vesz­nek részt. Egy-egy intézet öt szavaiét indíthat. Az elmond­ható verseket már tavaly de­cemberben kijelölte az intéző bizottság. A múlt év októberében tűz­ték ki az irodalmi pályázat címét is: „Költő vagy hivatal­nok?” címmel, airról kell dol­gozatot írni, hogy Arany Já­nos pesti éveiben hogyan vias­kodott e két szerep egymás­sal? Az értekezésekkel együtt, szépirodalmi pályázatot is ki­írtak, amelyre eddig elsősor­ban versek érkeztek be. Vidám találkozók, diák- tapasztalatcserék is lesznek, melyeken az iskolák fiataljai ismerkedhetnek, barátkozhat­nak egymással. 1971-ben Berettyóújfalun zajlott le a találkozó. Ott a legtöbb első helyet a nagykő­rösi gimnazisták szerezték meg. Jó lenne, ha az idén, „hazai pályán”, hasonlóan kő­rös! sikerek születnének az or­szág Arany János gimnáziu­mainak találkozóján. Osztrák vendégek a konzervgyárban Az Országos Nőtanács ven­dégeként tartózkodott hazánk­ban az osztrák nőszövetség küldöttsége. A delegáció két tagja, Karolina Teufelserucker és Anna Lempegruss megláto­gatta a konzervgyárat. Különösen a nők helyzete érdekelte a vendégeket, akik megtekintették az üzem szo­ciális létesítményeit, és elis­meréssel nyilatkoztak a látot­takról. Harangszó, gombnyomásra A református templom tor­nyában lévő nagy és két klis harang megszólaltatásához nem kell már a harangozónak rángatnia a kötelet: 33 ezer forintos költséggel, elektro­mos berendezést szerelteik fel. Egy gombnyomás mind­össze, és zengenek a haran­gok. Igaz, hogy tűzvész esetén továbbra is kötéllel verik fél­re a harangot, mert tűzvészt jelezni nem tud a berendezés1. Reméljük, a harangok f-élre- verésére nem is lesz szükség. Hangverseny Örökzöld operettmelódiákból tart, hangversenyt április 12-én este 7 órai kezdettel az Arany János Művelődési Központ színháztermében a konzerv­gyár fúvószenekara Simon Ist­ván vezényletével. Az esten fellépnek Németh Marika és Marik Péter ope­retténekesek is. Mit látunk ma a moziban? Tizenkét szék I—H. Hoppon maradt kincskeresők. Ilf-Pet rov regényéből készült szovjet film. Kísérőműsor: Az első évek. Előadás kezdete: fél 6 óra­kor. Köszönetét mondunk a rokonok­nak, jó ismerősöknek, szomszé­doknak, akik szeretett édesapánk nagyapánk, idős Boros Ferenc te­metésén megjelentek, sírjára ko­szorút vagy virágot helyeztek, ez­úttal bánatunkon enyhíteni igye­keztek. A gyászoló család. ^ PCéTMECrVlH HIRLAP KOlBnKIAPA^ XVI. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1972. ÁPRILIS 7., PÉNTEK Közelebb a városhoz Népfrontbizottság alakult a tanyákon A házigazda Feketén az ál­lami gazdaság volt. Itt gyűltek össze minap a környék lakói, az állami gazdaság dolgozói és a Dózsa Termelőszövetkezet földjein élők, hogy megalakít­sák a kerületi Hazafias Nép­front-bizottságot. A Hazafias Népfront-bizottság városi el­nökségének figyelmét a tanyai emberek felhívták arra, hogy csak ritkán keresik fel őket, és a folyamatos, terv­szerű munkakapcsolat nem alakult ki közöttük. Az egybegyűltekkel Horváth Lehel, a Hazafias Népfront vá­rosi elnöke ismertette a kerü­leti bizottság feladatait. — Ügy gondoltuk — mon­dotta —, hogy az állami gaz­daság műszaki klubja adhatna otthont a tanyai népfrontbi­zottságának. A külterületek tanácstag­jaival együtt, közösen el tudnák végezni, amit sok­szor a város és a tanya kö­zötti távolságok megaka­dályoznak. Bár egy városban élünk, a dologidő beköszontével a pa­rasztember nem ér rá minden kisebb ügyben beszaladgálni a városba. Tanácsadásban és egyébként is nagy segítségére lehet azonban ez a kerületi népfrontbizottság. A Hazafias Népfront városi elnöksége ar­ra gondolt, hogy ne csak köz­érdekű gondok orvoslását vé­gezze a bizottság, de az egyé­ni gondokban is nyújtson se­gítséget mindazoknak, akik azt igénylik. Ez a most alaku­ló kis központ egy-egy politi­kai ünnepség színhelye is le­het. Az alakuló gyűlésen többen felszólaltak. Varga Tibor, az állami gazdaság KISZ-titkára azt kérte: legyen rendszeres filmve­títés is. Ahogy a város más külterületére kijár, jöjjön hozájuk is a műve­lődési autó. Olyan előadókat kért, akik kö­tetlen beszélgetéseket folytat­nának. Hegedűs István, a Dózsa Termelőszövetkezet dolgozója örömmel üdvözölte a kezde­ményezést, de azonnal segítsé­get is kért az alakuló bizott­ság tagjaitól. — Az egyik oldalon mi, a tanyai emberek fórumot ka­punk, ahol kicserélhetjük gon­dolatainkat, de — félek — ugyanakkor az újságtól elzár­ják a tanyaiakat, nem akarják elhozni hozzánk. Szerelik a kerületi kis szekrénykéket a postások. Azt várják tőlünk, hogy a Szárazdűlőből, a Hár­mashatárból besétálgassunk dologidőben a saját lapunkért. Márpedig ki ér rá naponta megtenni ilyen távolságot? így csak három-négy napon­ként jutunk újsághoz, pe­dig nekünk jobban kell az információ, mint a város­ban élőknek. Fehér István azt javasolta, hogy a bizottság még jobban szélesítse kapcsolatát az MHSZ-szel, tegye színesebbé, érdekesebbé a már meglevő és az új szakkörök munkáját. Ezután megválasztották a kerületi tanyai népfrontbizott­ság tagjait, éspedig Czira Sán­dort elnökké, Bencze Bélát tit­kárrá, dr. Herczeg Istvánt, He­gedűs Istvánt, valamint Ba­lázs Mihályt elnökségi tagok­ká. A klubvezetőség Pap István. Czira Sándor, Varga Tibor és Nagy Erzsébet lett. A megválasztott vezetőség nevében Czira Sándor köszön­te meg a gyűlés részvevőinek a bizalmat. A Nagykőrösi Híradó 1972. február 8-i számában megbí­rálta a Volán 20-as számú Vállalatot, amiért minden esz­tendőben megígéri, hogy télen Lesz elég rántani való csirke Az idén szokottnál is több csibét nevelnek Nagykőrösön és Kocséron. A MABRO or­szágos vállalat küldi heten­ként a Kálvin téri ÁFÉSZ- telepre a kis csibéket. Szerdán a bogádmindszenti Üj Kalász Termelőszövetke­zetből szállítottak 3500 hemp- shirei naposcsibét. A hír gyorsan szárnyra kelt, autón, kerékpáron és gyalog jöttek a tanyavilágból a jó fajtájú anyagért. Nagykőrösön és Ko­cséron ugyanis a legszíveseb­ben a hempshirei csibéket vásárolják. A nevelőtáppal azonban adódnak nehézségek. A csibe­vásárlók ugyan kapnak keve­set indításra az ÁFÉSZ-tele- pen és reménykednek abban, hogy rövidesen megjavul a tápellátás. Az ÁFÉSZ 24 te­nyésztője ellenőrzött tenyész- tojásokat ad át a telepen, ahol darabonként két forintért veszik meg. Ma ismét kétezer naposcsi­bét hoznak, ha pedig igény lesz rá, kislibát is. fűti a Szabadság térti autó­buszmegálló várótermét, de ígéretét sose tartja meg. A Volán 20-as számú Vál­lalat vezetői, válaszolva a bí­rálatra, arról értesítettek ben­nünket, hogy kályhát és meg­felelő mennyiségű tüzelőanya­got biztosítanak a váróterem fűtésére. CSIGAPOSTA Április 1-én tértivevé- nyes levelet vettem át sze­mélyesen a postahivatal­ban. Kérelmet tartalmazott a levél, amelyet a városi tanács illetékes osztálya tolmácsolt és amelyet már­cius 29-én kellett volna tel­jesítenem. A levél 1972. március 27-én íródott. Feladták, a bélyegző tanúsága szerint, 1972. március 28-án, ette 19 órakor. Átvételének ide­je: április 1., reggel, há­romnegyed 9. Ha mindehhez hozzáte­szem, hogy a szerkesztőség és a városi tanács, vala­mint a posta között, leg­feljebb 300 méter a távol­ság, világrekordot ért el a posta lassúságban. És, ha ezt a levelet eset­leg a Szárazdűlőbe kellett volna kivinni? Takács Paula Egy év alatt 3200bontóper 1971-ben a tíz Pest megyei bíróságra összesen 3198 há­zassági bontóperkérelem ér­kezett 2182 per fejeződött be jogerősen, és mindössze 24 ke­resetet utasított el a bíróság. Ezerhárom esetben a férfi, 1179 esetben a feleség indítot­ta meg a válópert. A nagykő­rösi városi bíróságon 1971-ben 101 bontópert tárgyaltak, te­hát az átlagosnál kevesebbet. A felbontott házasságok kö­zül 730 gyermektelen, 852 egy-, 395 két-, 123 három- és 59 pedig négy- vagy ennél több gyermekes volt. Ezek­ből a számadatokból kitű­nik az a régi igazság, hogy a házasságban a gyermek az összekötő kapocs. Érdekes, hogy a férjek a házasságkö­tés előtt 1773 esetben nőt­lenek, 331 esetben elváltak vol­tak, míg a nők közül 1778 volt hajadon, 62 özvegy, 318 pedig elvált. Kétszer 53 férfi és 40 nő, háromszor vagy an­nál többször 8 férfi és 2 nő. Foglalkozás szerint, fizikai dolgozó férfi 1648, nő 1432. Szellemi dolgozó férfi 266, nő 430 (!). Ez a szám igazolja azt a megállapítást, hogy a válás egyik leggyakoribb oka, ha érdeklődési körükben külön­böznek egymástól a házastar- sak, ugyanakkor az értelmi­ségi nők ragaszkodnak legke­vésbé a konvenciókhoz és inkább vállalják az elvált asszony szerepét, mint a meg­alkuvást a házasságban. Érdekes szám, hogy a 25 éves, s ennél fiatalabb fér­fiak közül 209-en, míg a nők 606-an váltak, s ez a szám megváltozik az 50 éves kor­ban: 254 elváló férfivel szem­ben 159 nő választotta a vá­lást. Mindezek a statisztikai ada­tok azon az előadáson hang­zottak el, amit dr. Bodóczki László, a városi biróság el­nöke tartott a nők akadémiá­jának legutóbbi előadássoro­zatán. S i P « O ■ R ■ T Toldis és Kossuthos mezei lutósikerek Újszerű atlétikai versenyt rendeztek Dunakeszin. Pest megye iskoláinak mezei fu­tóbajnokságát rendezték meg az ottani lóversenytéren. A középiskolások vetélkedő­jén 8 intézet több mint 500 versenyzője rajtolt. Nagykő­röst az Élelmiszeripari Szak- középiskola fiatal lányverseny­zői képviselték, 22-en. At. 5 év után atlétikai versenyen ismét megjelent és rajtolt toldisok igen jól szerepeltek és a 2 női szám összesítésében, nem hi­vatalos pontversenyben, az el­ső helyen végeztek. A megye számottevő atlétái csaknem valamennyien indultak, s a né­pes mezőnyökben, a napsüté­ses, de szeles időben jó ered­mények születtek. A toldisok helyezései: 1954—55-ös születésű lányok (kb. 600—700 m): 1. Szabó Ju­dit 1:40,6; ...4. Péli Ilona 1:54.2; 5. Nagy Anna 1:54,4; 6. K. Tóth Edit, 7. Molnár, ... 10. Bakos, ... 13. Füle, ... 16. Pla- vecz, ... 18. Bacsó. E szám csapatversenyében: 1. Nk. Tol­di 1 (Szabó, Péli, Nagy); 2. Nk. Toldi II (K. Tóth, Molnár, Ba­kos). 1956—57-es lányok (kb. 5— 600 m): ...8. Forgó, ___10. Gá lig, ... 13. Horváth. Csapat­ban : .. 3. Tk. Toldi. Mint ahogy Hegedűs Károly testnevelő tanár tájékoztatásá­ból megtudtuk, az élelmiszer- ipariak nagyobb súlyt fektet­nek az atlétika fejlesztésére és rendszeresen indulnak ezentúl e sportág versenyein. ★ Az általános iskolások között indultak a Nk. Kossuth isko­lások, nyolcán. Bár az időel­tolódások némi zavart okoztak, öt körösi fiatal ért el dobogós helyezést! A következők: 1960- as lányok (58 induló, 300 m): 1. Pálfi Anikó. (Bizto­san nyert). 1959-es lányok (53 fö, 300 m): ... 2. Holi Valéria (fél mé­ter hátránnyal). 1958-as lányok (50 részvevő, 500 m): ...2. Vilcsák Edit. 1961- es lányok (40 induló, 300 m): ...2. Vörös Anikó (20 cm hátránnyal). 1961-es fiúk (59 fő, 500 m): ... 3. Burján József (szorosan az első, második mögött). A Kossuth iskolások ezúton köszönik meg a Hunyadi Ter­melőszövetkezetnek a kölcsön­zött mikróbuszt. Labdarúgás Gimnázium—Toldi 3:2 (3:1). 27-én a múzeumi pályán ke­rült sor a barátságos mérkő­zésre. Góllövők: Vámosi, Fekete, Körtvélyesi, illetve Bálint, Pap. A kézilabda-szakosztály példamutató A Kinizsi 23-i elnökségi ülé­sén a kézilabda-szakosztály beszámolójára került sor. Nagy örömet okozott, hogy a kézi- seknél minden jól, szervezet­ten megy. S. Z. t 0 Válasz cikkünkre Fűtik majd a várótermet

Next

/
Thumbnails
Contents