Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-06 / 80. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS XVI. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM 1972. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK MEGŐRIZZÜK NAPJAINK ÉRTÉKÉIT A felszabadulás évfordulóján megkoszorúzták a hősi emlékműveket Felszabadulásunk 27. év­fordulóját ünnepi hangulat­ban köszöntötte Cegléd dolgo­zó népe. Tíz órakor a román hősi emlékmű megkoszorúzá­sával kezdődött a program. Tizenegy óra előtt a Sza­badság téren a katonazenekar pattogó indulókkal fogadta az ünnepre érkezőket. A kibuk­kanó nap fényében megcsil­lantak a piros kendők, lég­gömbök. A friss áprilisi szél zászlókat lengetett. Sokszínű, vidám tavaszi délelőttön kez­dődött az ünnepség. A magyar és a szovjet him­nusz után Garai Gábor: Üj kor nyitánya című verse hangzott feL A szovjet hősök emlékművénél Bartus Szilárd, a párt városi végrehajtó bi­zottságának tagja mondott ünnepi megemlékezést. A magyar nép történelmé­ben mindig a tavasz hozta az új életet fakasztó forradalma­kat. 1848 és 1919 után, 1945 áprilisa adta meg végleg számunkra a békét, a sza­badságot. Mai boldogulásunkat a szovjet katonák hősi véráldo­zata teremtette meg. Emlé­keznünk kell azokra a harco­sokra, akik meghaltak értünk, akiket hiába vártak haza az édesanyák, feleségek, gyerme­kek. A felszabadulás óta 27 év telt el. A történelemben ez nem hosszú idő. Mégis, e csaknem három évtized alatt nagyobb fejlődés ment végbe életünkben, mint a megelőző évszázadok során. Az elmara­dott, szegény Magyarországból fejlett, népe számára jólétet biztosító állam lett. E változás Cegléd életé­nek alakulásában is le­mérhető. Bő termést adó mezőgazda­ságban és erősödő iparban dolgoznak a ceglédi emberek. A városiasodás üteme az utóbbi években felgyorsult. A kórház, a gyógyítás palotája, az új lakótelepek, a szélesedő közművesítés, a kereskedelmi hálózat bővülése jelzi egyebek között a fejlődés útját. Az a kötelességünk és cé­lunk, hogy megőrizzük napjaink értékeit. Ennek egyetlen biztosítéka: a béke. Küzdjünk, dolgozzunk azért, hogy április 4. az örök tavasz jelképe legyen népünk emlékezetében. Bartus Szilárd ünnepi kö­szöntője után a párt és a ta­nács városi vezetői, a fiata­lok, a vállalatok, termelőszö­vetkezetek és intézmények képviselői elhelyezték az em­lékezés és a hála koszorúit á szovjet hősök emlékművén. (kohlmayer) Korán kelő emberek Mindennapok a fóliás kertészeiben — Jól dolgozik az asszonyok brigádja A Jászberényi úton, a felül­járótól alig három kilométer­re már tanyasi házak ébredez­nek a felbukkanó nap hideget lehelő fénypásztájábain. Korán kelő emberek élnek itt, öt óra tájban már javában füstöt ere­getnek a kémények. Az egyik udvaron piros kendős asszony magot szór a barom­finak, a másikban a tanya gazdája moslékos vödröt cipel az ólban éhen visító malacok nyugtató sára. A ceglédi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet kertészetének fóliasátraiban dolgozó lányok, asszonyok szintén korán kez­dik a napot. A több mint 16 ezer négyzetméter alapterüle­tű sátor alatt huszonötén szor­goskodnak. Hajnali négykor Gallai József né mosolygós kedvvel köti maga elé a mun­kakötényt. Jó hangulatát a hajnali négy órakor csörgő vekker sem veszi el soha. — Még az a szerencse, hogy itt lakom a közelben, különben talán le sem fekhetnék, — mondja a hidegtől pirosra csí­pett arcú fiatalasszony. Mint kiderült, azért ez a „közel” csak a határban élő emberek szemében nem távolság. Na­ponta ugyanis — ha esik, ha fúj — öt kilométert kerékpározik munkahelyétől hazáig. — Még mielőtt munkába in­dulnék, el kell végeznem a „hajnali műszakot”. A két gye­reknek meg a férjemnek reg­gelit készítek, aztán ellátom a jószágokat. Ez is rám vár, az uram még korábban indul. Aztán, hogy a gyerekeknek is­kola után legyen ebédjük, azt is megfőzöm. Persze valami egyszerűbbet készítek, de mégis főtt étel várja őket. Mit csinálok, amikor hazamegyek? Kezdem ott, ahol abbahagy­tam. Jószágetetés, vacsoraké­szítés. Ezt a programot még megtoldom egy kisebb mosás­sal, vasalással, varrással. Hét nyolc óra felé ágyban a csa­lád. Most biztosan azt gondol­ja, hogy vajon mi szép és jó van az életemben? Talán ez a megszokottság, nyugodtság. Szórakozásra is jut néha idő. Színházi bérletünk van, a szol­noki Szigligeti Színházba. No, nem a családnak, hanem a brigádnak, amelynek én va­gyok a vezetője. Harmadszor is Három éve alakult a brigád, nyolcán vannak. Kétszer nyer­ték el a szocialista címet, har­madszor is szeretnék megsze­rezni. — Meg is nyerjük, mert igyekszünk, — veszi át a szót Fehér Klára, a brigád egyet­len kertészeti szakmunkása. Neki már távolabbra látó ter­vei vannak. Húszéves. — Alsógödön végeztem a Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézetben, tavaly vé­geztem négyes eredménnyel. Nagyon szeretem a kertészeti munkát. Most kértem a felvé­telemet a budapesti Asztalos János Mezőgazdasági Techni­kum levelező tagozatára. Jó lenne, ha a közös gazdaság ösztöndíjasa lehetnék. Még nem kértem, megpróbálom, hátha sikerül. Deák Piroskának is tetszik ez a munka. 16 éves, ez az el­ső munkahelye. így mondta: — Az egész munkában a pa­lántázást szeretem a legjobban. Alig várom a másnap reggelt, hogy meglássam, nőtt-e a pa­lánta. Most 1200 forintot kere­sek havonta. Nyáron majd biztosan többet. Hat órakor kelek, egy kilométert „sétá­lok” mire ideérek. Hogyan tovább? Még nem gondolkoztam raj­ta. Egyelőre jól érzem itt ma­gam ... És ahogy elnézem, mindany- nyian ezt mondanák. Herczeg néni is bólogat, pedig ő egy óránál is többet gyalogol oda- vissza naponta. Kutatni pró­báltam, vajon miért? A fele­let csak az maradt: — mert jól érzik itt magukat. Csatári Ilona Ma délután érkeznek a Dózsa-emléktúra résztvevői Ma délelőtt a budapesti, XV. kerületi Dózsa gimnázi­umban gyülekeznek az ország hasonló nevet viselő középis­koláinak küldöttei, hogy együtt felkeressék azokat a településeket, melyekhez Dó­zsa György neve történelmi hitelességgel kapcsolódik. Az emléktúra részvevőit ma, áp­rilis 6-án, autóbusz hozza Ceglédre: délután négy órára várják őket. A vendégeket a Kossuth gimnázium udvarán Radvá- nyi Nagy József, a gimnázium igazgatója fogadja. A diákok és kísérőik megismerkednek városnéző útjuk során Cegléd nevezetességeivel, a város múzeumában őrzött történel­mi emlékekkel, majd a mai Cegléddel, az épülő új lakó­teleppel, a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet óriás üvegházi virágoskertjé- vel. Az emléktúra részvevői a diákotthonban kapnak éjsza­kai szállást, és holnap indul­nak tovább. Szakmunkástanulók kiállítása A Pest megyei szakmunkás- képző iskolák igazgatósága és a Pest megyei KISZ-bizottság az ipari tanulók munkáiból kiállítást rendez a Kossuth Művelődési Házban. A ma, április 6-án, délelőtt 10 órakor megnyíló bemutatót e hó 11-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Elsősorban azok­nak a fiataloknak nyújt hasz­nos tájékoztatást a kiállított anyag, akik szakmunkástanu­lónak jelentkeztek, de tám­pontot ad azoknak is, akik még nem döntötték el, milyen szakmát tanuljanak. A kiállítás alkalmával pén­teken építőipari, kedden vas­ipari szakmai napot tartanak. Nyolcadikán KISZ-napot ren­deznek, ugyanezen a napon, délután 14 órakor, a munka­védelemmel, 10-én délelőtt a tanulók érdekvédelmével fog­lalkoznak, és aznap délután 14 órakor pályaválasztási an­két lesz, amelyre a szülőket is várják. A kiállítás érdekessége a helyszíni gyakorlati bemuta­tó. A látogatok láthatnak mű­ködő esztergagépet, a Május 1. Ruhagyár tanulói az angol női szabó szakmában ügyes­kednek majd. Az érdeklődő kislányoknak saját méretükre készítenek szabásmintát, sőt, aki anyagot visz, annak a helyszínen megvarrják a szok­nyáját. P. R. — Törteién szerepel a Hun­gária együttes. Pénteken, áp­rilis 7-én, este fél nyolc órai kezdettel Törteién, a művelő­dési ház színpadán a Hungá­ria együttes lép fel. Műsoruk meghallgatására szívesen lát­ják a környező települések fiataljait is. Szombaton este a fiatalok tavaszi bálját rende­zik meg a törteli művelődési házban. A bálon a Roily ze­nekar szerepel. EGY ÓRA RETORIKA Szónokverseny az iskolában Közéleti emberek lesznek AZ OSZTÁLYTEREMBEN, ahol máskor a tábla áll, most nagy méretű nemzeti színű drapéria borítja a falat, rajta Dózsa György portréja. Apa­dok előtt egy hosszú asztal, arrébb egy parányi emelvény, rajta mikrofon ágaskodik. A padokban az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola diákjai ülnek, az asztal mel­lett a zsűri tagjai, a rögtön­zött szószéken az alkalmi di­ákszónokok váltják egymást. A mikrofon nem hangszó­róhoz, hanem magnetofonhoz csatlakozik. Orsói némán fo­rognak, és egy óra hossza alatt nyolc ünnepi beszédet örökítenek meg. A forradalmi ifjúsági na­pok jegyében március 27-től április 1-ig KISZ-hetet tartot­tak a szakközépiskolában. Ez alkalommal újszerű kezdemé­nyezéssel rukkoltak elő: meg­rendezték a Dózsa szónokver­senyt. Az ötletet a Dózsa-év- forduló adta, és az a tény, hogy a közgazdasági szakikö­zépiskolák és a gimnáziumok tantervében a harmadik osz­tályos tanulóknál van egy óra, amelyen a szónoki be­széddel ismerkednek. Feltétel volt, hogy ki-ki maga írja meg Dózsát mélta­tó hat-nyolc perces beszédét, és adja elő — a szónoklattan szabályainak megfelelően. A középiskolák tanáraiból és a művelődési osztály munkatár­saiból álló zsűri szigorú pon­tozással rangsorolta, a műfaji követelményeknek hogyan felel meg a beszéd? Hogyan jelenik meg a szónok? Milyen a beszédtechnikája és milyen összhatást ér el fellépésével? NYOLC DIÁKLÁNY lépett a mikrofonhoz ezen a verse­nyen. A vendéglátó iskola ta­nulóin kívül a gimnázium, a mezőgazdasági technikum és az iparitanuló-iskola verseny­zői. A zsűri értékelésében megállapította, hogy a rész­vevők tartalmilag jól felépí­tett, kerek beszédeket írtak. Történelmi és irodalmi for­rásanyagot használtak fel, nem restelltek a fáradságot az alapos felkészülésire. Nemcsak beszéltek, volt mondanivaló­juk is. Dózsát a ceglédi ese­mények tükrében, korunk ér­tékítélete alapján idézték. Az is a szónoklattal először próbálkozó diákok mellett szól, hogy szinte kivétel nél­kül szabadon mondták el gondolataikat, megtanulták a szöveget. Megérte a fáradsá­got, sokkal szorosabb kapcso­latot tudtak így kialakítani a hallgatósággal, mintha felol­vasták volna mondanivalóju­kat. Ez az első próbálkozás nem­csak a közgazdasági szakkö­zépiskolába járó Domonyi Etának, a mezőgazdasági tech­nikumban tanuló Süli Zsuzsá­nak és a gimnazista Szabó Áginak hozott sikert, hanem minden részvevőnek, verseny­ző diáknak, pontozó pedagó­gusnak egyaránt. Az iskolák tanárai egyetértettek abban, hogy hagyománnyá kell ne­mesíteni ezt a kezdeménye­sést. Jövőre, Petőfi születésé­nek évfordulója jó alkalom lesz az újabb sízónokverseny meghirdetésére. ISKOLAI SZEREPÉN túl is nagy jelentősége van ennek a próbálkozásnak. A holnap felnőttjei közéleti emberek lesznek, akik számtalan fó­rumon kifejthetik nézeteiket, hozzászólhatnak a közös ügyekhez. Tömören fogalma­zott mondataikkal, logikus érvelésükkel, kötetlen elő­adásmódjukkal hallgatóikat tisztelik meg, és hozzájárul­nak az eredményes tanácsko­zásokhoz, a sikeres döntések­hez. Tamasi Tamás Dinnyepalánták A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet kertésze­tében 1600 tő dinnyepalánta vár kiültetésire. A tápkoc­kákban nevelt palántákat, ha az időjárás nem szól közbe, május elején ültetik ki. KÉZILABDA Téglaégetők Égetőkemencébe rakják a száraz téglát a ceglédi téglagyárban. Az égetés megkezdődött, s a most kemencébe kerülő anyagból egy hét múlva égetett tégla lesz. Foto: Apáti-Tóth Sándor Hat város tornája Második a Ceglédi ITSK Az első helyért: Eger—Ceglédi ITSK 13:11 A ceglédiek összeállítása és góllövői: Csurgai, Malizs Já­nos, Gyenes, Kocsis (1), Cseh (3), Mikulás, Bimbó, Malizs József (5), Rossi (1), Zsiga, Szanyiszló (l),Tgnácz. A Pest-Nógród megyei Állatforgalmi és Vállalat Ceglédi Gyára (Cegléd IV., Dohány u. 14.) húsipari szakmunkásokat, férfi és női segédmunkásokat alkalmaz kétműszakos munkahelyre, 1972. június 1-től. Cegléd és a környező községek lakóival előszerződést kötünk. 4 1 t A hat város kézilabda- tornája immár hagyományos rendezvény évről évre. A tor­nán szakmunkásképző intéze­tek fiú csapatai vesznek részt, — a hatodik részvevő az idén a ceglédi Mezőgazdasági Tech­nikum volt. A rendezés sora a ceglédiekre jutott, a felada­tot jól megoldották. A mérkő­zésekre két napon került sor. A két ceglédi együttes közül az ITSK szerepelt jobban. Nagy csatában, a döntőben kétgólos vereséget szenvedtek, így végeredményben a máso­dik helyre jutottak. (Tavaly szintén a második helyre ke­rültek a ceglédiek, Pécsett.) A selejtező után a két csoport azonos helyezettjei döntötték el egymás közt a végső sor­rendet. Az első csoportban a három részvevő közül a leg­jobb gólaránya az egri csapat­nak volt, így ők mérkőzhettek az első helyért. A második cso­portban játszott a két ceglédi gárda. Az ITSK mind a két mérkőzést megnyerte, a Tech­nikum csapata mindkétszer nagy vereséget szenvedett. ITSK—Mezőgazdasági Tech­nikum 30:2 Mezőgazdasági Technikum— Pécs 3:22 ITSK—Pécs 13:12 A döntőben a harmadik helyért: Gyöngyös—Pécs 15:10

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents