Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-30 / 101. szám

1972. Április 30., vasärnap “"'ZMirhm 15 ARANYKEZŰÉN (NAPLÓ) j--------—----------- roppant I A főmérnök | rokon­------------------------ szenves. Ha tizenéves lennék, azt mon­danám róla: jó fej, izig-vérlg európai fej. Volt egy kelle­mes találkozásunk — de el­kezdem a legelején. Az enyhe télen elszoktam a hidegtől. Minusz húszfokos „kellemes tavaszt” jósolnak, amikor leszállni készülünk Omszkban, Csalódtam, hogy nem láttam az Uralt — pe­dig később beugrik a lecke, hogy lekopott, tehát nem lát­ványos őskori röghegység — szóval kisemmizve érzem magam, hogy se Urál, se végtelen fehérség. Mert az általam előre elképzelt vég­telen, egybefolyó fehérséget szétszabdalva látom: az ural­kodó fehéret, barnás, zöldes, egyszóval nem fehér foltok tarkítják. „Kérem, az öveket kapcsol­jak be.” A tízkilométeres ma­gasságból egyre lejjebb repül a gép. Kinézek, várost látok, hatalmas várost, nagy várost — aztán kiderül, hogy perce­kig csak egy gyár, egy ipar­telep fölött szállunk. Aztán meglátjuk a várost. Az orosz föderáció egyik megyéjének székhelyét. Csak egy megye az omszki terület — de más­félszer akkora, mint Magyar- ország. Viszont csak kétmil- lióan lakják — legyen ennyi elégtételünk. Fogadás. Csókok. Furcsa. Néhány nap múlva már egé­szen természetes. És elgon­dolkoztató, hogy ott, a zord­ságban, fagyban úgy szemér­mesek, hogy nem szégyellik ez érzelmeiket.----------------------- a főmér­I D e térjünk | nőkre.----------------------- Har­minckilenc éves, jó fej, euró­pai fej; bejárta Európát, Amerikát, Japánt. Lifttel fel­cipelt bennünket az egyik hetvenméteres benzinszétvá­lasztó toronyba. A vasszerke­zetű torony középső szint­jére. Negyvenöt méter ma­gasra. A kilátás csodaszép — de a hideg is növekszik. Itt a lenti 25 fok legalább 30-at ér. Harminc fok? Fúj a szél? Én csak két hétre jöt­tem. És én vagyok a legfiata­labb. És ahol már lift sem jár, a metsző és dühödtebb falvi Petőfi Szakszövetkezet közgyűlése is kimondta már, hogy 1973 januárjában egye­sülnek. A szakszövetkezetnek több a földje, 2200 hold, jól­lehet minőség dolgában nin­csenek különbségek. Így aztán azt tervezik, hogy ami másra nem használható, azt majd er­dősítik. Automata tejüzem Kell persze a takarmány, így a már említett, elhagyott cse­lédházakban berendezett te­hénistállók mögött 250 holdnyi legelő húzódik. Az új, szako­sított telepen úgynevezett zárt­kötetlen körülmények köze­pette tartják az állatot, vagy­is mozoghat a tehén, legalább­is a boxon belül. Tizennyolc darab, egyenként tizennyolc férőhelyes box található itt, önitatókkal s mindennel, ami korszerűfiek mondható. A tej­házban például svéd gyártmá­nyú a berendezés — osztrákok szerelték föl. A tej közvetle­nül a tehéntől érkezik a hűtő­tárolóba, amelybe négyezer li­ter fér, tehát a napi mennyi­ség egyszerre. Senki sem nyúl a tejhez: tankkocsi viszi el az árut, az úgynevezett csíramen­tes tejet, a lehető legprecízebb higiéniai előírásokat megtart­va. Jármy Zoltán telepvezető magyarázza mindezt el; a fia­tal, , felsőfokú technikumot Hódmezővásárhelyen végzett szakember az alapkő-letételtől figyelemmel kíséri a 15 millió forintba kerülő beruházás sor­sát. Abban, hogy viszonylag minden jól halad, nagy szere­pe van egy 'aprócska ténynek: a tsz saját építőbrigádja a ki­vitelező. szélben, elkezdek mászni föl­felé a vaslétrákon. Jön a főmérnök. Jön a fő- szerkesztőm, dr. Lőkös Zol­tán, kéttagú újságíró-delegá­ciónk vezetője. Ha én már kitalálok egy ilyen csacskasá- got, ő sem akar fázós fickónak látszani. Aztán a főmérnök kezd visszamászni. Delegációveze­tőmmel szégyenkezve össze­nézünk. Most érezzük: a fő­mérnök bírja, de tudja: a mi vagányságunk — legalábbis a hideggel szemben — erősen korlátozott. Leszállunk hát a mélybe. A roppant kellemes, szélmen­tes minusz 25 fokba. S járjuk tovább az olajvárost, ami legalább 5—10 Százhalom­battát zsebrevágna. Közben a főmérnök elmondja, hogy mű­virágtól a vodkáig mi minden készíthető a gazdag tyumeni mezőkről érkező kőolajból. Ugrat bennünket; mi is át­vesszük a nevetést —^és a hu­morát dicsérjük akkor is, amikor bemegyünk az üveg­házakba. A minusz 25-ből a plusz 18—20 fokba, s megtud­juk, hogy a „melléküzem” az üzemi konyha és a munkás­háztartások friss ellátását biztosítja. Nemcsak most, a tavaszkor, hanem télen is, a minusz 40 fokban — szóval, mi. akik valamivel enyhébb klímához szoktunk, elégedet­ten megyünk az üzemi étte­rembe. Tósztok. Fogások. Itt kell enni. Ügy tapasztaljuk, tud­nak enni. Inni is tudnak — de az is kell. Módjával. Tudnak módjával inni. A nagy több­ségre értem ezt. Korty-falat- korty-falat. Tudják a szük­ségletet. a mértéket. A párt­titkár megkérdezi, nem be­szélnénk-e angolul... Hm. Ha oroszul tudnék... Aztán észreveszem, hogy a főmér­nök BT-t szív. Megremegek, ötezer kilométerrel arrébb, a Kárpátok védte koratavasz­ban a feleségem is BT-t szív. Mondom a főmérnöknek. Cse­rélünk. Bontott BT-s dobozt, a bontott Fecskére. Kézfogás. Ebből is értjük egymást. Másból is értjük egymást. Omszk nagyváros. Kilencszáz- ezren lakják. Egyik legna­gyobb kerületé a 160 ezer la­kosú szovjet kerület. Ez a gyár, a kőolajkombinát, szin­te egyedül eltartja a szovjet Az a különleges termelési szerkezet tehát korántsem je­lenti azt, hogy ezekben a szö­vetkezetekben megfeledkezné­nek a mezőgazdaságról, ellen­kezőleg: a kiegészítő tevé­kenységből származó bevéte­lek egy részét éppen az alap- tevékenység finanszírozására használják föl. Így van ez Ör­kényben is, hiszen azt a 15 millió forintot aligha teremt­hették volna elő, mondjuk a köztudottan ráfizetéses szarvasmarha-ágazatból. Gond persze így is van. Dr. Kecskeméti Lajos szövetségi titkár megjegyzi: — Amikor a közelmúltban megyénkben járt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, felvetet­tem: a szakosított szarvasmar­hatelepek mai legfőbb dilem­mája, hogy kevés a betelepíté­sükhöz szükséges pénz. Azt a választ kaptam, hogy ezen a gondon állami dotációval is se­gít majd a kormányzat. Nádaski Pál annyit fűz hoz­zá a témához: — Valóban, hatmillió forint kell az új telep állatokkal va­ló feltöltéséhez, kétmilliót pe­dig a takarmány visz el. Mennyivel könnyebb lett vol­na. ha ilyen dotációt ka­punk! ... A magyar tarka, jól tejelő, Pest megyében vásárolt tehe­nek május 10. körül foglalhat­ják el a boxokat. Nem nehéz megjósolni, hogy a következő hónapokban, de főként a szarvasmarha-tenyésztés föl­lendítésére hozandó kormány- határozat után sok vendég ér­kezik Örkénybe azok közül, akik tehenészettel kívánnak foglalkozni. KERESZTÉNYI NÁNDOR kerületet. Persze, ne essünk túlzásba. A szovjet kerületnek megvan a maga kerete. Csak­hogy ... Eszembe jut a le­szállás: a városról, amit elő­ször láttam, kiderült: csak egy gyártelep.--------------- a bontott BT-s I I tthon | dobozt aprán­--------------- ként ürítgettük. Mo st erre a BT-re gyújtunk rá. Szó került a főmérnökről, az angolt firtató párttitkárról — és a fiam — ötévesen —, már második hallás után ko­molyan kifejtette: „Szibériá­ban nem maradnak meg a gyönge és gonosz emberek!” A kiskrapek ezért a teljesít­ményért megkapta a maga ju­talmát, aztán tovább beszél­gettünk a Nyugat-Szibériai Alföldre lezúduló sarki leve­gőről. Érdekes volt minden ilyen este. Akár kettesben voltunk, akár barátaink jöttek, akár a gyerek mászott át, mondtam otthon a szibériai szöveget. Hogy tulajdonképpen én, a nyamvadt, Kárpátok védte eu­rópai, milyen vagány fickó voltam ott a kőolajfínomító- ban. De, ha jól belegondolunk, a vendéglátóink voltak vagá­nyak. A főmérnök, a párttit­kár, a 4. osztályú operátor, a 3. osztályú operátor meg a liftet kezelő brigádvezető. Mert ők ott élnek — úgy bír­ják, mi kirándultunk oda, a szép, havas Szibériába, mi úgy bírtuk ki, és élveztük a minusz 25 fokos tavaszelőt.---------------------- ahol lakom, | A házban, | elkapott egy--------------------- lakótárs. ösz­sz eszokott gárdájuk volt egy nagy építkezésen, de a válla­lati..munkaügyis és az,építési vezető így állt egymással szemben. Ö állt középen, vele szórakoztak. Egy darabig még bírta, aztán kilépett. Az új helyén kevesebb a bére. Mit szólok hozzá? Mit szóljak? Egy hete jöt­tem meg akkor. Beugrott a mondás, hogy nem maradnak meg a gyönge és gonosz em­berek. Beugrott a főmérnök képe, aki a szélben, hidegben s bent a műszer-teremben úgy beszélt a munkásokkal, ahogy a munkatársaival, a partne­reivel beszélget az ember. És eszembe jutottak az aranyke­zűéin Arra gondoltam, hogy ezt elmondom. De minek? Kezd­jek el magyarázkodni? Hogy ott 1917-ben kezdték? Első­ként, tehát nehezebben — de, mert elsők voltak, sokkal ko­molyabban vesznek mindent. Aranykezűek. Aranykezű emberek. Omszkban ezt a cí­met láttam gyármúzeumban és újságban. A valóban kiváló szakmunkások oklevelet és jutalmat kapnak, s az oklevél tanúsítja, hogy ők aranykezű mesterek. Egy kicsit fur- c^állottam — itthon végképp a helyére tettem. Ott már ki­formálódott az a társadalmi gyakorlat, hogy a pénz mellé jó szót, megbecsülést, elisme­rést is kell adni a munkáját végző embernek. Vagy pénzt — az elismerés mellé. j------------------ öreg igaz­I Volt egy I gató. Sem- ------------------- leges öreg­ember igazgató fogadott ben­nünket a Kozincki Műszer­gyárban. öt mondat után ki-/ derült, hogy rendkívül érde­kes egyéniség és kora ellenére fiatal, rugalmas, egyszóval ro­konszenves. És vitt bennünket a műhelyek során át: ez te­hetséges, ez aranykezű, ez jó, de az új munkadarabtól álta­lában bedühödik —, és itt, mondta a gyármúzeumban, mindenkinek itt van a fény­képe, aki elérte a címet: aranykezű. M U RÁNYI jözsef NÖVEKVŐ EXPORT A vevő: fél Európa Az elmúlt időszakban éven­te egymillió dollárral bővítet­te exportját a Híradástechni­kai Anyagok Gyára. A váci üzem termékei közül elsősor­ban a fénycsőfojtókat és a tv- ferriteket értékesítik nagy té­telben külföldön. így a többi között a francia piacon ebben az esztendőben mintegy 90 ezer dollár értékű tv-ferritet adnák el, a legfőbb vásárlók a Videón és az Orega cégek. Olaszország ennél is nagyobb mennyiségben használja fel a Vácott készült tv-ferriteket; 150 ezer dollár értékű rende­lést kell teljesítenük, elsősor­ban az Arco cég számára. A francia, az olasz piac mel­lett a Híradástechnikai Anya­gok Gyárának termékei eljut­nak — s nem kis tételben — a Német Szövetségi Köztársa­ságba is, ahol szintén a ferri- tek iránt tapasztalható nagy érdeklődés. A bővülő piacok közé tartozik Spanyolország, ahol a 300 ezer dollárt kitevő szerződés keretén belül ugyan­csak nagy tétel tv-ferrit talál vevőre. A váci gyár a piacok megtartása, illetve bővítése ér­dekében jelentős anyagi áldo­zattal bővíti a ferrittermelési kapacitást, s új cikkek gyártá­sát is megvalósítja. NAGY LÁSZLÓ: Májusfák Hajnalban állnak már vitézül, szökik az égről a felhő, haragos fejükön vigyázva szalagot ingat a szellő. Ünnepi ruhádat vedd elő, danolhatsz, fütyülhetsz békén, rögökön kapavas ne csengjen gyáron se füstöl a kémény. Mióta a mezők nyugodtak s nem ragyog fű között töltény, azóta viruló ünnep ez, minekünk eleven törvény. Pernyévé égett a papiros, amire tilalmat írtak, májusfát magasat állítunk, szegfűink szabadon nyílnak Májusfák suhogják magasan az ember szabadult kedvét, tövükben a táncot ne járják sarkantyús csizmájú medvék. A költő rajza A Freies Wort munkatársai írják Mi újság Suhlban ? Testvérmegyénk, Suhl is, a Német Demokratikus Köztár­saság egyik ipari centru­ma. Testvérlapunk, a Freies Wort gyakran közöl Pest megyei anyagokat. Mi is fi­gyelemmel kísérjük ottani ba­rátaink életét, ottani kollé­gáink munkásságát. Most, má­jus elsejére, a munkásosz­tály nemzetközi ünnepére kis összeállítást készítünk arról: mi újság Suhlban, mi újság Suhl megyében? Versenyben: több háztartási gép A hagyományokban gazdag munkásváros, a megyeszék­hely Suhl egyik nevezetessége, hogy itt készülnek az ország­határon túl is — például Ma­gyarországon, a Szovjetunió­ban, Csehszlovákiában jól is­mert elektromos háztartási készülékek. A háztartási ro­botgépek, konyhagépek igen népszerűek, hiszen habverés­től a gyümölcs levének ki- centrifugálásáig sokféle ház­tartási munkára felhasználha­tók. (Suhlban egyébként ezer­szám gyártanak hajnyíró gé­peket és masszázskészüléke­ket is. A kereslet évről évre nő, ám az igényeket nem könnyű kielégíteni. Közismert az NDK-ban a munkaerő- hiány, s ez alól a suhli nagy­üzem sem kivétel.) A gyárban munkaversenyt indítottak o nagyobb terme­lékenységért. Mit várnak a versenytől ? Húszezer háztar­tási gépet, háromezer hajnyí­ró készüléket, 20 ezer motort az ismert porszívókba, s 15 ezret a különböző kávéőrlők­höz. Igen jelentős tételek ezek, a munkaerőgondok mel­lett valóban csak a jelenlegi­nél korszerűbb, termeléke­nyebb munkával érhetik el céljukat. Érdekes adat: míg két évvel ezelőtt a gyár mun­katársainak 20 százaléka volt új ember a vállalatnál, ad­dig várható, hogy ez év vé­géig már minden harmadik­negyedik munkatársat az újak közé sorolhatnak. Tv-adás betegekről A közelmúltban új klini­kát avattak fel a meiningeni körzeti kórházban. Az Anaes­thesiológiai gs . Intenzív-terá­piái Klinikát 25 hónapi épít­kezéssel á női sebészeti : állo­másból alakították át. Az új egészségügyi létesítmény át­építésére kereken egymillió márkát áldozott a város, és gondoskodtak a legkorszerűbb műszerekről, berendezések­ről. Tizenkét beteget fogad­hatnak itt, akiknek a szívte­vékenységgel, vérkeringéssel, anyagcserével vagy a légzés­sel kapcsolatban vannak sú­lyos panaszaik. Tizenkét ágy — első hallásra kevésnek tű­nik, meg kell azonban jegyez­ni, hogy ezt a klinikát kizáró­lag a szinte életveszélyes be­tegek gyógyítására építették. __ Az ügyeletes nővér az ellen­őrző központból a három egy­személyes és három három­ágyas szobában elhelyezett be­tegeket jól megfigyelheti. Ezt az ellenőrző központot egy diszpécserközponthoz hason­líthatjuk. Tv-készüléjj és univerzális optikai berendezés teszi lehetővé, hogy hat be­teg szíváramait külön-külön és egyidejűleg is látni lehes­sen, s a képet a főorvos szo­bájába is továbbíthatják. A betegek ágyainál egy riasztó­készülék és az EKG-berende- zés állandóan ellenőrzi a be­tegek hőmérsékletét és szív­tevékenységét. Ha a beteg számára beállított határérték több vagy kevesebb lett, ezt a riasztókészülék azonnal jelzi a központban. (Hasonló berendezés működik egy ide­je a ceglédi és a váci kórház­ban is. — A szerk.) Az idén újabb korszerű mű­szereket kap a klinika. A klinikán egyébként a ke­zelésre szolgáló orvosságok naponta és betegenként 112 márkába kerülnek. Az NDK- ban működő hasonló állomá­sokon ez az összeg a 300 már­kát is eléri. De mindezért ter­mészetesen egyetlen betegnek sem kell fizetni. Suhli vadászmezők A Suhli Erdőgazdasági Tröszt területén gazdag va­dászmező található: 7900 va­dász, vadászkutya-vezető, salymász és menyétező biro­dalma ez. A gyönyörű vidéket félmillió hektárnyi területen erdő borítja, s az öszesen egy­millió hektáron 725 vadász- terület van. Valóságos vadászparadi- csom ez a vidék, a türingiai erdőben és a Harz-hegység- ben évente 2500 szarvast és sutát, 15 ezer őzbakot, őz­üszőt, 3550 vadkant és 60 ezer nyúlat ejthetnek eL A vad­állományt ezzel párhuzamosan, szaporítják, minőségileg ja­vítják, s a tudományos erdő- gazdálkodás' keretében meg­akadályozzák a vadkárokat és gondoskodnak a vadetetésrőL A lakosság ellátására évente 550 tonna vadhúst szállíta­nak. Az erdőgazdaságban dolgozók szorgos munkájá­nak, szakértelmének köszön­hető, hogy a nyúlexport növe­lésével egyre több országba jut el a külföldön is közked­velt, finom csemege. Szánkőverseny — tavasszal A messzi környéken híres waldebergi öreg szánpálya nyugdíjba vonult az idén, s átadta helyét a világ egyik legkorszerűbb versenypályájá­nak. Az oberhofi létesítmény az erdőn át vezet a völgybe és egy ^ nagyszerű célkanyarban végződik. A versenyeket nem befolyásolhatja az időjárás, mivel fagyasztógépek gondos­kodnak arról, hogy a bobver­senyzők pályája mindig jó álla­potban legyen. A férfiverseny­zőknek kijelölt úton 1 kilomé­teren belül csaknem 100 mé­teres szintkülönbséggel kell számolniuk, míg a női részve­vők 80, az ifjúsági versenyzők 51, az úttörők pedig 26 méte­res szintkülönbséget befutva érnek a célhoz. Mindenekelőtt a hivatásos versenyzők örül­nek az új műpályának, amely most tavasszal is lehetővé teszi az izgalmas téli sport minden­napos gyakorlását. írták: ALFRED BITAY, HARALD KRAUSSLACH, R. GEISSENHÖNER, II. HALBMEIER A Pest megyei Hírlap melléklete A V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents