Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-30 / 101. szám

CEGLÉD! MCT ME6YEI uiftlAP KuíjBüKIAIÁIA a .AP ^VÁCI WAPLOMOMOB'Vnm-íTírlHrló m • I A PEST Mf OVII NiRlAP K ül ÖN K I A 0 i ü A A PEST^E&YLI HÍRLAP' KÜLONM ÓK PA SA «II. ÉVFOLYAM. 63. SZÁM 1969. MÁRCIUS 16.. VASARNAP XI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM «■MM 1969. MÁRCIUS 16.. VASARNAP-'111 ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1969. MÁRCIUS 16., VASARNAP Diákok a kemencénél (Kiss András felvétele) Naponta 2 ezer kifli, 300—400 zsemle, 100—200 briós, ezen­kívül kalács és különféle vajas sütemény készül a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakiskola péktanulóműhelyében. Az új műhelyben az elsőéves szakmunkástanulók sajátítják el a vá­lasztott szakma alapjait. Vízgazdálkodás négy megyében Regionális vállalattá alakult a Dunakanyar Vízmüvek A Váci Víz- és Csatornamű Vállalathoz 1971. január else­jével hozzácsatolták Szentend­re és Gödöllő területét. A meg­nagyobbodott vállalat akkor új nevet kapott: Dunakanyar Vízmű ve-knek-hívták- a Híradó utcában székelő céget. Az Országos Vízügyi Hiva­tal elnöke utasításával nemré­giben újabb területeket csatolt a vállalathoz: Komárom, Győr-Sopron és Nógrád me­gyét, s megmaradt Pest me­gye úgyszólván egész területe, Cegléd és környékének kivé­telével. Ismét megváltozott a válla­lat neve, mostantól Du namen­ti Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalatnak hívják. Kiszel János igazgatót kértük, tájékoztasson, vajon ez az át­alakulás milyen változásokat hoz a vállalat tevékenységé­ben? — Mindenekelőtt, a megna­gyobbodott területen öt üzem- mérnökséget hoznak létre: Gö­döllőn, Győrben, Szentendrén, Vácott és Dunaharasztiban. Ezek nagy önállósággal ren­delkeznek saját területükön, Szentendrén például 120 szak­emberünk dolgozik. Az új vál­lalat fokozatosan átvesz víz­műveket üzemeltetésre, ellát­ja a területen jelentkező víz- termelési, vízszolgáltatási, szennyvízelvezetési és -tisz­títási feladatokat. A vízgazdálkodás körében ipari és mezőgazdasági üzemek csatornahálózatának tervezése, kivitelezése és karbantartása, a jelenlegi hálózat feltérképe­zése a feladatunk. Mindamel­lett saját 800 millió forintos állóeszköz-állományunk kar­bantartása is nagy feladat elé állít bennünket. Az öntözéses gazdálkodás körében öntözőtelepeket létesí­tünk, részint vezetékes, más­részt nyílt árkos rendszerűt, s különleges feladatunk az ár­víz-, belvíz- és aszálykárok el­hárítása. — A jelentősen megnövelte- dett feladatok milyen létszám- fejlesztést tesznek szükségessé? — A Vízműveknél annak idején százötvenen dolgoz­tunk. A Dunakanyar Vízmű­vek megalakulásával létszá­munk háromszázzal nőtt, je­lenleg hatszáz ember áll a vál­lalattal munkaviszonyban, de ez a létszám az ötéves terv végére kétszeresére emelkedik. Sok új szakembert veszünk fel. Új feladataink megkíván­ják öntözési szakmérnökök, vízgépészeti és építő mérnökök munkába állítását. Jelenlegi szakembergárdánk előtt nyit­va áll az út: továbbképezhe­tik magukat. Nagyon jó a kapcsolatunk a bajai Vízgaz­dálkodási Főiskolával, több végzős hallgató szerződik hoz­zánk. — A vállalat szervezeti fel­építése is változott? — A sok új feladat átszer­vezést igényelt. A korábbi anyaggazdálkodási csoportból anyaggazdálkodási és szállítási osztályt, a személyzeti cso­portból is osztályt szervez­tünk; de osztállyá szerveződ­nek közgazdászaink és a víz- gazdálkodással foglalkozó szakembereink is. A Váci Városi Tanács nagy területtel, 1100 négyszögöllel járult hozzá az új vállalat köz­pontjának terjeszkedéséhez, melyen — egyelőre — meg tudják oldani raktározási gondjaikat, s a gépek megfe­lelő elhelyezését. B. H. Jó példa Dánszentmiklóson Párthatározat a termelőszövetkezetek szocialista brigádmozgalmáró/ A ceglédi járási párt-végre­hajtóbizottság legutóbbi ülé­sén egy fakult papírlap járt kézről kézre. A tintaceruzával rótt kusza sorok a Jegyző­könyv feliratot viselték, és 1948. február 25-én íródtak. A Dánszentmiklósi Gyümölcs­ös Szőlőtermelők Szövetke­zetének tagértekezletét do­kumentálták, amelyen az elő­ző évi országos versenymoz­galomban elért jó eredmé­nyeikről esett szó. Ebből az iratból az is kiderül, hogy a gazdálkodási versenyben ak­kor kiérdemelték a miniszter dicsérő oklevelét. Az elsők közöt! A végrehajtó bizottság ülé­sén a dánszentmiklósi Micsu­rin Termelőszövetkezet párt- szervezetének a szocialista munkaverseny szervezésé­ben, irányításában kifejtett tevékenységét tárgyalták meg. Az erről szóló jelentés meg­állapítja, hogy nemcsak a felszabadulást követő föld­osztás idején voltak élenjá­rók a dánosáak, hanem akkor is, amikor először meghirdet­ték hazánkban a szocialista brigádmozgalmat. 1960-ban az elsők között alakult meg eb­ben a közös gazdaságban a szocialista címért küzdő bri­gád, amely a következő esz­tendőben büszkén választotta a világ első űrhajósának, Ga- garinnak a nevét. Ezt követ­te a többi brigád létrejötte, a szocialista munkaversenybe való bekapcsolódása. A termelőszövetkezet párt- szervezetének vezetősége az elmúlt év elején önkritikus számvetést készített: megtár­gyalta, hogyan alakult az el­múlt években a brigádmozga­lom.. Méltatta az elért ered­ményeket, de kitért a hibák­ra, a kiküszöbölésre váró hiá­nyosságokra is, és ezek szel­lemében határozták meg az 1971-es év célkitűzéseit. A versenyfelhívás ennek alap­ján született meg. Azt java­solták, hogy a termelés min­den területén alakuljanak brigádok, amelyek a szocialis­ta cím elnyeréséért fáradoz­nak. A vállalásokban kapja­nak helyt a termelési, szak­mai, politikai célkitűzések, általában a munkaerkölcs to­vábbi javítása, a még jobb közösségi szellem kialakulá­sára való törekvés, a tanulás, továbbképzés. Ezeket a törek­véseket, az eredményeket hí­ven rögzítsék a brigádnaplók, jegyzőkönyvek, legyen nyoma a brigádok életének, erőfeszí­téseinek, sikereinek. A leg­jobb három brigád tagjait az elmúlt évi eredményekért összesen huszonötezer forint jutalomban részesítették az erkölcsi elismerés mellett. Szigorú feltételek A szigorú feltételek meg­szabják, hogy a brigádtagok a halasztást nem tűrő szezon­munkák idején az előírt, kö­telező munkaidőn túl is haj­landók dolgozni. Üj eljáráso­kat vezetnek be, alkalmazzák az új vegyszereket és betart­ják a biztonsági előírásokat. Különösen ügyelnek a mun­kafegyelemre, környezetük rendjére, tisztaságára. To­vábbképzik magukat, tapasz­talatcseréken, kirándulásokon vesznek részt, színházba jár­nak, együtt ünnepük meg társaik névnapját, támogatják az öregeket és a betegeket stb. A termelőszövetkezet elnö­ke vállalta, hogy minden hé­ten foglalkozik valamennyi szocialista brigád vezetőjével. Ilyenkor beszámolnak a vég­zett munkáról, a kereset ala­kulásáról, a gondokról, hibák­ról. Javaslatokat tesznek, el­mondják panaszukat. Szóba kerül, kik dolgoztak a legjob­ban, milyen kívánságok ve­tődtek fel. A tapasztalat bizonyítja, be­váltak a hetenkénti megbe­szélések. Ezek jó alkalmak a vezetőségnek is, a felvetett kérdésekben nyomban dönté­sek születnek és gyorsabb a végrehajtás menete. ;:nji:ríüivx:; i: m 210101 ion Újabb nyolc, a tizenhat mellé Az idén tizenkét pontban foglalták össze a versenyfel­hívás feltételeit. Jutalomként szerepel, hogy azok a brigá­dok, amelyek betartják az előírásokat és a hivatalosan elvárt munkánál többet vé­geznek, keresetük öt százalé­kát havonta megkapják — jutalomként, a munkabéren fölül. Az év végi értékelés után — amelyet a versenybi­zottság végez — a legjobb nyolc brigád tagjai 300 forint­tól 1000 forintig terjedő ju­talomban részesülnek. Ha egy brigád tagjai közül egy hó­napban négyen nem kapnak jutalmat, vagy egy személyt háromszor kizártak a jutal­mazásból, a brigád valameny- nyi tagja elesik a jutalomtól. Éppen ezért a brigádtagok maguk döntenek, kit fogadnak soraikba, és kit zárnak ki a közös munkából. A tizenhat, szocialista cí­mért küzdő brigád mellé 1972. április 4-re újabb nyolc alakult. Javulóban a sport- tevékenység és két kihelye­zett könyvtárat létesít tagjai önművelésére a termelőszö­vetkezet. Elismerés a támogatásért A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet évek óta járási, megyei és országos el­ismerést szerzett példamutató­an működő szocialista bri­gádjaival. Erősödött a mun­kafegyelem, a társadalmi tu­lajdon védelme, szélesedett a szocialista demokrácia. A ceg­lédi járás más termelőszövet­kezeteivel is büszkélkedhet a mozgalomban. A további eredmények elérése érdekében vitatta meg a járási párt­végrehajtóbizottság a dán­szentmiklósi tapasztalatokat, mert az a célja, hogy titkári értekezleten és a szocialista brigádvezetők tanácskozásán népszerűsíti a dánszentmikló­si módszereket, amelyek újabb sikerek elérésére sarkallhat­ják a termelőszövetkezetek tagságát. A végrehajtó bizottság ha­tározata: írásban fejezik ki elismerésüket a dánszentmik­lósi Micsurin Termelőszövet­kezet pártszervezetének és gazdasági vezetőinek a szo- 1 ciálísta hrigá'drnózgaíom pél­damutató támogatásáért. Tamasi Tamás Vörös szegfű Moszkvába A nemzetközi munkásmoz­galom ünnepére több tízezer virágból, csupa válogatott, szép, vörös szegfűből álló szál­lítmányt vitt a napi repülő­gépiárat a Ferihegyről Moszk­vába, a ceglédi Magyar- Szovjet Barátság Tsz kerté­szetéből, amely egyébként az év eleje óta rendszeresen szál­lít szegfűt, rózsát a szovjet fő­városba. Szovjet lapok cikkei Vácról A szovjet úttörők 26 millió példányban megjelenő ifjúsági lapja közölte Vásárhelyi Jó­zsefnek, a váci Gábor József utcai általános iskola igazga­tójának a cikkét: „A hősök nem halnak meg” címmel. A fényképpel illusztrált írás be­mutatja, hogy a váci alsóvá­rosi iskolások. hogyan gondoz­zák a váci felszabadító har­cokban hősi halált halt Ivan Ivanovics Szilkin hadnagy sír­ját. Az Izvesztyija negyedoldalas cikket közöl Vácról. GOMBA Másfél milliós tatarozás Tatarozzák a gombai Új Élet Tsz központi épületét. A korszerűsített irodákba új bji- toroxat is vesznek. Emeletrá­építéssel egy új kultúrtermet is nyernek, a földszinten mos­dókat, öltözőket építenek. Az irodaház udvarán telefonköz- , p<íijtot ..létesítenek. A központi épület külső és belső felújítása körülbelül 1.5 millió forintba kerül. Libagyár a nagykőrösi erdőben Utánpótlás: ötezer pelyhes kisliba A nagykőrösi Dózsa Terme­lőszövetkezet központjához közel, a bekerített erdőrészen 2058 liba gágogását viszi szer­te a tavaszi szél. Ez a törzs- állomány. A termelőszövetke­zet elnöke, Pap István arról beszél, hogy a libatenyésztés­ben van „fantázia”. Azt ter­vezik, 1973-ra kétszeresére növelik a törzsállományt. Az ember mindig megérkezik A monori bútorbolt ajtaja mellett tábla: „Kiss Mária boltvezető”. Ennyi az egész, és a lakcím, mint ahogy az elő van írva. Ez, persze, még nem riporttéma, a női boltve­zető nem ritka ma már. Az viszont, hogy a huszonéves Kiss Mária hogyan lett egy­milliós forgalmú üzlet vezető­je — megérdemel egy beszél­getést. Ülünk egymással szemben, szekrénysorok és fotelek, cir­mos heverők között. Szűk, ki­csit zsúfolt az üzlet, c monori járás egyetlen bútort árusító szaküzlete, kocsik jönnek a környező községekből, kis te­herautók, innen Hszik a „be­rendezést”. Ismerni kell a ve­vők ízlését, a bizonytalanko­dónak olyat ajánlani, hogy ne induljon csalódottan az ajtó ,elé, és, ha itt, az üzletben nem találja meg, amit akar, ki kell kísérni valamelyik tá­voli raktárba. Vasárnap, ha szállítmány érkezik az állo­másra — nem ritka — ki­menni, kocsit szerezni, raktár­ba szállítani, hogy ne kelljen fizetni a vagon állásidejét. Ad­minisztrációs munkát végezni, sokan vásárolnak OTP-re, ki­tölteni ezt a papírt, azt a pa­pírt. Mosolyogni. Törzsvevővé avatni a futó vásárlót, aki most csak egy dohányzóasz­talért szaladt be, aztán ide jön fotelért, íróasztalért is ... Hát ez Kiss Mária dolga. Lehet jól és rosszul csinál­ni. Es Kiss Mária reggelen­ként úgy ébred, hogy nem kell félnie a naptól, sem ettől, sem a következőtől, a nagy gon­dokat fölváltották a kicsik, s h,em bosszúságot hoznak, ha- ner. a megoldás örömét. — Legelőször fodrász akar­tam lenni, de akkor valahogy túl sokan akartak azok lenni, nekem nem sikerült. Szakis­kolába kerültem, kereskedel­mi tanulónak, közben a por- celánbcltban dolgoztam. A há­rom év hamar eltelt, tanulni szerettem volna tovább, de a vállalat nem javasolt, mert az üzletben egy fiatal kollé­ganőm gimnáziumba járt. Azt gondolták, két tanulót nem bír el az üzlet. Persze, aki ta­nul, annak tanulmányi sza­badság, ilyen-olyan kedvez­mény kell,.. Nem baj, gon­doltam. Valahogy végigcsiná­lom én kedvezmények nélkül is. A budapesti ^engyel Gyu­la Kereskedelmi Technikum­ba jelentkeztem. Fölvettek. Két évig a rendes szabadsá­gom ment rá a vizsgákra, a tanulásra. Egyetlenegyszer sem mehettem nyaralni. He­tenként kétszer, az éjféli vo­nattal jártam haza, reggel in­dultam az üzletbe. A papír­boltban voltam már, és Éva néni, Babinszkiné, az üzlet ve­zetője, rengeteget segített. Ha látta, hogy már alig állok a lábamon a fáradtságtól, el­engedett. Ezt még most is csak köszönni tudom ... és szomba­ton is, vasárnap is tanultam. ~k volt, nehéz, és hát... Meghalt az édesapám, akkor abba kellett hagynom, érez­tem, nem megy. Aztán újra kezdtem, azaz folytattam. És kérvényt írtam a Belkereske­delmi Minisztériumba, hogy engedélyezzék a továbbtanu­lásomat. Azt válaszolták, ez az igazgató hatáskörébe tar­tozik. A harmadikat végez­tem, amikor megkaptam a ta­nulmányi szabadságot... Es befejezte az iskolát. A hajnali ébredések, az éjsza­kai hazaérkezések hirtelen múltnak számítottak már. A központba került, adminiszt­rációs munkakörbe. Aztán ha­za, Monorra, boltvezetőnek. Huszonévesen. Az iparcikk vállalat monori dolgozói szak- szervezeti bizalminak válasz­tották. Nem ő mondta el, ha­nem egy kollégája: „Azóta nem kell „hajtani” senkit, hogy vegyen bélyeget, vagy csináljon valamit. Mert sokat számít a bizalom meg a ro- konszenv...” Ez a pont, ahová el akart jutni? Részben igen. Azért részben, mert az ember nem állhat meg kényelmesen, va­lamit mindig akarnia kell, hogy több legyen. Az álom? Egy bútoráruház Monorra. Mert nagyon kellene. Lehet, hogy ez nem is utópia. Egy­szer megépítik, hiszen szük­ség van rá. És oda is kell ve­zető. Így az ember újra és új­ra — megérkezik. Koblencz Zsuzsa Ehhez minden lehetőségük megvan. Jelenleg 5000 pelyhes kis­liba nevelkedik a barom- fiházakban, közülük vá­lasztják ki az új törzsállo­mány 2000 lúdját. A libatojásokra a BOV-val kötöttek szerződést. Helyben, a szövetkezet keltetőáldomá- sán lesz a tojásokból pelyhes kisliba, egyenként 27 forintot kapnak érte. A kelési arány egyben minősít is, a kényes jószágok 100 tojás közül 70- ből kelnek ki ... Özv. Papp Dénesné két tár­sával gondozza a 2058 ludat. 1966 óta számtalan libanem­zedék került ki kezük alól. — Reggelente 52 vödör tápot hordunk ki az ön- etetőkbe. Rendbe tartjuk az itató-fürdő tavakat, és naponta összegyűjtünk a fészkekből 450—500 tojást — mondja Pappné. — Őszintén mondom, ilyen jó kedvvel még sohasem dolr goztam, mint az idén, olyan sok tojással hálálják meg hídjaink a gondozást. Albérlők is vannak a liba­telepen Balkáni gerlék, vere­bek. Amióta az önetetős rend­szert bevezették, kevesebb tá­pot fogyasztanak a hívatlan vendégek. (Érdekes kísérlet lenne: milyen hatással van a veréb- és gerleszaporulatra a libáknak adott tojótáp?) — Nemcsak gerlék és vere­bek szeretnek erre járni! Az idén már kétszer idelátoga­tott a róka is — mondja a gondozónő. A hidakban sze­rencsére nem tudott kárt ten­ni, védi őket a kerítés, de a fészkekből néhány tojást ki­ügyeskedett .... Sz. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents