Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 101. szám
1972. Április 30., vasärnap :"h’-fCtt4nn Garamvölgyi József avatóbeszédével Megnyílt a Gorka ACZÉL GYÖRGY: GRATULÁLOK A PEST MEGYEIEKNEK A verőcei kertes házban, ahol a tavaly elhunyt Gorka Géza Kossuth-díjas keramikus művészünk csaknem' öt évtizeden át élt, alkotott, ünnepélyesen megnyílt a hagyatékával berendezett kerámiamúzeum. Szombaton délelőtt az új múzeum kertjében gyűltek össze az ünneplők. Soraikban megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Cser- venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, Garamvölgyi József művelődésügyi miniszterhelyettes, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Barinkai Oszkárné, a Pest megyei Pártbizottság titkára, valamint a megye, a váci járás, Vác város, a környező községek, járások más vezetői. Úttörők virágokkal köszöntötték a művész özvegyét, s lányát, Gorka Lívia keramikusművészt. Számos kortárs és barát is megjelent, köztük Borsos Miklós szobrász- művész, Pogány Frigyes, az Iparművészeti Főiskola rektora. Az ünnepséget dr. Ikvai Nándor megyei múzeumigazgató nyitotta meg, majd Keres Emil Kossuth-díjas színművész, Gorka kedvenc költőinek verseiből adott elő: Ady és József Attila sorai hangzottak fel. Ezt követően Garamvölgyi József mondott avatóbeszédet. Ismertette Gorka Géza életútját, Pest megyéből az egész országra, Európára kisugárzó művészetét. Arról szólt ezután, hogy amikor egy nagy művész alkotása előtt hódolunk a múzeum megnyitásával, akkor egyben fontos művészetpoli- tikat—feladatot is ellátunk. Fontos feladat ugyanis, hogy az állami nagy gyűjtemények mellett egy-egy művész oevre- jét bemutató múzeumok is lehetőséget adjanak az alaposabb, elmélyültebb vizsgálódásra, a művek összevetésére, amely a szakma és a közönség szempontjából egyaránt nagy jelentőségű. Pest megye — mint mondotta — szerencsés helyzetben van, hiszen ilyen jellegű múzeum itt a zebegényi Szőnyi Múzeum is, és előkészítés alatt áll a Ferenczy-család szentendrei múzeuma. Egy művész életművét teljesen bemutató ipar- művészeti jellegű múzeum eddig még nem volt hazánkban, most ezek sora nyílt meg Verőcén. — A mai magyar iparművészet eredményei — jelentette ki a miniszterhelyettes — elképzelhetetlenek lennének azok nélkül az alkotóművészek nélkül, akik az 1920-as évektől kezdve küzdöttek egy halódásra ítélt művesség, a fazekasság művészi rangra emeléséért. Gorka volt az, aki Kovács Margit és Gábor István mellett az első nemzetközi eredményeket szerezte meg hazai kerámiaművészetünk számára, ezzel is biztatást adva a további munkához. Gorka példakép lehet a kerámiaművészet valamennyi alkotója, elsősorban a fiatal művészek előtt. Bejelentette a miniszterAczél György, Garamvölgyi József rencné. és Cservenka FeA múzeum egy részlete Foto: Gábor Viktor helyettes, hogy ennek jegyében időről időre a múzeumi tárgyak mellett egy-egy mai kerámiaművész alkotásait is bemutatják itt. Első alkalommal a most megnyíló múzeumban legközvetlenebb tanítványának, lányának, Gorka Líviának alkotását tárják a közönség elé. Az avatóbeszédet követően dr. Katona Imre, az Iparművészeti Múzeum kerámia osztályának vezetője, a kiállítás rendezője vezette végig a megnyitóünnepség vendégeit a kiállítótermeken, s mutatta be a gyűjteményt. A múzeumlátogatás alkalmával Aczél György elismerését fejezte ki a kiállítás rendezéséért, s mindazoknak, akiknek részük volt a múzeum létrehozásában. — Gratulálok a Pest me-t gyeieknek ezért a kezdeményezésért — mondotta. — Napjaink nagy idegenforgalma idején szocialista országhoz méltó, tanulságos és szép útravalót adnak itt az erre- járóknak. Nagyon szép hivatást tölt be Pest megye akkor, amikor arra törekszik, hogy kellően megbecsülje művészeti és más értékeit, s kulturált, szép keretben kívánja bemutatni a megye, az ország lakosságának, külföldieknek egyaránt. Mindenütt megérdemlik a támogatást, ahol hasonlót kívánnak nyújtani. Az ország fóruma B elpolitikai életünk kimagasló eseménye volt a Hazafias Népfront V. kongresz- szusa. Három napon át az ország fórumán hangot kaptak mindennapjaink — és holnapunk — legidőszerűbb kérdései, gondjaink, sikereink és jogos reményeink. A kongresszus most közzétett állásfoglalásában jó érzésekkel nyugtázta, hogy a Hazafias Népfront a IV. kongresszus óta eltelt idő alatt jelentős münkát végzett. A népfrontbizottságok és -elnökségek felelősséggel foglalkoztak társadalompolitikai, gazdaság- politikai kérdésekkel, részt vállaltak a lakóhelyek fejlesztéséből, segítették a tanácstörvény és a szövetkezeti törvény által biztosított lehetőségek valóraváltását, reálisan tájékoztatták az állampolgárokat a bonyolult nemzetközi helyzetről. Az állásfoglalás hangsúlyozza: „Mindig meggyőződéssel hangoztatta és hangoztatjuk a szocialista világ- rendszerhez való elkötelezettségünket. Megbonthatatlan barátság és testvéri érzés fűz bennünket a Szovjetunióhoz, a szocialista országokhoz. Barátainknak tekintjük a világ haladó erőit és testvéri szolidaritással támogatunk minden népet, amely nemzeti szabadságáért, függetlenségéért, társadalmi fel- emelkedéséért harcol.” Céljaink, munkánk és politikánk ismert és változatlan. A Hazafias Népfront V. kongresszusa egységesen vallotta a célt: hazánkban a szocializmus teljes felépítésén dolgozzunk. A népfront — hagyományaihoz híven — továbbra is a párt szövetségi politikájának kerete és kohója kíván lenni, a szocialista nemzeti egység erősítése érdekében tömöríti a társadalom erőit. Mint az állásfoglalás megállapítja, az eddigi eredmények és tapasztalatok alapján joggal szólíthatja a népfront cselekvő részvételre a haza minden állampolgárát. A szocialista nemzeti egység politikájáról elfogadott alapelvek ma is helytállóak, s ennek az egységnek a fő bázisa a munkás-paraszt szövetség. Mind a kongresszusi előkészületek során, mind a kongresszuson hangot kapott: szorgalmazni kell az ipari munkásság fokozottabb részvételét a mozgalomban, és erősíteni kell a két alapvető osztály kapcsolatát. Az eddigiekhez hasonlóan, a jövőben is számít a népfrontmozgalom az értelmiségiek, a kisiparosok, a kiskereskedők — minden becsületes állampolgár aktív közreműködésére. Részletesen foglalkozik az állásfoglalás a nők sajátos gondjaival, szerepükkel, s rögzíti azt a kongresszuson elhangzott igényt is, hogy a f iatalok mind nagyobb mértékben vegyenek részt a népfrontmunkában, a közéletben. Hasonlóképpen, a továbbiakban is szorgalmazni kell a nemzetiségiek jobb bekapcsolódását a társadalmi életbe. „Közéleti és művelődési lehetőségeik növelése, kulturális hagyományaik összegyűjtésének segítése továbbra is fontos feladata mozgalmunknak” — hangoztatja az állásfoglalás. A nemzeti egység megvalósulásának tartalma és módszere a szocialista demokrácia. Növelni kell az állampolgárok tájékozottságát minden kérdésben, de ismerjék a választott vezetők is a gondokat, az igényeket, s fejtsék ki a népfront fórumain az azokkal kapcsolatos állásfoglalásokat. A választók és a választottak szoros kapcsolatának ápolásában mindenekelőtt a városokban szükséges további előrehaladást elérni. Az állásfoglalás külön kitér a tanács és a népfront együttműködésében rejlő, már eddig kiaknázott és még kiaknázatlan lehetőségekre. A Hazafias Népfrontnak részben újszerű feladatot jelent, „hogy bővítse azon munka- területeit, amelyekkel hatásosan segítheti a párt és kormány gazdasági feladatokat szervező munkáját”. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy „az állampolgárok egységesen értelmezzék alapvető gazdasági feladatainkat és saját területükön felelősséggel munkálkodjanak végrehajtásukért”. A kongresszus hangsúlyozott véleményét tükrözi az állásfoglalás, amikor leszögezi: „Erősödjön az alkotó, a szorgalmasan dolgozó, a becsülettel helytálló ember tisztelete, a jól végzett munka becsülete. Teremtsünk olyan közhangulatot, amely elítéli, és lehetetlenné teszi az ügyeskedést, a protekció- zást, a felelőtlenséget, a közvagyon herdálását, a harácsolást.” A kongresszus világosan bebizonyította, hogy a népfront széles körű társadalmi támogatásra számít. Szól az állásfoglalás a népfront feladatairól a bejáró dolgozókkal kapcsolatban, majd felhívja a figyelmet a város- és községpolitika új elemekkel való gazdagítására. A népfrontmunka jórészt új területei közé tartozik a szülői munkaközösségek társadalmi irányítása is. „Azt az igényt kell hangsúlyoznunk — rögzíti az állásfoglalás —, bogy a gyermeknevelés a szülők és az iskola közös felelőssége.” Jelentős hangot kapott a kongresszuson, hogy a népfrontnak az eddigieknél jobban kell segítenie a „kulturált élet megvalósítását”. Ezen semmiképpen sem csak a szabad idő helyes kitöltését kell érteni, ide tartozik — hogy csak néhány példát említsünk — a lakáskultúra, az öltözködés, a táplálkozási kultúra is. S ide tartozik a tömegsport, az igényes társas együttlét, ezek formáinak, feltételeinek kialakítása, segítése. Ismételten megfogalmazódott a kongresszuson, illetve az állásfoglalásban: „A haza- szeretet mércéje a nép jólétéért, a társadalmi haladásért, a szocializmus felépítéséért, a békéért végzett alkotó munka.” Továbbra is feladatunk nemzeti múltunk haladó és forradalmi hagyományainak, szép magyar nyelvünknek ápolása. A haza a magyar nép, a szülőföld szeretete együttjár más népek megbecsülésével. Az állásfoglalás foglalkozik nemzetközi politikánkkal. „Fontos feladatunknak tekintjük az európai béke, biztonság és együttműködés megteremtésének elősegítését”, hallatjuk hangunk az amerikai imperializmus indokínai agressziója ellen, támogatjuk az arab népek küzdelmét. Az V. kongresszuson külön témabizottság foglalkozott a mozgalom módszereivel és munkastílusával. A mozgalom fő módszere továbbra is a társadalmi munka marad. A. népfront növelni kívánja a széles körű eszmecserék, az alkotó viták lehetőségét, fejleszti a munkabizottságok rendszerét, s helyesnek tartja egy-egy feladat megoldására a szervezett akcióbizottságok módszerét is. A Hazafias Népfront V. kongresszusa munkáját annak tudatában végezte, hogy a következő négy észt end ős ciklusban várhatóan tovább növekszik a népfront mozgalmi tevékenysége, közéleti szerepe, bővül hatóköre az élet minden területén. „Ügy dolgozzunk — hangoztatja befejezésül az állásfoglalás —, hogy szélesedjék a Hazafias Népfrontban otthonosan tevékenykedő állampolgárok köre, hogy mind többen vállalják, velünk együtt a becsülettel végzett mindennapi munkán túl a közös ügy társadalmi szolgálatát, az anyagi és szellemi javak bőségét megteremtő, a virágzó, kulturált szocialista Magyarország felépítését.” A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése Zászlóátaáás Nagykőrösön Foto: Urbán Tamás Külföldi vendégek a Hazafias Népfront vezetőinél Kállai Gyula, az MSZMP Poltt'kai Bizottságnak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke dr. Molnár Bélának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának jelenlétében fogadta a szovjet, a KNDK, a finn és az NDK delegációkat, amelyek Jevgenyij Mihajlovics Zsu- kov akadémikussal, a szovjet delegáció vezetőjével; Szó Csollal, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagjával; Ele Aleniusnak, a Finn Népi Demokratikus Unió elnökével; dr. Erich Correns professzorral, az NDK Nemzeti Front elnökével az élén részt vettek a Hazafias Népfront V. kongresszusán. A szovjet delegációval folytatott megbeszélésen részt vett V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A Magyar Nemceti Bank szombaton tartotta rendes évi közgyűlését. Jelen volt Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, ott voltak az állami részvényeket képviselő szervek, az igazgatóság tagjai, valamint a bank vezető munkatársai. ( Dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke előterjesztette a bank 1971. évi tevékenységéről szóló jelentést. Az elnöki beszámoló után a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a Magyar Nemzeti Bank 1971. évi jelentését és a bank gazdálkodását, valamint az 1971. évi zárómérleget és eredményszámlát. (Folytatás az 1. oldalról.) met igazoló oklevelet Kovács Sándor igazgatónak (a képen). Az ünnepi gyűlésen adták át Bujdosó László művezetőnek, J. Kiss Gábor segédmunkásnak és Vadai László lakatosnak az Élelmiszeripar kiváló dolgozója kitüntetést. Diószegi Gáborné konzerv- szakmunkás és Makai Sándor gazdasági tanácsadó miniszteri dicsérő oklevelet kapott. A törzsgárdáról sem feledkeznek meg — a gyárban dolgozók hatvan százaléka törzsgárda- tag —, törzsgárdajelvényt, s egyhavi fizetést kaptak a negyedszázada itt dolgozók. A Kiváló újító jelvény bronz fokozatának tulajdonosa lett Magyar Ambrus, Bicsik Sándor és Fodor István. Hét brigád érte el az aranyplakettes fokozatot, 93-en lettek vállalati kiváló dolgozók, összesen 339-en részesültek valamilyen jutalomban a tegnapi ünnepen. A kiosztásra került pénzösszeg: 350 ezer forint. T. E. Bencsik Istvánnál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkáránál látogatást tett Eugen Jebeleanu akadémikus, alelnök, Nedjo Borkovics elnökségi tag, Ra- denko Vidinszki elnökhelyettes vezetésével a román, a jugoszláv és a bolgár küldöttség. 1 t
