Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-28 / 99. szám

1972. Április 38., péntek CÍrlap LABDA G YAR, KISBÚTORVZEM Félezer új munkaalkalom Gödön A Fővárosi Kézműipari Vál­lalat ma már nagyüzemnek számít: hét gyáregységében több, mint tizenháromezer embert foglalkoztatnak. Hatos gyáregységének, amely első­sorban bőr, műbőr és mű­anyagfeldolgozással foglalko­zik. a korábbi években jól működő műanyagüzeme volt Gödön. Az elmúlt esztendő­ben ez az üzem elköltözött, s helyette az idén januártól kezdve futball-labdákat gyár­tanak, kizárólag nyugati ex­portra. Hogy mi tette indo­kolttá ezt az átprofilírozást, arról Kamarás Andor, a hatos gyáregység igazgatója tájékoz­tat. Átállás egy hónap alatt — Gyáregységünk évek óta gyárt fut'oall-labdákat, nyugati exportra. Tavaly már százhar­mincezer darabot készítettünk ebből a nagyon keresett sport­cikkből. Szűk, korszerűtlen fő­városi üzemünk azonban már nem tudta fokozni termelését, ezért kellett új helyet keres­nünk erre a célra. Bizonyos át­alakítások és bővítések után gödi műanyagüzemünk alkal­massá vált az egyre nagyobb arányú termelésre, ezért hatá­roztuk el a cserét. A kérdés akaratlan: mi lett a műanyagüzem dolgozóival? Választ rá Majoros István, a gödi labdaüzem vezetője ad. — Alig több, mint egy hó­nap alatt átképeztük az em­bereket. Pestről mindössze né­gyen jöttünk le, szakemberek, ötven dolgozónk pedig tavaly még különböző műanyagjáté­kokat készített ugyanitt. Nem jártak rosszul a cserével, bi­zonyítja ezt az is, hogy négy­ötszáz forinttal nőtt a kerese­tük. Bedolgozókat várnak S miután igazgató és üzem­vezető együtt mutatja meg a labdakészítés műhelytitkait, Kamarás Andor igazgató az üzem holnapját villantja fel. — A negyedik ötéves terv végére, 1975-re évente már egymillió labdát szeretnénk itt gyártani. Hogyan lehetséges ez? Nem az üzem belső dolgo­zóinak számát kívánjuk emel­ni, hanem kiépíteni Gödön és környékén a bedolgozóháló­zatot. Több mint négyszáz em­bert szeretnénk betanítani e program keretében az elkövet­kező esztendők során. De ha j ennél többen jelentkeznének, J az sem okozna számunkra problémát, hiszen üzemünk je­lenleg négyszázötven bedolgo­zót foglalkoztat és ezek nem itt élnek, hanem Debrecen és Kecskemét környékén. Most, amíg egy labda elkészül, meg­járja Budapestet, Debrecent és Gödöt, hogy ez milyen többlet- kiadást jelent, gondolom, nem szükséges elmondani. — Ezek szerint Gödön szinte korlátlan bedolgozói lehetősé­get kínálnak? — Elvben igen s gondolom, nem is rossz munkaalkalmat, mert a gyakorlott labdakészí­tők havi kétezer forintot is megkeresnek odahaza, arány­lag könnyű és tiszta munká­val — mondja Majoros István üzemvezető. Fa és kovácsoltvas A gödi telep udvarán épít­keznek. Kérdésem: új csarno­kot is építenek a labdakészí­tőknek? — Nem nekik — mondja Kamarás Andor igazgató. — Az új épületben kezdi meg működését az esztendő végén kisbútorgyártó részlegünk. Ez a kétmillió forintos beruházás újabb ötven-hatvan embernek kínál majd munkalehetőséget. Variálható falipolcokat, csővá­zas asztalokat és más, ková­csoltvas—fa kombinációjú kis­bútorokat gyárt ez az üze­münk, évi tíz-tizenkétmillió forintos értékben. S hogy van jövője a gödi üzemnek, azt egyetlen szám is meggyőzően bizonyítja: 1975. évi labdatervük kétmillió dol­láros bevételt ígér! Prukner Pál Májusfa helyett virágkosár Május előestéjén a dél-bor­sodi községekben a fiatalok ré­gi hagyományként zöldellő májusfákat állítanak a lányos­házak udvarába. Ezt a régi szokást mostanában a legtöbb helyen új forma váltotta fel: — a fiúk virágzó hortenziák­kal beültetett májuskosarakkal kedveskednek a lányoknak. Az igen népszerű májuskosarak árusítását a héten kezdték meg a virágüzletekben. „Visszavár az alma mater" Hatvanhat doktor, 230 szakmérnök A végzett hallgatók elhagy­ják az egyetemet, az őket bú­csúztatók pedig beszédüket mindig így fejezik be: „...visszavár az alma mater...” Ezzel a végszóval indulnak el a gödöllői Agrártudományi Egyetem fiatal mérnökei is el­ső munkahelyükre. Es egy-két év elteltével kezdenek vissza­térni az egyetemre, benyújt­ják doktori disszertációjukat, vagy szakmérnöki képesítést akarnak szerezni. Az 1960 és 71 között nappali tagozaton végzett agrármérnö­kök közül az elmúlt öt évben 66-an szereztek doktori címet és 230-an szakmérnöki okleve­let. Évenkénti megoszlásban örvendetes az emelkedés, hi­szen míg 1967-ben 11-en, ta­valy már 22-en doktoráltak. A szakmérnöki képesítést öt év­vel ezelőtt mindössze 52-en, 1971-ben pedig 118-an szerez­ték meg. VAN VETŐMAG Hasznos a m Idén a mezőgazdasági nagy­üzemekben egész sor rendkí­vüli intézkedést terveznek a 12 hónapon át tartó aszály ha­tásának ellensúlyozására. Vár­Bealkonyult a topörtyünek? Szalonnaolvasztás rövidhullámmal Sikeres kísérletek a központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben Változó életformánk a táp­lálkozás korszerűsítését is megköveteli — ennek ipari út­jait keresi a Központi Élelmi- szeripari Kutató Intézet. Vas Károly akadémikus, az intézet igazgatója tájékoztatta az MTI munkatársát. Világszerte kísérleteznek: hogyan lehetne ionizáló sugár­zással tartósítani az éllemisze- reket. Az intézetben is több éve folyik ilyen irányú mun­ka, aminek eredményeként sikerült kobalt—60 sugár­zásával többek között a burgonya csírázását meg­akadályozni. Az új termés betakarításáig sugárzással fizikai úton tartó­sított burgonya jobb minősé­A zöldséges átadta a bevételt... Sikkasztott, lopott — szökni próbált A huszonhét éves Bajnoczi [ Imre nem most állt először a bíróság előtt, ugyanis néhány évvel ezelőtt már súlyos testi­sértés miatt elítélték kéthónapi szabadságvesztésre. A börtön­ből szabadulva egy ideig még dolgozott, de 1970 decembere óta csak igen ritkán vállalt alkalmi munkát, ideje nagy részét csavargással töltötte és bűncselekmények elköve­tésével szerzett pénzből élt. Tavaly július 24-én megláto­gatta az egyik budapesti zöld­ségboltos ismerősét, aki át­adott neki 7500 forintot, az az­napi bevételt, és megkérte, fi­zesse be a postán. Bajnoczi el is indult, de a cél előtt meg­gondolta magát, s elhatározta, hogy a pénzt megtartja magá­nak. A következő dátum: 1971. augusztus 20. Ezen a napon Dömsödön betört egy víkend- házba, ahonnan értékes hor­gászfelszerelést vitt el, s ezt később értékesítette. Néhány nappal később szintén Dömsö­dön járt, ekkor a Kék Duna eszpresszó pincérének az ud­varon levő sátrából emelt el különböző ruhaneműeket, amelyeket a Bizományi Áru­házban adott el. A nyár végén a budapesti lakos Bajnoczi újból a rácke­vei járásba utazott, s egy Somlyó-szigeti nyaraló ablak­rácsának kifeszítése után ma­gához vett egy négyszemélyes sátrat és egy horgászbotot. Miközben a lopott holmit ér­tékesítette, tudomást szerzett arról, hogy az addig elkövetett bűntet­tei miatt a rendőrség már körözi, ezért október elején elhatá­rozta, hogy a felelősségrevonás elől Ausztriába vagy Olasz­országba szökik. Vonatra szállt, majd Bajától gyalog indult a Jugoszláv határ felé, de húsz kilométerre a céltól, Bátmonostor környékén a jár­őrök feltartóztatták. Az ügyészség jogtalan beha­tolással elkövetett lopás, tár­sadalmi tulajdont károsító sik­kasztás, tiltott határátlépés előkészülete és közveszélyes munkakerülés miatt emelt el­lene vádat. A Ráckevei Járás­bíróság halmazati büntetésül két év és 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte Baj­noczi Imrét, amit szigorított börtönben kell letöltenie. Az ítélet jogerős. m. s. gű, mint a hagyományosan, vegyszerrel kezelt. Az intézet sikeres kísérletei szerint sugárzással a hagyma kihajtását, a gomba elöregedé­sét, a fűszerpaprika csírázó ké­pességét és a szamóca puhulá­sát is gátolni,, illetve lassítani lehet. Egyéb zöldségfélékre és gyümölcsökre is kiterjesztik a vizsgálódást, de itt többnyire még az alapkutatásnál tarta­nak. Üj eljárások kidolgozását sürgeti a gyümölcsökből és zöldségfélékből készült ivólevek iránt fokozódó kereslet is. Az úgynevezett fordított or- mozisos eljárással olyan para­dicsom- és almasűrítmény ké­szíthető, amely sokkal jobb minőségű a hagyományos hő- kezeléses eljárással készültnél. Félsűrítményt lehet előállí­tani a gyümölcslé víztartalmá­nak kifagyasztásával is. Nálunk még idegenkednek az uborkalétől és a meggylé- sárgarépalé kombinációjából készült ivólevektől, de számos országban már spenótból, sós­kából, savanyú káposztából készült üdítő italokat is fo­gyasztják. Táplálkozásunkban egyre növekszik a fehérjében gazdag hús és húskészítmények há­nyada. A hústermelésben azonban ugyanakkor több ér­téktelenebb háj, zsír és sza­lonna is keletkezik. Ennek hasznosítására új eljárást dol­goztak ki az intézetben. Üst helyett csőben, különleges rö­vidhullámú kezeléssel olvaszt­ják a szalonnát, így nem töpörtyű, hanem fe­hérjékben gazdag, a kol­bász, disznósajt és a virs­li minőségét javító anyag keletkezik, s felhasználásával lehetőség nyílik a húskészítmények vá­lasztékának növelésére is. Az új módszert az egyik húsfel­dolgozóban hosszabb időn át már sikerrel ki is próbálták. Ezzel a rövidhullámú eljárás­sal, a vendéglátóiparban nagy jövő előtt álló félkész és kész­ételeik is néhány másodperc alatt felmelegíthetők. Egészségügyi napok megrendezését tervezi a Pest megyei egészségnevelési cso­port Dunakeszin a közeljö­vőben. hatóan nagy keletje lesz azok­nak a vetőmagoknak, amelye­ket a „kiesett’ területeken hasznosítanak majd a követ­kező hetekben. Számos gazda­ságban mérlegelik azt is, hogy az átlagosnál lényegesen nagyobb területen foglal­koznak majd másodvetésű növényekkel. A Vetőmagtenmeltető és Érté­kesítő Vállalat illetékesei el­mondták: bőséges raktárkész­leteik vannak, nincs akadálya annalk, hogy a gazdaságok minden eddiginél nagyobb te­rületen vessenek rövid te­nyészidejű növényeket. A gazdaságok egész sor takarmánynövényből vá­logathatnak, ezeket nagyon jól lehet hasz­nosítani másodvetésként, fő­leg zöld takarmányok termesz­tésére. Borsóból, csillagfürtből, muharból és tarlórépából igen nagy a választék. Hogyan készül a menetrend Vaskos — csaknem 50 milli­méter vastag kötet, benne 600 menetrendi táblázat, kezdődik Budapest—Győr, Hegyesha­lommal és végződik Pálháza— Kőkapuval. Valamennyi táb­lázat más-más vasútvonal óráit-perceit írja elő. Ha az ember először veszi kezébe, nehezen igazodik el benne. Hogyan készül ez a temér­dek adatot tartalmazó, izgal­mas olvasmány? Erre keres­tem választ a MÁV Budapes­ti Igazgatóságának menet­rend-osztályán, ahol Fülöp Lajos főintéző tárta fel a „titkokat”. Szerkesztő: a lakosság — A közhiedelemmel szem­ben elárulom: a menetrendet nem a MÁV, legalábbis nem kizárólagosan ő, hanem mond­hatni: az egész ország lakos­sága állítja össze, mégpedig a következőképpen. Minden megyei tanács építési és köz­lekedésügyi osztályának kere­tében dolgozik egy szállítási bizottság, amelynek több al­bizottsága van. Ennek tagjai: elsősorban a megyei tanács képviselője, azután a járási hivatalok, majd a járások te­rületén, és a városokban le­vő nagyobb gyárak, üzemek, az IBUSZ és az Idegenforgal­mi Hivatal megbízottai. — Amit talán kevesen tud­nak: a vasút éves menetrend­del dolgozik, egyedül és ki­zárólag a Budapesti MÁV Igazgatóság területén, ott is a Budapest—Székesfehérvár— Balaton közötti vonalakon van külön nyári és téli menetrend a velencei-tavi és a balatoni szezon miatt. Ezt a menet­rendkönyvben a sárga lapok­ból álló betét tartalmazza. — A már többször említett szállítási bizottságoknak esze­rint nemcsak a javaslattételi, hanem befolyásoló joguk is van? — Természetesen. Az ideig­lenesen összeállított menet­rendi táblázatokat ők szűrik át, és ha nem felelnek meg a helyi igénynek, azokon módo­síthatnak. Különös tekintettel esik latba a menetrendek el­készítésénél az állomások utasstatisztiikája. Használunk mi egy műszót: hivatásforga­lom, ez a munkába rendsze­resen utazó tömegek utazta­tását jelenti, ennek az igény­nek a teljesítése az első. Több száz kötetben — Ügy tudom, van másfaj­ta menetrendkönyv is? — A vasúti dolgozók hasz­nálatára van a szolgálati me­netrendkönyv, amely a hat igazgatóság területére eloszt­va több száz kötetből áll. Ez tartalmazza vonalanként mind a személy-, mind a te­herszállítás valamennyi elő­írásait. — Számottevő nálunk a nemzetközi vonatok forgalma. Hogyan kapcsolódunk be a nemzetközi menetrend készí­tésébe? — Az Európai Országok Vasúti Közössége az (UIC), amelynek Párizsban van a székhelye, kétévenként tart­ja üléseit, ez azt jelenti, hogy a nemzetközi vonatok menet­rendje is két évre készül. A szocialista országok vasútjai­nak szervezete ugyancsak két­évenként ülésezik. Hadd mondjam el: az utóbbi idő­ben a nemzetközi vonatok forgalma erősen befolyásolja — különösen a Dunántúlon — a hazai közlekedést. — Hogyan tudja a MÁV percnyi pontossággal kiszámí­tani az órákat, perceket, kilo­métereket? — Az országban igen sok­fajta mozdony fut, számukat nehéz lenne hirtelen meg­mondani. Valamennyi moz­donyra pontos menetdinami­kai táblázatunk van, ha ezt ismerjük és tudjuk a vonta­tott tengelyszámot, a leter­heltséget, a szakembernek már nem nehéz kiszámítania a menetidőt. Jut belőle Megtudtuk még a Budapesti MÁV Igazgatóságon, hogy az utóbbi években nem volt ko­moly panasz a menetrend­könyvre, tavaly is 130 ezer példányban adták ki, volt belőle elegendő, és remélhe­tően az idén sem lesz panasz, jut belőle minden érdeklődő­nek. Balogh József JEGYZET Gyártmánykrimi fél téglával Legutóbb Gödöllőn, a nagy­áruházban találkoztam a Komfort gáztűzhellyel. Szűzi hófehéren várta, hogy valaki rátaláljon; s hogy észrevegyék, három szemreValó, matrica­mintás zománclábassal díszí­tette ki magát. Mit idéz a Komfórt szó? Ké­nyelmet, civilizáltságot. A Komfort elnevezésű gáz­tűzhely modem termék. Any- nyira, hogy még tudathasadása is van. Másfél esztendeje hasz­nálom a lakásomba beszerelt Komfortot — már kívül-belül ismerem, számomra nem tar­togat meglepetést. Mi benne a tudathasadás? Hogy mást mu­tat, mást ígér. Címkéje szerint Komfort és gáztűzhely, hasz­nálatban kényelmetlen és fél­kész áru. Minőségi bizonyítvá­nya azt állítja, hogy „tökéletes égésű, I. osztályú minősítésű” — használati utasítása így énekli meg: „létrehoztunk egy formájában, működésében új gáztűzhelyet ... bízunk benne, hogy mindig megelégedéssel fogja használni az M 103 gáz­tűzhelyet, a ZIM korszerű gyártmányát.” Az elmúlt másfél évben ez a tűzhely sztár lett: sokat szere­pelt a sajtóban. Csak az elője­le volt más ennek a sztárság- nak. „Tetőcserepet teszek a sütőbe, de így sem jó. Nem le­het alsó-felső lángra kapcsol­ni!” „Miért kell rosszat újíta­ni, méghozzá 2000 forintért?” „Mire jó az üvegajtó, ha fel­ső bordát ajánlanak, de külön­ben sem lehet belátni, mert a két üveg közé becsurog a le­csapódott ételgőz.” „A rossz­nak bizonyult gáztűzhelyeink­kel miért kell külön-külön fordulnunk a Szabványügyi Hivatalhoz, a Fogyasztók Ta­nácsához, ide-oda? A szabvány valóban biztosítsa a forgalom­ba kerülő termékek minősé­gét!” És így tovább, míg végül a Fogyasztók Tanácsa a Haza­fias Népfront Budapesti Bi­zottságával közösen kérdőíve­iket küldött szét, s ennek ered­ményeképpen rendezett fo­gyasztói ankéton próbált dűlő­re jutni azokkal, akiknek a ké­szüléket köszönhetjük. Hát nem sikerült, mondha­tom a divatja múlt táncdallal. Nem sikerült, akárcsak fél esz­tendeje a KERMI szakembe­reivel megkísérelt körkérdés. (Akkor senki nem tudott sem­mit, ki épp betegszabadság után volt, kit akkor tettek ar­ra a posztra, ki nem volt ille­tékes, ki csupán „privátim” nyilatkozott az M 103-ról.) Ami egyértelmű volt és kon­cepciózus: a 20—30—40 év óta gyakorló háziasszonyok pa­naszáradata, a rút, koromfe­kete, kecskelábú, ósdi gáztűz­hely visszasírása, inkább, mint a folytonos bosszankodás és félelem. Mert a Komfort M 103 csapjai ugyanúgy állnak, ha kicsi a láng, ha nagy, ha el van zárva, de ha besülnek a csapok, csak a főcsappal zár­ható el a gáz. A sütőlángot nem látni végig, ha elalszik, örökre elalszik a fogyasztó is, a teteje imbolyog, a sütőjébe fél tégla kell, de az is veszé­lyes, és így is félig égett, félig nyers a sütemény és a sült hús, és így tovább. A másik oldal — a gyártó, szerelő, gázszolgáltató vállala­tok képviselői — ez esetben szó szerint szembenálló oldal­nak mutatkoztak. Egyik a má­sikra tologatta a hiba forrását, de csak szordinóban — a sze­relésben, a beszabályozásban, az építő vállal atban, a háziasz- szonyok gyakorlatlanságában — mindenben találtak hibát, csak abban nem, amiben va­lóban hiba van. A készüléket félmilliós „nagyságrendben” gyártják, tízezrével szerelik be a kony­hákba, ahol kész helyzet előtt, kényszervásárlóként jut hozzá a beköltöző. Személyes panaszomra an­nak idején két szakmunkás szállt ki egyenesen Salgótar­jánból, s hogy e költséget és fáradságot nem kímélő gon­dosság nem szolgál örömömre — az annak köszönhető, hogy ezúttal én is tudathasadásos vagyok. Nemcsak azért nem örülök az egésznek, mert a (máskülönben rendkívül lel­kiismeretes és alapos) puco- lás, őskori „sitt”-maradvá- nyoktól való megszabadítás annyit javít a megátalkodott M 103-on, mint púpos ember szeplőjének eltüntetése. Ha­nem mert utánaszámolok: hoz­zám ketten Tarjánból, félnapi munka, kiszállás, útiköltség — a panaszözön elenyészően kis részét vajon milyen „költség- kihatással” próbálják kozme­tikázni? Erre a kampányra, á panaszáradat így-úgy elsimí­tására is mennyi pénz, ener­gia, munkaóra, idegeskedés prédálódott hiába, mert a konstrukció alapvetően cél­szerűtlen és (különösen ab­laktalan sötét konyhában) életveszélyes! Hogy kinek a pénze bánja? Mindannyiunké. A probléma, úgy látszik, nem a két szembenálló fél ügye. Kell lennie harmadik, külső, illetékes szervnek is, amelynek hivatása, hogy vég­re radikálisan döntsön a per­lekedésben — amelynek „per­értéke” sem csekély: félmillió szorozva 2000-rel. A vásárlói bizalomról nem is beszélve. Péreli Gabriella )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents