Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-28 / 99. szám

1972. ÁPRILIS 28., PÉNTEK PEST MEGYEI cMírimi A népfrontkongresszus második napja (Folytatás az 1. oldalról.) világosan megmondta, hogy a Központi Bizottság még ez év­ben ellenőrzi a X. kongresszus határozatainak végrehajtását és meghatározza a további fej­lődésünkhöz szükséges tenni­valókat. — Pártunk mindig megkü­lönböztetett gondot fordított arra — és ezt teszi a jövőben is —, hogy társadalmat for­máló nagy munkánkban tu­dományos világnézetünk alap­elveit tiszteletben tartsuk. Ilyen elvek: a proletárdikta­túra; a munkásosztály — a párt vezető szerepe; tervszerű­ség a népgazdaság fejlesztésé­ben, irányításában; proletár internacionalizmus, a Szovjet­unióhoz való rendíthetetlen hűség. — Munkánk során külön fi­gyelmet kell fordítani arra, hogy milyenek az arányok a különböző osztályok, rétegek társadalmi teherviselésében. Különösen a munkásosz­tály áldozatvállalásának mértékét, annak alakulá­sát kell figyelemmel kísér­ni. A parasztpolitikáról szólva a többi között a következőket mondotta: — Hangsúlyozni kell, hogy a parasztpolitika is — amelyet vallunk és folytatunk — mun­káspolitika : a munkásosztály elveinek, céljainak szerves ré­sze. A két alapvető osztály .együttműködését, a munkás— dóan fejleszteni, állandóan csiszolni kell, állandóan érzé­kelni kell a tömegek vélemé­nyét e politikáról — akkor a jó politika nagyon könnyen megkophat. Ezért tartotta pár­tunk mindig szem előtt: terv­szerűen, átgondoltan kell cse­lekedni és nem szabad megáll­ni a helyzet elemzésénél — a kívánságoknál. Végső soron a tettek fém­jelzik a pártunk politiká­jával való egyetértésit, a munkáshatalom megszi­lárdításáért vívott harcot. — Célunk — mondotta befe­jezésül Gáspár Sándor — a szocializmus építését maga­sabb szinten folytatni, gazda­sági növekedésünket gyorsíta­ni, a lakosság életszínvonalát növelni, mind több szocialista gondolkodású embert nevelni. Ezt a feladatot a magyar né­pért vállaltuk, de csak az egész néppel együtt végezhetjük el. A Hazafias Népfronttól a párt azt várja, hogy fo­kozza az aktivitását a tár­sadalmi élet minden te­rületén. Eddigi eredményei alapján vállaljon nagyobb felelősséget a jövő formálásában. Ezt várja a Hazafias Nép­fronttól egész társadalmunk, ezt követeli saját történelmi múltja, eredményes jelene és őszinte felelősségérzete a szo­cialista Magyarország felépí­téséért. Antalfía Jenő felszólalása — Pártunk az egész társa­dalom ideológiai-politikai ve­zető ereje — kezdte felszóla­lását Antalfia Jenő Pest me­gyei küldött, a nagykátai já­rási pártbizottság első titkára, i— Tevékenysége alapvetően determinálja az egész magyar társadalom fejlődését. Ebből az is következik, hogy a párt a népfront része is egyben. S a népfront nemcsak egyes és meghatározott osztályok és rétegek moz­galma, hanem minden osz­tály és réteg mozgalma. A népi-nemzeti egység kifeje­zője. A párttal együtt, annak vezetésével, a szövetségi poli­tika letéteményese. A szövet­ségi politika pedig a proletár­diktatúra, tehát a néphatalom alapja. A szocializmus felépí­tésének sarkköve. — A szocializmus teljes fel­építése — és népi-nemzeti egység. Olyan fogJompár ez, amelyről sok szó esett és esik. Azonban soha nem feledkez­hetünk meg arról, hogy a pro­letárdiktatúra idején és aszo- c'al'zmus építésének szaka­szaiban voltak és vannak, sőt, lesznek a társadalmon belül ellentmondások, amelyeket fel kell ismerni és fel kell oldani. Politikánk el- és felismer­tetése, különböző valósá­gos, esetenként vélt ér­dekütközések és ellent­mondások között megy végbe. Pontosan a népfront az a tö­megmozgalom, amelyben a társadalmi osztályok és réte­gek, egyének és csoportok különféle érdekei és nézetei közelednek és egyesülnek az egységes és alapvető nemzeti érdekeinkkel. — Rengeteg okos és jó ja­vaslatot, tényleges társadal­mi munkafelajánlást kapott a népfront és a párt az ál­lampolgároktól — folytatta felszólalását Antalfia Jenő. — Az egyik falugyűlésen például felszólalt egy újonnan vi­dékre telepített üzem szocia­lista brigádvezetője, és beje­lentette, hogy brigádja tár­sadalmi munkában vállalja égy 50 személyes óvoda teljes Elektromos szerelését. Egy kis faluban azt határozták el, hogy csak az anyagot kapják meg, és megcsinálják az em­berek a járdát. Máshol beje­lentették, hogy több ezer órás társadalmi munkában elké­szítették a falu lakosai a mű­velődési ház alapozási mun­káit. Igényelték a párttól és a tanácstól a népfront tekinté­lyének emelését úgy is, hogy egy-egy nagyobb létesítmény elhelyezésénél legyen a nép­frontnak is beleszólása. — Egy másik nagyközségben azon alakult ki kemény és szenvedélyes vita, művelődé­si ház épüljön-e előbb, vagy az iskolát bővítsék. Ott, ak­kor nem tudtak dűlőre jutni, a vita még most is folyik. Ügy gondolom, azzal fog befeje­ződni, hogy mind a kettőt megcsinálják! De szóvátettek ezeken a falugyűléseken országos dolgokat is. Dicsérték és bírálták a közigazgatási munkát, a tömegkommu­nikációnkat. Messzemenően igényelték a vidék kommunális, szociális, kulturális ellátásának javítá­sát. Nemcsak a saját falujuk méreteiben gondolkodva, ha­nem járási, megyei, országos méretekben is. Szó volt e gyűléseken a népfrontmunka „háztáji” és „nagyüzemi” te­rületeiről egyaránt. Jó érzés töltött el mindannyiunkat, mert azt tapasztaltuk, hogy az emberek értelmét és célját látják annak, amit a párt, a népfront akar és tesz. Megér­tik, hogy a magyar társada­lom számára egyetlen alterna­tíva létezik és ez: a szocializ­mus. Nem a miértről vitatkoz­tunk, hanem a hogyanok­ról és ez az utóbbi maga az aktív politizálás. Joggal érezhettük mi kommu­nisták a X. kongresszus meg­állapításának helyességét, hogy a népfront részesei és egyben vezetői is vagyunk. Nem túlzás ha azt mondom, hogy a népfrontválasztások so­rán a valóságban a népi-nem­zeti egység egyik formája mu­tatkozott meg. A továbbiakban méltatta Antalfia Jenő a lakosság ál­dozatkészségét, a szövetségi politika jelentőségét, majd így folytatta: — A Hazafias Népfront V. kongresszusára az egész or­szág nagy várakozással tekint. A kongresszus kétségkívül komoly hatással lesz a köz- gondolkodásra. Tovább fogja közelíteni szövetségeseinket nagy nemzeti céljainkhoz, ér­dekeinkhez. A kongresszus utáni munkával pedig tovább fog erősödni a kölcsönös biza­lom. — Befejezésül; Pest megye kommunistái, népfrontaktivis­tái is egyértelműen ezen az úton járnak. A mi megyénk szinte az egész országot repre­zentálja egy kissé. A megye fejlett ipara, erős munkásosz­tálya szorgalmas és eredmé­nyes termelőszövetkezeti pa­rasztjai, tevékeny értelmisé­ge, békésen és nyugodtan egy­más mellett élő nemzetiségei, falusi és városi kispolgársága bizonyítja ezt. Megyénk a haza egy da­rabja, annak szerves ré­sze. A hazáé, a már szo­cialista fundamentumú hazáé, amelyet építünk, óvunk és nagyon szere­tünk. Mindig is szerettük, akkor is, amikor háború dúlta, hát hogyne szeretnénk most, ami­kor a nép, a munka és a bé­ke úr e tájakon. Kitüntetett vállalatok (Folytatás az 1. oldalról.) mint 970 ezer forintot osztot­tak szét közöttük. Kistarcsa A Könnyűipari Minisztéri­um „Kiváló vállalat” kitünte­tő címmel jutalmazta az öt- .venéves jubileumát ünneplő Hazai Fésűsfonó- és Szövő­gyárat tavalyi munkája alap­ján. A kistarcsai gyárban ez alkalomból rendeztek tegnap ünnepséget a községi kultúr - házban. Az ünnepségen megjelent Murvai László, az MSZMP gödöllői járási bizottságának titkára, Kovács István, a Szakszervezetek Pest megyei Bizottságának titkára, és Sári Sándor, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár vezérigazgatója. Werner Jánosné, a kistarcsai gyár igazgatója beszédében a vállalat félévszázados törté­netének emlékezetes napjai­ról szólt, majd rátért a tava­lyi eredmények ismertetésére. Kiemelte a minden eddiginél gyorsabb reagálást a piaci Igényekre, a szőnyegfonal gyártását például 30 tonná­val növelték a 70-es évhez képest, míg más fonalakból csökkentették a mennyiséget a kis kereslet miatt. Elemez­te a gyáregységek munkáját, s őszintén elmondta a gondo­kat is: a nagy fluktuációt, a nem mindig megfelelő minő­séget. Szólt a kistarcsai gyár tavalyi rekonstrukciójának eredményeiről is — az új gé­pek és épületek segítették a termelés hatékonyabbá téte­lét. A kistarcsai gyárban né­gyen kapták meg a „Könnyű­ipar kiváló dolgozója” kitün­tető címet: dr. Krauser Lász­ló adminisztratív vezető, Né­meth Gyuláné csomagolónő, Csaja II István festődéi dol­gozó és Barna János energe­tikus. Negyvenen érdemelték ki a vállalati „Kiváló dolgo­zó” címet és öt brigádot ju­talmaztak arany-, ezüst-, il­letve bronzkoszorús jelvény­nyel. összesen 140 ezer forin­tot osztottak ki a legjobb dolgozók között. Vác A Váci Kötöttárugyár dol­gozói az előirányzott 52 millió helyett csaknem 57 millió fo­rintos nyereséggel zárták ta­valy az évet. Több mint tíz százalékkal több árut adtak át a belkereskedelemnek a múlt esztendőben, mint 1970-ben. Ugyanakkor tavaly kellett megbirkózniuk néhány ko­moly beruházással is, mint például a jászapáti, a kazár- tordai vagy legutóbb a pásztói gyáregységek építésével. Tegnap délután a Könnyű­ipari Minisztériumban Földi László, a könnyűipari minisz­ter első helyettese fogadta a váci gyár képviselőit, Bártfai Ikladon Osz.kó Gyula igazgató átveszi az elismerő oklevelet Cupi Károly minisztériumi főosztályvezető-helyettestől. Foto: Urbán Győző igazgatóhelyettest, Szabó Sándomét, a pártszer­vezet titkárát és Papp János­áét, a szakszervezeti bizottság titkárát. Földi László a mi­nisztérium nevében adta át a Váci Kötöttárugyárnak a di­csérő oklevelet. Iklad A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium hetedik legjobb vállalata lett a tavalyi ered­mények értékelése alapján az ikladi Ipari Műszergyár. A minisztérium és a vasasszak­szervezet elismerő oklevelét tegnap adta át Oszkó Gyula igazgatónak Cupi Károly, a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium főosztályvezető-helyette­se. A kiemelkedő eredményért már korábban kitüntették Batta Mihály gyáregységveze­tőt a Munka Érdemrend bronz fokozatával, és Csizmadia Já­nos műszerészt, aki a „Kohó- és gépipar kiváló dolgozója” címet nyerte el. Az ikladi Ipari Műszergyár­ban az eddigi legsikeresebb évnek számít 1971, hiszen 1970-hez képest 40 százalék­kal emelkedett a vállalati nye­reség, a termelési érték 13,5 százalékkal nőtt, a selejt pe­dig 40 százalékkal volt keve­sebb, mint az előző évben. Ta­valy a javuló termelési muta­tókon kívül más is bizonyítot­ta az eredményességet — si­került kialakítani a gyárban a jó munkahelyi légkört. Ikladon a ma megrendezen­dő május elsejei ünnepségen 223-an kapnak vállalati „Ki­váló dolgozó” jelvényt, a szo­cialista brigádok közül 108 ve­szi át az arany-, ezüst-, il­letve a bronzkoszorús kitünte­FŰTIK A SATRAKAT tést, s összesen 575 ezer forint jutalmat kapnak a legjobbak. Szigetszentmiklós A Csepel Autógyárban teg­nap délután bensőséges ün­nepség keretében a Kohó- és Gépipari Minisztérium meg­bízottja átadta Fröschl Gusz­távnak, a gyár vezérigazgató­jának dr. Horgos Gyula mi­niszter elismerő oklevelét. Az ünnepségen megjelent többek között Hrehus Sándor, a vál­lalati szakszervezeti tanács titkára, Szeghalmi Gyula, a pártbizottság és Herczenik Gyula, a KISZ-bizottság .tit­kára. A dicsérő oklevelet a Csepel Autógyár tavalyi — 3,5 mil­liárd forintos — tervének si­keres teljesítésével érdemelte ki. A sikeres tervteljesítés nem a véletlen eredménye volt a Csepel Autógyárban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1972 I. negyed­évében is valamennyi muta­tójában teljesítették a tervet. Különösen kiemelkedő ered­ményeket ért el a járműgyár­egység, amely készárutermelé­si tervét 103,9 százalékra tel­jesítette, termelékenységi mu­tatója pedig 137,3 százalék volt. A nagykőrösi Szabadság Tsz 3 hektár fóliaborítású területen és 280 hektár szabad­földön kertészkedik. A fóliasátrak egy részét fűtik, ezért innen már március óta szállít­hatták a salátát a piacokra. Idén mintegy 700 ezer fejet termesztenek. Másodvetésként uborkát és paprikát nevelnek. Mnnkásőrök békevonata A munkásőrség fennállásá­nak 15. évfordulója alkalmá­ból jubileumi békevonat in­dult tegnap a Szovjetunióba. A 320 munkásőr mindegyike a fegyveres testület alapítása óta teljesít szolgálatot, s né- hányan a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom idején a Vörös Hadsereg soraiban har­coltak. A küldöttség vezetője Ruzsbatzky László, a munkás­őrség budapesti parancsnoka. A csoport nyolc napot tölt a Szovjetunióban, s Kijev, Le- ningrád és Moszkva történel­mi nevezetességeinek megte­kintése után Leningrádban vesz részt a május 1-i ünnep­ségeken. Elindulnak a hajók Április 29-én, holnap dél­előtt a Jászai Mari tér mellet­ti Duna-parton öt ponton előtt sorakoznak fel a Budapesti Közlekedési Vállalat hajói. Daczó József vezérigazgató ün­nepélyesen, úttörők harsona­szavára kezdi meg a szemlét a 13 hajóból álló flotta felett. Az ünnepélyes szemle után elin­duló hajók rögtön megkezdik a menetrend szerinti személy- szállítást. A Budapesti Közlekedési Vállalatnak egyébként 22 ha­jója van, ezeket a tél folyamán javították ki, festették át, hogy a nyári forgalom, a szezon kezdetére vízre lehessen őket bocsátani. A nyitó ünnepség után a részvevő úttörőknek kirándulást szerveznek Pün­kösdfürdőre. « | paraszt szövetséget továbbra j is erősítenünk kell. Ez előre- j lépésünk fontos záloga. — A szocializmust építő társadalmunknak rendkívül fontos tényezői a különböző értelmiségi területeken dol­gozó emberek. Az értelmiség aktív közreműködése társa­dalmi életünk legkülönbözőbb területein az előrehaladás egyik nagyon jelentős ténye­zője. A népfront feladataival ösz- szefüggésben hangsúlyozta: — Közüggyé kell tenni min­den kis és nagy kérdést, ami a dolgozókat foglalkoztatja. A szocialista elvek, normák ér­vényesülését ma, ha lehet, még érzékenyebb figyelem kí­séri, mint azelőtt. Ha jó a lég­kör, állandó a vezetőkkel a kapcsolat, közösen beszélik meg a feladatokat, együtt ke­resnek a problémákra megol­dást; ha érdem és munka sze­rint adnak erkölcsi elis­merést, osztják el az anya­gi javakat, jó az emberek közérzete, vám tettrekész- ség és lelkesedés. — Pártunk politikája jó po- [ litika. De tudjuk — és ez volt mindig erőnk egyik forrása —, hogy a jó politika nem örök időre változatlan. Ha napról napra nem úgy realizálódik, ahogyan azt elképzeltük, ha megvalósítása közben egy pil­lanatra is elfeledkezünk ar­ról, hogy politikánkat állan-

Next

/
Thumbnails
Contents