Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-27 / 98. szám
1972. Április 27.. csütörtök raa * Mica'll hírlap UNIDO Szimpozion AZ ENSZ iparfejlesztési szervezete, az UNIDO nemzetközi építőipari előregyár- tási szimpoziont tervezett Magyarországon és Romániában az afrikai és a közel-keleti fejlődő országok szakembereinek. Az üzemlátogatási, tapasztalatcsere programot az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi Kamara bonyolítja le. összesen 16 afrikai és közel-keleti országból érkeztek Budapestre szakemberek. REÁLISABB TERVEK Mi lesz Máriabesnyőn? A telkek eladása nem korlátozott Nemrég panaszoslevelet hozott a posta szerkesztőségünknek Máriabesnyőről. Ebből idézünk: „A Gödöllőhöz tartozó Má- riabesnyő fenyvesi oldalának városrendezési tervei végre elkészültek. A tervet azonban az érdeklődőkkel, az érintettekkel a mai napig nem ismertették. Egyébként a fenyvesj városrész rendezési terve ideális, gyönyörű, csakhogy megvalósításukhoz egy emberöltő sem Budakeszi krónikása most ugyanilyen ambícióval írja — a Hazafias Népfront megbízásából — Budakeszi krónikáját. Az utcákat rója naphosszat. Keresi az újat, az „anyagot", a megörökítésre méltót. Mindent feljegyez és elraktároz. A tanács felhívása nyomán társadalmi munkában készül a helybeli gyermekorvosi rendelő. Az itt dolgozók adatait is jegyzi. „Karácsonyi József nyugdíjas szakmunkás óráinak száma már meghaladta a vállalást, Bernáth Béla asztalos az összes faipari munkára vállalta a szakmai tanácsadást, valamint két ablak elkészítését.’’ Nem feledkezik meg a krónikaíró a község kereskedelmi helyzetéről sem. Egy bejegyzés: „Kielégítő az ellátás.” Mindent-min- dent rögzít. Vaskos kötet Budakeszi nagyközség krónikája. Az utókor számára adatokat megőrizni tisztes feladat. Érzi, tudja ezt a krónikaíró, aki ezért a tevékenységéért a Hazafias Népfronttól elismerő dicséretet kapott. Padányi Lajos elég. A realizáláshoz ugyanis óriási anyagi fedezetre volna szükség: a közművesítés, sok emeletes ház több millió forintot igényelne. Olyan ötéves városfejlesztési tervet szeretnének, amely számol g reális adottságokkal, a helyi igényekkel, szükségletekkel, s amelyre az anyagi fedezet is biztosított. Jelenleg ugyanis az egész Fenyvesben építési és értékesítési tilalom van a telkekre. Különösen hátrányos ez az idősebb telek- tulajdonosoknak, akik telkeiket már nem tudják megművelni. Sok telek évek óta parlagon hever, ami jelentős kár a népgazdaságnak is, hiszen a Fenyvesben valamikor virágzó gyümölcs-, szőlő- és konyhakerti művelés folyt. Közel száz családot érint károsan a jelenlegi helyzet. Kérjük az illetékeseket, vizsgálják felül a városfejlesztési tervet, és az itt élők érdekeinek megfelelően korrigálják.” A levélre Barcsi László, a gödöllői városi tanács műszaki osztályának vezetője válaszolt: — Máriabesnyő fenyvesi részének távlati tervei 1970-ben készültek el. Valóban nem ismertettük az érdekeltekkel annak ellenére, hogy többen megkerestek bennünket, és érdeklődtek a tervek iránt. Ennek az volt az oka, hogy a terveket még nem hagytuk jóvá, sőt ebben az évben sor kerül a felülvizsgálatukra, és előreláthatólag több módosítást kell végrehajtani. Valóban maximalista tervek készültek 1970-ben, de nemcsak Fenyvesre vonatkozóan: a többi városrész tervei sem reálisak. Hat ehhez hasonló terv készült Gödöllőn, és ezek módosítása, jóváhagyása folyamatosan történik. Telektulajdonosokat helytelenül informálták, amikor a telkek értékesítési tilalmáról beszélnek. A tanács ilyen rendelkezést nem hozott és nem is hozhat. Az tény, hogy egykét telekre fennáll az építési tilalom. Az év végéig elkészülnek a módosított tervek, s ezúttal szeretnénk reálisan tervezni. Arra kérjük az érintetteket, türelemmel várják ki ezt a pár hónapot. „LIPCSE BEMUTATKOZIK” címmel a Budapest Történeti Múzeum gazdag anyagot felvonultató kiállítása ismerteti meg szombattól a Várban a főváros közönségét az NDK híres városának tradícióival és jelenével. A KPM közúti igazgatósága egyre több korszerű gépet állít munkába a fő közleke- _ _ dési utak rendbentartására. Az 5-ös fő közlekedési út jelző- és kilométerköveit most Alsónémedi határában tisztítják. Géppel Új termék: a padlóápoló Húszéves a Hajdúsági Iparművek A Hajdúsági Iparművek húszéves fennállása alkalmából tartottak tegnap sajtótájékoztatót a Fészek-klubban. Lévai Imre igazgató elmondta, Az idén: ismét pótló foglalkozások Sikeres pedagógiai kísérlet Az idővel is gazdálkodni kell AZ ERDÉSZET FAGYARTMANYUZEMÉBEN VERŐCÉN kötegelt faipari hulladék 20 százalékos árenaedménnyel KAPHATÓ Gépkocsirakomány esetén házhoz szállítást Is vállalunk. nácskozás résztvevőit: keressék a megoldás útját, s arra törekedjenek, ne ismétlődjenek meg az elmúlt év hibái. Annál inkább szükség lett volna erre, mert az érdekeltek tudják, hogy a lepárló üzem elkészítése szeptember 30-ra rendkívüli intézkedéseket kíván. Az építkezés, a szerelés máris késik. A villamosenergia-ellátást akadályozza, hogy a Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat nehézségekkel birkózik. A gőzellátás zavarainak az Április 4. Gépgyár által gyártott gőzelosztók hiánya az oka. A gőzturbina szállítását a Láng Gépgyár csak 1973-ra igazolta vissza, pedig az idén már szükség lenne rá. A beruházáson három építőipari és tizenöt szerelő-, illetve szakipari vállalat dolgozik. Az építőknél nagy az emberhiány, a létszám szakmai ösz- szetétele nem megfelelő, elsősorban ácsok kellenének. A technológiai szerelővállalatoknál is munkaerőgondok vannak. A Hőtechnikai Vállalatnak például állványozó szakemberekből olyan nagymértékű a hiánya, hogy meghiúsíthatja a terv teljesítését. A létszámgond több helyen a munkafegyelem lazaságaival párosul. A szabad szombatok megtartása sokszor annyit jelent, hogy már pénteken nem dolgoznak, és csak hétfőn délben kezdik a munkát. A VÁLLALATOK GÉPPARKJA sem megfelelő, sok állásidőt okoz a hibák javítása. A kivitelezők nemegyszer olyan igényekkel lépnek fel, hogy a Dunai Kőolajipari Vállalat gondoskodjék a megfelelő gépi berendezésekről. A határidők tartását veszélyezteti az is, hogy 'a generálkivitelezők nem mindig tudnak megegyezni az alvállalkozókkal. A felsoroltak csak egy részét alkotják a gondoknak, amelyek megoldására a szakszervezet intéző bizottsága összehívta az érdekelteket. A jelenlevők azonban nem arról beszéltek, hogy ki-ki a maga területén hogyan lehetne úrrá a nehézségeken, hanem magyarázkodtak, indokoltak, az alvállalkozókra hivatkoztak, jelentéktelen, oda nem tartozó ügyekkel foglalkoztak. FÉLREÉRTÉS NE ESSÉK: nem azt akarjuk mondani, hogy a kivitelező vállalatok nem teljesítik kötelességüket; helytállásukra példa a DKV- beruházás első ütemének befejezése is. Csakhogy az előbb felsorolt okok még nagyobb erőfeszítéseket igényelnek, a munka még magasabb szintű szervezettségét kívánják meg. Ilyen esetben pedig az olyan értekezlet, ahol a lényeg helyett másról beszélnek, felesleges időpazarlás. Ha már úgyis bajban vagyunk az idővel. legalább azzal gazdálkodjunk okosan, ami rajtunk múlik. Soós Ibolya Az idei tanév végén érdekes pedagógiai kísérlet érkezik befejező szakaszához, öt esztendővel ezelőtt Szeged általános iskoláiban és Szolnok megye tíz általános iskolájában újszerű korrepetáló foglalkozást vezettek be az olyan gyerekek számára, akik a tanév végén egy vagy két tantárgyból bukásra álltak. Az első próbálkozások sikerei alapján a következő években az ország egyre több iskolája kapcsolódott be a kísérletbe. A pótló foglalkozás annak a pedagógiai elvnek a megvalósítását segíti, amely szerint minden lehetőséget meg kell tenni a bukás, a javító- vizsga elkerülésére. Azokkal a tanulókkal, akik egy vagy több tantárgyból bukásra állnak, már az év végi ismétléseknél is intenzívebben foglalkoznak a pedagógusok. Ha ennek ellenére egy, vagy két tantárgyból elégtelen marad a tanuló, akkor a pótló foglalkozáson nyílik számára lehetőség az anyag teljesebb elsajátítására. Az ilyen gyerekek osztályzatát — abból az egy vagy két tárgyból, amelyből elégtelenre állnak — az év végén nem zárják le, hanem közvetlenül a tanítás után megkezdődik a 11 napos külön oktatás, amelyben a napközi otthonok is részt vesznek, és amelyhez a pedagógusok a szülők segítségét is kérik. A pótló foglalkozáson a gyerekekkel ugyanaz a tanár foglalkozik, aki év közben tanította őket, és így jól ismeri hiányosságaikat. A 11 napos intenzív tanulás után megállapítják, sikerül-e a gyermekeknek az alapvető ismeret- anyagot elsajátítaniok, és a szóbanforgó egy vagy két tantárgyból csak ezután osztályozzák őket. Akiknél a pótlás sikerrel járt, nem kell javítóvizsgát tenniük, és bizonyítványukban sem lesz nyoma az elégtelen osztályzatnak. hogy a gyárnak eleinte nem volt kialakult profilja, autóalkatrészeket, textilnyomó hengereket gyártottak a Debrecen melletti üzemben. Az iparművek 1957-ben kapcsolódott be a háztar- tásigép-gyártásba. Akkor kötöttek szerződést az ikladi Ipari Műszergyárral, s alig 10 ezer villanymotort szállítottak a Hajdúságba. Három évvel ezelőtt külföldi partnerrel, a jugoszláv Obod-cég- gel és az ikladi Műszergyárral közösen készítették el kooperációban a félautomata és az automata mosógépek prototípusait. A forróvíz-tárolók készítését a Hajdúsági Iparművek 1966-ban vette át a Mechanikai Művektől. Már az induláskor három típust kezdtek gyártani, és ezeket a következő években két új típussal egészítették ki. A negyedik ötéves tervben tovább fejlesztik az automata mosógépek gyártását, megjelennek a korszerű porszívók melett a padlóápoló gépek is. Idén Ikladról csaknem 400 ezer villanymotort szerelnek be a Hajdúsági Iparművek háztartási berendezéseibe. Urbanizálódó gólyák Elő cégér — Üzemi madarak Már a gólyák is urbanizá- lódnak. Míg korábban a falusi házak kéményeire, szalmakazlak tetejére vagy a diófák csúcsára rakták fészDíszkút a visegrádi palotában A piszkei„márvány ”reneszánsza Kevesen tudják, hogy a piszkei „márvány” tulajdonképpen nem igazi márvány. Anyaga a hazánkat mintegy 170 millió éve elöntő jura őstenger üledékéből keletkezett, de „kővé válása" folyamán nem érték olyan hő- és mechanikai hatások, hogy belső szerkezete a valódi márványhoz hasonlóan átkristályosodjék. A ráeső fény így nem hatolhat belsejébe, nem adhatja a nemesebb fajták sajátos derengő csillogását. Egyéb kitűnő tulajdonságai miatt azonban tökéletesen megfelel a legkényesebb követelményeknek is. Könnyen faragható, szépen csiszolható, s akárcsak előkelő „rokonát”, a ca/rrarai igazi nemesmárványt, évszázadokon át Európa-szerte szívesen alkalmazták a szobrászok és az építőmesterek. Piszkei márványból készültek például Krakkóban a kései gótika és a kora reneszánsz legszebb síremlékei. Díszítőelem, vagy szobor anyagaként rábukkanhatunk a Rajna mentén, csakúgy, mint Itália műemlékei között. Dísz- kutak, kőkorlátok, párkányok, domborművek nyersanyaga volt a messzeföldön keresett vörös mészkő. Szinte reménytelen vállalkozás lenne felsorolni, hogy hazai viszonylatban hány templomban, kastélyban használták fel a szép, meleg színű piszkei márványt. Ebből készült a visegrádi királyi palota ma is meglévő vörösmárvány diszkútja. Piszkei márvány díszíti Esztergom egyik páratlan értékű látnivalóját, a reneszánsz Bakócz-ká- polnát. Az utóbbi években ismét kapós termék a piszkei márvány. A Moszkvában felépített KGST-palota díszítéséhez nagy mennyiséget szállítottak belőle. Az osztrák főváros műemlékeit is ezzel újították fel nemrégiben. Ausztrián kívül főleg Svájcban, Dániában, Belgiumban és Olaszországban keresett cikk. Szűkebb hazánkban is szinte új reneszánszát éli a piszkei vörös mészkő. Piszkei mesterek készítették el az Operaház díszfaragvá- nyait, s ez a márvány vörösük az Interkontinental szállodában, a tihanyi motelben, a metró folyosóin és az újjáépített budai várkomplexum számos épületén. Ma is kedvelt nyersanyaga ez a márvány a szobrászoknak. Piszkén „születnek” a márványszobrok, a művészek megrendelésére itt dolgozzák fel, formázzák a kívánt alakra a nyersanyagot. A Kis-Duna- parti üzemben még sohasem volt olyan nagy forgalom, mint az utóbbi években, a szobrászművészek bőségesen ellátják munkával a kőfaragókat. küket, újabban előszeretettel választanak otthonuknak ipari objektumokat, forgalmas városi helyeket. íme néhány példa Baranyából a gólyák különös helyválasztására. Pécsnek egyetlen gólyacsaládja van, az is a kétszáz éves bőrgyár egyik épületének kéményét vette birtokba. Az „üzemi madarak” kitűnően érzik magukat, láthatóan nem zavarja őket a hatalmas gyár éjjel-nappali munkája. Az ormánsági Vajszlón megszűnt a község legrégibb gőzmalma, épületét jelenleg raktárnak használják. A mellette álló harminc méter magas gyárkéményre ily módon már nincs szükség, mégsem bontják le, mert egy gólyapár éppen a kéményre rakta fészkét. A Szigetvárt és Kaposvárt összekötő vasútvonal egyik állomásán — Mozsgó—Szuli- mánban — a MÁV területén telepedett meg egy gólyacsalád. A vasúti rakodón álló kettes villanyoszlop tetejére helyezték el fészküket, alig pár méterre a sinektől, ahol éjjel-nappal robognak a vonatok. A szigetvári gólyákat remek humorérzékkel áldotta meg a természet: éppen a szülőotthon kéményén raktak fészket. Az „élő cégér” kedves színfoltja az ősi városnak. i HA STATISZTIKÁT KÉ- I SZlTENÉNK arról, hány ér- j tekezlet zárul a várt eredménnyel, meglepő - adatokat kapnánk. Nálunk divat a tanácskozás is: összehívunk, részt veszünk, hozzászólunk. S amikor lényeges dolgokban kellene dönteni, akkor is sokszor elsikkad a lényeg. Ezek a gondolatok foglalkoztattak • a Dunai Kőolajipari Beruházás szakszervezeti intéző bizottságának egyik ülésén is. A téma, amiért az illetékeseket összehívták, országos jelentőségű volt: beszámoló a DKV 1971. évi beruházási tervének teljesítéséről, a tapasztalatok tükrében, s az idei feladatok megvitatása volt. Az intéző bizottság tagjain kívül ott voltak a beruházáson dolgozó vállalatok képviselői is. Már megírtuk, hogy a Dunai Kőolajipari Vállalat beruházásának első üteme tavaly lezárult, a hárommillió tonna kapacitású kőolaj-finomító elkészült, s megkezdődött a beruházás második ütemének építése, amelynek eredményeként szintén évi hárommillió tonnás lepárló üzemet kell átadni 1972. szeptember 30-ig. Az új beruházás tavalyi munkálatai nem voltak zökkenő- mentesek. Problémát okozott, hogy a kivitelezők a részletterveket nem kapták meg időben; a vállalatok felkészültségét akadályozta, hogy munkaerő-, anyag- és géphiánnyal küszködtek. MINDEZ ARRA KELLETT VOLNA hogy ösztönözze a taA krónikaíró: Veér Ilona nyugdíjas pedagógus. Többgyermekes család leánya, magyarszakos tanár, egykori iskolaigazgató. Nehéz körülmények között nevelkedett. Szerette hivatását, a szép magyar nyelv művelője és istápolója volt, aki pályája iránti sze- retete miatt nem ment férjhez. Sok gyermeket tanított meg helyesen írni, olvasni, szépen beszélni. Előadásai élvezetesek és rendkívül érdekesek voltak, azokon soha senki nem unatkozott. Hosszú évekig működött a községben lelkesen, s
