Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-25 / 96. szám
4 1972. ÁPRILIS 25., KEDD «ecr» Megnyílt a magyar nyelv hete A szegedi József Attila Tudományegyetem Dugonics téri épületének aulájában hétfőn Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia megbízott főtitkára, a TIT irodalminyelvi országos választmányának elnöke ünnepélyesen megnyitotta a magyar nyelv hetét. Az idén hatodik alkalommal rendezik meg hazánkban — ezúttal április 24—30 között — a magyar nyelv ünnepét. A központi ünnepségekre Szegeden kerül sor. A fővárosban a Kossuth klub ad helyet a különféle programoknak. Az előző hetekben anyanyelvűnkkel kapcsolatos rendezvényeket tartottak már néhány más városban is. Nem akarnak továbbtanulni A Pályaválasztási Tanácsadó Intézet vizsgálatai A tanév végén 11 243 nyolcadikos mond búcsút Pest megyében az általános iskolának és közülük 1567 nem kíván továbbtanulni. Ez derült ki az iskolaév folyamán kitöltött jelentkezési lapjukból. Vagyis a végzősök 14 százaléka. Nagy százalék, ám a múlt tanév végén végzett 12 239 nyolcadikos 17,5 százaléka, összesen 2132 leány és fiú döntött ugyanígy. Még meggondolhatják magukat S ha az idén javult az arány, az csak bizonyos mértékben köszönhető annak, hogy szülők és gyermekek felismerték Budapest közelségének előnyét. Kétségtelen azonban, sokkal többel jáGödöllői díjkiosztás Négy napig tartott a gödöllői Agrártudományi Egyetemen az országos egyetemi és főiskolai művészeti fesztivál. A 70 résztvevő a zsűri értékelése szerint kiválóan szerepelt, s mint elmondták, nagy szolgálatot tettek a versek népszerűsítésében. Az ünnepélyes díjkiosztás vasárnap délelőtt volt, ezután az aranyérmesek gálaműsora következett. Képünkön Lobo Katalin, a gödöllői egyetem hallgatója, aki aranyérmet nyert. Foto: Urbán Bemutatták a Jegykendőt Tápiószecsőn augusztusra készülnek Az amatőr népi együttesek között kétségtelenül előkelő helyet foglal el a tápiószecsői csoport: az idős asszonykórust, a Menyecskekórust és az ÁFÉSZ-táncegyüttest nem is kell bemutatni a folklórt kedvelőknek, hiszen' a szabadtéri lakodalmasukat kétszer láthattuk már a televízióban, de ezen túl is ismerősök: népi műsorukat Pest megye sok községében előadták már. Vasárnap új összeállítással jelentkezett a népi együttes. Igaz, váratlanul közbejött akadályok miatt nem az előre meghirdetett helyen, Tá- pióságon, hanem Üriban léptek színpadra. Az előadás első részében a már ismert műsort láthattuk; mint az várható volt, a legnagyobb sikert Gál Kár&lyné aeatta, aki az első Röpülj páva téléig. Szántai Mária és Bognár Géza, a menyasszony és a vőlegény (a képen) játékát vastapssal jutalmazta a közönség, akárcsak a szólóénekesek, Lesti Istvánná és Szi- rony Jánosné előadását. Az úri előadás után a tá- piószecsői népi együttes tagjai még át sem tudtak öltözni, az autóbusz rögtön hazaszállította őket, ugyanis a műsort vasárnap este otthon, a Damjanich Művelődési Házban is bemutatták, mégpedig két fővárosi vendégszereplő, Gyulai Erzsébet és Tokay Zoltán közreműködésével. A tápióvölgyi együttes vasárnapi játéka előkészület volt a jövő vasárnap Galgahévízen megrendezendő Röpülj páva verseny megyei bemutatójára. A műsor rendezője, Ofella Sándor művelődésiház-igazga- tó nem titkolja reményeit, víziós vetélkedőn a Művelődésügyi Minisztérium különülj át kapta meg. A tápióvölgyi népi szokások énekes-táncos felelevenítése az előadás második részében az új műsorral folytatódott: a Jegy kendő című összeállítás egy tápiószecsői pár történetét mutatja be a megismerkedéstől az esküvőhogy csoportjával mindenképp részt szeretne venni a Röpülj páva körök I. országos találkozóján, amit augusztus 19—20-án rendeznek meg a Pest megyei Tanács épületének udvarán. A vasárnapi műsor szerint erre megvan minden esélyük. M. S. Foto: Urbán ruLt hozzá a kedvezőbb eredményhez a pedagógusok és a járások, városok pályaválasztási társadalmi bizottságainak erőfeszítése, amit, persze — bármekkora volt — statisztikai adatokkal nem lehet kimutatni. Azaz, nem múlt-, hanem jelenidőben kell erről beszélni, mert noha a jelentkezési határidő régen letelt, még mindig fáradoznak, hátha elhatározása megváltoztatására sikerül rábírni a továbbtanulástól idegenkedő némelyik fiatalt. Az 1567 negatív jelentkezési ív közül eddig 992 érkezett be a megyei tanács munkaügyi osztályára. Több iskola még visszatartja az íveket, hátha a szülőkkel, gyermekekkel megértethetik, nemcsak a társadalomnak van szüksége tanult és művelt szakemberekre, hanem aki igyekszik azzá válni, akármelyik foglalkozási ágban könnyen elhelyezkedhet. A 992 nemleges jelentkezési lap különben átkerült a közelmúltban alakult megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetbe, ahol mintegy 500 lapot — az intézet fennállása óta először — behatóan elemeztek. De előbb valameny- nyiből megállapították, hogy 380, továbbképzéstől elzárkózó leány és 180 fiú közepes vagy jobb tanulmányi eredménye alapján nagyon is alkalmas lenne a továbbtanulásra. A szükség kényszerében Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni," mi derül ki a lapokból. Száztíz, , nehéz szociális körülmények között élő gyereké, félárva; apja vagy anyja, esetleg mindkét szülője beteg, munkaképtelen, a gyerek azonnali, akármilyen kicsiny keresete is könnyebbséget jelent a családnak. Tehát, ha akar és tanulmányi eredménye szintén megfelel, a kényszerítő szükség mégis útját állja tanulásának. Ebbe a kategóriába tartoznak a veszélyeztetett körülmények között élő fiatalok is. Tanulásukban hátráltatta őket a keresetét elivó apa, vagy szüleik iszákossága és az otthont megmérgező áldatlan családi helyzet. Az is szomorú, hogy megfelelő családi és anyagi körülmények között élő, legalább közepes tanulmányi előmenetelű 160, most végzős Galéria helyett - Szentendrén Szentendrén, a képzőművészeteket hagyományosan ihlető városban, még nincs galéria — de már épül. Addig is kitaláltak valamit: az idegenforgalmi hivatal irodájának falára festmények, rajzok kerültek. Sokan fordulnak meg a hivatalban —, hiszen Szentendre idegenforgalmi központ is —, tehát sokan láthatják ezeket az alkotásokat. A hivatal most galériául is szolgál. Persze szerény galéria ez, rosszak a fényviszonyok is, dehát mit lehet tenni. A szentendrei művészek mégis örömmel hozták el és tették a falra képeiket. Jelenleg Göllner Miklós három, Jávor Piroska három, Balogh László kettő, Kocsis Imre, Deim Pál és Gy. Molnár István egy-egy alkotása látható ott. Göllner a régi, rutinos mesterek biztonságát sugárzó grafikái, a táj hangulatát reálisan kifejező érzékletes rajzai a bejárattal szemben találhatók. (Azért írom ezt ide, mert a képek alatt nincs kitéve az alkotó neve.) Deim Pál jellegzetesen egyéni, csupán gondolati síkon megragadható, de harmonikus hatásokra törekvő képe azonnal felhívja magára a figyelmet. Balogh László szikár konst- ruktivitású, sallangmentes vonal- vezetése, egy letisztult, egyszerű formavilág ideáját mutatja. Gy. Molnár Istvánnak hasonlóan a lényegre törő formavilága rokon Baloghéval — legalábbis itt látható képén. Jávor Piroska zománcképei anyagszerűségről, gondos színkiválasztásról és a tartalom kereséséről tanúskodnak. Kocsis Imre feltűnően jól sikerült, fantáziát megmozgató, gondolatoknak lökést adó, színeivel illúziót keltő „montázsa” rendkívül megragadó alkotás. Ezzel be is fejeződhet most az ismertetés erről az állandónak szánt tárlatról, ahol majd mindig cserélődnek a képek, és az alkotók. Azt tervezik, hogy két- havonként változtatnak az anyagon, remélik — hogy mint az igazi galériákban — két hónap alatt a képek többségét meg is vásárolják. Mert a képek eladók! A hivatal kirakatába helyezik majd el Asszonyt Tamás, Balogh Ibolya, Csíkszent- mihályi Róbert, Farkas Ádám érméit és Urbán Teréz kerámiáit. így lesz igazán galéria ez a mini helyiség, ahol íróasztalok, iratszekrények társaságában jól megférnek a képek is —, amíg átadják az igazi szentendrei galériát. B. Gy. Vetélkedtek a diákpolitikusok Kétévenként rendezi meg a KISZ központi bizottsága a középiskolások és a szakmunkástanulók részvételével a diákpolitikusok vetélkedőjét. Az idei a Dózsa-évfordu- lóhoz, a legutóbbi KISZ- kongresszushoz, valamint az ifjúsági törvényhez kapcsolódott. Országszerte vasárnap délelőtt került sor a megyei vetélkedőkre, amelyeket a március 30—április 1. között megrendezett iskoladöntők előztek meg. GÖDÖLLŐ Gödöllőn kilenc szakmunkástanuló vett részt a játékban. Ahhoz mérten, hogy Pest megyében 25 szakmunkásképző működik, meglehetősen alacsony volt a résztvevők száma. Pedig a kilenc játékos a vártnál érdekesebb és izgalmasabb játékban vett részt. A szakmunkástanulók, noha igen komolyan készültek a politikai vetélkedőre, jó néhányszor alapvető hibákat is követtek el. A legnagyobb sikere a „keresztrejtvény” játéknak volt; a vetélkedő fiataloknak Kö- kényessy Ferenc, a televízió rendezője által feltett kérdésekre hétbetűs szavakkal kellett válaszolniuk. Az utolsó feladat okozott igen sok bonyodalmat a játékosoknak: a Post megyében KISZ-védnökséggel épült és épülő gyárak, üzemek munkájáról, illetve termékeiről kellett beszámolni. Sajnos, mindössze egyetlen versenyző oldotta meg hibátlanul a feladatét. Molnár József, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára, a zsűri elnöke, a hibáktól eltekintve hasznosnak, fontosnak találta a játékot, s az értékelés után kihirdette a végeredményt. E szerint Ferencz Illés, az érdligeti szakmunkásképző Intézet (MŰM 220) tanulója nyerte a versenyt, s ezzel lehetőséget szerzett arra, hogy az országos döntőn. Pest megyét képviselje. Pest megye több mint 30 középiskolájának legjobbjai, tizennégy diák ült az asztalokhoz vasárnap a monori József Attila gimnáziumban. Kettő, sajnos, nem érkezett meg, ezért a zsűri engedélyt adott, hogy a jelenlevő közönségből két önként jelentkező versenyen kívül benevezhessen. A kitűnő Stereo beat- együttes zenéjével kezdődött el a verseny, amelynek zsűrijében foglalt helyet Németh Ferenc, a Pest megyei KISZ- bizottság titkára, dr. Gräber Mária, a KISZ KB munkatársa is. És megkezdődött a játék, Regős Istvánnak, a Telema- gazin szerkesztőjének vezetésével. Már az első téma is közérdekű volt, hiszen arra kellett javaslatot tenniük a fiataloknak, hogy miként lehetne az iskolán kívüli művelődést, közéleti tevékenységet fokozni a középiskolások körében. Számos izgalmas javaslat született, amit magas pontszámmal jutalmazott a zsűri. Az is fontos, hogy ezeket a javaslatokat mind a KISZ-vezetők, mind a tanárok és megyei vezetők ott a helyszínen feljegyezték. Ügyesen igazodtak el a fiatalok Magyarország térképén, és találtak párhuzamot évszámok és városok között. Pillanatok alatt határozták meg pontosan az agresszió, demonstráció, emigráció, disszidens, diszkrimináció és a platform fogalmát, s mondtak mindegyikhez kitűnően illő példát. Az egyórás ebédszünetet is beleszámítva, délután 4 óráig tartott az izgalmas vetélkedő. Boros Béla, a Központi Sajtószolgálat főszerkesztője, a zsűri elnöke adta át a díjakat. Valamennyi versenyző oklevelet kapott, s az első három helyezett szép ajándékot is. A legmagasabb pontszámot — jóllehet versenyen kívül — Halm Péter érte el. A diákpolitikusok vetélkedőjét Sivó Antal váci középiskolás nyerte meg, második helyezett Polgár András ceglédi diák, a harmadik Marunák Ferenc monori gimnazista. I i A I nem akar pályát választani, sem a tanulást folytatni, és szüleik álláspontja is azonos az övékkel. Egyikük-másikuk lapján olvasható a szülők indoka: idősebb testvérei sem tanultak, ne legyen náluk ez a gyerek sem több. Lányoknál gyakori indok: majd otthon dolgozik, aztán amúgy is férjhez megy, minek tanulna. Tizenhat szülő viszont szeretné iskoláztatni gyermekét, aki nem hajlandó továbbtanulni. Ezzel szemben tizenhét olyan gyerekről beszélnek a jelentkezesi lapok, akik nagyon szeretnének valamit tanulni, csakhogy szüleik hallani sem akarnak róla. Például azért, mert tanyán élnek. Pedagógusaik véleménye szerint 35, gyenge eredményt felmutató növendéküknek lenne esze a tanuláshoz, csakhogy fele-fele arányban lusták, vagy a szülők túl sokat dolgoztatják otthon és a ház körül, nincs idejük a tanulásra. Egyenként, gyerekekkel, szülőkkel Százöt gyerek képessége és szorgalma gyenge, nem alkalmas a továbbtanulásra. Mindössze ennyinél indokolt tehát, ha abbahagyják. Végül hatvanhárom gyerek csak felfüggeszti egyelőre á tanulást, huszonhárom orvosi tanácsra. Negyven fiatal olyan pályát választott, amelyre csak 16 éven felülieket képeznek. Például több lány ápolónőnek készül, néhány fiú pedig gépkocsivezetőnek, akad egy, aki zsokénak. Mit csinálnak ezek az ifjak két esztendeig? Egyik-másik szüleinek segít odahaza, vagy valamilyen négyórás elfoglaltságot vállal. Az elemzett és nem elemzett nemleges jelentkezési lapokat, ahogy a később beér.- kezőket is, megküldi az intézet a gyermek lakhelye szerint illetékes járási hivatal, illetve tanács munkaügyi előadójának, valamint különböző környékbeli üzemeknek, hogy az alkalmas gyerekeket mégis igyekezzenek rábírni a továbbtanulásra. Egyenként beszélnek velük és a szüleikkel. Eddig már ötöt sikerült meggyőzni, megváltoztatták elhatározásukat. Remélhetőleg, az új tanév kezdetéig ilyenek még többen is lesznek. Szokoly Endre
