Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-25 / 96. szám

4 1972. ÁPRILIS 25., KEDD «ecr» Megnyílt a magyar nyelv hete A szegedi József Attila Tu­dományegyetem Dugonics téri épületének aulájában hétfőn Köpeczi Béla, a Magyar Tu­dományos Akadémia megbí­zott főtitkára, a TIT irodalmi­nyelvi országos választmá­nyának elnöke ünnepélyesen megnyitotta a magyar nyelv hetét. Az idén hatodik alkalom­mal rendezik meg hazánkban — ezúttal április 24—30 kö­zött — a magyar nyelv ün­nepét. A központi ünnepsé­gekre Szegeden kerül sor. A fővárosban a Kossuth klub ad helyet a különféle prog­ramoknak. Az előző hetekben anyanyelvűnkkel kapcsolatos rendezvényeket tartottak már néhány más városban is. Nem akarnak továbbtanulni A Pályaválasztási Tanácsadó Intézet vizsgálatai A tanév végén 11 243 nyol­cadikos mond búcsút Pest megyében az általános isko­lának és közülük 1567 nem kíván továbbtanulni. Ez de­rült ki az iskolaév folyamán kitöltött jelentkezési lapjuk­ból. Vagyis a végzősök 14 százaléka. Nagy százalék, ám a múlt tanév végén végzett 12 239 nyolcadikos 17,5 százaléka, összesen 2132 leány és fiú döntött ugyanígy. Még meggondolhatják magukat S ha az idén javult az arány, az csak bizonyos mér­tékben köszönhető annak, hogy szülők és gyermekek felismerték Budapest közelsé­gének előnyét. Kétségtelen azonban, sokkal többel já­Gödöllői díjkiosztás Négy napig tartott a gödöllői Agrártudományi Egyetemen az országos egyetemi és főiskolai művészeti fesztivál. A 70 résztvevő a zsűri értékelése szerint kiválóan szerepelt, s mint elmondták, nagy szolgálatot tettek a versek népszerűsítésében. Az ünnepélyes díjkiosztás vasárnap délelőtt volt, ezután az aranyérmesek gálaműsora következett. Képünkön Lobo Kata­lin, a gödöllői egyetem hallgatója, aki aranyérmet nyert. Foto: Urbán Bemutatták a Jegykendőt Tápiószecsőn augusztusra készülnek Az amatőr népi együttesek között kétségtelenül előkelő helyet foglal el a tápiószecsői csoport: az idős asszonykó­rust, a Menyecskekórust és az ÁFÉSZ-táncegyüttest nem is kell bemutatni a folklórt kedvelőknek, hiszen' a sza­badtéri lakodalmasukat két­szer láthattuk már a televí­zióban, de ezen túl is isme­rősök: népi műsorukat Pest megye sok községében elő­adták már. Vasárnap új összeállítással jelentkezett a népi együttes. Igaz, váratlanul közbejött akadályok miatt nem az elő­re meghirdetett helyen, Tá- pióságon, hanem Üriban lép­tek színpadra. Az előadás el­ső részében a már ismert műsort láthattuk; mint az várható volt, a legnagyobb sikert Gál Kár&lyné aeatta, aki az első Röpülj páva télé­ig. Szántai Mária és Bognár Géza, a menyasszony és a vő­legény (a képen) játékát vas­tapssal jutalmazta a közön­ség, akárcsak a szólóéneke­sek, Lesti Istvánná és Szi- rony Jánosné előadását. Az úri előadás után a tá- piószecsői népi együttes tag­jai még át sem tudtak öltöz­ni, az autóbusz rögtön haza­szállította őket, ugyanis a műsort vasárnap este otthon, a Damjanich Művelődési Ház­ban is bemutatták, mégpedig két fővárosi vendégszereplő, Gyulai Erzsébet és Tokay Zoltán közreműködésével. A tápióvölgyi együttes va­sárnapi játéka előkészület volt a jövő vasárnap Galgahévízen megrendezendő Röpülj páva verseny megyei bemutatójá­ra. A műsor rendezője, Ofella Sándor művelődésiház-igazga- tó nem titkolja reményeit, víziós vetélkedőn a Művelő­désügyi Minisztérium külön­ülj át kapta meg. A tápióvölgyi népi szoká­sok énekes-táncos felelevení­tése az előadás második ré­szében az új műsorral folyta­tódott: a Jegy kendő című összeállítás egy tápiószecsői pár történetét mutatja be a megismerkedéstől az esküvő­hogy csoportjával minden­képp részt szeretne venni a Röpülj páva körök I. orszá­gos találkozóján, amit au­gusztus 19—20-án rendeznek meg a Pest megyei Tanács épületének udvarán. A vasárnapi műsor szerint erre megvan minden esélyük. M. S. Foto: Urbán ruLt hozzá a kedvezőbb ered­ményhez a pedagógusok és a járások, városok pályaválasz­tási társadalmi bizottságai­nak erőfeszítése, amit, per­sze — bármekkora volt — statisztikai adatokkal nem lehet kimutatni. Azaz, nem múlt-, hanem jelenidőben kell erről beszélni, mert noha a jelentkezési határidő régen letelt, még mindig fáradoz­nak, hátha elhatározása meg­változtatására sikerül rábírni a továbbtanulástól idegenke­dő némelyik fiatalt. Az 1567 negatív jelentkezé­si ív közül eddig 992 érkezett be a megyei tanács munka­ügyi osztályára. Több iskola még visszatartja az íveket, hátha a szülőkkel, gyerme­kekkel megértethetik, nem­csak a társadalomnak van szüksége tanult és művelt szakemberekre, hanem aki igyekszik azzá válni, akár­melyik foglalkozási ágban könnyen elhelyezkedhet. A 992 nemleges jelentkezé­si lap különben átkerült a közelmúltban alakult megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetbe, ahol mintegy 500 lapot — az intézet fennállása óta először — behatóan ele­meztek. De előbb valameny- nyiből megállapították, hogy 380, továbbképzéstől elzárkó­zó leány és 180 fiú közepes vagy jobb tanulmányi ered­ménye alapján nagyon is al­kalmas lenne a továbbtanu­lásra. A szükség kényszerében Érdemes azonban közelebb­ről is megvizsgálni," mi derül ki a lapokból. Száztíz, , nehéz szociális körülmények között élő gyereké, félárva; apja vagy anyja, esetleg mindkét szülője beteg, munkaképte­len, a gyerek azonnali, akár­milyen kicsiny keresete is könnyebbséget jelent a csa­ládnak. Tehát, ha akar és ta­nulmányi eredménye szintén megfelel, a kényszerítő szük­ség mégis útját állja tanulá­sának. Ebbe a kategóriába tartoznak a veszélyeztetett körülmények között élő fia­talok is. Tanulásukban hát­ráltatta őket a keresetét elivó apa, vagy szüleik iszákossága és az otthont megmérgező áldatlan családi helyzet. Az is szomorú, hogy meg­felelő családi és anyagi kö­rülmények között élő, leg­alább közepes tanulmányi előmenetelű 160, most végzős Galéria helyett - Szentendrén Szentendrén, a képzőművészete­ket hagyományo­san ihlető város­ban, még nincs galéria — de már épül. Addig is ki­találtak valamit: az idegenforgalmi hivatal irodájának falára festmények, rajzok kerültek. Sokan fordulnak meg a hivatal­ban —, hiszen Szentendre ide­genforgalmi köz­pont is —, tehát sokan láthatják ezeket az alkotá­sokat. A hivatal most galériául is szolgál. Persze szerény galéria ez, rosszak a fényvi­szonyok is, dehát mit lehet tenni. A szentendrei művé­szek mégis öröm­mel hozták el és tették a falra ké­peiket. Jelenleg Göllner Miklós három, Já­vor Piroska há­rom, Balogh Lász­ló kettő, Kocsis Imre, Deim Pál és Gy. Molnár István egy-egy alkotása látható ott. Göll­ner a régi, rutinos mesterek bizton­ságát sugárzó gra­fikái, a táj hangu­latát reálisan ki­fejező érzékletes rajzai a bejárattal szemben találha­tók. (Azért írom ezt ide, mert a képek alatt nincs kitéve az alkotó neve.) Deim Pál jellegzetesen egyé­ni, csupán gondo­lati síkon megra­gadható, de har­monikus hatások­ra törekvő képe azonnal felhívja magára a figyel­met. Balogh Lász­ló szikár konst- ruktivitású, sal­langmentes vonal- vezetése, egy le­tisztult, egyszerű formavilág ideáját mutatja. Gy. Molnár Istvánnak hasonlóan a lé­nyegre törő for­mavilága rokon Baloghéval — leg­alábbis itt látható képén. Jávor Pi­roska zománcké­pei anyagszerű­ségről, gondos színkiválasztás­ról és a tartalom kereséséről tanús­kodnak. Kocsis Imre feltűnően jól sikerült, fantáziát megmozgató, gon­dolatoknak lökést adó, színeivel il­lúziót keltő „mon­tázsa” rendkívül megragadó alko­tás. Ezzel be is feje­ződhet most az is­mertetés erről az állandónak szánt tárlatról, ahol majd mindig cse­rélődnek a képek, és az alkotók. Azt tervezik, hogy két- havonként változ­tatnak az anya­gon, remélik — hogy mint az iga­zi galériákban — két hónap alatt a képek többségét meg is vásárolják. Mert a képek el­adók! A hivatal kira­katába helyezik majd el Asszonyt Tamás, Balogh Ibolya, Csíkszent- mihályi Róbert, Farkas Ádám ér­méit és Urbán Te­réz kerámiáit. így lesz igazán galéria ez a mini helyiség, ahol íróasztalok, iratszekrények társaságában jól megférnek a ké­pek is —, amíg átadják az igazi szentendrei galé­riát. B. Gy. Vetélkedtek a diákpolitikusok Kétévenként rendezi meg a KISZ központi bizottsága a középiskolások és a szak­munkástanulók részvételével a diákpolitikusok vetélkedő­jét. Az idei a Dózsa-évfordu- lóhoz, a legutóbbi KISZ- kongresszushoz, valamint az ifjúsági törvényhez kapcsoló­dott. Országszerte vasárnap délelőtt került sor a megyei vetélkedőkre, amelyeket a március 30—április 1. között megrendezett iskoladöntők előztek meg. GÖDÖLLŐ Gödöllőn kilenc szakmun­kástanuló vett részt a játék­ban. Ahhoz mérten, hogy Pest megyében 25 szakmun­kásképző működik, meglehe­tősen alacsony volt a résztve­vők száma. Pedig a kilenc já­tékos a vártnál érdekesebb és izgalmasabb játékban vett részt. A szakmunkástanulók, noha igen komolyan készül­tek a politikai vetélkedőre, jó néhányszor alapvető hibákat is követtek el. A legnagyobb sikere a „ke­resztrejtvény” játéknak volt; a vetélkedő fiataloknak Kö- kényessy Ferenc, a televízió rendezője által feltett kérdé­sekre hétbetűs szavakkal kel­lett válaszolniuk. Az utolsó feladat okozott igen sok bonyodalmat a já­tékosoknak: a Post megyé­ben KISZ-védnökséggel épült és épülő gyárak, üzemek munkájáról, illetve termékei­ről kellett beszámolni. Saj­nos, mindössze egyetlen ver­senyző oldotta meg hibátla­nul a feladatét. Molnár József, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára, a zsűri elnöke, a hibáktól el­tekintve hasznosnak, fontos­nak találta a játékot, s az ér­tékelés után kihirdette a vég­eredményt. E szerint Ferencz Illés, az érdligeti szakmun­kásképző Intézet (MŰM 220) tanulója nyerte a versenyt, s ezzel lehetőséget szerzett ar­ra, hogy az országos döntőn. Pest megyét képviselje. Pest megye több mint 30 középiskolájának legjobbjai, tizennégy diák ült az aszta­lokhoz vasárnap a monori József Attila gimnáziumban. Kettő, sajnos, nem érkezett meg, ezért a zsűri engedélyt adott, hogy a jelenlevő kö­zönségből két önként jelent­kező versenyen kívül bene­vezhessen. A kitűnő Stereo beat- együttes zenéjével kezdődött el a verseny, amelynek zsű­rijében foglalt helyet Németh Ferenc, a Pest megyei KISZ- bizottság titkára, dr. Gräber Mária, a KISZ KB munka­társa is. És megkezdődött a játék, Regős Istvánnak, a Telema- gazin szerkesztőjének veze­tésével. Már az első téma is közérdekű volt, hiszen arra kellett javaslatot tenniük a fiataloknak, hogy miként le­hetne az iskolán kívüli mű­velődést, közéleti tevékenysé­get fokozni a középiskolások körében. Számos izgalmas ja­vaslat született, amit magas pontszámmal jutalmazott a zsűri. Az is fontos, hogy eze­ket a javaslatokat mind a KISZ-vezetők, mind a taná­rok és megyei vezetők ott a helyszínen feljegyezték. Ügye­sen igazodtak el a fiatalok Magyarország térképén, és ta­láltak párhuzamot évszámok és városok között. Pillanatok alatt határozták meg ponto­san az agresszió, demonstrá­ció, emigráció, disszidens, diszkrimináció és a platform fogalmát, s mondtak mind­egyikhez kitűnően illő pél­dát. Az egyórás ebédszünetet is beleszámítva, délután 4 óráig tartott az izgalmas ve­télkedő. Boros Béla, a Központi Saj­tószolgálat főszerkesztője, a zsűri elnöke adta át a díja­kat. Valamennyi versenyző oklevelet kapott, s az első há­rom helyezett szép ajándékot is. A legmagasabb pontszá­mot — jóllehet versenyen kí­vül — Halm Péter érte el. A diákpolitikusok vetélkedőjét Sivó Antal váci középiskolás nyerte meg, második helye­zett Polgár András ceglédi diák, a harmadik Marunák Ferenc monori gimnazista. I i A I nem akar pályát választani, sem a tanulást folytatni, és szüleik álláspontja is azonos az övékkel. Egyikük-másikuk lapján olvasható a szülők in­doka: idősebb testvérei sem tanultak, ne legyen náluk ez a gyerek sem több. Lányok­nál gyakori indok: majd ott­hon dolgozik, aztán amúgy is férjhez megy, minek tanulna. Tizenhat szülő viszont sze­retné iskoláztatni gyermekét, aki nem hajlandó továbbta­nulni. Ezzel szemben tizen­hét olyan gyerekről beszél­nek a jelentkezesi lapok, akik nagyon szeretnének valamit tanulni, csakhogy szüleik hal­lani sem akarnak róla. Pél­dául azért, mert tanyán él­nek. Pedagógusaik véleménye szerint 35, gyenge eredményt felmutató növendéküknek lenne esze a tanuláshoz, csak­hogy fele-fele arányban lus­ták, vagy a szülők túl sokat dolgoztatják otthon és a ház körül, nincs idejük a tanulás­ra. Egyenként, gyerekekkel, szülőkkel Százöt gyerek képessége és szorgalma gyenge, nem alkal­mas a továbbtanulásra. Mind­össze ennyinél indokolt te­hát, ha abbahagyják. Végül hatvanhárom gyerek csak fel­függeszti egyelőre á tanulást, huszonhárom orvosi tanácsra. Negyven fiatal olyan pályát választott, amelyre csak 16 éven felülieket képeznek. Pél­dául több lány ápolónőnek ké­szül, néhány fiú pedig gép­kocsivezetőnek, akad egy, aki zsokénak. Mit csinálnak ezek az ifjak két esztendeig? Egyik-másik szüleinek segít odahaza, vagy valamilyen négyórás elfoglaltságot vál­lal. Az elemzett és nem elem­zett nemleges jelentkezési la­pokat, ahogy a később beér.- kezőket is, megküldi az in­tézet a gyermek lakhelye sze­rint illetékes járási hivatal, illetve tanács munkaügyi elő­adójának, valamint különbö­ző környékbeli üzemeknek, hogy az alkalmas gyerekeket mégis igyekezzenek rábírni a továbbtanulásra. Egyenként beszélnek velük és a szüleik­kel. Eddig már ötöt sikerült meggyőzni, megváltoztatták elhatározásukat. Remélhető­leg, az új tanév kezdetéig ilyenek még többen is lesz­nek. Szokoly Endre

Next

/
Thumbnails
Contents