Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

/ 1972. ÁPRILIS 1., SZOMBAT "'T/ÍiHop A legnagyobb tartalék: a felelősség felébresztése Befejeződött a ll.tsz-kongresszus PEST MEGYEI KÜLDÖTT FELSZÓLALÁSA A mezőgazdasági szövetke­zetek II. országos kongresszu­sának záró ülését pén­teken reggel Győré Sándor Pest megyei küldött, az abo- nyi Ságvári Tsz elnöke nyi­totta meg a Parlamentben. A kongresszus záró napján megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, miniszterelnök-he­lyettes, a kormány több tag­ja, valamint a hazai gazda­sági, társadalmi és politikai élet sok kiválósága. A vendé­gek között ott volt dr. Pénzes János, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese is. Győré Sándor elnök el­mondta, hogy 72 küldött, il­letve vendég jelentkezett hoz­zászólásra, de összesen 28 küldöttnek volt csupán le­hetősége — az idő rövidsége miatt — felszólalásra. Ha ezt az adatot összevet­jük azzal, hogy Pest me­gyéből összesen ketten kaptak szót, az arányt nem is tarthatjuk rossznak. Mint tegnapi számunkban közöltük, csütörtökön beszélt a kongresszus színe előtt Sze- niczey Lajosné, a kiskunlac- házi Üj Barázda Tsz elnöke, pénteken pedig — utolsó fel­szólalóként — szót kapott Ko­vács László, a valkói Üj Élet Tsz főmezőgazdásza és el­nökhelyettese. Kovács László a tsz-ekben dolgozó vezetők, szakemberek és szakmunkások oktatásával, továbbképzésük fontosságával és lehetőségeivel foglalkozott. Elmondta a többi között, hogy a gazdaságirányítás reformja által megkövetelt önállóság a közgazdasági környezethez, a változó igényekhez történő gyors alkalmazkodást kíván. Mind a hazai, mind a kül­földi tapasztalatok azt iga­zolják, hogy a szakemberek utánpótlása annál nagyobb fontossággal bír, minél maga­sabb a gazdálkodás műszaki színvonala. Ezért nem mondható elég­ségesnek az az állapot, hogy a termelőszövetkeze­ti főkönyvelők 27 százalé­kának még középfokú végzettsége sincs, s nem egészen 12 százalékuknak van diplomája. Kovács László elmondta, hogy szakoktatási intézmé­nyeink nagy segítséget ad­tak a tsz-eknek szakemberigé­nyük kielégítéséhez. De a nagy­fokú differenciáltság is, ami lényegében az anyagi-erkölcsi megbecsülésre, továbbá egyes állami ontézkedésekre vezet­hető vissza. Ilyen a szanált tsz-ekben alkalmazott meg­szigorítás is. Ma a tsz-ek fizi­kai dolgozóinak mindössze 9 százaléka szakmunkás, 13 szá­zaléka betanított munkás, 78 százalékuk semmiféle szakmai végzettséggel nem rendelkezik. A felszólaló hangsúlyozta, hogy a területi tsz-szövetsé- geknek, mint érdekképvise­leti szerveknek, állandó fel­adata kell, hogy legyen a to­vábbképzés. Rendszeressé kell tenni a széles körű tájékoz­tatást az új módszerek elter­jesztéséhez. Kovács László az elnöke a termelőszövetkezeti oktatá­si módszertani bizottságnak, amelyben a tsz-ek és az ok­tatási intézmények képvise­lői vesznek részt. Ez a bizott­ság két esztendeje alakult, s kidolgozta a többi között a tsz-elnökök és elnökhelyette­sek továbbképzésének tan­anyagát, javaslatot tett a fő­mezőgazdászok, főállattenyész­tők és főkönyvelők képzé­sére. — Az eredményekkel azon­ban nem lehetünk megelé­gedve, nem téveszthetjük szem elől munkánk gyen­geségeit sem — folytatta a felszólaló. — A jövőben például a gyakorlati bemutatókat és tanulmányi szemléket még nagyobb gond­dal kell megszervezni. Sajná­lattal kell szóvá tennünk, hogy a tanfolyamokra való jelentkezés, valamint a tény­leges részvétel között nagy az eltérés. Nem fogadható el az az érv, hogy néhány hé­tig ne lehessen valamely ve­zetőt, illetve szakembert he­lyettesíteni. Kovács László felszólalása után Szabó István, a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsának a kongresszus elején leköszönt, majd pénteken újra megválasztott elnöke lépett a mikrofon elé, hogy elmondja kongresszusi zárszavát. — A vita arról győzött meg bennünket, hogy ala­pos munka előzte meg a most befejeződő kongresz- szust. Szeretném megköszönni a já­rási és a megyei pártbizottsá­goknak, a megyei tanácsok­nak, a területi tsz-szövetsé- gek elnökeinek és titkárai­nak, hogy ebben a munkában részt vettek. Szabó István elmondta, hogy száznál több javaslat hangzott el a vitában, így ezekre most nem tud válaszol­ni. A TOT azonban a közeljö­vőben feldolgozza ezeket a ja­vaslatokat, hogy a kormány majd megbízhassa a miniszte­reket a tenni valakkal, örven­detes, hogy a felszólalók sokat foglalkoztak a tsz-ek belső helyzetével, így a nyugdíj és az ellenőrzés, a kölcsönös tá­mogatási alap, a tagok köl­csönétek témájával. Most, a negyedik ötéves tervben ki­sebb lépés történik a nyug­díjügyben, azonban ennek 5s nagy az anyagi vetülete. A vitában hangsúlyt ka­pott a közgazdasági sza­bályozók bírálata. Az úgy­nevezett gyenge tsz-ek megsegítéséért sokat tett a kormány, ám ezek a szö­vetkezetek többségükben változatlanul gyengék ma­radtak. Indokolt lenne megvizsgálni, vajon a nékik juttatott évi 1,1 milliárd forintot miiként le­hetne a lehető leghatásosab­ban felhasználni? A mérleg­hiányok rendezése nagyon el­húzódik — a megyei tanácsok részéről óvatosság tapasztal­ható. Sokan szóltak a vertiká­lis integráció témájáról. Való­ban nincs még egyenjogúság, de a tulajdonformák tiszte­letben tartásával közelebb jut­hatnának egymáshoz a válla­latok és a szövetkezetek. A boripar például 17 millió fo­rintot fizetett vissza a terme­lőknek, ami nemcsak, sőt nem is elsősorban a pénz miatt di­csérendő, hanem maga az el­járás1 enyhítette a feszültséget. A kritikus növények esetében — zöldség, cukorrépa — tán ennél is kirívóbb az egymásra utaltság, tehát még többet ké­ne tenni a termelők és fel­dolgozók jobb kapcsolatáért. Szabó István megköszönte Faluvégi Lajos pénzügymi­niszternek, hogy nem védte a vódhetetlent, s ígéretet tett ar­ra, hogy felülvizsgálják a tsz- ektől megkövetelt adatszolgál­tatás mértékét, indokoltságát. Volt önkritika is a zárszóban: a TOT nem tiltakozott az el­len, hogy bevezessék az úgy­nevezett szűkített önköltséget, ami sok helyütt gondokat okoz. Végül egyetértett Szabó István azzal a felszólaló­val, aki ezt mondta: a felelősség felébresztése most a legnagyobb tarta­lék a termelőszövetkeze­tekben. A kongresszus ezután meg­választotta a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsát, amelynek 12 tagját már a te­rületi küldöttválasztó köz­gyűléseken, további huszon­hármat azonban most jelölték és választottak meg. E 23 tag között szerepel Dékány Ist­ván, az érdi Bentavölgye Tsz elnöke is. A TÖT elnökségé­ben két Pest megyei tag fog­lal helyet: Örsi Edit, a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz me­zőgazdásza, valamint Győré Sándor, az abonyi Ságvári Tsz elnöke. A TOT vezetői: Szabó István elnök, Moharos József, dr. Nyíri Béla és dr. Simka István elnökhelyettesek. A mezőgazdasági szövetke­zetek II. kongresszusát Szabó István rekesztette be, miután megköszönte a választók meg­tisztelő bizalmát. K. N. ★ A mezőgazdasági szövetke­zetek II. országos kongresszu­sának befejezése alkalmából pénteken este a Termelőszö­vetkezetek Országos1 Tanácsá­nak elnöksége fogadást adott a Duna Intercontinental szál­lóban. A fogadáson megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. Kitüntetések április 4. alkalmából A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa hazánk felsza­badulásának 27. évfordulója al­kalmából, eredményes munká­juk elismeréséül a VÖRÖS CSILLAG Érdemrend kitüntetést adományozta: Csele József határőr alezredes­nek, Gyulai András hv. alezredes- desnek, Gál Ferenc r. alezredes­nek, Horváth Mihály honvéd alez­redesnek, Kalina Béla honvéd ez­redesnek, dr. Kertész Imre r. alez­redesnek, Köves Imre r. alezredes­nek, Pesti Sándomé r. alezredes­nek, Rigó Sándor honvéd alezre­desnek, Sebestyén Ferenc r. vezér­őrnagynak, Somogyi Károly hon­véd ezredesnek, Szemán Imre hon­véd alezredesnek, Székely Miklós r. alezredesnek, dr. Túri Károly honvéd ezredesnek, dr. Vincze Elek r. alezredesnek és Virág La­jos honvéd alezredesnek. Pest megye kitüntetettjei A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa hazánk felsza­badulásának 27. évfordulója al­kalmából, eredményes munká­juk elismeréséül a munka Érdemrend arany fokozatát adományozta: Dr. Madár Jánosnak, a Pest me­gyei KÖJÁL Igazgatójának, Mauk- ner Boldizsárnak, a Beton- és Vas­betonipari Müvek szentendrei gyá­ra igazgatójának; a MUNKA ÉRDEMREND ezüst fokozatát adományozta: Dr. Ádám Tamásnak, az Állat­tenyésztési Kutató Intézet tudomá­nyos főmunkatársának, Barnai Al- bertnek, a Dunai Kőolajipari Vál­lalat osztályvezetőjének, Bíró Gyu­lának, a Pest megyei Tanács VB osztályvezetőjének, Boross Gyulá- nénak, a Kisipari Szövetkezetek Pest megyei Szövetsége elnökének, dr. Gaál Lajosnak, a ceglédi járási hivatal elnökének, Guba Istvánnak, az ürömi Magyar—Bolgár Barátság Tsz elnökhelyettesének, párttitkár­nak, dr. Harsányi Gyulának, a törökbálinti tüdőkórház igazgató főorvosának, Homorodi Andorné- nak, a Csepel Autógyár főosztály- vezetőjének, dr. Kenéz Tibornak, a Pest megyei ügyvédi kamara el­nökének, Kerecsenyi Sándornak, a Pest megyei MÉSZÖV ÁFÉSZ tit­kárának, Kerekes Jánosné dr.-nak, a Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatósága helyet­tes vezetőjének, Keszi Józsefnek, a nagykátai járási hivatal elnöké­nek, Kondár Lászlónak, a telki állami erdő- és vadgazdaság bri­gádvezetőjének, Kováts Ferencnek, a dánszentmiklósi Micsurin Tsz ágazatvezetőjének, Kraxner Alajos­nak, a visegrád-lepencei Állami Szociális Foglalkoztató intézet igaz­gatójának, dr. Lakatos Józsefnek, a Ceglédi Városi Tanács VB-titká- rának, Lévai Ferencnek, a túrái Galgamenti Tsz elnökének, dr. Nyíri Bélának, a Pest megyei Bí­róság elnökhelyettesének, Pogány Miklósnak, az Országos Takarék- pénztár Pest megyei Igazgatósága vezetőjének, Szekrényes József­nek, a Mechanikai Művök főosz­tályvezetőjének, Udvardi János­nak, a Pest megyei Tanács VB egyházügyi tanácsosának, dr. Vá­mosi Nándornak, a ceglédi Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola igazgatójának; a MUNKA ÉRDEMREND bronz fokozatát adományozta: Dr. Acsay Ferencnek, a Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézet tu­dományos főmunkatársának, Ba- racsi Sándornak, az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat időelemző­jének, Batta Mihálynak, az ikladi Ipari Műszergyár gyáregységveze­tőjének, dr. Bánházi Jánosnak, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docensének, Czeglédi Istvánnak, a Mechanikai Művek gyáregység igazgatójának, Fazekas Sándornak, a törteli Aranykalász Tsz elnöké­nek, Fekete Károlynak, a Duna- menti Hőerőmű Vállalat igazgató- helyettesének, Furulyás Jánosnak, a vácszentlászlói Aranykalász Tsz FORGORESZ-GOMBOLYÍTÓ elnökének, Himmer Lőrincnek, a váci járási hivatal osztályvezető­jének, dr. Holdas Sándornak, a Kisállattenyésztési Kutató Intézet tudományos osztályvezetőjének, Kassay Istvánnak, a monori Mező- gazdasági Gépgyártó és Szolgál­tató Vállalat lakatos csoportveze­tőjének, Keszeg Istvánnak, a du­nakeszi MÁV Járműjavító üzem villanyszerelőjének, Kovács Ká­rolynak, a Híradástechnikai Anya­gok Gyára csoportvezetőjének, Kovács Károlynak, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat főosztályve­zetőjének, Kovács Lajosnak, a kó­kai ÁFÉSZ elnökéneik, Laczkovlts Miklósnak, a rádi Üj Élet Tsz el­nökének, Lakatos Tibornak, a Kis­kunsági Állami Gazdaság igazgató­jának, Lévai Gézánénak, a Tahitót- falui Községi Tanács elnökének, Miskolczi Károlynak, a dabasi já­rási hivatal osztályvezetőjének, Mizsér Józsefnek, az Örkényi Béke Mezőgazdasági Szakszövetkezet el­nökének, Moőr Nándornak, a ve- csési Zöld Mező Tsz elnökének, özv. Nagy Károlyné dr-nak, a Ceg­lédi Városi-Járási Ügyészség mb vezetőjének. Pásztor Jenőnek, a Szigetszentmártoni Községi Tanács elnökének, Kaffer Dezsőnek, a Du­nai Kőolajipari Vállalat csoportve­zetőjének, Rózsa Jenőnének, a Vá­ci Kötöttárugyár főművezetőjének, Tóth Lászlónak, a Pest megyei Ál­lattenyésztési Felügyelőség Igazga­tójának, Vasi Józsefnek, a Csepel Autógyár betanított kovácsának, Vécsi Lászlónak, a Pestvidéki Gép­gyár repülőgépszerelőjének, Wall- ner Bélának, a Pest megyei Ta­nács VB illetmény hivatala vezető­jének. Wächter Rolandnak, a Pest megyei Tanács VB osztályvezető­helyettesének, Weisz Jenőnek, a ceglédi Vasipari Elektromos Mű­szerész Ktsz főkönyvelőjének és Zima Károlynénak, a Sülysápl Nagyközségi Közös Tanács VB titkárának. Rózsa Ferenc-díjasok A Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke ha­zánk felszabadulásának 27. év­fordulója alkalmából, kiemel­kedő újságírói és közéleti tevé­kenységük elismeréséül a ROZSA FERENC-DlJ I. fokozatát adományozta Komját Irénnek, a MUOSZ alel- nökének, Nemes Györgynek, az Élet és Irodalom főszerkesztőjé­nek; II. fokozatát adományozta Buzási Jánosnak, a Népszabad­ság munkatársának, Róbert László­nak, a Magyar Rádió párizsi tudó­sítójának, Várkonyi Tibornak, a Magyar Nemzet főmunkatársának; III. fokozatát adományozta Fodor Lászlónak, az Észak-m a- gyarország főszerkesztőjének és Matuz Józsefnénak, a tv-híradó fű­szerkesztő j ének. Ünnepélyes lábori szemle a néphadsereg harcászati gyakorlata Az ÉVIG ceglédi gyárában készítik az elektromos kön a motorok forgórészeit tekercselik. kéziszerszámok motorjait. Képün- Foto: Urbán Sikeresen véget ért a ma­gyar néphadsereg kijelölt csapatainak — tartalékosok bevonásával — végrehajtott gyakorlata. A befejezés al­kalmából Nyíregyházán, a Benczúr téren nyilvános tá­bori díszszemlét rendeztek. Az eseményen megjelentek a Honvédelmi Minisztérium magasrangú képviselői, a gya­korlat során érintett megyék párt- és tanácsi vezetői, a néphadsereg tábornoki kará­nak több tagja, és ott volt I. V. Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői parancsnoksá­gának magyarországi képvi­selője. A térre nyitott gépkocsin érkező Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi minisz­ter üdvözölte a felsorakozott egységeket, majd értékelte a gyakorlat tapasztalatait. Egyebek közt hangsúlyozta, hogy a néphadsereg magas­fokú harckészültségét hazánk védelme, s nemzetközi köte­lezettségünk igényli. Ennek: szerves részeként állandóan megfelelő szinten kell tartani a tartalékos állomány felké­szültségét, gondoskodni kell a továbbképzésről és a gyako­roltatásról. A váratlan hely­zetek, a gyors ütem, a táma­dó és védelmi gyakorlatok váltakozása nehéz feladatok elé állította a most befejező­dött gyakorlat résztvevőit. A gyakorlaton a hivatásos, to­vábbszolgáló, sor- és tartalé­kos állományúak magas fokon tettek eleget a követelmé­nyeknek, felkészültek a haza védelmére. A miniszteri beszéd után Alexa László, a Szabolos- Szatmár megyei pártbizottság titkára fejezte ki köszönetét a katonáknak a példás helytál­lásért, majd megkezdődött a felsorakozott egységek elvo­nulása. A sort a gépkocsizók nyitották meg, majd a hír­adósok gördültek végig gép­kocsikon a több ezer néző előtt. A gépesített alakulatok közül először a páncélosokat szállító harcjárművek, majd á tüzérek vonultak el. Ezután a hídverő gépkocsik, majd a harcászati rakéták érkeztek a térre. A látványos tábori szemlét harckocsik elvonulásé zárta. Az ifjúsági törvény végrehajtásáról tanácskoztak Pénteken az Országos If­júságpolitikai és Oktatási Ta­nács rendezésében az ágaza­tok szakszervezeti ifjúsági bi­zottságainak tisztségviselői tanácskoztak az ifjúsági tör­vény végrehajtását célzó jog­szabályokról a Művelődésügyi Minisztériumban. Tizennyolc tárca, illetve or­szágos főhatóság ad ki vég­rehajtási jogszabályt, ame­lyek garantálják az ifjúsági törvény végrehajtását. A tár­cák jogszabályainak tartalmi, érdemi jellemzője, hogy tar­talmazzák a közéleti aktivitás növekedését célzó intézkedé­seket, hathatósan ösztönzik a továbbtanulást, javítják a KISZ működésének feltételeit, foglalkoznak az ifjúság beil­leszkedési, egzisztenciális problémáival. Valamennyi új jogszabály ágazati jellegű, te­hát nemcsak az úgynevezett minisztériumi iparra, hanem az ágazathoz tartozó szövet­kezetekre is vonatkozik. A tanácskozáson felszólalt Föcze Lajos, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára is. < á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents