Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-21 / 93. szám

1972. Április 21., péntek

‘‘"zJCíriiMp

3

Az országgyűlés elfogadta az egészségügyi törvényt

(Folytatás ai 1. oldalról.)

nem tudják teljesíteni. Többet kell tennünk a fiatalok egészséges életmódra neveléséért is. Magas a műyi vetélések száma. Az élveszületet- tek 10,7 százaléka koraszülött, az egyéves korig elhalt kisdedek kétharmada (68,5 százalék) közülük kerül ki.

A gyermek nem pusztán magánügy

— A közvéleményt és az államvezetést hosszú idő óta foglalkoztatja a természetes szaporulat arányszáma. Igaz, a 15 és 49 év közötti nőlakosok mindegyikére átlagosan 2,3 gyermek jut, de a házasságban élők 11 százalékának nincs gyermeke, 22 százalékának pedig csak egyetlen gyermeke van. Pedig jól ismertek azok az intézkedések, amelyeket a kormány, a IX. pártkongresz- szus határozata alapján a nők, az édesanyák, a több gyermekes családok érdekében tett. Növekedett — egyebek között — a családi pótlék. Bevezettük a gyermekgondozási segélyt. A lakások elosztásánál és a lakásépítésben is kedvezményben részesülnek azok, akik családot alapítanak, gyermeket várnak, vagy akiknek már van gyermekük.

— A születési arányszám,

amely 1962-ben 12,9 ezrelék

volt, ha mérsékelten is, de évről évre fokozatosan növekedett. Két éve azonban ez a folyamat megállt: 1970-ben 14,7 ezrelék, 1971-ben pedig

14,5 ezrelék volt az élveszüle- tettek aránya. Ez a szám el- gondolkozásra késztet. A gyermek nem pusztán az egyén ügye, nem pusztán magánügy! Az egész társadalom, a nép jövője függ tőle.

Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy a kormány — a népgazdaság lehetőségeivel összhangban —, további intézkedéseket tervez az anyasag, a család védelme, a gyermekszaporulat növekedése érdekében. további anyagi támogatással kell segíteni a házaspárokat, hogy ne csak egy, hanem több gyermek felnevelését vállalják.

— Ki kell terjesztenünk es hatékonyabbá kell tennünk az egészségügyi felvilágosítást, a családtervezésben és a születésszabályozásban olyan korszerű eszközöket kell biztosítanunk, amelyek az egészségre a legkevésbé veszélyesek. Az anyagi kedvezmények mellett fokozni kell a család, az édesanyák társadalmi megbecsülését is.

Az állampolgárok segítségére is számítunk

A szocialista egészségügy feladatait csak olyan egészségügyi dolgozók oldhatják

meg sikeresen, akiket társadalmunk és a szocialista egészségügy eszméi vezérelnek, akikben mélyen gyökerezik a hivatástudat, korszerű ismeretekkel rendelkeznek és ezeket rendszeresen felújítják és gazdagítják.

Szólt a miniszter az orvosok és a betegek kapcsolatáról és hangsúlyozta: az orvosok,

gyógyszerészek, az egészségügy dolgozói nemegyszer nehéz körülmények között végzik munkájukat. Mindez azonban nem lehet oka, magyarázata vagy mentsége sem a ridegségnek, sem annak, hogy hivatásuk szürke mesterséggé váljék.

— Mindannyian mély hálát érzünk azok iránt — mondotta a továbbiakban —, akik egészségünket védik, vagy visszaadják. Szép és tiszteletre méltó érzés ez, s csak elítélni lehet, hogy az orvosok között is vannak, akik visszaélnek lehetőségeikkel és betegük helyzetével, tőkét kovácsolnak egészségügyünk nehézségeiből.

Mindez sérti a fennálló rendelkezéseket, összeférhetetlen az orvosi hivatással, a szocialista erkölccsel, szocialista egészségügyünk elveivel és gyakorlatával.

— A törvényjavaslat társadalmunk általános erkölcsi normáiból, a szocialista egészségügy és az orvosi hivatás követelményeinek megfelelően szabályozza az orvosok magatartását, cselekvésük követelményeit, fegyelmi felelősségüket, és — ha vétenek — a fegyelmi eljárás módját.

— Elsősorban nekünk, orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak kell majd érvényt szereznünk a törvényjavaslatban foglaltaknak. , Sorainkból is mindenekelőtt a vezetőknek.

Hivatásuk tisztasága és a törvénytisztelő orvosok védelmében sokat tehetnek — s tettek eddig is — az orvosetikai bizottságok. De segíteniük kell maguknak az állampolgároknak is azzal, hogy megtartják a törvény rendelkezéseit, és őrködnek azok végrehajtása felett.

Befejezésül a miniszter rámutatott arra, hogy egészségügyünk különösen az elmúlt 15 évben fejlődött jelentősen. Az egészségügy beruházásainak és költségvetésének mértékét — mondotta — a népgazdaság mindenkori lehetőségei határozzák meg. Arra kell törekednünk, hogy ezeket az anyagi eszközöket célszerűen, a leghatékonyabban használjuk fel, meglevő lehetőségeinket pedig az eddiginél is szervezettebb és fegyelmezettebb munkával hasznosítsuk.

— Az egészségügyi törvény- javaslat széles körű előkészítő munka eredményeként készült el — mondta befejezésül a miniszter. — Bízva abban, hogy a javaslat megfelel szocialista törvényeink általános követelményeinek, hosszú időre és megfelelően szabályozza egészségügyünket, kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a javaslatot fogadja el.

maga a minisztérium. A társadalom, az egyes állampolgárok, a betegek és hozzátartozóik hinni fognak a törvény szavában, ha a vezetők és főnökeik azokat a derék, kiváló és lelkes, hivatástudattól fűtött orvosokat és egészségügyi dolgozókat becsülik

és jutalmazzák, akik a tudó- mány és az erkölcs szabályait egyaránt betartják.

Dr. Pesta László végezetül az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, illetve szociális és egészségügyi bizottsága nevében javasolta a törvénytervezet elfogadását.

Dr. Palotai Sándor Pest megyei képviselő Selszólalása

Dr. Pesta László előadói beszéde

Dr. Pesta László, az ország- gyűlés szociális és egészség- ügyi bizottságának elnöke, a törvényjavaslat előadója bevezetőben hangsúlyozta: a törvénytervezet szelleme humánus, minden szakaszának minden mondatával védi az ember jogát, egészségét és méltóságát, néha már túlzónak tűnő következetességgel, mint például a kártalanítás, a kísérletezés, a gyógyíthatatlannak tartottak továbbkeze- lése, az alkoholistákkal és az elmebetegekkel való bánásmód, a szövetátültetések és a titoktartás vonatkozásában javasolt szigorú szabályok esetében. A valóságban nincs semmi túlzás: gyógyítás közben is kölcsönösen tisztelnünk kell egymást. A törvényjavaslat igénye, felfogása, alapja — szocialista. Nemcsak a 25. paragrafus deklarációja miatt, amely kimondja, hogy állam- polgári jog lesz a gyógykezelés ingyenes igénybevétele, nemcsak a szöveg, a tartalom, a követelmények tökéletes korszerűsége miatt, hanem a társadalom cselekvő részvételének határozott kimondása miatt is.

Dr. Pesta László a továbbiakban arról szólt, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint szociális és egészség- ügyi bizottsága. Sorra vette azután azokat a módosító javaslatokat, s figyelemre méltó észrevételeket, amelyek a bizottsági tanácskozásokon elhangzottak, majd így folytatta:

— Az egészségügyi fejlesztések sorába nemcsak új, modern intézmények létesítése, régi, patinás kórházak korszerűsítése, új vizsgáló- és gyógyítóeszközök beszerzése tartozik. Mindez nagyon fontos és szükséges dolog, s az sem kétséges, hogy államunk a jövőben is minden tőle telhetőt megad a létfontosságú célokra, de mindezen felül lépést kell tartanunk a tudományok fejlődésével, meg kell maradnunk a haladás élvonalában, s ma ez nem csekélység. Kiváló elmék kutató és ellenőrző munkáját, a>z aktuális információk beszerzését, s a gyors hasznosítás érdekében a gyakorló orvosok ezreinek szorgalmas és lelkes tudásvágyát igényli.

— Nagy léptekkel halad előre a prevenció — folytatta —,

beknél. Ez a saját gyakorlatom tapasztalata. Rendelőintézetünkben a szakorvosok átlagéletkora harminckét és fél esztendő. Velük ebben a kérdésben könnyebb szót érteni, hiszen lényegében ennek a társadalomnak a szülöttei, mint az idősebbekkel, mivel az úgynevezett hálapénz nem ennek a társadalomnak a találmánya, ismert dolog volt harminc-ötven esztendővel ezelőtt is.

Dr. Tengelyi Vilmos, a Törökbálinti Tüdőkórház igazgatóhelyettese szintén vendégként vett részt a parlament idei első ülésszakán.

— Hogy mi a véleményem a törvénytervezet hetvenötö- dik szakaszáról? Elvben mindenképpen helyes, de véleményem szerint c gyakorlatban nehezen megvalósítható. Nehéz és' bonyolult nevelő- és példamutató munkára van szükség ahhoz, méghozzá hosszú munkára, hogy ez a jó elv a gyakorlatban is megvalósuljon. Megítélésem szerint el hez mielőbb konkrét végrehajtási utasítás is szükséges, ami azonban természetszerűen nem helyettesítheti sem1 a nevelőmunkát, sem a példamutatást.

A vitában sok mindenről szó esett még. a hetvenötödik

paragrafus kapcsán. Az örvösök fizetéséről csakúgy, mint arról, hogy a körzeti orvosok kapcsolata egészen más terDr. Tengelyi Vilmos

mészetű, mint a kórházi vagy a rendelőintézeti orvosoké. Az utóbbiak csak alkalmanként, de lehetséges, hogy az életben csak egyszer találkoznak a beteggel, míg a körzeti orvosok kapcsolata folyamatos, egy egész életen át tartó.

★

Tarjányi Jánosné, a duna- haraszti 2. számú általános iskola tanéra, a megye 17-es választókörzetének képviselője, a Filmhíradó kamerája előtt beszélgetett dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszterrel.

— Holnapra (vagyis mára, péntekre. P. P.) meghívtam a Filmhíradó munkatársait, hogy nézzék meg körzetem egészségügyi ellátottságát. Miniszter elvtársat is szívesen látjuk...

— Ha igényt tartanak rá, későbbi alkalommal szívesen eleget teszek a meghívásnak, holnap azonban már más elfoglaltságom van — vála- szo't a miniszter, aztán megkérdezte: — És mit kívánnak bemutatni a Filmhíradónak?

— Körzetem legnagyobb gondja a vízellátás. Még az iskolában sincs egészséges ivóvizünk. Most szervezzük az ivóvíztársulatot. Es természetesen bemutatjuk a körzet egészségügyi intézményeit és elkalauzoljuk a filmeseket a Dunához is, amely ma már egyre több ember számára nyújt pihenést és felüdülést, de a mi számunkra nagyon sok gondot is jelent az üdülő- terület egészségügyi követelményeinek a megteremtése.

Prukner Pál Rózsavölgyi György karikatúrái

s ha a gyakran későn indult gyógyítás helyébe o gondozás lép, az válik uralkodóvá, akkor számtalan költséges megoldás feleslegessé válik. Nyilvánvaló, hogy egy speciális okból felbillenésre hajló szervezet egyensúlyát könnyebb és sokkal olcsóbb is megőrizni, mint a végzetessé válható egyensúly-felbomlásából nagy erőfeszítéssel visszahúzni.

Egyre nyilvánvalóbb, a tudományos vizsgálatok — köztük új felfedezések — mindinkább kiderítik a különböző okból erős hatású gyógyszerek helytelen szedésének, alkalmazásának veszélyeit. Nemcsak a kábítószerek, a kétkeresztes mérgek, hanem az egyidőben szedett, különböző összhatású egyéb készítmények egymás hatását lerontó, vagy mértéktelenül felcsigázó tulajdonsága is romlást okozhat. Ezért hangzik fel mind erősebben a vétó az ellen a jelenség ellen, amit túl egyszerűen nevezünk talán gyógyszerpazarlásnak.

— A törvény világosan és hatásosan támogatja majd mindkét tényező érvényesülését. A megelőzést, a prevenciót kiemelten és helyesen illeszti a teendők fontossági sorrendjébe, a gyógyszerekkel való visszaélést pedig minden bizonnyal csökkenteni fogja az a mindennél fontosabb, új szocialista vívmány, amely minden állampolgár számára ingyenessé teszi az egészség- ügyi ellátást.

— Az emberi természet sajátossága — hangsúlyozta a képviselő —, hogy nem mindig méltányolja a veszélyek elkerülésére alkalmas felfedezéseket, módszereket és tarn ácsokat. Annál hálásabbnak

mutatkozik aztán, ha a veszély konkrét formában lepi meg, és sikerül valahogy megszabadulnia tőle. Ezt a szorongó lelkiállapotot mindenki ismeri, ezért került az a javaslat a törvénytervezet 75. szakaszába, amely nem tiltja el teljesen a hála nyilvánítását, csak akkor, ha az előny- szerzést, megkülönböztetést szolgál más betegek, embertársaink kárára. Akármeny- nyire „átmeneti” korban élünk, azt azért hamar meg fogja érteni minden tisztességes ember, hogy a gyógykezelés ingyenes, hogy a körzet, rendelőintézet vagy kórház szerint illetékes orvos ingyen is a legjobb tudása szerint köteles őt megvizsgálni, gyógykezelni, tanácsokkal ellátni, operálni.

Nem kell tehát semmit fizetnie vagy adnia az illetékes orvosnak, illetve más egészségügyi dolgozónak. Az orvos pedig nem tűrhet olyan látszatot, mintha a törvény szava csak írott malaszt lenne. A vezetők kötelessége, hogy a törvény szerint járjanak el, s jó példát mutassanak, s a vezetőknek is vannak főnökei, a tanácsok és

— Az egészségügyi törvény- javaslat megfogalmazásakor, tárgyalásakor ismételten jelentkező kérdés, mit várunk az egészségügyi törvénytől, illetve végrehajtásától? — kezdte felszólalását dr. Palotai Sándor körzeti orvos a dabasi 15. körzet országgyűlési képviselője. — A törvények tömörségéből és sokoldalúságából adódik, hogy érdemlegesen egy kiragadott részét lehet csak konkrétan elemezni.

— A törvénytervezet 23. § (3) bekezdése kimondja: „Biztosítani kell, hogy a lakosság a települési viszonyoktól lehetőleg függetlenül kellő időben hozzájuthasson a számára szükséges korszerű gyógyítómegelőző ellátáshoz.’’ 1970 végén a magyar orvosi kar mintegy 10 százaléka, 2055 falun élő körzeti orvos végezte megközelítően 6 millió lakos gyógyító-megelőző tevékenységét. Az ország falusi településeinek több mint a fele nem rendelkezik önálló orvossal és a csatolt községek lakói szenvedői ennek a hátránynak, melyet az orvosnak térben és időben való elérhetősége jelent. A körzetek számának növelése, a mentőállomások területi kiépítése, létszámának növelése, segélykérő telefonok felszerelése kisebb településeken is — jelzik a kormány és az egészségügy erőfeszítéseit. Számottevőek a helyi kezdeményezések is, a tanácsok orvosi rendelők és lakások építését helyezik előnybe — hogy a községek minél korábban orvoshoz jussanak — mondotta.

Vázolta ezután a képviselő a csatolt községek és a tanyák orvosi ellátási nehézségeit, majd a körzeti orvosok gondjairól beszélt.

— A gyors orvosi ellátást az orvos kiszállása, a betegnek körzeti orvoshoz, rendelőintézetbe, vagy fekvőbeteg-intézetbe való szállítása jelenti. Ugyanakkor közel 1 millió lakos ellátását biztosító körzeti orvosok csak kerékpárral vagy még azzal sem rendelkeznek. A mezőgazdaság gépesítésével, a kemizálás elterjedésével a balesetek száma is növekszik. Ezekben az esetekben a mielőbbi orvosi segély az életmentést, a sérült gyógyulási idejének lerövidülését jelentheti. A körzeti orvos számára tehát a gépjármű ma már szolgálati eszköz.

— Javasolni szeretném az egészségügyi miniszter elvtársnak — mondotta —, hogy a törvény végrehajtásánál az eddigieknél még jobban vegyék figyelembe a területi széttagoltság nehézségeit, a mentőállomások létesítésekor. Javasolni szeretném továbbá a több csatolt községgel rendelkező körzeti orvosoknál a differenciáltabb bérezés megállapítását és a gépkocsival való ellátást, hosszú lejáratú

hitellel, szükség esetén közületi járművel is.

Ezután a gyermekgyógyászat jelentőségéről a következőket mondotta:

— A 14 éves korig terjedő korosztály egészséges életre nevelésének előkészítése és egyes munkakörökbe irányítása falun is szakszerűbb, rendszeresebb munkát kívánna, mint amit jelenleg a gondozónők, védőnők, pedagógusok és körzeti orvosok biztosíthatnak részükre.

— A körzeti gyermekorvosok számának emelését falun sok esetben nem a státus kérdése akadályozza, hanem a rendelők és orvoslakások hiánya — mondotta dr. Palotai Sándor. — A községi tanácsok költségvetésükből csak úgy tudják megoldani a problémát, ha más, szintén sürgős szolgáltatásokat háttérbe szorítanak. Központi támogatás nélkül falun a körzeti gyermekgyógyász szakorvosok részvétele az egészségügyi alapellátásban csak hosszabb távon várható.

Az egészségügyi miniszternek a körzeti egészségügyi szolgálatról s ezen belül a körzeti orvosi ügyeletről és helyettesítésről kiadott utasításairól, illetve azok végrehajtásairól a következőket mondotta a képviselő:

— A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete a miniszteri utasítás kiadásának évében, 1939-ben felmérést végzett a falusi körzeti orvosok munkakörülményeiről. A felmérés szerint az éjszakai ügyelet a körzeteknek csak 16,7 százalékában, munkaszüneti napokon az ügyelet 79 százalékában megoldott. Ez utóbbi azt jelenti, hogy mintegy 400 falusi körzeti orvos munkaszüneti nap nélkül szolgálatot tart egész évben, és csak az évi fizetett szabadsága jelent számára pihenést.

— A helyettesítés módjai megnyugtatóan a mai napig sem rendeződtek. Az eddigiekben a helyettesítést majdnem minden esetben a szomszéd körzet orvosa látja el, bár a miniszteri utasítás elsősorban említi a külső helyettessel való megoldást. A jelenlegi helyettesítési rendszer mellett a lakosság csak a legszükségesebb egészségügyi ellátást veheti igénybe.

— Az érvényben levő rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy az állandó készenlétet és a heti egy pihenőnapot valamilyen módon, esetleg felemelt szabadsággal kompenzálják. A készenléti szolgálat, az ügyelet és a helyettesítés a körzeti orvosok fizikai és szellemi igénybevételével, megterhelésével erősen kihat az alapellátás színvonalára, annak a közel 6 millió embernek az egészségügyi alapellátására, akikről ezek az orvosok gondoskodnak. Kérem ezért miniszter elvtársat, a falusi körzeti orvosok ügyeleti, készenléti és helyettesítési problémáit szíveskedjék megvizsgáltatni, hogy az 1969-ben kiadott miniszteri utasítás a gyakorlatban is minél hamarabb érvényesülni tudjon.

A törvényjavaslatról befejezésül a többi között a következőket mondotta:

— A magyar egészségügy olyan eredményes fejlődését rögzíti a törvényjavaslat, mellyel a világ kevés állama rendelkezik. Ügy érzem, hogy a magyar egészségügy eddigi sikerei, a törvénytervezetben meghatározott célok mozgósítani tudják az egész társadalmat és ezen belül az egészségügyi dolgozókat a majd elfogadott egészségügyi törvény minél tökéletesebb végrehajtására, ezért a törvénytervezetnek törvénnyé minősítésével egyetértek.

I

I