Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-19 / 91. szám

H») jiecrci 1973. ÁPRILIS 19.. SZERDA kJÍítíop Tanácskozik a szemészkongresszus Kedden a MÉMOSZ székhá­zában folytatta munkáját a szemészorvosok nemzetközi kongresszusa. A tanácskozás második napján a fő témához kapcsolódóan több referátum hangzott el. A referátumokkal egy idő­ben szekcióüléseket is tartot­tak. Az egyiken a fő témához nem tartozó újabb kutatási eredményekről számoltak be szabad előadásokban. Egy má­sik szekcióban a szemészeti vizsgálómódszerekről, műté­tekről szóló tudományos fil­meket vetítettek. Gondok és tervek Két népfrontelnök Alapozás A helyi és megyei nép­frontválasztások után és a népfrontkongresszus előtt két községi népfrontel­nökkel beszélgettünk. Gon­dok és tervek kerültek szó­ba; szép példákat is hallot­tunk. A tápióbicskei Láng Ferencet, a tápió­bicskei községi népfrontbi­zottság elnökét keresem. Dél­után öt óra van. Az iskolába menjek, mondják a megkér­dezettek. Láng Ferenc tizenöt éve került a messzi Dunántúlról a Tápió menti kis faluba, pe­dagógus. Ö már tápióbicskei, megismerte a falut, megsze­rette. Második alkalommal vá­lasztotta meg a falugyűlés februárban népfrontelnöknek. A falu is megismerte őt az elmúlt évtized alatt és meg­szerette, A tanácsh'ázára megyünk. Ott a beszélgetésbe bekapcso­lódik a népfronttitkár, Kalo­csai Géza is, „civilben” ter­melőszövetkezeti állatgondozó. — Nálunk valóság a népfront és a tanács együttműködése — mondja Kalocsai Géza. — Az együttműködési szerződés ér­telmében vettem részt a most befejeződött tanácsülésen. Az idei költségvetést tárgyaltuk. § Tíz nap rendeletéiből A szocialista munkaverseny­ről 1007/1972. (IV. 12.) szám alatt kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlöny április 12-i számában. A nyugdíjjogszabályok egyes ,lrendelkézéséiAek-"4dégészi4^é- ről az 1/1972. (IV. 12.) SZOT számú szabályzatot ugyanitt találják az érdekeltek. Emlí­tést tesz a rendelkezés, hogy a 840 óra, illetve az 1260 óra foglalkoztatási keret túllépése esetén mindaddig korlátozás nélkül folyósítani kell a mun­kaviszonyban álló öregségi vagy rokkantsági nyugdíját, amíg munkabére a naptári év folyamán a 6000 forintot nem haladja meg. A kisipar gyakorlásával kap­csolatos egyes kérdések ren­dezéséről Kip. M. számú köz­lemény jelent meg a Tanácsok Közlönye április 13-i számá­ban. Említést tesz a közlemény a magánkisiparosok által fog­lalkoztatott alkalmazottakról, szakmunkástanuló-tartásról, tehergépkocsi-vásárlásról. A szociális otthonokban és szociális intézetekben fizeten­dő gondozási díjakról 4/1972. (IV. 16.)'Eü. Mi szám"iälatt rendelet jelent meg a Magyar Közlöny április 16-i számában. A belkereskedelmi tevékeny­ség után fizetendő kereskedel­mi adóról szóló 45/1970. (XII. 15.) PM számú rendelet kiegé­szítéséről a 14/1972. (IV. 16.) PM számú rendelet intézkedik ugyanitt. A közös vállalatok és az egyesülések munkaügyi kérdé­seire vonatkozóan új rendelke­zéseket tartalmaz a MüM—PM —SZOT 3634/1972. számú köz­leménye. (Pénzügyi Közlöny, április 15.) Árengedményes göngyölegárusítás április 20-tól május 30-ig a Közép-Magyarországi Nyersanyag­hasznosító Vállalat telepein Régi ár: Új ár: 200 literes, csapos olajtároló darabonként 390 Ft 330 Ft 30 literes üvegballon darabonként 40 Ft 36 Ft Nagyméretű, bontott gépládák mázsánként 226 Ft 200 Ft iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiimiiii Importált drömök, szeméttárolók, permetező és cefretároló edények nagy választékban. iimiimiiiimmiimiiiMiiiti! TELEPHELYEK: Alsónémedi, Cegléd, Budaörs, Érd, Dunaharaszti, Gödöllő, Monor, Nagykörös, Pilisvörösvár, Szentendre, Vác. Sok minden kellene a faluban, a. pénz azonoan Kevés. maris témánál vagyunk, i-enet a pénzgondokon nemi- Keppen segíteni. — Tavaiy művelődési há­zat kezdtünk építeni, teljesen társadalmi eróDol — mondja Láng Ferenc. — Az alapok ké­szén vannak. Az őszi vasár­napokon száz, százötven em­ber fogott lapátot, ásót. Két- három tanácstagi körzet jött egy-egy vasárnap. Nagy szük- segünK van egy művelődési nazra. — Itt nemcsak arról van szó, hogy nincs a községben olyan nagy terem, ahol va­lamilyen ünnepséget megren­dezhetnénk. Nincs olyan meg­felelő helyiség sem, ahol egy meghitt klubot alakíthatnánk. S nemcsak a fiatalokra gon­dolunk. A bejárókkal való törődés a népfront régi gond­ja. A munkaképes lakosság nagy része a fővárosba, újab­ban Nagykátára, a Telefon­gyárba jár dolgozni. Hajnal­ban mennek, késő délután ér­nek haza. Hétköznap nem sokat ér már a szabad idő, de ott van a szabad szombat, a vasárnap. Olyan klubot sze­retnénk, ahová összehívhat­nánk őket. — Tavaly volt olyan vasár­nap, amiKor háromszáz em­ber dolgozott, az utcákat ja- vítottUK, töltöttük. GépekKel segített a tsz, az aFEöz., a sü­tőipari vállalat. Ilyen vasár- napoKat az idén is szervezünk. Ezt a munkát megkönnyíti az a tény, hogy két alelnókünk, Csikós Imrené és Zsebe lst- vanné is a termeioszövetke- zemen dolgoziK, a kapcsolat tehát nagyon jó a közös gaz­dasággal. Zseoéné küiönoen is a Községnek abban a részé­ben lakik, ahol leginkább kell az utakat javítani. — A harmadik alelnök, Du­dás István, a Tápió—riajta Vízgazdálkodási Társulat dol­gozója. Ok szabályozzák most a Dugela-patakot. Víz ilyen­kor alig folyik benne, de 1963- ban a Dugela mégis elöntöt­te a fél falut. Társadalmi munkával itt is sokat segítet­tünk. — Tervünk van bőven. A népfront által szervezett elő­adássorozatokban jelenleg het­venötén vesznek részt, ezt a számot is szeretnénk megnö­velni. A falukrónika tavaly készült el (Láng Ferenc mun­kája, a szerk. megjegyzése), most a nagykátai járás tör­ténetének összeállítását szor­galmazzuk ... Szeretnénk meg­írni a termelőszövetkezet tör­ténetét is. Vannak elképze­léseink a szülői munkaközös­ség munkájának megpezsdíté- sére... ...és a péceli Pécelen a falugyűlés új nép­frontelnököt választott, egy nyugdíjast, Erdős Sándort. Ez némileg meglepő, hiszen az idei választásokon mindenütt arra törekedtek, hogy a nép­frontvezetőségeket megfiata­lítsák. Rövid beszélgetés Er­dős Sándorral tökéletesen meg­győz arról, hogy végül is Pé­celen is ez történt. Kezdjük azzal, hogy a nyugdíjasról ki­alakult képet Erdős Sándor alaposan megcáfolja. Fiata­los, friss, negyvenöt, ötven­évesnél nem néz ki többnek, s az a lelkesedés, az az izga­lom, az a felkészültség, aho­gyan ezt a megtisztelő tár­sadalmi tisztséget fogadta, — Ha tudtam volna, hogy jön, akkor sem készülhettem volna jobban a kérdéseire — mondja szerény, meleg ottho­nában. Erdős Sándort Pécelen min­denki ismeri, esztendeje egy nagy bolt vezetőjeként ment nyugdíjba, és emberségéért, becsületességéért tisztelik. Debrecenből származott Pécel- re, tizenhat éve. — Úgy érzem, csillagos ötös­sel hagytam ott tavaly a mun­kahelyemet, nekem az utcán nem kell kikerülnöm senkit. Jegyzeteiben lapozgat. So­rolja az elképzeléseket, a köz­ségi népfrontbizottság ter­veit, s kiérződik, kitűnik a szándék: a hagyományos for­mákat új tartalommal meg­tölteni. — Szeretnénk a volt nő­tanács helyiségét átvenni. Rendbehozása után helyet kap­hatna benne a honismereti kör, egy kis falumúzeumot is berendezhetnénk. Juhász Jó­zsef műszaki ellenőr ennek a lelke. Létezik Pécelen falu­krónika, ezt is tovább kellene injekciózni. Valamikor jelent meg itt egy napilap, Pécel címmel, össze kéne gyűjteni. — Szeretnénk a népfront munkájába bekapcsolni a be­járó dolgozókat. Még nem tudtuk eldönteni, hogyan kel­lene szót érteni velük ... Ha már a bejárókról esik szó, a népfront gondja is a közleke­dés. A kék buszt szeretnénk elvezetni a vasúthoz. A for­duló már kiépült, de az új előírások szerint pátrialemez­zel kell övezni az utat az árkoknál, s ez sokba kerül. — Évről évre nő a nyugdíja­sok száma. S legalábbis itt, nálunk, Pécelen, nem tartoz­nak sehová. A pártszervezettel közösen szeretnénk egy klu­bot nyitni számukra, — Aztán itt van nemzeti ünnepeink méltó megünneplé­se. Nem értem például, hogy a résztvevők olyankor miért nem viselik kitüntetéseiket. Hol viseljék, ha nem itt! Ter­vezzük a Szovjetunióval való kapcsolat szorosabbá tételét, egy, Pécelhez hasonló köz­séggel testvérkapcsolatot sze­retnénk kialakítani... Két népfrontelnök a sok közül. Különbség nem sok közöttük, azonosság annál több. Jó érzés volt velük beszélgetni. Deregán Gábor Nincs mentség! Elgondolkoztató tapaszta­latokat szereztek a népi el­lenőrök a szakszövetkezetek ipari tevékenységének vizs­gálatánál. Ismeretes, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a célja a jövedelemszerzés; a szövetkezetek az ezúton szerzett nyereséggel fejlesz­tik kevésbé jövedelmező mezőgazdasági tevékenysé­güket. Az ipari üzemek hozzájárulnak a tagok ál­landó foglalkoztatásához és munkalkaimat jelentenek a helyben lakóknak is. A szakszövetkezetek ipa­ri üzemeineík létrehozása pozitívum. Működésük azonban nem egyértelműen az. Az ipari tevékenység a vizsgált tíz szakszövetkezet közül mindössze kettőnél — a tahitótfalui Kék Duna és az Örkényi Béke szak- szövetkezetben — kapcsoló­dik a mezőgazdasághoz, egyébként vas, fém, mű­anyag megmunkálásával, építőiparral, fuvarozással foglalkoznak. A lakossági szolgáltatás minimális, az üzemek inkább bérmunkát vállalnak, amelyben a meg­rendelő adja az anyagot. A gépeket, a munkaeszközö­ket szintén bérlik, részben a munkavállalóktól, részben idegenektől. Bérleti díjként rendszerint a gépek értékét jóval meghaladó összegeket fizetnek havonta. Nem egységes és rend- szertelen az üzemek elszá­moltatása. Olyan eset is megtörtént például a verő­cei szakszövetkezetben, hogy a gumiüzem — elszá­moltatás nélkül — áttele­pülhetett Pomázra. (Azt már csak zárójelben je­gyezzük meg, hogy ez az üzem Vácegresről „jött” Verőcére.) Általános tapasztalat, hogy a bizonylati fegyel­met nem tartják be, az ér­kező anyagokat nem köny­velik, a műhelyekben tá­rolják a nyersanyagot és a készterméket egyaránt. A bérfuvarozó és szállító rész­legekben sem a munkát, sem a felhasznált üzem­anyagot nem ellenőrzik. A bérezésnél a szövetke­zetek betartják az érvényes rendeleteket, a béren kívüli juttatások viszont túlzot­tak. Verőcén a lakatosüzem vezetőjének tízezer forint üzletszerzési jutalékot fi­zettek egy hónapra, holott az üzletszerzés munkaköri kötelessége. Azt is Verőcén tapasztalták a népi ellen­őrök, hogy az üzemek veze­tői egy összegben felveszik a munkabért, de hogy a dol­gozóknak mit fizetnek ki belőle, arról nem számolnak el sem a bérjegyzékkel, sem az átvételi elismervénnyel. (Az itt felvett jegyzőkönyv alapján a Váci Járási Népi Ellenőrzési Bizottság az ipari tevékenység megyei szintű felülvizsgálatát ja­vasolta, mert a meglevő la­zaságok súlyos visszaélések­re engednek következtetni.) Van egy közmondás, amelyet egyesek szívesen idézgetnek: a cél szentesíti az eszközt. Ügy gondoljuk azonban, ha a szakszövet­kezetek ipari tevékenysége hasznos is, ez semmiképpen sem. lehet mentsége a tisz­tességtelen haszonszerzés­nek, a közösség kisebb vagy nagyol)b csoportjai megká­rosításának. Soós Ibolya Több a koraszülés Adatok a csecsemőhalandóságról 1971-ben Pest megyében az élveszületettek száma 13 751 volt. Ez pusztán egyszerű sta­tisztikai adat; beszélő szám azonban, ha megszólaltatják éspedig az összehasonlítás meg következtetés sok húrú hangszerén. Nézzük meg tehát, hányán születtek élve egy esz­tendővel előzőleg, 1970-ben. A számuk 13 813 volt. Vagyis 62 aprósággal kevesebb jött a vi­lágra tavaly, mint tavalyelőtt. A különben nem nagyarányú csökkenést, ha nem is abszo­lút számokban kifejezve, ki­sebbíti, hogy az élveszületettek közül egyéves koráig tavaly 531, azelőtt pedig 580 halt meg. Védőnők, orvosok S mert a statisztikusok szá­zalékban számítják ki az arányt, tegyük hozzá, hogy a csecsemőhalandóság 1971-ben 3,9, 1970-ben azonban 4,2 szá­zaléka volt a világraj öttek számának. Márpedig Pest me­gyében a csecsemőhalandóság 1967 óta még a 3,9 százalékot sem érte el és éppen ezért, a legutóbbi két esztendő vissza­esést jelent. De csak ha nem folytatjuk tovább a számada­tok áttekintését. Kiderül ugyanis, hogy tavaly Pest me­gyében 1557 koraszülés tör­tént és a fejletlenül világra- j öttek közül körülbelül min­den hatodik egy évet sem élt meg. Sőt, 339 már eleve élet- képtelen volt, születésükkor testsúlyuk az 1500 grammot sem érte el, és többnyire hat napon belül befejezték életü­ket. Ha a koraszülések száma évről évre nem növekedne az egész világon, és így megyénk­ben is, a csecsemőhalandóság aránya sokkal, de sokkal kisebb lenne Pest megyében. Az időben született gyerme­keknek körülbelül csak egy százaléka hal meg egyéves kora előtt, főleg fejlődési rendellenesség, és csak azután valamilyen később fellépő be­tegség miatt. így van ez mai- évek óta. miután a gondozás egyre jobb. A megyében telje­sen kiépült a védőnői hálózat, s ahol nincs még körzeti gyer­mekgyógyász, oda is rendsze­res időközben ellátogat a járá­si gyermekszakorvos. A ren­delőintézetekben szintén szak­orvos látja el a piciny bete­geket. A lelkiismeretes, korszerű gondozás és az orvos, meg a Védőnő szakadatlan félvilágo­sító munkájának eredménye­képpen a szülők is gondosab­ban és korszerűbben ápolják csecsemőjüket. Jóformán tel­jesen megszűnt a különböző babonás kuruzslás, ha a kisba­ba betegnek látszik, mindjárt orvoshoz viszik. Győzelmes harc folyik a csecsemőhalál csökkentésére. Ugyanakkor a koraszületé­sek száma a terhesanya-gon- dozás ellenére is növekszik, többnyire nem az anyai szer­vezet gyöngesége miatt, ha­nem más okok halmozódásá­ból. Például kiválthatja mun­kahelyi ártalom, megerőltető nehéz munka, rendszeres utaz­gatás, előző terhességek művi megszakítása, alkoholizálás, különösen amikor két-három ilyen tényező egyszerre hat a leendő anyára. Sokszor szerepe van azonban a gyermeket vá­ró asszony könnyelműségének is. Nem pihen — nehéz munkát végez Nagyon gyakran előzetesen fellépő tünetek jelzik a kora­szülés veszélyét. Ilyenkor az orvos szükség esetén kórház­ba utalja, de az alkalmazásban állót mindenképpen betegállo­mányba veszi és meghagyja neki, hogy ágyban feküdjön, sokat pihenjen, nehéz munkát semmiesetre se végezzen. Még­is többször előfordul, hogy a beteg súrol, nagymosást tart, cepekedik, elvégez mindenféle nehéz háztartási munkát, ahogy azelőtt. A következ­mény: az annyira óhajtott gyermeket azután idő előtt vi­lágra hozza és — eltemeti. Még egy megdöbbentő adat a tavalyi csecsemőhalandóság­ról: kilenc, egy évesnél fiata­labb gyermek halálát erőszak okozta. Van pirula, van bizott­ság, de még mindig van cse- csemőgyilkosság is. Rosszindulatú sejtburjánzás A tavaly elhunyt 32, 1—6 éves gyermek közül hét bal­eset áldozata volt, és ez sok­szor szülői gondatlanság kö­vetkezménye. Égő kályha mel­lett egyedül hagyják a kis­gyermeket, nem néznek utána, hol, hogyan játszik, gödörbe, kútba esik, fürdés közben víz- befúl. A legtöbb gyermekbal­esetet — számszerint négyet — azonban megyénkben száguldó autó, motorkerékpár okozta. A többi 25 elhunyt gyermek természetes halállal fejezte be rövid életét. Részben veleszü­letett szervi baj, például be­teg szív végzett vele, vagy valamilyen betegség. A halál­okok között múlt év végén a járvány idején négy alkalom­mal szerepelt az influenza szö­vődménye, de az esztendő fo­lyamán ugyanannyiszor sej­tek rosszindulatú burjánzása főként fehérvérűség. Sajnos, az utóbbi időben a rák a gyermekek között is gyako­ribb. A koraszülést, a balese­tet többnyire meg lehet előz­ni, ez ellen az alattomos, rom­boló betegség ellen viszont egyelőre még kevés sikerrel küzd a tudomány. Szokoly Endre Barátság 2 - Dunai Vasmű A Dunai Vasmű csőgyártó üzemének dolgozói elkészí­tették a Barátság 2. olajveze­ték építéséhez megrendelt csöveket. Nyolc milliméter vastagságú acéllemezből 130 kilométer hosszúságú sza­kaszhoz gyártottak 610 mil­liméter átmérőjű csöveket. A következőkben az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt számára készítenek 11 milli­méter falvastagságú csövet. A csőgyártó üzemben mind a három hajlító- és hegesztő­gép ütemesen, dolgozik. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents