Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

HOZZÁSZÓLÁS 50 százalék-e az 50 százalék? Érdekeli-e a tsz-tag a zöldségtermelésben? ^AlP.EéT/nECrVEI HÍRLAP' KOLON KIAPÄ^ XVI. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM 1972. ÁPRILIS 18., VASÁRNAP Kik kapnak beutalót? Gondok, örömök a konzervgyári szakszervezeti bizottságnál tavalyi listáról sem hiány­zott. Megállapítható azonban, hogy a konzervgyárban a le­hetőségekhez mérten he­lyesen osztják el a vál­lalati üdülő beutalókat. Ha azonban egyetlen ember is akad, aki nem tartja be a rendelkezéseket, ilyenkor fel­nagyítják a valódi tényeket. Különösen akkor gyűrűzik a j máltatlankodás, ha a szabály- I talanságot azok követik el, j akiknek őrködniük kell a tör- I vényesség betartásán. (takács) Egy kis divat Női táskákból soha ilyen válasz­ték nem állt még a közönség ren­delkezésére, mint ma. 143 fazon kö­zül lehet megta­lálni a ruhához színben is leg­jobban illő dara­bot. Továbbra is divat a sportos, úgynevezett ola­szos stílus. Nagy­részt vállra akasz­tósak, de megta­lálhatók a meg- állapodottabb ’•"'rosztályhoz il­lő konzervatí­vabb, sima vona­lú angol táskák is. A nyári szí­neknél nincs új­donság: fehér, pi­ros, kék különbö­ző árnyalatai és a fekete a divato­sak. Míg a bevá­sárlótáskák kö­zött korábban a barna, a csau és a fekete volt az egyeduralkodó, addig most eze­ken a színeken kívül a kék, a bordó és a drapp különböző árnya­latai is előretör­tek. Éneklő kutya Az Agárdi Állami Gazdaság jánosmajori kutyatelepén ma­gyar fajkutyákat, főként ko­mondorokat és kuvaszokat te­nyésztenek. A telep neveltjei fél Európában keresettek, de a belföldi vállalatok, mező- gazdasági üzemek is innen szerzik be a megbízható ház­őrzőket. A jánosmajori te- nyésztelepen két régi magyar kutyafajta: a mudi és az er­délyi kopó tenyésztését kezd­ték meg. A mudi középnagy­ságú, ragaszkodó, tanulékony házőrző, féreg- és patkány- irtásra is betanítható. Az er­délyi kopó pedig a legősibb magyar vadászkutya. A bá­tor, jó szaglóképességű állat különleges tulajdonsággal ren­delkezik: hajtás közben „éne­kel” magas, csengő hangot hallat. A legényfogó borbély Amikor beköszönt a jó idő, beköszöntenek az üdülési gondok is. Ki, mikor menjen, hiszen mindenki csak nyáron akarja kivenni a szabadságát. Nagy gondot jelent az üdülőjegyek igazságos elosztása, különösen az olyan homokkal vert vi­déken, mint a mi váro­sunkban. Víz mellé kér beutalót min­denki. A lapos síksághoz szo­kott ember nehezen barátko­zik meg a hegyekkel. Még a pihenés idején, is kell a han­gosság, s főleg a Balaton si­mogató vize. A Balaton mellett azon­ban nem nyaralhat mindenki, mert kevés a beutaló. Kevés a konzervgyárban is. Pedig egyik üdülője Balatonmárián van, a másik, a divatosabb Siófokon. Minden évben visz- szatérő panasz — kevés a be­utaló, főleg a családosok ré­szére. Tavaly a fő üdülőszezon­ban a konzervgyár dol­gozói közül 727-en nya­raltak. Ebből a vállalat két üdülőjében 551-en. SZOT belföldi beutalóval 165-en, külföldivel pedig tizenegyen. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a hivatalos beutalókon felül 83 bel- és külföldi jutalom- utat szervezett a szakszerve­zeti bizottság, és ezeken a ki­rándulásokon kétezer-kilenc- 6zázan vettek részt, akkor száz híján, majdnem vala­mennyi konzervgyári dolgozó eljutott valahová az elmúlt nyáron. Kik kaphatnak beutalót? Az elv: két évenként le­bet vállalati üdülőbe vagy külföldi csereüdülésre menni. A jelentkezés sorrendjében jegyzik fel a kérelmeket. A dolgozók egy része azt mond­ja, azért nem kapnak fő­idényben beutalót, mert ak­kor a szakszervezeti bizottsá­gon dolgozók, vagy hozzátar­tozóik, esetleg a műszakiak mennek a vállalati üdülőkbe. A kimutatás szerint az idei tervekben vegyesen szerepel­nek műszakiak, csoportveze­tők, adminisztratív dolgozók, szocialista brigádvezetők és igy tovább. Mindössze két név szerepel az idei névsorban, amelyik a A TÖRÖKÖK KIŰZÉSÉ UTÁN a németek tették rá a kezüket az országra, s abban az időben Kőrösön is gyak­ran állomásoztak német csa­patok. így volt ez 1740 tava­szán is, A nemes és becsüle­tes tanács a város nyugalma biztosítására igyekezett a né­metekkel jó viszonyt tartani. E célból a másodbíró javas­latára a parancsnoknak, d:- zonyos Taufenecher Erich kapitánynak, egy pompás agarat ajándékoztak. A kapitány személyesen ment el a főbíró házához az agarat megköszönni. De a fő­bíró uramnak sehogysem tet­szett, hogy eladó sorban levő Esztike leánya, amikor a finom stilvapálinkát vitte a vendéget megkínálni, na­gyon barátságosan mosoly­gott a német kapitányra. A vendég elköszönése után szóba hozta ezt a főbíró fe­leségének, Sára asszonynak. — Na végre kend is észre­veszi — mondotta az asszony. — Nagy baj van itt. Nemcsak Eszti, hanem a többi Julis­kák, Bözsi kék és Ilonkák is nagyon barátságosan moso­lyognak a németekre. Megáll­nak a katonákkal beszélgetni, s van olyan lány, aki már a derdidasszal is birkózik ... ' — Itt valamit tenni kell, állapította meg a főbíró, és a legközelebbi tanácsgyűlásen előterjesztette a beláthatat­lan következményeket rejte­gető panaszt, DÉLUTÁN KEZDŐDÖTT a gyűlés, de még este kilenc órakor is együtt voltak a ta­nácsbeliek. Rózsi asszony, a város gazdasszonya, minden negyedórában teletölt ötté az asztalon levő ólomkupákat jó homoki borral, de a tanács­tagok, hiába csűríék-csavar- táic a dolgot, nem találták meg a német áfium elleni or­vosságot. Az utcakapitányok hadna­gya harciasán állást foglalt, mert már az ő fia is pana­szolta, hogy mióta itt vannak a németek, a körösi legénye­ket kezdik mellőzni a lányok. — Amelyik lány a néme­tesség bűnébe esik — java­solta a morózus, idős ember —, ősi szokás szerint meg kell vesszőzni a városháza előtt, és ki kell tiltani a vá­rosból ! A tanácstagok szótlanul fo­gadták az indítványt, csak a másodbíró szólt rá fanyarul mosolyogva: — Akkor, azt hiszem, nem sok lány maradna a város­ban ... Inkább meg kell ke­resni a németekkel való ro- konszenv okát! Meg kell kér­dezni a leányokat! LEÁNY nem volt kö­zelben, így a jó mogabírá- sú Rózsi asszonyt hívták be, és megkérdezték, hogy mivel magyarázza a lányoknak a németek irányában való ba­rátságos mosolygását. — Ugyan tanácsuraim — felelt nevetve a város gazd­asszonya —, egyszerű az oka ... Nézzenek csak a tü­körbe, s azután a németek­re ... A kendteké és a legé­nyeké majd mindig szőrös, borostás, mert csak néha bo­rotválkoznak. Akkor is ma­guk, mert a borbély a pestis- járványban elhalt, a néme­teknek pedig hivatásos bor­bélyuk van, aki rendszeresen beretválja őket. Rózsi asszony véleménye alapján azután megszületett a tanácsi határozat. A nótá­riusnak tíz forintot szavaztak meg, hogy menjen el a vá­rosnak borbélyt keresni, amit úgyis sürget már a vármegye, hogy legyen, aki a lialott- kémlést végezze és a kisebb nyavalyákat kúrálja. A Nagykőrösi Híradó 1972. április 9-i számában a - ter­melőszövetkezeti tag zöldség­termesztésbem érdekeltségét fejtegeti a cikkíró rendkívül jó tájékozottsággal a helyi termelőszövetkezetek bérezé­sét illetően. A témának ilyen jrányú fel­vetése több szempontból is té­ves következtetésekre ad okot és nem tesz jó szolgálatot sem a szövetkezetek és a konzervgyár — úgy vé­lem eddigi jó kapcsolatá­nak —, sem a termelőszö­vetkezetek belső életének, a munkadíjazás végzett mun­ka szerinti elvének megvalósí­tásában. A munkaigényes mezőgaz­dasági kultúrák problémáival és annak megoldásával foglal­kozó kormányhatározat, amely a dohány, a cukorrépa és egyes zöldségfélék termeszté­sének fellendítésével foglalko­zott — részben a műszaki fej­lesztéssel, részben a termelői árak módosításával — kíván­ja a kérdést megoldani. Téves az a közlés tehát, hogy a kon­zervgyár emelte a paradicsom felvásárlási árát, mert azt kor­mányhatározat rögzíti az em­lített többi termékkel együtt. A Népszabadság 1972. már­cius 7-i számában Kazareczki Kálmán MÉM miniszterhelyet­tes nyilatkozott a mezőgazda­ságot érintő árváltozásokról, kifejtve, hogy a kormányhatá­rozatnak összességében nem a mezőgazdasági jövedelmezőség szintjé­nek emelése a célja, ha­nem csak a jövedelmek átcsoportosításáról van szó, tehát a fentebb említett ágasa­tokban biztosítani a gazdasá­gosságot. Az említett termények fel- vásárlási ára emelkedésének ellensúlyozására növekednek a mezőgazdasági üzemek költ­ségei azáltal, hogy a szükséges gépeket átlagosan az eddigiek­nél nyolc százalékkal drágáb­ban kapják, ugyancsak párhu­zamosan emelkednek a színes fémeket tartalmazó alkatré­szek árai is. Emelkedtek a biz­tosítási díjak, egyes adófajták, valamint bizonyos vetőmagvak (elsősorban a külföldről szár­mazók) árai. Mindezek az árváltozások együttesen azt eredményezik, hogy a mezőgazdaság ágazata áremelésben mintegy 760 mil­liót kapott, a költségek viszont 1 milliárd 40 millióval növe­kedtek. Ha a közvéleményt tájékoz­tatni kívánjuk olyan kérdé­sekben, hogy a különböző szö­vetkezetekben milyen formá­ban díjaznak egyes — jelen esetben azonos — növényeket, akkor azt is el kell mondani, hogy az adott helyen a kö­MINDJÄRT MEG IS AL­KOTTÁK a borbélyalkalma- zási szerződés feltételeit, melynek főbb pontjai a kö­vetkezők voltak: 1. A városi borbély, hogy szolgálatát teljesíthesse, mentes minden adózástól. 2. Még magának házat nem tud szerezni, a várostól kap ingyen lakást. 3. Kap ezenkívül minden negyedévben egy szekér fát, és szüret alkalmával kedves­kedésre boritalt elegendő mennyiségben. . 4. Kötelessége gazdagot és szegényt beretvální, s ha azok betegek, mindenféle nyavalyából kikúrálni. 5. A város bírájának enge­delmeskedni tartozik, és óva­kodni köteles minden ízet­lenségtől. 6. A felső tisztségekben le­vő atyánkfiáit vagy maga, vagy arra alkalmas legényei által hetenként tartozik be- retválni. A régi írásokból kiderül, hogy a nótárius eredménnyel járt, s hozott a városba bor­bélyt. Olyan panasznak sincs többé nyoma, hogy a körösi lányok szívesebben msolyog- nak a németekre, mint a kö­rösi legényekre. K. L. ! zölt díjért mennyi munkát ! kell a dolgozónak elvégez­ni, tehát a technikai, mű­szaki felszereltséget és azok különbségét is vizs­gálni kell, mert előfordul­hat, hogy a 40 százalék „kevesebb”, mint a 26 szá­zalék. Téves a cikkírónak az az ál­lítása, hogy az Arany János Termelőszövetkezetben az uborkatermelés élőmunka­költsége, illetve díja 50 száza­lék, mert az a valóságban 40 százalék. Minden vállalatnál, így a szövetkezeteknél is a vezetők­nek vizsgálni kell az üzemen belüli munkadíjarányokat és csak azután lehet dönteni, mert nemcsak a paradicsom- termelő taa. hanem a tehenész, a traktoros, a növénytermesz­tő, tehát minden egyes tag, ér­dekét kell szem előtt tartania úgy, hogy az egész közösség, a termelőszövetkezet érdeke ösz- szességében megegyezzen a népgazdaság érdekeivel is. Az árváltozások hatását, va­lamint az üzemen belüli ará­nyokat figyelembe véve, va­jon mi indokolhatná az arány­talan munkadíj-módosításo- kat? Vajon az ipari munkás­ság és a parasztság szövetségét mennyire erősítené az arány­talan szövetkezeti jövedelem- növekedés? A zöldborsóval kapcsolatban vitatható a cikk­író azon állítása, hogy a kül­földi eredetű fajták az eddig alkalmazott fajtákhoz viszo­nyítva a magyarországi klima­tikus viszonyokat figyelembe véve 50 százalékkal nagyobb terméseredményt lennének ké­pesek produkálni. A fennállásának ezredik év­fordulóját ünneplő Székesfe­hérvárott került sor az 1971— 72-es tanévi középiskolás baj­nokság első országos döntőjé­re. A kosárlabdások találkozó­ja április 5—8. között volt. A férfiak II. korcsoportjában a nagykőrösi Arany János Gim­názium együttese is bejutott a hatos döntőbe. A körösiek a márciusi elő­döntőben, nyíregyházi Krúdy gimnázium elleni 56:61-es eredményüket a döntőbe vit­ték. A fehérvári mérkőzéseket nagy küzdelem jellemezte. A körösiek jól játszottak, és az ötödik helyen végeztek. Nk. Crimn.—Szegedi Radnóti gimn. 75:52 (52:20). Miskolci Kilián gimn.—Nk. gimn. 78:73 (41:33). Esztergomi Bányaipari Technikum—Nk. gimn. 63:44 (35:12). Kaposvári Munkácsy gimn. —Nk. gimn. 58:52 (29:26). A mérkőzéseket teremben rendezték. A körösi kosárlab­dázás fennállása, 1948 óta, ez a legnagyobb középiskolás fiú­siker, hiszen az országos dön­tőbe most jutottak be először. Férfi NBIII-ért Nk. Ped.—Kandó SE 59:52 (25:28). A fővárosban jó terü­letvédekezéssel semlegesítette a csapat az ellenfél magas cen­terét. Egyénileg Zsákai dobó­teljesítményével emelkedett ki. A Kecskeméti Dózsa és a Videoton (Székesfehérvár) Nagykőrösön játszotta le a Toldi tornacsarnokában női NB I-es mérkőzésüket, amely 65:63 (22:31) arányban fejező­dött be. A Videoton juniorok és a Dózsa juniorok mérkőzése 53:46 (27:23) lett. Vasárnapi sportműsor Asztalitenisz Bp.: MEZŐGÉP SE—Nk. Ki­nizsi, NB III-as férfi CSB- mérkőzés. Atlétika Kinizsi-sporttelep, 10: a KISZ Kupa Dél-Pest megyei női és férfi döntője. Birkózás Bp.: 18—20 évesek országos seregszemléje. I ' A munkaigényes mező- gazdasági kultúrák megfe­lelő mennyiségben történő termesztését távlatokban egyébként nem az árak emelése, hanem a műszaki fejlesztés fogja megoldani, többek között azért, mert a szövetkezetek tagjainak átlag- életkora 50 év felett van és az elöregedést, a munkaerőcsök­kenést hosszú távon semmiféle áremelés nem oldja meg. A cikkíró munkadíjazásra tett javaslatával kapcsolatban csupán annyit kívánok megje­gyezni, nem hiszem, hogy a konzervgyár valaha is javasla­tot kérne a szövetkezetek ve­zetőitől különböző termékei bérezésének megállapításához. A cikkre történő reagálás elfogulatlanságára, remélem, biztosíték az, hogy nem az Arany János vagy a Szabad­ság termelőszövetkezet vala­melyik vezetője írta, hanem a Dózsa Termelőszövetkezetből Sz. Tóth László főmezőgazdász MOZIMŰSOR Holt vidék Színes magyar film. Fősze­replő: Törőcsik Mari. Kísérőműsor: Cirkuszban. • Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. Matiné Két úr esernyő nélkül Hétfői műsor A közvetítő Joseph Losey díjnyertes, szí­nes angol filmje. Kísérőműsor: Magyar Hír­adó. Előadások kezdete: 4 és 6 órakor. Cegléd: Alföldi Kupa orszá­gos ifjúsági szabadfogású for­duló. Kézilabda Cegléd: Bem SE—Nk. Kini­zsi, megyei bajnoki férfimér­kőzés (ifi is). Kosárlabda Sportotthon-udvar, 10: Nk. Ped.—HS^VSE (Bp.), NB III- as férfi; 11.15: Nk. Ped.— Kandó SE (Bp.), NB III-as női mérkőzés. Toldi-tornacsarnok, 10.30: Kecskeméti Dózsa—Testneve­lési Főiskola SE, NB I-es női; 11.50: K. Dózsa—TFSE, junior női bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 14: Nk. Kinizsi ifi—Fóti SE ifi; 16: Nk. Kinizsi—Fót, megyei baj­noki mérkőzés. Abony: A. TSZSK I—Nk. Vo­lán és A. TSZSK II—Nk. Ki­nizsi II járási bajnoki mérkő­zés. Sportlövészet Tormási lőtér, 8-tól: B-kate- góriás MNK és HIK 1. forduló. Budakeszi: az úttörő-olim­pia megyei döntője. Természetjárás Vöröskő: Országjáró diákok országos találkozója. Torna Szeged: férfi ifj. I. oszt. te­rületi bajnokság. S. Z. Szélmalom presszó Makótól ti», kilométerre, a Rákos nevű tanyavilág köze­pén, egy útelágazásnál, évtize­dek óta használaton kívül álló szélmalom felhasználásával, Szélmalom presszó nevű, kom­binált vendégfogadót alakí­tott ki a Csongród megyei Vendéglátó Vállalat. A város környékéről a hagymaföldek­re igyekvő és a munkában el­fáradt visszatérők felfrissíté­sére presszókávét és üdítőita­lokat, valamint olcsó, meleg ételeket is felszolgálnak az öreg szél-malomban, illetve an-n-ak korszerűen átalakított egykori raktárában. S « P ■ o ■ R 8 T A gimnazisták országos ötödikek - középiskolás kosárlabdában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents