Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-16 / 89. szám
«3* HEGYEI V/Cívltm 19*2. ÁPRILIS 16., VASÁRNAP Gödi példa a közművelődésért A vád járásban is egyre több művelődési ház talál több gazdára. Elsőként, három esztendővel ezelőtt, Csornádon a termelőszövetkezet vállalta magára a művelődési ház fenntartását. Esztendővel később Örbottyánban kötött egymással szerződést a tanács és a termelőszövetkezet. Tavaly Kemencén, valamint Püspökhatvan—Galgagyörk községekben vállalta a helyi termelő- szövetkezet, hogy hozzájárul a , művelődési ház üzemeltetéséhez. Főhivatásúak A héten Göd nagyközség tanácsa hívta meg vendégségbe az Egyesült Dunamenti Termelőszövetkezet, az OVIT, a Fővárosi Kézműipari Vállalat 6-os gyáregysége, valamint a Vác környéki Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Vailalat vezetőit, hogy szocialista szerződést kössön velük a művelődési ház anyagi támogatására. A kezdeményezés a nagyközségi pártbizottságtól indult ki, meg az elmúlt év decemberében. — A tanács a lehetőségekhez képest mindent megtett annak érdekében — mondta Nagy Lajosné, a nagyközségi pártbizottság titkára —, hogy megteremtse a tartalmas kulturális élet feltételeit a tizennégyezer gödi lakos számára. Az elmúlt esztendőben százezer forintért felújította a József Attila Művelődési Házat, és néhány hét múlva, május elsején sor kerülhet a háromszázötvenezer forintos költséggel újjáépített Ady Endre klubkönyvtár átadására is. Arra viszont már nem futotta anyagi erejéből, hogy a tiszteletdíjas népművelők helyett főhivatású vezetőket állítson a két intézmény élére. Ezért kértük a helyi gazdasági egységek vezetőit arra, hogy segítsenek. — Már az előzetes tárgyalások sikerrel kecsegtettek — veszi át a szót Kőműves János, a nagyközségi tanács társadalmi elnökhelyettese. Ezért vállalkoztunk arra, hogy február elsején diplomával rendelkező népművelőt nevezzünk ki a művelődési ház élére. Míg korábban a tiszteletdíjas igazgatónak mindössze havi ötszáz forintot tudtunk fizetni (ennyi pénzért nem is követelhettünk télé az igényeket kielégítő munkát), most havi kétezernégyszáz forintot fizetünk Sulyok Kálmán igazgatónak. Rövidesen a klubkönyvtár élére is függetlenített népművelőt állítunk. Támogatásért — támogatást Az Egyesült Dunamenti Termelőszövetkezet évi harmincezer forintot vállalt magára. — Ezt a pénzt természetesen nem ingyen adjuk — mondja Gyenes Levente, a termelőszövetkezet jogtanácsosa —, mivel nem ajándékot kértek tőlünk, hanem támogatást. Cserébe mi is támogatást kérünk, olyan támogatást, amely a mi munkánkat segíti. Például fiataljaink részére társadalomtudományi ismeretterjesztő előadás-sorozatot. Szellemi vetélkedő megrendezését. A Dózsa- évforduló ünnepségének szervezését. Előadást az ifjúságpolitikáról. író—olvasó találkozókat, sportélmény-beszámolókat és így tovább. Előbbrelépés A Fővárosi Kézműipari Vállalatnak jelenleg egy labdakészítő üzeme működik a nagyközségben, de még az idén elkészül kisbútorgyártó részlegük is. Tízezer forinttal járulnak hozzá a művelődési ház fenntartásához. — Számunkra a legfontosabb, amit ezért a pénzért cserébe kérünk — mondja Kamarás Andor, a 6-os gyáregység igazgatója —, egy műszaki tanfolyam megszervezése. Labdakészítő üzemünk ugyanis jelentős fejlődés előtt áll, ehhez pedig sok helyi munkaerőre lesz szükségünk. Ha betanításukhoz segítséget kapunk a művelődési háztól, ezzel nemcsak mi járunk jól, hanem a község lakói is. Az OVIT szintén tízezer forintot, a Vác környéki Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Vállalat pedig ötezer forintot szavazott meg erre az esztendőre, összesen tehát az idén ötvenötezer forintot kap a művelődési ház a helyi gazdasági egységektől. Ezt a nagyközség tanácsa nyolcvanötezer forint- J tál toldja meg. Így a két mű- | velődési intézmény évi száznegyvenezer forinttal gazdálkodhat, ami azt jelenti, hogy már nem csupán az alapvető fenntartási költségekre (fizetés, fűtés, világítás) jut pénz, hanem a lakosság kulturáló- dását és művelődését segítő rendezvényekre is. Ez pedig a korábbi évek gyakorlatához képest jelentős előbbrelépést jelent. S hogy ez az egészséges fejlődés nemcsak Gödön indult meg, bizonyság ró: a napokban hasonló szerződést kötöttek Nagybörzsönyben, és Dunakeszin is rövidesen sor kerül a művelődési ház közös fenntartására. Prukner Pál Gyári óvoda Jól érzik magukat a kicsinyek Budakalászon, a textilgyár óvodájában. Foto: Urban FŐVÁROSI KIÁLLÍTÁSOK A művészet tükre Mindig izgalmas, ha eltérő műfajok találkoznak; vers és rajz, mert egymás hiányait egészíthetik ki, s ahol a költemény elakad, útját a rajzírás folytatja. A Petőfi Irodalmi Múzeum vállalkozott arra, hogy elénk tárja líra és festészet együttműködését KONDOR BÉLA művei kapcsán. Műveket mondtam és nem illusztrációkat, mert e grafikák legfőbb értéke, hogy nem ismétlik, hanem továbbteremtik a versben kezdődő látomást. Kondor Béla csak az igazságkereső alkotásokhoz társítja rajzi és gondolati készültségét, így jut el Madách töprengéseihez. Itt is szelektál, feszülten gyors vonalhálózata azon 'mozzanatokat- emeli- ki e problémakörből, melyek korunkban is időszerűek. A rajzi szemlélődés elsősorban a jövő harmónia-szerkesztését kutatja együtt a madách-i irányjelzésekkel. Kondor Béla a sokszorozott ujjakkal a cselekvőerő fokozását igényli, hogy a XXI. századra végérvényesen megfékezzük a pusztítást, a falanszter lombikjának pukkanása legyen az utolsó robbanás, hogy az emberiség soha ne szálljon Arthur Rimbaud „részeg hajójára”, melyet a töprengő festő-grafikus nagyvonalú beosztással elmosódott formákkal és zöld moszattörmelékek- kel jelöl. A maga képére és hasonlatosságára alakítja József Attila versirányait. A „Medáliák”-ból a rideg városszerkezetet emeli ki e koncepciózus firkálás, s a kiik- tathatatlan ,,Flórá”-t létrával közelíti. „A kozmosz éneké”- nek szorzott kéz-ágaskodása a laza színek és a leheletszerű rajz finomságával fölemelkedésünket példázza, s az ..Óda” elragadtatását a heverő női test szerkezeti szépségének analízisével folytatja a csak látszólag tétova vonal- vezetés. Kondor Béla keres, minden rajzfestménye lehetőség, starthely és nem végállomás. Vele ellentétes egyéniség PAP GYULA, aki eddigi életművével a Műcsarnokban jelentkezett. A nö- vekedve-változás belső igénye helyett már az első művek tartalmazzák a vállalt festői és emberi eszményeket. Meglepő, hogy a „Kohászok” mennyire állják az idő rohamát, a vörös-kék színek arcokon tükröződő reflexei ma is a hősies munka szabatos ábrái. Markó Károly óta a Dunakanyar a festő kötelező pensuma, melyet Pap Gyula elfogad, s a művészi illemtan jegyében sikeresen figyeli képpé Nagymarosnál a Hemingway indítékú „öreg halász”-t. Korrekt festői hangvétellel jeleníti az öreg fa „Utolsó virágzás”-át, „Anya és gyermek” szerves kapcsolatát, aratók lendületét és a nyári mezők „Virágcsend- élet”-té tömörülését. Pap Gyula, a weimari Bauhaus egykori tanítványa, műveivel ma is azt hirdeti, hogy elképzelésnek és megoldásnak azonos vitelünk felülvizsgálatára kötelez. Ebből a szempontból tanulságos LEDNICZKY GYULA kiállítása is, melyet a XX. kerületi Művelődési Házban rendeztek. O is tükröt tartott maga elé, s a fokozódó önismeret festővé nevelte a Sortex gyári munkást. Akvarelljeinek szorgalmas festői szótározása azonos hévvel ragadja meg a soroksári házak és a ráckevei Angyali-sziget számtalan intimitását. Igaz, még egyformán tüzelnek a színek, — de előrehaladása biztosított, hiszen táji élményeit egyre erőteljesebben alakítja motívumokká Ledniczky Gyula, a soroksári Öreg temető, a Kis- Duna szakadt partjainak, lombfüzéreinek, vízi folyosóinak festője, aki fáradhatatlanul hallgat arra a tükörre, melyet önismeretnek neveznek. Ez a tükör a művészet léptéke is egyben, mely korhol, figyelmeztet, de mindig a helyes utat mutatja. L. M. Hányódó hajómalom HORGONYT VETHET SZENTENDRÉN A ráckevei hajómalom már régen megtette kötelességét, s annak idején „nyugdíjba” vonult. Ugyan gondolta volna-e egykori tulajdonosa, hogy ez a szerkezet, miután már nem használják, mennyit hányódik még. Tíz esztendeje, s éppen áprilisban, arról adott hírt a Pest megyei Hírlap, hogy az akkor 280 ezer forintért felújított múzeummalom néhány nappal az átadás után „megszökött”. A hatalmas hajótestet az erős szél kilendítette a Duna közepére, s csak hosszas fáradozás után sikerült újra lehorgonyozni. 1967 áprilisában, tehát pontosan öt évvel az újjáalakítás után, ismét hírt adott a hajómalomról a Pest megyei Hírlap. A cikk írója arra figyelmeztetett, hogy az időközben elsüllyedt műemléket kiemelték ugyan, de további sorsával senki sem törődili. Az újságír-' kérdésére az Országos Műemléki Felügyelőség akkor a következő választ adta: — Még nem kezdtünk hozzá a hajó restaurálásához, egyelőre nem is érdemes, ugyanis a malom jelenleg a ráckevei Árpád Múzeum tulajdona, de később Szentendrére, a falumúzeumba kerül. Pillanatnyilag a hajómúzeum igen rossz állapotban van, a legfontosabb javításokat egy idős hajóács elvégzi. Most, újabb öt év eltelte után, ismét feltettük a kérdést az Országos Műemléki Felügyelőségen a hajómúzeum felelősének, Román Andrásnak: — Milyen állapotban van most a hajómalom és mi lesz a sorsa? — A ráckevei felújítás után nem gondozták megfelelően a műemléket, holott az ilyen építmény -még akkor is sok karbantartási munkát Igényel, amikor új. Különben a lécek között beszivárog a víz, ezért is merült el Ráckevén néhány évvel ezelőtt.. A felügyelőség nem tartotta indokoltnak az azonnali újjáépítést, ezért a nagyon rossz állapotba került malmot szétszedette és Szentendrére szállította. A falumúzeum megnyitása után itt lehet majd megtekinteni az értékes alkotmányt. A felállítás módjára többféle elképzelés is született. A szakemberek szerint az lenne a legcélszerűbb, ha vízbe állítva mutatnák be, nem pedig szárazon. Sajnos, a jelek szerint ennek több akadálya is lehet, először is nem biztos, hogy mesterséges tavat lehet csinálni, már azért sem. mert a Szentendre környéki talaj vízáteresztő képessége igen nagy. Az OMF illetékesei ebben az ügyben tárgyalnak vízügyi szakemberekkel, s ha a tó elkészülhet, akkor a hajó betonlábakon állna a vízben. Lehet, hogy ennyi hányódás után egyszer mégiscsak végleges helyre kerül a ráckevei hajómalom? Hét véjji tárlatvezetés Vasárnap délelőtt tíz órakor az Iparművészeti Múzeumban S. Cserey Éva az európai kerámia történetét ismerteti az érdeklődőkkel. Ugyancsak vasárnap a Nemzeti Múzeumban délelőtt háromnegyed tízkor Gerevich Éva Mednyászky László munkásságáról tart előadást, háromnegyed tizenegykor pedig dr. Telepy Katalin Munkácsy Mihály és Paál László műveivel ismerteti meg a festészetet kedvelőket, A Szépművészeti Múzeumban — ugyancsak vasárnap — ti- Spnffi'y ?fra'kor F}Sle>' Jtiws az. ííjűsági tárlatvezetés sorozatban régi szoborgyűjtemények között kalauzolja a látogatókat, a Szépművészeti Múzeumban pedig Szigethi Ágnes az olasz reneszánsz és barokk nagy mestereiről tart előadást. Nem lett öngyilkos? Új feltételezések Széchenyi haláláról Dr. Domokos László történelmi kutatásairól Néhány napja múlt Széchenyi István halálának 112. évfordulója. Eddigi ismereteink szerint a reformok elindítójának, a forradalom és a szabadságharc, s az azt követő idők önvádló remetéjének, a Hitel, a Világ, a Stádium, a Pesti por és sár, a Kelet Népe, a Naplók, a Nagy Magyar Szatíra alkotójának életét 68 éves korában, 1860. április 7- én éjjel önkezével golyó oltotta ki. Széchenyi nemzete fölé tornyosult alakja, nagyívű munkássága, romantikus, tragikus élete írók, történészek, újságírók, orvosok érdeklődését, fantáziáját vonzza, s köti le azóta is, ma is, és teljes bizonyossággal mondható, hogy majd a jövőben is. Ragadjuk meg az évforduló alkalmát, egy, Széchenyi halálával kapcsolatos vizsgálódás, nézet, feltevés ismertetésével, amely ugyan eltér az eddig elfogadott állásponttól, de szemszögénél, következtetéseinél fogva, mindenképp figyelmet érdemel. Ady, Krúdy, Bajcsy-Zsilinszky Előbb azonban szóljunk a vizsgálódó emberről, a föltevés kialakítójáról. A történelmi kutatásokat folytató újságírónak az élete is szinte történelem: dr. Domokos László 92 esztendős. Ebből csaknem 40 a monarchiában telt el: e ma is tevékeny aggastyán Ferenc József temetéséről tudósított; Móra, Kosztolányi, Juhász Gyula közvetlen kollégája, Krúdy Gyula barátja, Bajcsy-Zsilinszky Endre közeli munkatársa volt. Szegeden született, s 1902- ben már a Szegedi Napló alkalmazza: költője, tárcaírója, képzőművészeti és színikritikusa. Később verseskötetek, regények szerzője. Elvégzi a jogi egyetemet, azután már a fővárosban pénzügyigazgatósági titkár, majd Jászt Oszkár minisztériumában a nemzetiségi ügyek szakértője — itt kidolgozta a kárpát-ukránok önrendelkezésének terveit. A 20-as években A Rög című, később betiltott újság szerkesztője, a Magyar Helikon című társadalmi, irodalmi, kritikai és közgazdasági folyóirat társszerkesztője. A Földmunkás- és Parasztpárt képviselőjelöltje: egy gyűlés után letartóztatják, három hónapot börtönben tölt. Nagy terjedelmű kritikában méltatta Adyt, az akkor még alig ismert nagyváradi újságírót, 1903-ban, Még egyszer című kötetének megjelenése alkalmából, 1913-ban a Dél- magyarországban Dózsának Szegeden felállítandó szobrára tett javaslatot. 1919 elején „Százmilliós közbirtok’’ című írásában a szegedi bérföldek- nek, a kisbérlők tulajdonába adását, a föld szétosztását sürgeti. „Szeged a háború után” című kötete az első szegedi várospolitikai mű. A felszabadulást követően 1958-tól a Tiszatájban s a Délmagyarországban — amelynek nesztora — jelentek meg művelődéstörténeti közleményei. 1969-ben a Kortárs című folyóirat közölte Teleki László rejtélyes haláláról írott tanulmányát. A közelmúltban az USA-ban járt: ottani könyvtárakban és magángyűjteményekben az abszolutizmusnak még ismeretlen áldozatai, s a Kossuth-tal együtt Amerikába kivándorolt honvédtisztek után kutatott. Az ő közbenjárása is érvényesült abban, hogy egy Washingtonban élő, s a szabadságharcosemigráció emlékeit gyűjtő barátja, Vasváry Ödön értékes és szinte egyedülálló magyar könyvgyűjteményét a szegedi Somogyi könyvtárnak adományozta. (E könyvtár országosan is ritka gazdagságához sokkal járult hozzá. 1919- ben például a francia demarkációs vonalon élete kockáztatásával vitte át Móra számára a forradalmak értékes dokumentumanyagát.) Hajszálnyi lehetőség Dr. Domokos Lászlót évtizedek óta foglalkoztatja Széchenyi halála, e halál oka, körülményei, pontos története. Feltevése szerint Széchenyi István nem önkezével vetett véget életének — hanem meggyilkolták. Budai lakásában beszélgettünk a ma is tevékeny, ma is élénk érdeklődésű, most is mozgékony, higgadt természetű, tiszta emberségű Domokos Lászlóval. — Miből indul ki gyanúja Széchenyi meggyilkolásáról? — Ismeretes, hogy a Batthyány-kormány lemondását követő fejleményekért Széchenyi önmagát, reform- politikáját vádolta. Feleségének azt javasolta, haljanak meg együtt. A hitvese segítségével visszanyert lelki egyensúlyt azután a szerbek és horvátok délvidéki támadása következtében újból elvesztette. Titkára, hogy kárt ne tehessen magábm, beszállította a döblingi szanatóriumba ... Tizenkét évig élt ott, folyton önmagát kínozva. De a jó orvosi kezelésnek köszönhetően három év múlva felkelt, régi írószenvedélye elragadta. Ebben az időiben gyakori vendége volt Jósika Samu, egykori erdélyi kancellár. Sok estén whisteztek, de ahhoz három személy kellett. Odavették tehát maguk mellé az intézet igazgató főorvosát, dr. Görgent. Megbíztak benne, szabadon beszélgettek előtte. Véleményem, vizsgálataim szerint, itt, ezen a hajszálnyi lehetőségen teljesedett be Széchenyi tragédiája. Dr. Görgen a leghitványabb árulója lett betegének, — Milyen titkos, lényegbe vágó, veszélyes értesüléseket \ Összefogás színvonalon szükséges találkoznia, — hogy a mű alakító hatással lehessen az emberekre. Ez az igény és feladatvállalás érződik BARTHA AGNES ötvösmunkáiban, melyet a Fényes Adolf teremben állítottak ki. Jó élni a szép tárgyak környezetében, hiszen életünket javítva boldogítanak, ezért az iparművészet-szervezte esztétikumra többszörösen is szükségünk van. Bartha Agnes arra törekszik, hogy minden óránk emberi vágyához és mozdulatához harmóniatermő kellemes tárgy csatlakozzék — kövekkel ékesített nyaklánc, derűs emberi történéseket bemutató kalapált rézlemez, szelencék, fiókok —, Kozma és Damján históriáját-- elbeszélő házipatika — s mindenekelőtt tükör. Ez a tükrös-sorozat azonban nem Hófehérkét mondja legszebbnek, hanem rólunk vall, „ha belenézünk”. Bármilyen is az arcmásunk, a lelki konstellációnk, — a tükör rézcsipkés, zománcos díszítése sértetlenül szép, amely élet-
