Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-02 / 79. szám
1972. ÁPRILIS 2., VASÄRNAP 3 Ünnepség a megyei tanácsházán Öten kapták a Pest megyéért Hazánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából közös ünnepi ülésre jött össze a megyei tanácsházán az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bizottsága és a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megjelent az ülésen dr. Szabó Imre, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője is, valamint részt vettek, a megye társadalmi szerveinek, tömegszervezeteinek vezetői. Az ünnepi ülésen öten vették át a Pest megyéért emlékérmet, a megye fejlesztésében elért kiemelkedő munkájukért. Dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke ünnepi beszédében utalt arra, hogy az emlékérmet Pest megye tanácsa 1970-ben, a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére alapította, az idén harmadízben osztják ki, s így 14-re növekedik a kitüntetettek száma. — Ezzel is kifejezésre kívánjuk juttatni elismerésünket és köszönetünket azoknak, akik Pest megye jelenéért, jövőjéé-t, gyorsabb fejlődéséért megkülönböztetett, eredményes1 munkát végeztek — mondotta, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. Az emlékérmek átadása utáni fogadáson Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte az új kitüntetetteket. — Büszkeség és jóérzés tölt el bennünket ilyenkor —mondotta egyebek között —, mert látjuk, tudjuk, hogy Pest megyében nagy ügyszeretettel, buzgalommal dolgoznak emberek, és eredményesen küzdenek a nehéz viszonyok között lévő megye boldogulásáért, összhangban az ország fejlődésével. A Pest megyéért emlékérem idei kitüntetettjei (balról jobbra): Pálné, dr. Balassa Gyula, Pesti László és Nagy Lajos. Antalfia Jenő, Marton A KITÜNTETETTEK 1 A megyei tanácselnök sorrendben a következőknek adta át az emlékérmet: MARTON PÁLNÉ tsz-nyugdíjas Országosan ismert vérségi krónikásasszony. Gyermekkorától nehéz paraszti sorban élt, kétkezi munkával kereste kenyerét. A helyi termelőszövetkezetnek megalakulásától tagja, később kezdett írással foglalkozni. Témáit az egyszerű emberek, a falu életéből meríti, a változó paraszti életet valósághűen ábrázolja. Eddig két írása jelent meg könyvalakban. Az Igaz mesék gyermekmeséket tartalmaz, a Vérségi hétköznapok című könyvében pedig a falusi közösségért, a termelőszövetkezetért dolgozók napi gondjait, küzdelmeit jeleníti meg. Írásaiban is a haladó gondolatok képviselője. A felszabadulás után falujában tevékeny közösségi és közéleti emberré vált, legutóbb a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos vezetőségének tagja lett. ANTALFIA JENŐ, a nagykátai járási pártbizottság első titkára A járás területén különféle gazdasági vezetői beosztásban 1953-tól dolgozik, 1965 óta első titkár. Tevékenységének jelentős szerepe van a járás mezőgazdasági üzemeinek erősödésében, kiemelkedő munkát végzett a járás ipar- telepítésében. Az előző ciklusban országgyűlési képviselőként kezdeményezője volt a közművelődési törvénynek, részt vett előkészítésében. Nagy segítséget nyújtott az Olvasó népért mozgalomnak a nagykátai járásban való népszerűsítésében és a Blas- kovich Múzeum létrehozásában. DR. BALASSA GYULA nyugdíjas miniszterhelyettes Létrehozása óta elnöke a Dunakanyar Intéző Bizottságnak, a Dunakanyar fejlesztésében maradandó érdemeket szerzett. Jelentős szerepe volt a visegrádi Panoráma út megvalósításában, amely hazai és külföldi vendégek tömegei számára teszi könnyen hozzáférhetővé az egyedülálló természeti szépségű és történelmi nevezetességű területet. Az általa irányított társadalmi bizottság munkája ösztönzően hatott a helyi társadalmi erők mozgósítására, az anyagi erőforrások koncentrálására. Hatékonyain támogatja a megyei törekvéseket. NAGY LAJOS, a csemöi általános iskola igazgatója Harminchat esztendővel ezelőtt vállalta a tanyai tanító nehéz, akadályokkal, küzdelmekkel teli életét, s 23 év óta igazgató. A felszabadulás utón ő szervezte meg a községben az úttörőcsapatot. Nagy munkát fejtett ki az analfabétizmus megszüntetésében és a felnőttoktatásban. Pedagógiai tevékenységének jelentős része a hátrányos helyzetű tanyai gyerekek felkészítése a továbbtanulásra, 1960 óta községi tamácstagként, a Hazafias Népfront községi bizottsága elnökeként, a járási bizottság tagjaként, valamint népi ülnökként sokrétű és aktív közéleti tevékenységet folytat. Gyermekeit is pedagógusnak nevelte, mindkettő a csemői általános iskolában tanít. PESTI LÁSZLÓ, a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt vezérigazgatója A felszabadulás után a megyében járási pártbizottsági első titkárként, majd különféle gazdasági vezetői beosztásban végzett eredményes munkát. 1962 óta igazgatói, majd tröszt vezérigazgatói minőségben dolgozik. Kommunista munkásból lett igazgató, aki mindig szem-előtt tartotta, hogy a vállalati érdekeket összeegyeztesse a népgazdasági érdekekkel. Hozzáértő, magas szintű vezetési koncepcióval rendelkezik. Vállalati munkájában mindig nagy gondot fordít a dolgozók szociális körülményeinek javítására. Jelentős segítséget nyújtott a zsámbéki csecsemőotthon korszerűsítéséhez, bővítéséhez, több óvoda, bölcsőde építéséhez. PEVDI-munkaverseny A gyár nyeresége: 63 millió forint Értékelték a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat 1971-es munkaversenyét. A munkások azt vállalták, hogy 20 százalékkal fokozzák a vállalat termelését, e felajánlásukat 32,9 százalékkal túlteljesítették. Míg két évvel ezelőtt 44,4 millió forint nyereséget könyvelhettek el, tavaly ezt 63 millió forintra növelték. A tervezett tíz százalékkal szemben 1971-ben 21,5 százalékkal javították termelékenységüket. Az eredmények elérésében sokat tettek a szocialista brigádok, melyeknek tagjai javították a minőséget, csökkentették az állásidőket, törekedtek az anyagtakarékosságra, a biztonságosabb munkakörülmények megteremtésére. Közös felelősséggel írta: Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Pest megyei országgyűlési képviselő A Pest megyei dolgozók népünk egészével együtt legnagyobb nemzeti ünnepünkre, 1945. április 4-ére emlékeznek e napokban. Arra a sorsfordulóra, amelynek során a Vörös Hadsereg szétzúzta az ellenforradalmi Horthy-rend- szert, és ezáltal lehetővé tette népünknek, hogy életre hívja a benne rejlő haladó és nemes erőket. A kommunistáknak, a nép legjobbjainak a vezetésével egy új állam, a munkásosztály, a dolgozó nép állama született meg hazánk földjén 1945 tavaszán. Népünk szabadságát ünnepelve az első gondolat a háláé, a kegyeleté. Hálával, tisztelettel emlékezünk a szovjet hősökre, akik vérüket ontották szabadságunkért. Hálával gondolunk a nagy Szovjetunióra, népünk igaz barátjára, a szovjet munkásokra, dolgozókra, akik az eltelt huszonhét év alatt mindig mellettünk álltak a küzdelmekben, a harcokban, 'az építőmunka nehézségeinek a leküzdésében. A mindennapok valóságában bizonyosodott be számunkra, hogy nekünk, magyar munkásoknak, dolgozóknak osztályérdekünk és nemzeti érdekünk a Szovjetunióval való baráti együttműködés. Ezért valljuk, hogy a világ első munkásállamához fűződő viszony ma is a proletár internacionalizmus próbaköve. Emlékezünk legjobbjainkra, kommunista és baloldali mártírjainkra, akik életüket áldozták a munkások és parasztok hatalmáért folyó harcban. Nem felejtjük el a hősöket, a szocialista építés mindennapi tetteiben valósítjuk ifneg hősi életük értelmét! Nemzedékek, milliók legszebb álmait váltottuk valóra történelmileg rövid idő alatt. Büszkén mondhatjuk; népünk jól gazdálkodott szabadságával. A Pest'megyei munkások és parasztok számára ezt a fejlődést a legközvetlenebbül megyéjük példázza. Csupán a legutóbbi tíz év adataiból is szembetűnő e történelmi gyarapodás: 46 ezer lakás, közel 800 kórházi ágy, 4500 bölcsődei és óvodai hely, 134 új tanterem, 800 kilométer hosszúságú vízhálózat épült az ipar és a mezőgazdaság olyan országosan ismert beruházásai mellett, mint Százhalombatta, a Csepel Autógyár, a DCM. zámos alkalom volt arra az elmúlt hónapokban, hogy beszéljünk helyi és országos eredményeinkről, feladatainkról, gondjainkról. A lezajlott párttaggyűlések, szocialista brigádvezetői tanácskozások, jiépfrontválasztások, a választott szakszervezeti szervek beszámolói teremtettek alkotó fórumokat országos és helyi beszélgetésekre, eszmecserékre. Ezek jó, bizakodó légköre bizonyítja, hogy a munkások, a dolgozók egyetértenek pártunk céljaival, és aktívan, becsületes munkájukkal támogatják azokat, mert bennük népünk egészének szebb, jobb, gazdagabb életét látják megvalósulni. Eredményesen — bár nem problémamentesen — teljesítettük 1971. évi népgazdasági tervünket. Népgazdaságunk szilárd, és dinamikusan fejlődik. Folyik gazdasági szerkezetünk átalakítása, korszerűsödik a technika az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Mindezeknek eredményeképpen fejlődik dolgozó népünk életszínvonala is. Az otthonok, a falvak, a városok, a megyék, ’az ország és benne az emberek arculata szüntelenül formálódik, új, szocialista tartalmat kap. Eredményeinket megbecsüljük, de nem állhatunk meg. Sok még a teendőnk. Évről évre nagyobb, bonyolultabb feladatokkal, követelményekkel kell szembenéznünk népünk felemelkedése érdekében. Pártunk Központi Bizottsága tavaly decemberi ülésén a népünk életszínvonalának fejlesztését megvalósító IV. ötéves terv teljesítése érdekében megjelölte gazdaságunk továbbfejlesztésének főbb feladatait. A hatékonyság, a minőség javítására van szükség egész népgazdaságunkban. Biztosítani kell az egyensúlyt a beruházásokban és a gazdasági élet más területein. Erőteljesebben kell fejlesztenünk az üzem- és munkaszervezést, az üzemi demokráciát, a dolgozók bevonását a vezetésbe. Nagyobb segítséget kell adni a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom kibontakoztatásához. Ismeretes, hogy mindezek megvalósításáért kormányunk egy sor intézkedést léptetett életbe, a Szakszervezetek Országos Tanácsa pedig felhívta és mozgósítja a dolgozókat fokozottabb aktivitásra a munkában, 1972-es tervünk teljesítésében és aktivitásra a társadalmi élet minden területén. Munkásosztályunkat hívjuk elsősorban harcba céljainkért! Társadalmunknak azt a vezető s A osztályát, amely mindig élen járt, és a legtöbb áldozatot hozta a magyar nemzet, a magyar nép boldogulásáért. Változatlanul szükség van munkásosztályunk példamutatására, aktivitására és meggyőződésére, amely magával ragadja a nemzet egészét. Csak így érthetjük el azt, hogy mindenki megértse: nem másoknak, magunknak építjük az országot, minden megtermelt érték, a nemzeti jövedelem legkisebb gyarapodása is munkásosztályunk, egész népünk, a milliók jobb és szebb életét szolgálja. Felbecsülhetetlen értékű és történelmi jelentőségű tette a magyar munkásosztálynak a szocialista munkaverseny meghonosítása és ezen belül a szocialista brigádmozgalom létrejötte és kibontakoztatása, amely egyben a legszebb hitvallás szocialista rendszerünk mellett. Ennek a nagyszerű mozgalomnak termelési akt: vitásában, szocialista embert, közösséget formáló cselekedeteiben az ország sorsa iránt érzeti felelősség nyilvánul meg. Ez a mozgalom tartalmában és formájában híven kifejezi a szocializmus teljes felépítésének magasztos célját és magasabb minőségi követelményeit. A szocialista brigádvezetők most lezajlott iparági, szakmai tanácskozásai követelőén igényelték, hogy az országos és a helyi ve- zető szervek jobban támaszkodjanak erre a mozgalomra, és adjanak az eddiginél sokkal nagyobb segítséget a szocialista munkaverseny további előrehaladásához. A májusban sorra kerülő IV. országos tanácskozás feladata lesz, hogy — válaszolva az igényekre — a párt, az állami és a szakszervezeti szervek irányító és segítő munkájában a szocialista brigádmozgalmat és a szocialista munkaversenyt központi, méltóbb helyére állítsa. z építőmunka nélkülözhetetlen, alapvető eleme számunkra a szocialista demokrácia továbbfejlesztése. A munkások, a parasztolt, az értelmiségiek nemcsak megvalósítói, hanem alkotói, előkészítői is céljainknak. A mi rendszerünkben a dolgozó ember egyre jobban érzi — és kell éreznie —, hogy érte van minden, számítanak véleményére, vagyis részese a vezetésnek. Mindez nem formai kérdés, hanem a szocializmus lényegéből fakadó tartalma fejlődésünknek. Még akkor is így van ez, ha azt is tudjuk, hogy a munkahelyek és lakóhelyek egy részében sok még a kívánnivaló a demokrácia maradéktalan érvényesülésében. Most arra van szükség, hogy minden dolgozó a legjobb tudásával, képességével járuljon hozzá a közös feladatok megvalósulásához. Ugyanakkor minden vezető értse meg, hogy nem szívességet tesz, amikor fórumot teremt a közös gondolkodásra és alkotásra, hanem kötelességét teljesíti, és saját munkája megalapozottságát, biztonságát is növeli. A szocializmust építő munkáhan formálódik a milliók gondolkodása, alakul világnézete. Üj ismeretek birtokába jutunk, egyre jobban felismerjük a kisebb és nagyobb közösségeket mozgató törvényszerűségeket, mind jobban tájékozódunk az ország, a világ dolgaiban. A mi életünkben még együtt van az új a régivel, még küzdeni kell az új gondolatok, a szocialista nézetek uralkodóvá válásáért. De napról napra erősödnek a közösségi gondolkodás és magatartás jellemzői, a munkában, a tanulásban alakul az új, a szocialista ember. Tudatosabb munkával bátorítani és fejleszteni kell azt a légkört, amelyben erősödnek társadalmunk, ideológiánk szocialista vonásai) és egyre inkább talajukat vesztik a múltból örökölt, a számunkra idegen olyan nézetek) mint az önzés, a harácsolás, a közösség érdekeinek figyelmen kívül hagyása. leiszabadulásunk ünnepén, népünk eredményeinek összegezésekor örömmel állapíthatjuk meg, hogy egy nagyobb közösség, a szocialista világrendszer alkotó részesei vagyunk, összekovácsolnak minket a közös célok, a közös sikerek, a gondok leküzdésére tett közös erőfeszítések. A szocialista világrendszer ereje, lété ma a számunkra olyan drága és fontos béke s a társadalmi haladás legfőbb biztosítéka. A magyar dolgozóknak mindig tudniuk kell; hogy a szocialista épités sikerei hazánkban lelkesítik, bátorítják a világ szabadságáért, a demokráciáért, a békéért küzdő népeit. Építő- munkánk olyan történelemformálás, amelyet csak a százezrek és a milliók tudnak elvégezni. Lelkesítő és felelősségteljes feladatok várnak valamennyi dolgozóra, munkásra, parasztra, értelmiségire. Közös a felelősségünk a máért és a szocialista holnapért! F Negyedszázados emlékmű Április 4-én lesz 25 éves a felszabadulási emlékmű. Kisfa- ludi Stróbl Zsigmond Kossuth- díjas szobrászművész alkotása. A'szimbolikus jelentőségű mű — amely azóta a fővárosnak is jelképe lett — keletkezésének körülményeire emlékezett visz- sza szobrászművészetünk nagy öregje: — 1945. szeptember 1-én kaptam megbízást a magyar kormánytól a felszabadulási emlékmű megtervezésére. Negyedszázad távolából is emlékszem az alkotómunka nehézségeire és örömeire, sok-sok epizódjára. Emlékszem arra is, mennyi gondot okozott, hogy hiába volt a keresés, kutatás, nem találtam olyan modellt, a géniusz alakjához, amilyet képzeltem. Végül a szerencse segített: a Thököly úton sétálva megláttam a járókelők között a „géniuszt”, egy fiatal nőt ... Amikor elmondtam, milyen műhöz szeretném modellnek, szívesen vállalkozott a feladatra. Thuránszkyné — Erzsiké — közreműködésével azután meg- kezdődöt a mintázás heteken át tartó munkája. Felejthetetlen emlékem a 25 éve lezajlott avatóünnepség is, s ma is őrzöm azokat a jókívánságokat, üdvözlő leveleket, amelyeket az emlékmű elkészülte után kaptam ismerősöktől és ismeretlenektől. Együtt ünnepelnek a régi harcostársak Szerződés még nem rögzíti ugyan, de a barátság már rég szentesítette azt a testvérvárosi kapcsolatot, amely a Pest megyei Gödöllő és a délcsehországi Tyn nad Vltavou városka lakóit, vezetőit fűzi egymáshoz. E barátság gyökerei 1944-be nyúlnak vissza, amikor dr. Pozsonyi Tivadarnak, a gödöllői Agrártudományi Egyetem docensének — akkor fiatal katonatisztnek — vezetésével egy magyar katonákból alakult partizán egység a cseh kommunistálfkal együtt harcolt Tyn nad Vltavou felszabadításáért. A csehszlovákiai város vezetői most hazánk felszabadulása, április 4-e alkalmából négy tagú küldöttséggel vesznek részt a gödöllői ünnepségen. Ei L r
