Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-14 / 87. szám

Eltűnt egy fehér folt Húsból! nyílt Moiiori-crácn Máshol egy húsbolt avatása nem jelent különösebb izgal­mat a lakosság körében — Monori-erdőn azonban ünne­pélyes jelleget öltött. A tele­pülésen eddig az élelmiszer- üzlet árult húst egy héten kétszer. Sok gondot jelentett ez a vásárlóknak, elárusítók­nak és a vállalatnak egy­aránt. Ezért volt égető szük­ség az új üzletre. Az új üzlet — hivalkodás nélkül állíthatjuk — kitűnő színvonalú. A megnyitó részt­vevői elismeréssel nyilatkoz­tak a korszerű felszerelésről, a bőséges választékról. Simon Zoltán boltvezető, akinek oroszlánrésze van az új bolt létrehozásában, nagy örömmel mutatta a sok-sok árut. Re­mélhetőleg, a választék a ké­sőbbiek folyamán is ilyen gazdag marad. Spenger István, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára örömmel nyugtázta, ismét si­került javítani a monori-erdei lakosok, a bejáró dolgozók helyzetén. Nemcsak a monori- erdeieknek, de a Felső-Nyár­egyházán lakóknak is nagy könnyebbséget jelent az új bolt megnyitása, a húst nem kell Pestről hozni. Ismét el­tűnt egy fehér folt. Sz. A. 'P E S T MEGY E l HÍRLAP K Ü L O N K L A D A S A Kenyérbolt Úriban Űriban tegnap nyílt meg az új kenyérszakbolt, a köz­ségi tanács és az iskola kö­zötti telken. A kis boltot már nagyon várták az úriak, a felnőttek is, meg az iskolások is. A felnőttek azért, mert eddig, ha jó, ízletes kenyeret akartak az asztalukra, négy­öt család megbízott egy-egy asszonyt, aki átment busszal Sülybe, közösen megfizették az útiköltséget, s mindannyi­an hozzájutottak a Gödöllői Sütőipari Vállalat jó kenyeré­hez. Úriban ugyanis csak a gyömrői pékek kenyerét áru­sították, s úgy látszik, a szom­szédos konkurrenciáé jobb volt. Az új kenyérboltban a gö­döllőiek kenyerét vásárolhat­ják az úriak. Az iskolások vi­szont tejet, kakaót és péksü­teményt vehetnek itt, akár a tízperces szünetekben is. A bolt korszerű, tetszetős, a Gödöllői Sütőipari Vállalat építette, az" úri tanács telket adott és 30 ezer forintot a községfejlesztésből. ŐRIZETLEN KERÉKPÁROK... Nem is olyan régen, 20—30 évvel ezelőtt a monori járás községeiben nem lett volna ne­héz megszámlálni a kerékpá­rokat. Ma, egyesek becslése szerint, a legkisebb községben is több a kerékpár, mint ak­kor az egész járás területén volt... A járás három legna­gyobbnak tartott vas- és mű­szaki boltjában évenként 5— 600 kerékpárt adnak el. Sokan vásárolnak Budapesten is. Nő az üzletek, különösen az italboltok és a közületek előtt található őrizetlen kerékpárok száma is. Legtöbbje neki van döntve a falnak vagy a közel­ben található fának, vagy ép­pen a földön hevernek szana- széjjel. A nagyközségekben, na­gyobb forgalmú üzletek előtt kerékpár-megőrzők vannak. Itt nincs is gond. De a kisköz­ségekben és a nagyközségek kisebb forgalmú üzletei előtt nincsenek. És ezekből van a több ... így a szó szoros értel­mében utcán hever az „alka­lom”. És, sajnos, van, aki ki is használja. Volt olyan nap, amikor például Vecsésen hat, Monoron kettő, Üllőn négy ke­rékpárt loptak el. A tettes legtöbbször ismeret­len. Nagyon könnyű a dolga, egyszerűen elemeli, felül rá, és köd előtte, köd utána, eltűnik. Bottal üthetik a nyomát. Ott­hon egy kis átalakítás, esetleg egy másik kerékpár alkatré­szeinek megcserélésével — és egykori gazdája soha többé nem ismer rá a sajátjára. Sze­rencsésebb esetben rövidebb vagy hosszabb út használata után — mint egy darab vasat, bedobják az árokba vagy va­lakinek a kertjébe. A lopások oka legtöbbször az, hogy a kerékpárokat őri­zetlenül .hagyják. Nincsenek lelakatolva, lezárva. Eltulajdo­nításuk még fáradságba sem kerül. Az 1500—2000 forintba került kerékpárt tulajdonosa néhány forint és mozdulat rá­fordítása miatt kockára teszi. Megéri? Á. Gy. XIV. ÉVFOLYAM, 87. SZÄM 1972. ÁPRILIS 14., PÉNTEK Monor, keverőüzem Naponta kilenc vagon táp Kevés a Premix -35 féle tápot gyártanak Néhány évvel ezelőtt ala­kították át Monoron a malom épületét keverőüzemmé. Saj­nos, még mindig elavult kö­rülmények között dolgozik az üzem 65 dolgozója. Amint Várkonyi József üzemvezető­től megtudtuk, a közeljövőben enyhít a gondokon , az új, öm­lesztett táp szárító berendezés beállítása. Jelenleg minden munkát kézierővel végeznek. Az új berendezés 1970-ben nagy sikert aratott a me­zőgazdasági kiállításon, Monoron is sokat várnak tőle. A keverőüzem feladata a tsz- ek, állami gazdaságok és az egyéni állattartók táppal való ellátása. Sajnos, csak részben tudnak eleget tenni az igé­nyeknek. Naponta kilenc va­gon táp készül az üzemben, havonta 180—200 vagonnal gyártanák. Mindez azonban kevés, az ..igény egy-egy hó­napban 250—260 vagon. Negyven-negyvenöt közü- lettel állandó kapcsolatot tar­tanak fenn. Ök az állandó vá­sárlók. A monori járáson kí­vül a nagykátai, dabasi, ceg­lédi és gödöllői járás egy ré­szét is ellátják ipari táppal. Harmincöt féle táp ké­szül Monoron. A legked­veltebbek: a baromfi tojó és a különféle sertéstá­pok. Ezekből vásárolnak legtöbbet a partnerek. A táp sajátos, kiadott recept alapján készül. A receptben feltüntetik a keverési arányt is. Szakképzett dolgozók vi­gyáznak a megfelelő keverési arányra. Valamennyi táp leg- fohtosabb alapanyaga a Pre­mix. Sajnos, a gyártó vállalat, a PHYLAXIA nem tudja ellátni a monori üzemet elegendő alapanyaggal, így aztán megtörténik, hogy egy megrendelő több napos késéssel kapja meg a tápot. Ebben a hónapban 170 vagon tápot gyártanak. A legtöbbet a gombai Új Élet Tsz és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rákoshegyi üzemegy­sége vásárolja. A vásárló partnerek elégedettek a táp I minőségével, eddig még kevés panasz érkezett. A Premix-hiány és az el­avult berendezés mellett, sú­lyos gondot jelent a raktáro­zás is. A legyártott tápot ott tudják csak tárolni, ahol gyártják is. Segíteni kellene a raktározási gond megoldásán, mert nagyon nehezíti ez az itt dolgozók munkáját is. Öt brigád dolgozik az üzem­ben, valamennyien a szocia­lista címért küzdenek. Várkonyi József elmondotta még: csak a dicséret hangján tud szólni a keverőüzem dol­gozóinak munkájáról. Nők, férfiak nehéz fizikai munkát végeznek. Ezért is ráférne a keverőüzemre a rekonstruk­ció. Ezt kívánja az üzem, de a dolgozók érdeke is. G. J. Belvízelvezető épül Pilisen Telkek fiataloknak A legutóbbi pilisi tanácsülés az idei költségvetési tervet tárgyalta. Pilisen az idén 300 ezer forintért épül járda. Se­gít a lakosság is. Házanként 300 forintot ajánlottak fel, a járda megépítéséért. A községben sok gondot je­lent már hosszú évek óta a belvíz. Az emlékezetes, 1963-as árvíz a község csaknem egész részét veszélyeztet­te. Már eddig is sokat tet­tek a probléma megoldá­sáért, s az idén végre be­fejeződik a belvízelvezetés. Megépül a kövesút a Pándd úton. Az úttal párhuzamosan az árok betonozását is elvég­zik. (A belvíz során ugyanis a Fel, a mélyből Alacsony, zömök ember Ko­zák Sándor, aki Üllőn a Gyöm­rői úti cigánytelepen lakik. La­kása, mint a többié: „modern putri”, szoba, konyha. Föld a padlója, és vert sár a fala. Villanya nincs. Meglepő rend és tisztaság fogad. A nedves, szigeteletlen falak dohos lehelete kevere­dik a tűzhelyen gőzölgő krumpli illatával. — Hallottam, hogy építkez­ni akar — térek rá a tárgyra, összenéznek a feleségével, VETES UTÁN - TÖMÖRÍTÉS aki zavarában az éppen kezé­ben levő mosogatóronggyal kezdi el törölgetni a széket, amelyre ültetni akar. A Monori Állami Gazdaság farkasdi üzemegységében jó ütemben végzik a tavaszi tennivalókat. A borsót és a szudáni- fü-keveréket már elvetették. A 29 holdas takarmányterületen most a gyűrűshenger állt munkába. Vincze József irányítja, hogy a vetés után a talajtömörítés is hamar befejeződjék Foto: Péterffy — Itt születtem, ezen a tele­pen, és itt is nőttem fel — kezdi a férfi, és sóhajtva foly­tatja. — És itt is romlottam el. Korán kezdtem el a munkát, kellett a pénz. De korán kezd­tem az ivást is. Volt, amikor fizetési napon még én kértem pénzt az asszonytól az adóssá­gaimra. Mindennap részeg voltam és durva. Féltek tőlem, ha hazaértem, mert akkor a családnak menekülni kellett. Másnap csak néztem az előző napi pusztítást, és mindig éreztem, nem jó ez így. — Négy éve önként alkohol­éi vonóra jelentkeztem. Nem használt. Tovább ittam. Rá két évre öngyilkos lettem, sósavat ittam. Hónapokig élet és halál között voltam. Utána folytat­tam a régit. Egyik munkahely­ről mentem a másikra, de leg­inkább alkalmi munkát vállal­tam. — És ittam. Vittek a have­rok, a telepiek, bár igaz, hogy nemigen kellett rimánkodniuk. Cigány vagyok, annak szület­tem, nem szégyellem. De én a szó szoros értelmében cigány­életet éltem. Itthagyott az asz- szony, nem is egyszer, de min­dig visszakönyörögtem Börtönben is ültem. — Hogy történt a változás? — kérdem, de nem válaszol, csak néz maga elé, és nagyo­kat nyel. Egy ideig még ma­gába fojtja, majd nem bírja tovább, felzokog. Jó néhány perc eltelik, míg erőt vesz ma­gán. — Tetszik látni, ez is a múlt, a sósav maradványa. Mindjárt elsírom magam. De jó, hogy nincsenek itthon a gyerekek, mert azok előtt szé­gyellem. Egyszer — kezdi új­ra mély lélegzetet véve — elém állt az ötödikes kisfiam, és sírva mondja: „Papa, miért kell nekünk minden este me­nekülni. Éjjel is az árokban aludtam, nagyon fáztam, és féltem is. A sötéttől és tőled is, pedig nem vagy rossz em­ber ...”. Mintha kést szúrtak volna belém. Elkaptam a ke­zét, és a szemébe néztem. És életemben talán akkor először sírtam el magam előtte. Sírt a feleségem is. Azt mondtam a fiamnak: jegyezd meg jól a mai napot, mert apád ma ivott utoljára. Ennek pontosan két éve és három hónapja. A fiam igen jó tanuló, nagyon biztat a tanár úr. Elhatároz­tam, embert faragok belőle, ta­nult embert! Aztán nekem is jobb lesz. Ezért vettem a tel­ket. És még idén tető alatt is lesz a ház a Május egy úton. Olyan lesz, mint a többi csa­ládi ház, mint a velem együtt dolgozó munkásoké. Két disz­nót hizlaltam. Egyet eladtam, a másikat levágtam. Tessék nézni — és kinyitja a szoba ajtaját —, mennyi kolbász ... legnagyobb mennyiségű víz a Pándl úton és az árokban folyik). A községi tanács igvekszik valamennyi utcába bevezetni a villanyt is. 1972- ben 200 ezer forintos költség­gel bővül a hálózat. Tavaly 60 telket értékesített a tanács. Egy tanács vb-határozat szerint a 20 év körüli fia­talok önállóan is vásárol­hatnak telket. Pilisen szép hagyományai vannak a telek beépítésének. A tanács kétéves határidőt ad a sház fölépítésére. Szerencsé­re szorgalmas fiatalok lak­nak Pilisen, rendszerint mire megnősülnek, már áll a ház, úgy várják a feleséget... ________________fe. j.) Ma gyarnóta- és táncdalest Nyáregyházán. Pénteken, áp­rilis 14-én este 6 órai kez­dettel magyarnóta- és tánc­dalest lesz a nyáregyházi mű­velődési otthonban. Fellép­nek: Hódos D. Sándor (ma­gyarnóta), Kar da Beáta, Mo­nyok Ildikó és Aradszki László. MAI MŰSOR Mozik Monor: Vaicenkirály. Nyár­egyháza: Pygmalion XII. Pi­lis: A közvetítő. Vecsés: Még kér a nép. JEGYZET Lehet és érdemes Már a februári falugyűlé­seken is szép számmal hang­zottak el felszólalások arról, hogy végezzünk több társa­dalmi munkát, tegyünk töb­bet a községeinkért. Gyömrőn máris több, szép jelét látjuk ennek. Köztudott: a község­ben elavult a közvilágítás, rá­férne egy kis rekonstrukció. Sajnos, a nagyközségi tanár. nem rendelkezik elég pénzzé., ezért csak távlati tervekbe) szerepel a felújítás. Mikus István, Széchenyi utcai lakos, az üllői áramszolgáltató ki- rendeltség dolgozója néhány nappal ezelőtt kiérdemelte a dicsérő szavakat. A Széchenyi Utcai forduló­nál, a Jóbarát vendéglővel szemben, társadalmi munká­ban, saját költségén felsze­relt egy higanygőzlámpát a sarki villanyoszlopra. így könnyebben fordulhatnak a buszok, jobb a világítás. A másik szép példát a Volán monori MÁV AVT-főnökségé­nek dolgozói mutatták. A he­lyi buszjáraton dolgozók (ka­lauzok, gépkocsivezetők) rend­be tették a falu végén levő buszfordulót. Elegyengették a talajt. Miért is mondtuk el mind­ezt? A két példa is jó bi­zonysága annak; lehet és ér­demes társadalmi munkát vé­gezni. Csak egy kis jóindulat, egy kis akarat, no meg kez­deményező készség kell hoz­zá. (gér) Úttörő-olimpia Lövészet Monoron,. az Ady úti iskola udvarán rendezte meg az ÁIST és az MHSZ járási ve­zetősége az úttörők légpuskás járási lövészbajnokságát. Eredmények, csapatban, lá­nyok: 1. Üllő (Bálint Angéla, Erdei Zsuzsa, Lovász Éva), 2. Sülysáp 1. sz. iskola, 3. Gom­ba. Egyéni bajnokság: 1. Bá­lint Angéla (Üllő), 2. Szabó Rozália (Sülysáp, 1. sz. isko­la), 3. Lovász Éva (Üllő). Csapatban, fiúk: 1. Monor, Munkásőr úti iskola (Bokros Imre, Földi Sándor, Muntág András), 2. Üllő, 3. Sülysáp, 1. sz. iskola. Egyéni bajnok­ság: 1. Lénárt Mihály (Vecsés, 3. sz. iskola), 2. Takács Gyula (Monor, Kossuth), 3. Magyar Győző (Üllő). Az egyéni versenyek 1—3. helyezettjei vesznek részt a megyei döntőben. —sk— JÁRÁSI HONISMERETI VETÉLKEDŐ Monoron, a járási művelő­dési házban április 16-án, va­sárnap délután 15.30 órakor rendezik meg a járási honis­mereti vetélkedőt. A népszerű CU-KI együttes április 15-től minden szomba­ton 19 órától 23 óráig Mendén játszik a művelődési házban, a rendszeres táncesteken. Bál Pilisen. Április 15-én, szombaton este 18-tól 23 órá­ig bált rendeznek a pilisi mű­velődési házban, ahol közre­működik az Alfa együttes. KÉZILABDA Területi bajnokság, férfiak Gyömrő—Dunai Kőolaj 22:16. Érdekesség, hogy a mérkő­zésen két női játékvezető bí­ráskodott. Már az első tíz percben nagy iram, heves küzdelem alakult ki. Bagóczki S. és Kovács I. néhány lövé­sét nem tudta védeni a száz­halombattai kapus. A félidőig egy vendégjátékost öt percre kiállítottak a játékvezetők. Hallatlanul izgalmasan ala­kult a második harminc perc. Gyömrő már 15:12-re elhú­zott, ám 15:15-re egyenlítet­tek a vendégek. Ezután hét gólt dobott a hazai, míg a DKV csak egyet. Jó iramú, színvonalas mér­kőzésen ilyen arányban is megérdemelt a gyömrői győ­zelem. Jó: Bagóczki S., Kovács S., Kovács Gy., Szabó I. Nők: Gödöllői EAC—Gyömrő 11:4. Egy pillanatig nem volt vi­tás a gödöllői egyetemisták győzelme. ★ A kézilabda úttörő járási baj­nokságot a kiírástól eltérően egy héttel később, április 23- án 9 órakor rendezik meg Monoron, a strandon levő ké­zilabdapályán. Kosárlabda úttörő-olirifpia megyei bajnokságát is április 23-án rendezik Monoron, a gimnázium pályáján. A me­gyei döntőben járásunkat a Kossuth iskola csapata képvi­seli. (g.) I Kozák Sándor más ember lett. — Viszontlátásra az új la­kásban — köszön el tőlem. És már mentem, amikor utánam szólt: — Aztán jöjjön ám éli ígérem, az avatáson ott le­szek. Acs György

Next

/
Thumbnails
Contents