Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-14 / 87. szám
1972. Április il, péntek “‘‘xzMirlap 3 A megyei tanácselnökök Herceghalmon Egységes állásponton DR. DIMÉNY IMRE TÁJÉKOZTATÓJA ÁPRILIS 26: A NÉPFRONT V. KONGRESSZUSA Félmillió ember aktív közreműködése Bencsik István főtitkár sajtótájékoztatója A megyei tanácselnökök or- . szágos értekezletén dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter számolt be az élelmiszer- és fagazdaság J helyzetéről, a tanácsi irányi- | tás feladatairól. Bevezetőként elmondta, hogy a népgazdasági terv találkozott a megyei elképzelésekkel. A gazdaságok tavaly először készítettek középtávú terveket, amelyekről elmondható, hogy tükröződtek bennük a IV. ötéves terv fejlesztési programjai. Mégis, bizonyos ágazatokban eltérés mutatkozik — a tanácsokra sok tennivaló vár abban, hogy ezeket a terveket naprakésszé tegyék a gazdaságok. A szarvasmarha-tenyésztésről a miniszter elmondta, hogy a gazdaságosság érdekében sok erőfeszítés történt az elmúlt évtizedben. Mégis, az érdekeltséget megteremteni nem sikerült, csupán átmeneti volt a fellendülés. A tárca az alapvető felülvizsgálatot hamarosan befejezi, s július elsején meghirdetik azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a népgazdaság, egyben a jövedelmezőség érdekében szükségesnek tart. A sokak által bírált kivágási keretre az állomány védelme miatt van szükség. Kitért dr. Dimény Imire azokra a tennivalókra, amelyek a szövetkezetek tevékenységi körének meghatározásában várnak a tanácsokra. Ezt a felülvizsgálatot június 30- ig kell lefolytatni. A tsz-ek feldolgozó, szolgáltató, beszerző és értékesítő munkája külön engedély nélkül történhet, de a könnyű-, vegyi- és gépipari tevékenység csak állami vállalattal megkötött szerződések alapján. 1973. december 31- ig Budapesten és vonzáskörzetében — tehát megyénk egy részében is! — azonban mindezt újra felülvizsgálják, az ágazati miniszterek a tanácsokkal egyetértésben döntenek majd e munkák jövőjéről. 2. Bányászok (A Naszály légvonalban három és jél kilométerre van a DCM-től. A kőbányában kétszányolcvanan dolgoznak, robbantják a mészköfaiat, nagy nanalú rakodógépen öntin a követ az óriás dömperekbe, ezek a törőbe ürítik rakományukat, az aprózott mészkő hosszú szállítószalagokon utazik, az anyagot osztályozzák, s kötélpályán juttatják a gyárba. Évente egymillió 370 ezer tonna mészkövet vár a DCM a bányától.) Homok a mészkő alatt Martényi Árpád, a kőbánya vezetője mindig szénbányász akart lenni, de csak Vácott talált státust, s azóta megszerette a „köves” munkát: — Rossz helyre telepítették ezt a bányát. A kezdet kezdetén nem fordítottak elég energiát a geológiai kutatásokra. A felszíni mészkőkibúvások a legjobb minőséggel hitegettek, túl jó képet festettek a bányáról. Ma viszont a legszebb mészkőfalak lerobbantása után, hatalmas homokdombok tűnnek elő. Egy tonna kő, egy tonna meddő — nagyon rossz arány! — Hogyan lehet dolgozni a vrossz bányában”? — Sokkal nehezebb a munta. mint másutt. Nálunk színié lehetetlen a megfelelő robbantási technológiát kialakítani, sok az aprózó robbantásunk. Ha esik az eső, az anyag betapad, s megállnak a gépek. A berendezés egy réA tanácsok és a termelőszövetkezeti szövetségek kapcsolatáról szólván a miniszter hangsúlyozta, hogy a megyei tanácsok a szövetségekkel egyetértésben többet tehetnek a tsz-ek törekvéseinek helyes orientálása érdekében. Az együttműködés jó formái már kialakultak, de fontos, hogy még jobban vonják be a szövetségeket a megyei feladatok megvalósításába. Mindez nem jelent viták nélküli kapcsolatot, nem zárja ki az eltérő véleményeket. Befejezésül dr. Dimény Imre a tavaszi munkákról adott áttekintést, a többi között elmondva, hogy ezeket a pénzügyi gondok általában nem nehezítik. Több kérdést, illetve észrevételt tett a vitában dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke is. Így elmondta, hogy Pest megyében viszonylag sok szakosított szarvasmarha-telep épült, illetve épül, de a már működőknek csak 70 százalékát népesítették be állatokkal. Javasolta: mivel a tsz-ek általában forgóalap-hiánnyal küszködnek, valamilyen kedvezmény kellene az istállók feltöltésére. A megyei tanács elnöke szólt a homoki szőlők helyzetéről is. A gazdaságok középtávú terveiben ötezer hold 6zőlő kivágása szerepelt, ma viszont már úgy fest a kép, hogy 13 ezer holdat akarnak kivágni „Nem vagyok meggyőződve arról, hogy jó ez a tendencia” — jegyezte meg Mondok Pál. A szanálások témakörét érintve pedig azt kifogásolta, hogy a bank 20 ezer forintos hiány esetén is óvadékot kér a tanácstól, jóllehet, az illető tsz-nek esetleg 40 millió forintos vagyona van. Dr. Dimény Imre válaszában részletesen szólt ezekről a Naszályban sze rossz konstrukciójú. És hát éveken át elhanyagoltuk a bánya letakarítását, s ezért most nagy árat fizetünk. (1959-ben határozták el a bánya több szintes művelését, korábban mindig tölcséres művelésről beszéltek. Mai szemmel az akkori geológiai vizsgálatok felszínesek voltak, a szakemberek hosszú éveken át a DCM aknakemencés, illetve nedves, forgókemencés technológiáját tartották szem előtt, pedig később a gyártási folyamat megváltozott.) Mihályi András bányamester ötödik éve dolgozik a Naszályban, geológiai technikumot végzett, korábban a várpalotai mélyfúrókutatók között tevékenykedett, úgy került a DCM-be, hogy nem volt állása, családos embernek pedig nem való a vándorélet: — A bányában mindig jó volt a hangulat, olyan emberek jöttek ide, akik szeretik munkájukat. A természeti csapások keserítik el a bányászokat, amikor a homok 25 méteresre zsugorítja össze az ötszázas mészkőfalat. Ez a bánya mindig kiszolgálta a gyárat, sőt előfordult, hogy a DCM korlátozta a bánya termelését. A legnagyobb baj, hogy ez a mészkőbánya nem mészkőbánya. — Hogyan lehet dolgozni a „rossz bányában”? — Egy nyugatnémet szakember mondta: „Az egyik lyukból kiveszik a követ, s a gondokról; így a többi között elmondta, hogy az új telepek benépesítésének nemcsak pénzügyi akadálya van, az állomány minősége sem teszi ezt lehetővé. Tény azonban, hogy a szakosított telepek engedélyezésekor nem tekintették át a forgóalap-ösz- szefüggéseket, nem készültek tervek az állomány feltöltésére. A készülő intézkedésekben szerepel az Is, hogy forgóalap-juttatással — részben állami támogatással — segítsék az istállók feltöltését. A szőlőkről szólván a miniszter azzal válaszolt a Pest megyei Tanács elnökének, hogy a MÉM korszerűsítési bizottságot hívott életre, amely számba veszi a megteendő intézkedéseket. Ma már nyilvánvaló, hogy a homokon csakis úgy gazdaságos a szőlő, ha megteremtődik a teljes vertikum, a feldolgozás, értékesítés folyamata együtt van. Az év második felében várhatók intézkedések ebben a témában, A szanálásokról elmondta dr. Dimény Imre, hogy dr. Mondok Pálhoz hasonlóan az a megítélése: a bank kisstílű beavatkozása rontja a kapcsolatot a termelőszövetkezetekkel. Egyébként azonban sikerült a minisztériumnak megállapodni a bankkal abban, hogy hitelekkel miként indokolt segíteni a gazdálkodást. A vitában dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei Tanács elnöke is felvetette: míg a MÉM és a Pénzügyminisztérium intézkedései összhangban vannak, a bank magatartása elüt ettől. Délután a megyei tanácselnökök megtekintették az Állattenyésztési Kutató Intézet sertéstelepét. A házigazda, Keserű János főigazgató kalauzolta őket. beöntik egy másik lyukba, aztán újabb lyuk következik”. Igaza van, nagyon sok a bunker, az akna — s ezek időnként eldugulnak. A munkaszellem kitűnő, bár az emberek bányászhoz nem méltó bérért dolgoznak: a kőfejtők kétezret, kétezerhármat keresnek. Engem a szakmai kíváncsiság éltet, mi lesz ezzel a bányával? (1960 augusztusában az Építőanyagipari Központi Kutató Intézet a naszály- hegyi mészkövet mészége- tésre alkalmasnak minősítette. A kővagyon minőségi és mennyiségi kutatását az ötvenes évek előírásai szerint a budapesti műegyetem végezte el, néhány 50, illetve száz méter mély fúrással. A DCM ásványi nyersanyagvagyoná- ról szóló jelentést 1968. június 21-én hagyta jóvá a Központi Földtani Hivatal Országos Ásványvagyon Bizottság Építőipari Nyersanyagkészlet Szakbizottsága. A határozatban megállapítják, hogy a cementipari nyersanyag változékony minőségű, szeny- nyezett.) Veszélyben — pótlék nélkül Virsinger János, kőfejtőcsoportvezető: — A robbantás után letisztítjuk a kőfalat, lelökjük a mozgó köveket. A munka úgy kezdődik, hogy elhozzuk a raktárból a köteleket, megnézzük, nem rágta-e meg az egér. Fent a tetőn beverjük a másfél méter hosszú vascöve- keket, a kötelet ráhurkoljuk, a derekunkra tekerjük a harminc méternyi, vastag kenderkötelet. A kőfejtő saját magát köti ki, ezt másra nem bízhatja. A falon úgy haladunk lefelé, hogy kiengedünk egy- egy hurkot. _j Csütörtökön a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában sajtótájékoztatót tartottak az V. országos népfrontkongresszusról, belpolitikai életünk kiemelkedő eseményéről. A sajtótájékoztatót Lakatos Ernő, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese nyitotta meg, majd Bencsik Isiván, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára ismertette a kongresszus előkészületeit és a tanácskozás programját. Április 26-án az Építők Rózsa Ferenc Székházában ül össze az V. kongresszus, háromnapos programmal. A tanácskozás összegezi a négy évvel ezelőtti kongresszus óta végzett munkát, és kijelöli a mozgalom feladatait a további esztendőkre. Elmondotta a főtitkár, hogy rendkívül kedvező társadalmi fogadtatásra talált a Hazafias Népfront Országos Tanácsának kongresszusi levele. A mozgalom egészéről átfogó képet nyújtó levél gondolataira sok ezren reagáltak a helyi népfrontbizottsá- gokat újjáválasztó gyűléseken, a városokban, falvakban egyaránt. Az országban 4 ezer (Pest megyében 180) községi és városi népfrontbizottságot választattak újjá Országosan félmiilkó ember jelenléte, aktív közreműködése tanúsítja, hogy a népfront a társadalom figyelmének középpontjában álló munkát végzi. (Itt jegyezzük meg: rendkívül népesek voltak a népfrontválasztási gyűlések Pest megyében is, átlagban az első időszakban 150—160, február második felében átlagban 300 vodt a résztvevők száma.) A választások tapasztalatairól Bencsik István elmondotta: megerősítették tisztségükben azokat az idősebb és kipróbált — A sziklafal alá megyünk, állandóan veszély leselkedik ránk, veszélyességi pótlékot mégsem kapunk. Februárban 2300 forintot kerestem. Nincs megfizetve ez a munka, nem lehet tudni, hogy mikor csap agyon a kő. (1971 szeptemberében az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban elemezték a DCM helyzetét, s Bondor József miniszter végrehajtási utasítást adott ki. A dokumentumban olvasható: két tudományos intézet dolgozza ki a bánya közép- és hosszú távú művelési tervét, évente 400 ezer tonna meddőt távolít- sanak el, a bányanyitást saját erőből folytatni kell...) Pete Miklós, lőmester: — Először körülnézünk a munkahelyeken, kiszállítjuk a robbanóanyagot, gyakran 87 mázsa lőszert robbantunk, kiszámítjuk és elhelyezzük az időzítést, a töltetet. Háromnegyed kettőkor lövünk. — 1960 óta dolgozom a kőbányában, hat hónapig elmentem hegesztőnek a Tö- VÁL-hoz, a váci tsz-ek közös építőipari vállalkozásához, havi 2800—2900 forintot kerestem. Szabó elvtárs, a bányamester visszahívott: „jobban jársz itt”. Házat építek, a gyártól 120 ezer forint kamatmentes kölcsönt kaptam, tíz évre szóló munkaszerződést írtam alá a DCM-mel. Most 13 forint az órabérem, havonta 2100—2200-at viszek haza. Az OTP-nek kb. 60 ezer forint kamatot fizettem volna, kiszámítottam, évente hétezer forint a nyereségem ... (A kötélpálya-karbantartók közül rövid időn belül hat KISZ-tag ment el, a KISZ-titkár is a felmondáson gondolkozik. A fiatalok úgy érzik, hogy népfrontmozgalmi, társadalmi vezetőket, akik az elmúlt időszakban fáradhatatlanul munkálkodtak a közjó érdekében. Egyidejűleg — s ez a közélet pezsgését jelzi — jelentősen bővítették soraikat a bizottságok, munkásokkal, nőkkel, fiatalokkal. A munkások száma országos átlagban 20—25 százalékra nőtt az 1968. évi népfrontválasztások 15,4 százalékáról. A nők aránya most 30—35 százalék, 1968-ban 24 százalék volt. A 30 éven aluli korosztályból kerül ki a bizottsági tagság 20 százaléka, négy évvel ezelőtt ez csupán 13,2 százalék volt. Külön említést tett a főtitkár az országosan is a legjobbak között szereplő Pest megye eredményeiről. Pest megyében a községi és városi bizottságokban 34 százalékos a nők aránya, a bizottsági tagok 18 százaléka 30 évesnél fiatalabb, 27 százalék munkás, több mint 15 százalék pedig tsz-tag. A továbbiakban bejelentette A tanácsi költségvetési üzemek utóvizsgálatáról készült jelentést tárgyalták meg tegnap a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén. Pest megyében huszonkét költségvetési üzem dolgozik és mintegy kétezer dolgozót foglalkoztatnak. Nyolcat vizsnem tudnak beleszólni a munkába. „Mi mondjuk, ha jó vagy rossz valami, de legtöbbször meg sem hallgatják.” Nincs köszörű, erre mondja az üzemvezető-helyettes: „Megnézzük, majd kitalálunk valamit.” A fiatalok mérgesek: „Nem kitalálni kell, hanem csinálni...”) Agyag nem sok kell A DCM agyagbányája Gombáson van. Itt a dózer kotrógépek elé tolja az agyagot, ezek szállítószalagra rakják, majd kötélpályán juttatják a sárga földet a gyárba. A cementgyártáshoz sok mészkőre, kevés agyagra van szükség. Ezért az agyagbánya csendes hely, kevesen dolgoznak itt, egy dózerest, egy kotrógépkezelőt, két szalagot figyelő asszonyt, néhány gépházi munkást láttam. Nincs sok baj az agyagbányával. Kottái Imre, volt igazgató jelentésében (1971) mégis ezt olvastam: „Az agyagbányában a helyzet a kőbányáéhoz hasonló, vagy még súlyosabb volt. Csak a kisebb volumenek és a beruházási összegek viszonylagos bőségének volt köszönhető 1963—64-ben, hogy szinte észrevétlenül, rövid idő alatt új technológiát alakítottunk ki.” (A Naszályról kötélpályán érkezik a mészkő és az agyag. A függő csilléket drótkötél húzza a gyárba, lendület hajtja az „S” alakú sín mellé, egy bütyök billenti ki a kasokat, s az anyag a mélybe, a szalagokra hull. Aztán az asszonyok az üres csillét körbetolják, a másik oldalon újra beakasztják a kötélbe, s a kas visszalibeg a bányába.) Fóti Péter (Folytatjuk) | a főtitkár: elkészült a Hazafias Népfront Országos Tanácsának írásos jelentése a négyéves munkáról, és az országos tanács elfogadta azt a szóbeli 1 beszámolót is, amely a jelentéshez kapcsolódva hangzik majd el a kongresszuson. Méltatta az előkészületi időszakban tevékenykedő szekció- bizottságok munkáját. Beszélt a népfront—tanács kapcsolatok bővítésének szükségességéről, majd a népfront sokszálú nemzetközi kapcsolatairól szólva bejelentette: a kongresszusra meghívják a népfront tizenhárom külföldi testvérszervezetének küldöttségét is. Ott lesznek az országos tanácskozásokon a népfrontban, mint politikai tömörülésben, együttműködő hazai szervezetek és mozgalmak, társadalmi egyesületek magasrangú képviselői is. A kongresszus szervezeti teendője lesz, hogy megválassza a Hazafias Népfront élére az új országos tanácsot, e tanács pedig soraiból az országos elnökséget és a titkárságot. ■ -* IMIIS Pírt"'' ‘ gáltak meg a népi ellenőrök 1970-ben, megalakulásuk után egy esztendővel. Most ismét felmérték, hogyan dolgoznak az üzemek, leküzdötték-e kezdeti nehézségeiket, életképesek-e. A vizsgálat megállapította, hogy a költségvetési üzemeknél jelentős változások történteik. A kezdeti bizonytalanság eltűnt, az üzemek megtalálták a helyüket. Feladatuk a tanácsi beruházások, felújítások, karbantartások elvégzése és a kommunális szolgáltatások ellátása. Nagykátán és Vecsésen például köztisztasági feladatokkal is foglalkoznak az üzemek, Dunakeszin, Budaörsön, Vecsésen házkezelői tevékenységet végeznek. Az üzemek éves feladattervek alapján dolgoznak, amelyeket az alapító tanácsok igényeivel összhangban készítenek el. Ha marad szabad kapacitásuk, teljesíthetnek külső megrendeléseket is. A felmérés tapasztalatai szerint azonban egyes üzemek erejükön felül vállalnak munkát különböző szerveknek, és saját feladatai* háttérbe szorulnak. Ez történt Vecsésen is, ahol a MAVAD beruházásának építése miatt a községi óvoda elkészítésének határideje kitolódott. A népi ellenőrök vizsgálták a költségvetési üzemek gazdálkodását : megállapították, hogy bár az üzemek tavaly nem terveztek nyereséget, eredményesen dolgoztak és dolgozóiknak részesedést fizethettek. A vizsgálat tapasztalatait összegezve hangsúlyozta a jelentés: a költségvetési üzemek igyekeznek eleget tenni azoknak a feladatoknak, amelyek teljesítésére hivatottak. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra: az igények megkívánják, hogy a költségvetési üzemek tevékenységében egyre inkább előtérbe kerüljön a kommunális szolgáltatások ellátása. A bizottság a jelentést elfogadta. Keresztényi Nándor DCM A NEB MEGVIZSGÁLTA Kerüljön előtérbe a szolgáltatás Megtalálták helyüket a tanácsi költségvetési üzemek i <
