Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-14 / 87. szám
MEGYEI 'zJfíwItm 1972. ÁPRILIS 14., PÉNTEK fókusz A magyar—NDK gazdasági kapcsolatok MAGYARORSZÁG ÉS AZ NDK gazdasági kapcsolatai 1950-ben a magyar—német műszaki-tudományos együttműködési bizottság megalakulásával kezdődtek. E bizottság 1962-ig irányította és szervezte a tapasztalatcserét, a szakemberek kölcsönös továbbképzését, műszaki dokumentációk, találmányok, tervek, újítások átadását. 1962. március 5-én megállapodott a két kormány abban, hogy létrehozza a korábbinál magasabb színtű közös szervet, a magyar—német gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottságot, amely a termelési együttműködés kiszélesítésén munkálkodik, ezenkívül elősegíti a kölcsönös árucsere növelését, koordinálja a kutatási és fejlesztési feladatokat, egyengeti a műszaki-tudományos együttműködés kiszélesítésének útját. A bizottság közreműködésével azóta igen nagy mértékben kibővültek a két ország gazdasági kapcsolatai. Az elmúlt 10 évben Magyarország és az NDK áruforgalma csaknem megháromszorozódott, és az utóbbi években is igen dinamikusan fejlődik. Az utóbbi öt évben évi átlagban mintegy 13 százalékkal emelkedett a két ország kereskedelme. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG különböző munkacsoportjai számos szakosítási javaslatot dolgoztak ki. Bevezették például a műszaki dokumentációk térítéses cseréjét, vagyis azt a módszert, hogy kölcsönösen megfizeti egymásnak a két ország az átadott szellemi termékeket. Korszerűsítették 1969 októberében a műszaki-tudományos együttműködés végrehajtási rendjét is, ezzel a dokumentációk átadásán kívül szabályozták a közös kutatások, tervezési, szerkesztési munkák, újítások átadásának, szakemberek tapasztalatcseréjének szerződéses alapon történő lebonyolítását. A minisztériumok közvetlen együttműködését kiterjesztették a vállalatok és intézetek közvetlen kapcsolataira. 1967 óta ugyanis mindkét ország gazdaságirányítási rendszere lehetővé teszi és elősegíti, hogy a vállalatok és intézetek közvetlenül is együttműködjenek egymással. 1968-BAN nagy előrelépést jelentett a bizottság munkájában, hogy mindkét ország miniszterelnök-helyettest bízott meg a bizottság vezetésével. Ez lehetővé tette, hogy most már elsősorban távlati gazdasági feladatok közös megoldására koncentrálják erőiket. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG most kezdődő ülésszakától a komplex integrációs program jegyében a kapcsolatok további elmélyítését várják. HOCY 'NYLON- • HARiSNYABAN A LEÜCpiNOÖtößAK. A NŐK VnN*J\/c< -$7£P- OLCSÓ ■ Befejeződtek Podgornij és Sunay tárgyalásai A szovjet küldöttség Izmirbe utazott Ankarában csütörtökön véget értek Nyikolaj Podgornij szovjet és Cevdet Sunay török államfő tárgyalásai. A megbeszélések részleteiről egyelőre hivatalosan semmit nem közöltek Ankarában azon kívül, hogy a találkozókat „szívélyes baráti légkör és kölcsönös őszinteség” jellemezte. Politikai megfigyelők azonban feltétlenül egyetértenek abban, hogy a szovjet—török kapcsolatok történetének nagy jelentőségű állomása volt a két államfő találkozása, és a tárgyalások sikerrel jártak. A megbeszélések eredményeit a legfelsőbb tanács elnöksége elnökének törökországi látogatásáról szóló szovjet—török közös közlemény rögzíti majd. Sajtóértesülések szerint jelentős előrelépés várható a két ország gazdasági, kereskedelmi, tudományos és műszaki együttműködése terén. A tárgyalások során mindkét fél hangsúlyozta érdekeltségét a gazdasági kapcsolatok további bővítésében, és török részről igen nagyra értékelték az ország ipari fejlődéséhez nyújtott szovjet támogatást. A szovjet fél nagy súlyt helyez déli szomszédjához fűződő jókapcsolatainak fenntartására. A NATO-tagságból és a nyugati politikai orientációból eredő korlátok között hasonlóan a jóviszonyra törekszik Törökország is az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján. Ami a nemzetközi kérdéseket illeti, a két fél igen közelálló nézeteket vall a közel- keleti helyzet megítélésében. A ciprusi kérdéssel kapcsolatban a Szovjetunió változatlanul a szigetország függetlenségének, szuverenitásának híve, és a külső beavatkozás Helyreállt a diplomáciai kapcsolat Líbia és Csád között Tripoliban szerdán közös közleményt adtak ki abból az alkalomból, hogy a Líbiai Arab Köztársaság és a Csád Köztársaság helyreállította diplomáciai kapcsolatait. A közlemény a felek támogatásáról biztosítja a palesztin ellenállás fegyveres harcát az elrabolt területek felszabadításáért, és állást foglal az erőszakos területszerzéssel szemben. Hangoztatja, hogy a két ország kapcsolatai a kölcsönös megértésen és tiszteleten, a belügyekbe való be nem avatkozáson fognak alapulni. Líbia, mint ismeretes, támogatta a Csád északi részén élő törzsek úgynevezett fel- szabadítási mozgalmát. Ennek nyomán következett be a két ország diplomáciai kapcsolatainak megszakítása. A megbékélést, amely beilleszkedik az észak-afrikai arab országok és fekete afrikai szomszédaik közötti viszony javulásának folyamatába, Hamani Diori; a Niger Köztársaság elnöke mozdította elő. A tri- poli közlemény köszönetét mond ezért a niger elnöknek. Csend a Kleber-sugárúton Súrlódás Párizs és Washington között Párizsban csütörtökön ismét üresen maradt a vietnami konferencia tárgyalóterme a Kleber sugárúton, mert az amerikai és saigoni delegáció kereken elutasította a VDK és DIFK küldöttségeinek a tárgyalások új raf el vételére vonatkozó javaslatát. Ugyanakkor diplomáciai és politikai körökben nagy feltűnést keltett, hogy a washingtoni külügyminisztérium „megdorgálta” a francia kormányt amiatt, hogy a szerdai minisztertanácson kifejezésre juttatta a tárgyalások mielőbbi új- rafelvételére irányuló óhaját. A francia kormányhoz közelálló körökben megütközéssel fogadták ezt a feltűnő amerikai lépést, s azt annál kevésbé tartják indokoltnak, hiszen a francia kormány e Washington által kifogásolt nyilatkozatában óvatosan elkerülte, hogy elítélje a VDK ellen intézett amerikai bombatámadásokat, s csupán a konferencia munkájának mielőbbi folytatását sürgette. A gaulle-ista La Nation csütörtökön azt írja: csodálkozni kell Washington heves reagálása miatt, annál is inkább, hiszen a francia kormány sohasem rejtette véka alá azt a véleményét, hogy Vietnamban csak politikai megoldással lehet biztosítani a békét és e megoldásnak az érdekelt országok képviselői közötti párbeszéd folyamán kell létrejönnie. A Figaro washingtoni tudósítója szerint az amerikai fővárosban most azzal vádolják Párizst, hogy „részrehajlást tanúsít”, mert a tárgyalások új- rafelvételének sürgetése megegyezik a VDK álláspontjával. A tudósító szerint Washingtonban különösen azt rosszall- ják, hogy a francia kormány , nem tájékoztatta előzetesen Washingtont, hogy ilyen nyilatkozat megtételére készül. Washington ingerültségének fő oka azonban abban rejlik — folytatja a tudósító —, hogy Nixonnak most rendkívül nehéz kötéltáncot kell járnia. Az elnök Kissinger tokiói útjának elhalasztásával is azt akarja demonstrálni, hogy „bármelyik pillanatban nagyon súlyos döntéseket hozhat”. Ugyanakkor azonban Nixon nem szeretné veszélyeztetni moszkvai látogatását sem, mert semmi esetre sem akarja elmulasztani a találkozót a szovjet vezetőkkel. E kényes blöffölési művelet közben zavarólag hatott a francia kezdeményezés, ez magyarázza Washigton ingerültségét. Nixon főleg attól tart, hogy Párizsnak ez a kezdeményezése ,.ragályosnak” bizonyul és mások is követni fogják. nélküli, mindkét közösség számára elfogadható megoldásra törekszik. A török fél hangsúlyozta, hogy a Cipruson állomásozó török katonai erők ezeket az elveket nem veszélyeztetik. Az államfői tárgyalások befejeztével Grubjakov ankarai szovjet nagykövet fogadást adott a legfelsőbb tanács elnökségének elnöke tiszteletére. Nyikolaj Podgornij és kísérete csütörtökön este Izmirbe, az égei-tengeri kikötővárosba utazott. Ottani programjának fő pontja az Izmir melletti Aliagaban szovjet műszaki segítséggel épült kőolajfeldolgozó megtekintése. Az UNCTAD-konferencia előestéjén Provokatív tüntetés Santiagcban A chilei reakció — az UNCTAD-konferencia előestéjén — provokatív tüntetést rendezett az ország fővárosában. A jobboldali gyűlés szónoka Patricio Alwyn, a szenátus elnöke volt, de jelen volt Eduardo Frei, a korábbi kereszténydemokrata elnök is, aki az utóbbi időben az ellenzék vezéralakjává vált. A tüntetés jelszavai a jobboldal ismert úszító vádjait tartalmazták a népi egység ellen, a „szabadság megvédel- mezéséről”. Maga Alwyn szenátor nyíltan fegyveres erőszakkal fenyegetőzött. A kereszténydemokrata politikus ezenkívül demagóg módon azonnali népszavazást is követelt a kormány szociális politikájáról. NSZK „Kiéleződött” a koalíció és az ellenzék viszonya... Brandt kancellár (jobbra), dr. Rainer Barzel, a Kereszténydemokrata Unió vezetője (középen) és Richard Stücklen, a bajor CSU képviselője. Teljesen eredménytelenül zárult szerdán a késő éjszakai órákban Willy Brandt szövetségi kancellár és Rainer Barzel ellenzéki pártvezér tárgyalása. A kancellári hivatalban megtartott, tanácskozáson a kormánykoalíció részéről jelen volt Scheel külügyminiszter és Ehmke szövetségi miniszter (a kancellári hivatal vezetője), az ellenzék részéről pedig Gerhard Schröder, a parlament külügyi bizottságának elnöke és Stücklen, a bajor CSU képviselője. A fő téma természetesen a keleti szerződések parlamenti ratifikálása volt, de emellett a tanácskozás kiterjedt olyan kérdésekre is, mint az amerikai—szovjet viszony és az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítése. Brandt és Scheel felhívta az ellenzék figyelmét a keleti szerződések ratifikálásának várható pozitív eredményeire és felszólította a jobboldal vezetőit, még egyszer vizsgálják felül álláspontjukat. Von Wechmar helyettes kormányszóvivő közölte a tanácskozás után, hogy Brandt és Scheel a jövő hét utáni hétre újabb eszmecserét javasolt az ellenzéki vezetőknek. Barzel, a CDU kancellárjelöltje azt hangoztatta, hogy az álláspontokban semmiféle közeledés nem mutatkozott, az ellenzék követeléseit nem teljesítették. Jóllehet a kormány minden információt megadott Barzelnak és társainak, a CDU elnöke nem érte be ezzel, azt állította, hogy a kormány megtagadta tőlük a bepillantást a moszkvai szovjet—nyugatnémet tárgyalások „bizalmas jegyzőkönyveibe”. (Ilyen jegyzőkönyvek valójában nem léteznek, hanem olyan feljegyzésekről van szó, amelyeket a nyugatnémet küldöttség tolmácsai a maguk használatára készítettek.) Barzel éjszaka a televízióban már úgy fogalmazott, hogy nem csupán változatlanok az álláspontok, hanem „Kiéleződött” a koalíció és az ellenzék viszonya. SZOVJET-AMERIKAI lioldközetcsere Szovjet és amerikai tudósok Moszkvában csütörtökön Holdról származó kőzetmintákat cseréltek a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján. A kőzetminták kicserélése a Szovjetunió Tudományos Akadémiája és az Amerikai Országos Űrhajózási Hivatal (NASA) között fennálló megállapodás alapján történt. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája az amerikai tudósoknak két grammot adott át abból a holdkőzetből, amelyet a Luna—20 szovjet automatikus állomás szállított a Földre. Az amerikai szakemberektől a szovjet tudósok viszonzásul egy gramm holdkőzetet kaptak az Apollo—15 amerikai űrhajó által szerzett kőzetmintából. A Luna—16 a Hold sík vidékéről, a Luna—20 hegyes térségből vett mintát. pedig kőzetAZ ANGLIAI LÁTOGATÁSON tartózkodó szovjet párt- küldöttség megkezdte országjáró körútját. A delegáció egyik része, élén Ivan Kapi- tonowal, az SZKP Központi Bizottságának titkárával Edinburghba utazott. 3Ioszkva Emlékezés Roosevellre Moszkvában, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének, a Szovjet Tudományos Akadémiának és a Szovjet—Amerikai Kapcsolatok Intézetének kezdeményezésére szerdán megemlékeztek Franklin Rooseveltről, a kiváló amerikai államférfiről, halálának 27. évfordulója alkalmából. Jevgenyij Ivanov, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége elnökségének elnökhelyettese és a többi felszólaló elismeréssel szólt arról a pozitív szerepről, amelyet Franklin Roosevelt betöltött a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztésében. Egyebek között megjegyezték, hogy Franklin Roosevelt, a reálpolitikus' hatalomra jutása után haladéktalanul diplomáciai kapcsolatokat létesített az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. A szovjet emberek mélységesen tisztelik Roosevelt elnök emlékét, mert egyik szervezője volt annak a harcnak, amelyet a szabadságszerető népek vívtak a közös ellenség ellen, a második világháború éveiben, a Hitler-ellenes koalíció keretei között. A gyűlésen részt vettek az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének munkatársai is. 20 ÉVE3ZQLO. A KOS8ÁG iAlatában I Tegye próbára Pénztárgéppel rendelkező élelmiszerboltjainkban április 30-ig az 500 forint feletti vásárlások után tombolajegyet adunk Ha havi élelmiszerszükségletét egyszerre szerzi be, Ön lehet a tulajdonosa a jubileumi tombolaakció egyik értékes dijának! I. díj: 15 ezer forintos szobabútor II. díj: automata mosógép III. díj: 5 ezer forintos éléskamra-utalvány Nyilvános tombolasorsolás májusban. Jó vásárlást, sok szerencsét kíván a VÁCI ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALAT 9 / I
