Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 86. szám

>fc^CStA\E€rVEI HtRUF ICOLdíSIKIAPAS/C XVI. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM 1972. ÁPRILIS 13., CSÜTÖRTÖK Űj gépekkel, épületekkel bővül a IRAKIS Hegesztőtrafók — Stabilizátor a színes tv-bez Az 1972-es évi beruházási terv 6,38 millió forintot irá­nyoz a TRAKIS nagykőrösi te­lepének fejlesztésére. — Milyen arányban költik a pénzt új épületek és gépek beszerzésére? — kérdeztük Rácz Zoltán telepvezetőt. — Az összegből 2,16 millió forintért vásárolunk új gépe­ket, berendezéseket — felelte. — Így elkészül az új szerelő­csarnokunkban a darupálya, ezenkívül papírvágó gépet, présgépet, festőberendezéseket állítunk munkába többek kö­zött. — Milyen épületekkel gaz­dagodik a telep? — Hétfőn volt az átadása az új 320 négyzetméter alapterü­letű kész-félkészáru raktá­runknak, amelyet 600 ezerfo­rintos költséggel épített a Sza­badság Termelőszövetkezet építöbrigádja. — Mit építenek még ebben az évben? — Most tervezik az előbb említett új szerelőcsarnokot, amelybe a darupálya kerül. Ezenkívül a napokban tár­gyalunk a Ceglédi Városgaz­dálkodási Vállalattal, amely a telep fő közlekedési útjai­nak aszfaltozását végzi, de rendbehozza az üzemek pado­zatát is. Már elkészült a telep szennyvízcsatornája is. Száz­ezer forintba került. — A TRAKIS év végi rész- közgyűlésen hangzott el, hogy az idén főleg a hazai piac ellátását tűzi ki célul ja szö­vetkezet. — Valóban így van, sok új­donsággal lépünk a piacra. Hegesztőtrafóink, amelyet há­romféle változatban gyár­tunk, az ország minden mű­szaki cikket árusító üzletében kaphatók. Ezenkívül gyártunk A régi álmos­könyvben a fá­cánpecsenye cím­szónál ez áll: igen jó. Egyszer éle­temben én is et­tem, megállapít­hattam, hogy az álmoskönyvnek igaza van. Azóta vadász is­merőseim több­ször ígérték, hogy küldenek egy-két fácánt. Lehet, hogy küldtek is, de azok nem jöt­tek el. így csak az erdőben gyönyör­ködhettem ben­nük. No és meglá­togattam a nyárs­apáti Aranyhomok Tsz fácántenyé­szetét, meg a nagykőrösi vadá­szok által létesí­tett fácántelepet is, ahol azt hallot­tam, azért van szükség a tervsze­rű tenyésztésre, mert az állomány nagyon megfo­gyatkozott. A tapasztala­taim mást monda­nak. Az idei sze- . zonban a vadá­szok, úgy látszik, nagyon kímélték őket, mert a város körüli zártkertek­ben most párosá­val sétálgatnak, s bár egyáltalán nem hívtam őket, a múlt héten az én kertemben is látogatást tettek. A szépen kikelt korai borsómból csemegéztek, mert mint mondják, ez a kedvenc cseme­géjük. így azután félve nézegetem a sé­tálgató, gyönyörű tollú „vendégei­met”, s arra gon­dolok, mi lesz, ha elvetem a cseme­gekukoricát? K. L. Gépexport Libanoni megrendelésre szállított univerzális kistrak- torokat a Komplex. A traktor magyar—csehszlovák koope­rációban készül, a békéscsabai Mezőgazdasági Gépgyár és a jicsini Agrosztroj nyugatnémet licencen alapuló közös termé­ke. Most egy libanoni szak­ember hazánkban tanulmá­nyozza a traktor működését, javítását, szerelését, mert ha a mintadarabok beváltják a megrendelők elképzeléseit, valószínűleg több százat ren­delnek az okos kisgépből. KÖZGYŰLÉS A PETŐFI TSZ-BEN Április 18-ára közgyűlést hívtak össze a Petőfi Termelő- szövetkezet vezetői az Arany János művelődési otthon szín­háztermébe. Ezen a közgyűlé­sen vitatják meg az idei jö­vedelem elosztási normákat, amelyet erre az alkalomra ké­szített el javaslatként a szak­emberek népes csoportja. A közgyűlésen vitatják meg az 1972. évi gazdasági és pénz­ügyi terveket is. Nyílik a gyöngyvirág A kora tavasz — a szokat­lanul meleg márciusi—áprilisi időjárás — teljesen megzavar­ta a természet rendjét, aminek feltűnő jele, hogy sokkal ko­rábban nyílnak a virágok, mint más években. Ám a gyöngyvirág — a tavaszi erdők dísze — minden társán túltett, hiszen a szokott időnél körül­belül 30—40 nappal korábban megjelent már az erdei tisztá­sokon. Rendes időjárási körül­mények között május közepe táján nyílik és ezért is szok­ták az akkor ballagó diákokat gyöngyvirággal köszönteni. A hosszan tartó meleg idő — pá­rosulva az utóbbi napokban hullott langyos esőkkel — va­lóságos gyöngyvirágszőnyege­ket „szőtt” az erdőkben. HELYREIGAZÍTÁS Április 9-i számunkban megjelent: „Nagy körültekin­téssel csökkentették a létszá­mot” című cikkünkben tévesen írtuk, hogy az ITV-nél meg­szüntették a Duplex-gépek gyártását. A Calcorex szorzó­gépeket nem gyártják. hegesztőtrafót hobbysoknak, amolyan mini hegesztőberen­dezést, amelynek ára is jóval kevesebb, mint az általában használt berendezéseknek. Űj termékünk az akkumulátor- töltő, amelyet gépkocsik és motorok akkumulátorai fel- töltéséhez készítünk. Gyárt­juk a hamarosan kötelezővé váló elakadásjelző háromszö­get is; zseblámpaelemmel mű­ködik. Ezenkívül itt készülnek azok a stabilizátorok, amelye­ket a fekete-fehér és a színes tv-készülékeknél alkalmaz­nak. — A hazai megrendelések mellett készítenek-e berende­zéseket exportra? — Lengyel exportunk, szintén különleges trafók, vál­tozatlanul megmaradt. Sze­retnénk továbbra is maradék­talanul teljesíteni megrende­lőink kívánságait — f ejezte be a beszélgetést Rácz Zoltán. Javaslat a kiváló vállalat címre Nyereségrészesedés 5 nap Mit takar az ellentét? Borjúnevelő lifl i ' Az állami gazdaság tehenészetében az év első negyedében összesen 146 kisborjú született. Az újszülötteket különös gon­dossággal látják el életük első 8—10 napos szakaszában. Külön kiságyakban nyugszanak, infralámpa sugárral pótolják szá­mukra az anyai test melegét. A lámpa sugarai elpusztítják a káros baktériumokat is a levegőben. Az állami gazdaság vezetői elégedettek az újszülöttek szá­mával és egészségi állapotával. Foto: Kiss András EMBER A TÁRGYAK MÖJlT JÖVÖ HÉTEN ÁRAMSZÜNET Április 20-tól .április 28-ig a DÉMÁSZ folyamatosan kar­bantartási munkákat végez, ezért réggel fél 8 órától dél­után 4 óráig áramszünetet tart. Április 20-án a következő utcákban lesz áramszünet: Szolnoki út eleje, Barcsai út, Derkovits utca és Helmeczi utca. Lépten-nyomon hallhatunk ilyenforma kijelentéseket, „Meg kell fenni a zsilettet”, „Megőrjít az a wurlitzer!” „Heverj ide a rekamiéra”. S amikor ezeket halljuk, ritkán gondolunk arra, hogy most tulajdonképpen emberek nevét mondtuk ki, ha tár­gyakról volt is szó. Monsieur Gilette ugyanis nem más, mint egy francia, Mr. Wurlitzer pedig egy ame­rikai gyáros, Madame Reca- mier viszont egy híres francia szépség volt, aki attól lett halhatatlan, hogy támlás fek­vőhelyet csináltatott magának. A zsilettnél veszedelmesebb guillotine is egy francia sze­mély nevét őrzi, a nyaktilót kiagyaló J. Guillotin francia orvosét. A mamnlichert egy Mannlicher nevű osztrák mérnök találta föl, a colt és browning nevű lószerszámo­kat pedig egy amerikai gyá­rosról, illetve feltalálóról ne­vezik így. Maga Julius Caesar a név­adója minden későbbi csá­szárnak, a bédekkereket meg egy lipcsei könyvkiadóról, C«rl Baedeckerről nevezik így. A hírhedt Bedó-rendszert Be- deaux francia mérnök találta ki, s nem dicsőbb az az íror­szági angol jószágkormányzó, Ch. C. Boycott sem, akinek kí­méletlen módszerei miatt a környék napszámosai Boycott gazdájának birtokán nem vál­laltak munkát, bojkottálták azt. A lincselés névadója Linch amerikai bíró volt. Az ohm és watt mértékegy­ségek Ohm német fizikus, il­letve Watt angol mérnök szel­lemi szüleményei, és így jog­gal viselik az ő nevüket. A íilippika, vagyis az éles han­gú, támadó szónoklat meg az első íilippika címzettjétől, Fülöp makedón királytól kap­ta nevét. A nikotin névadója Jean Nicot francia diplomata volt, aiki pedig lóversenyre jár, illik, hogy tudja: a Tat­tersall a nevét egy R. Tatter­sall nevű angol lókupecnek köszönheti. A georgina nevű kedves virág „keresztszülője” I. G. Georgi botanikus volt, hogy egy egészen modemet is mondjunk: a kardán nevű au­tóalkatrész Gardano olasz fel­találóról neveztetik. A mi ripacs szavunk név­adója a Ripacs nevű színész, Szigligeti Csókon szerzett vő­legény című darabjában dom­borított’ egy szerepet, mégpe­dig az eredmény azt mutatja, hogy pocsékul. Végül pedig: fukar szavunk mögött a szív­telen bankárcsalád, a Fugge- rek rejtőznek. Két hír a Nagykőrösi Kon­zervgyár üzemi lapjából, a „Tájékoztatóból”, amelyet évek óta havonként minden dolgozó kézhez kap: „Az 1971. évi eredményeink alapján az ország konzervgyá­rai közül első helyen javasol­tak bennünket „Kiváló Válla­lat” címre, és esélyesek va­gyunk a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajára.” „A vállalat a „Szocialista Munka Vállalata” cím meg­tartásáért tett kötelezettség­vállalás minden feltételét tel- j jesítette.” „Év végi nyereségrészesedé­sünk 5 napnak megfelelő pénz­összeg.” Joggal vetődik fel a kérdés: egyévi munka értékelése után hogyan lehet ilyen egymással ellentétes eredményről egy­szerre beszámolni? A vállalat 1971 évi munká­ja alapján 31,2 millió forint üzemi eredményt ért el. En­nek jelentős része az év vé­gén — a konzervipari sajátos­ságoknak megfelelően — a raktárkészleten maradt áruk­ban testesül meg. A vállalati eredmény, amely a nyereségrészesedés forrása, mindössze 15,9 millió forint. Ez a forgalomnál!: nem egé­szen 2 százaléka; és, bár va­lamivel több, mint az elmúlt évi, ha összehasonlítjuk a népgazdaság más ágazataival, rendkívül kis nyereséghányad­nak értékelhető. I. RÉSZ A konzervipar és így a Nagykőrösi Konzervgyár is, megpróbált a vele szemben érvényesített jelentős anyag­ár-emelkedések ellenére ter­mékeinél szilárd árakhoz ra­gaszkodni. Mintegy négy év telt el anélkül, hogy kon­zerváremelésre sor került vol­na. Ezzel szemben az elmúlt években emelte árait a papíripar, kétszer az üvegipar, nyomdaipar, fa­ipar; folyamatosan több ízben növekedett számos importanyagnak az ára. és a közismert mezőgazdasá­gi termelési helyzet miatt elkerülhetetlen volt, hogy szülte évről évre emelke­dett a feldolgozott nyers­anyag felvásárlási ára is. Az élmúlt négy év alatt be­következett anyag- és szol­gáltatási áremelkedés a gyár éves termelési költségét több mint 30 millió forinttal emel­te. Az új gazdaságirányítás in­dításakor az export színvona­lának fenntartása érdekében az állam az exportot támogat­ta, azzal a határozott célkitű­zéssel, hogy a támogatás mér­tékét évről évre csökkenti. Az eltelt négy esztendő alatt, mi­óta a támogatás rendszere ér­vényben van, az egy dollárra, illetve rubelre eső támogatás mértéke 7 forinttal csökkent. Ennek megközelítő kihaszná­lása 1971-ben: a vállalat ár­bevételét több mint 40 millió forinttal csökkentette. Nem véletlen tehát, hogy a konzervipar egésze mind ne­hezebb helyzetbe kerül. A fej­lesztési alapokat és az amor­tizációt a korábban felvett re­konstrukciós beruházás hite­leinek visszafizetésére kell fordítani, az átlagos nyereségtarta­lom pedig az 1968-as 7 százalékról 2 százalékra csökkent le. Így nagy konzervgyárak vál­tak veszteségessé, például a kecskeméti, szigetvári, kalo­csai, dunakeszi, debreceni, nyíregyházi konzervgyár. Ezek közül kettő az iparági közös' támogatás segítségét is fel­használva tudta csak le­küzdeni a veszteségét 1971- ben. Az utóbbi években az anyagár emelkedését és az export állami támogatás csöv- kentését tovább súlyosbítot­ta a zöldségtermesztés terüle­tén bekövetkezett visszaesés, és így nem véletlen az sem, hogy az országban mintegy 50 termelőszövetkezeti kon­zervüzem, illetve kis kon­zervgyár jutott csődbe, illetve került felszámolásra. Más ilyen kisüzemek pedig felére — harmadára csökkentették korábbi termelésük mennyisé­gét. Ilyen iparági gazdasági helyzet ellenére tudott a Nagy­kőrösi Konzervgyár 1971-ben minden gazdasági mutatóján javítani, 1970-hez képest. Különösen jelentős volt a munka termelékenységé­nek növekedése; az egy főre eső termelés értéke 10,5 százalékkal, az egy főre eső termelés mennyi­sége 15,9 százalékkal nőtt. Az egész ipar belföldi kon- ziervértékesítése stagnált — közvetlen kereskedelmi kap­csolatok kiépítésével —, a nagykőrösi gyáré emelkedett. A gyár dolgozóinak szociá­lis helyzete, munkakörülmé­nyei sóik év óta az egész élel­miszeriparon belül a legjob­bak közé tartoznak; az iparági átlag felét sem éri el a bal­eseti arány, stb. Mindezek együtt teszik ért­hetővé az első hírt, a kon­zervgyári sikereket, az ' élel­miszeriparon belül elért ki­tüntető címeket. Kovács Sándor a konzervgyár igazgatója S 01 p ■ O ■ R ■ T A futóversenyek eredményei Atlétáink a legutóbbi hár­mas ünnepen három helyen álltak rajthoz. Napos, erősen szeles időben került sor a fő­városban, a pesthidegkúti vi­torlázórepülő-téren a 64. or­szágos mezei futóbajnokság­ra, 1098 (!) résztvevővel. A Nk. Ped. Sí fiataljai jelentős sikereket értek el. Serdülő lányok, 16 évesek (kb. 1400 m): a sérülés miatt könnyített edzéseken részt ve­vő Hanny Judit az elején bá­tortalan volt, de később fel­jött és igen értékes, dobogós, harmadik helyezést ért el. E számban 81 induló volt. Serdülő lányok, 15 évesek (kb. 1200 m): ... 27. Erős Zsu­zsanna, ... 29. Klingl Györ­gyi, ... 39. Katona Éva, ... 45. Simó Katalin, ... 71. Megyesi Edit, ... 73. Bodzsár Éva (131 induló közül). A csupa sprin­terekből álló körösi csapat (Erős, Klingl, Katona, Simó) 140 pontos helyezési számmal a hetedik helyen végzett. Hanny és a 15 évesek csa­pata 50 pontot hozott a kö­rösi egyesületnek — sikeres rajttal — az országos bajnoki pontversenyben. ★ Gödöllőn rendezték a ha­gyományos ünnepi megyei futóváltót, a járási válogatot­tak részvételével, 340 fővel. A körösiek a ceglédi járást erősítették. Női váltóban (10 fő, kb. 2500 m-t futott): 1. ceglédi já­rás 150 méter előnnyel, fölé­nyesen; amelynek körösi tag­jai Hanny Judit, Hanny Ka­talin, Balogh Julianna, Hor­váth Ilona, Szűcs Ilona és Katona Éva voltak. 5 csapat indult. Férfi váltóban (2500 m, 9 csapat): ... 6. Ceglédi járás (Rétsági Oszkár volt itt kö­rösi tag). Az összetett pontversenyt a hazaiak nyerték, a ceglédi já­rás a negyedik helyen vég­zett. A múzeum előtti füves té­ren rendezték immár máso­dik alkalommal a város fia­taljai részére az ünnepi, vá­rosi mezei futóversenyt. Új­szerű volt, hogy a résztvevő KISZ-tagok egyúttal teljesí­tették az „öt karika — öt verseny” KISZ olimpiai tö­megsport akció atlétikai fel­tételét is. Szomorú, hogy ke­vés KISZ-alapszerv képvisel­tette magát, pedig mindegyik kapott versenykiírást. Ifjúsági nők (500 m): 1. Vil- csák Edit (Ped. Sí) 2:04.3, 2. Korom Valéria (PSI) 2:09.7, 3. Csenki Anna (Ipari Szakmun­kásképző) 3:00.4 perc. Felnőtt nők (1000 m): 1. Bodzsár Éva (PSI) 3:00.4, 2. Bakos Irén (ÁFÉSZ KISZ) 3:00.6. Szoros verseny volt. Ifjúsági férfiak (1000 m, 33 induló és befutó): 1. Juhász István (Ipari Szakm.) 3:40.1, 2. Járó Sándor (Ipari Szakm.) 3:48.2, 3. Szűcs János (Ipari Szakm.), Felnőtt férfiak (1S00 m, 4 induló): 1. Kovács Ferenc (Ipari Szakm.), 2. Hájas And­rás (Ped. SE), 3. Tóth József (Ipari Szakm.). A győztesek a városi KISZ- bizottsáig és a 224. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola tisz­teletdíjait, az első 3—3 helye­zett érmeket kapott. PÉNTEKI SPORTMŰSOR Kosárlabda Sportotthon-udvar, 15 óra: az úttörő-olimpia városi dön­tője. S. Z, Mit látunk ma a moziban? A legszebb férfikor Magyar film. Főszereplő: Latinovits Zoltán. Kísérőműsor: Primadonna. Brassó környéki riport. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. I Fácánok

Next

/
Thumbnails
Contents