Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-01 / 51. szám
2 POLGÁRI VEDELEM Tennivalók veszélyhelyzetben A takarmány, az állatok, az ivóvíz védelmében Á nukleáris fegyver hatásáról Mellékletünk korábbi számaiban már foglalkoztunk a családok élelmiszer-védelmi jeladataival. Ezúttal az élet fenntartásához ugyancsak nélkülözhetetlen mezőgazdasági termények, valamint az állatállomány és az ivóvíz védelmével foglalkozunk. Gyorsított betakarítás A termények kisebb, de a túlélés szempontjából nélkülözhetetlen részét azonban a háztáji gazdaságokban termesztik. A tárolt termények veszélyeztetettsége igen nagy, főként azért, mert a háztáji gazdaságokban alig akad megfelelő, könnyen légmentesíthető tárolóhely. Nehézséget okoz továbbá, hogy egyes termékek légmentes elzárása — csomagolása — olykor minőségi károsodást okozhat. A betakarítás előtt álló termények védelméről a termesztés helyén nem tudunk gondoskodni. A félérett vagy közvetlenül betakarítás előtt álló termények gyorsított betakarítása lehet az egyik megoldás. A módszer hátránya viszont, hogy a termények — magas víztartalmuk miatt — a tárolástól esetleg károsodást szenvednek. A polgári védelmi szervek a gyorsított betakarítás szükségességéről veszély esetén időben értesítik a lakosságot. Légmentes elzárás A padlástereken való tárolás ma már korszerűtlen, s a légmentes lezárást itt egyébként sem lehet biztosítani. Ha a padlásteret mégis igénybe kell vennünk, akkor az egyetlen megoldás a termények igen gondos csomagolása vagy zsákolása lehet. A különböző pórék hátránya, hogy általában csak fedelük van, és oldalt nyitottak. Célszerű ezért a nyitott oldalakat ponyvával, műanyag fóliával több rétegben is légmentesen elzárni. Mindehhez az szükséges, hogy a házban megfelelő mennyiségű e célra alkalmas ponyva vagy műanyag fólia álljon rendelkezésünkre. A gumós növények, zöldségfélék védelme lényegesen könnyebb az ún. prizmázással vagy vermeléssel. A prizmákat úgy kell elhelyezni, hogy a talajvíz vagy az összefutó vizek ne érjék. A prizmát műanyag fóliával és földdel vagy szalmával és földdel együtt'kétszeres letakarással védhetjük meg. A verem — a termény megóvása érdekében — egy-két méternél ne legyen mélyebb. Tetejét szalmával és legalább 15 centiméteres földtakaróval fedjük be. A legbiztosabb védelmet nyújtja az épített siló, amelynek előnye, hogy a gyorsított betakarításnál az emberi fogyasztásra már alkalmatlan terményt megmenti az állatok takarmányozására. A kazlakat ponyvával, műanyag fóliával, ezek hiányában alomszalmával, kukoricaszárral és náddal takarhatjuk le. A borítást célszerű úgy elvégeznünk, hogy az oldalak minél meredekebbek legyenek. A fészereket és egyéb más tárolóhelyiségeket ugyanúgy zárhatjuk le légmentesen, ahogyan lakásunkat vagy istállóinkat is védjük. Megerősített épületek Háztáji állatainkat istállókban, ólakban tartjuk, védelmüket tehát itt kell megoldani. Ezt elérhetjük az állattartási építmények védőképességének fokozásával: az épület megerősítésével, a légmentes elzárással, szűrt levegős szellőztetéssel, s ugyanakkor természetesen gondoskodnunk kell a takarmány- és ivóvíztartalékról. A közegészségügyi rendszabályokat ez esetben is szigorúan be kell tartanunk. A légmentes elzárás lényege, hogy mérgező gáz, radioaktív por és biológiai anyagok ne juthassanak be az állatokhoz. Kísérleti adatok szerint azonban ez az állapot csupán mintegy 10—15 óráig tartható fenn az állatállomány károsodása nélkül. A körülmények javítása céljából ajánlatos nedvszívó anyagokat elhelyezni az építményben — például mész- port, bauxitot stb., amelyek visszaszorítják a páratartalmat. Ha hosszabb időre kell el • zárni az állatokat, célszerű időnként szellőztetni. Ez előtt azonban locsoljuk fel a környéket, majd a széliránnyal el ■ lentétes oldalon kezdjük a szellőztetést. A lezárás szűrt levegő biztosításával jó, bár kissé bonyolult módszer. Részletes ismertetésére nincs most helyünk, de a lakosság hamarosan meginduló kiképzésében erről a védekezési formáról igen sok szó lesz. Tanácsként említjük még, hogy a takarmány- és ivóvíztartalék legalább 3—5 napra legyen elegendő. Ezt a tartalékot az állatokkal együtt zárjuk el. Víztartalékról pedig még abban az esetben is gondoskodjunk, ha van központi vízellátás, ez ugyanis ideiglenesen szünetelhet, vagy szeny- nyezett vizet adhat. Kutak - fóliában Az ivóvíz életünk fenntartásához alapvetően szükséges megfelelő védelmével életünket óvjuk meg. A központi vízvezetékrendszerek és a városi, községi közkutak védelme az illetékes szervek erre kiképzett beosztottjainak feladata. Ezért fontosabbnak tartjuk most, ha a házak udvarán levő kutak védelméről adunk néhány tanácsot. A víz szennyezése a szabad felületen keresztül, valamint / ______________ ol dalirányú beszivárgásokból következhet be. Ennek megfelelően védekezési követelmény a víznyerő hely (kút) közvetlen letakarása, vagyis légmentes elzárása, a védő építmények készítése és a kút környezetének szükség szerinti átalakítása. A legegyszerűbb megoldás a kút letakarása, lekötése ponyvával, műanyag fóliával, és célszerű vízelvezető árkot ásni. A beszivárgás ellen megfelelő védelmet nyújt, ha egymásfél méteres körzetben 30 —35 centiméter mélyen a kút körül felássuk a földet, agyaggal feltöltjük, ledöngöljük, majd zúzott követ rétegzünk rá. Egyéb szennyezés ellen hasznos védekezési móds/pr ez békeidőben is. A kutak védelme természetesen nem teszi feleslegessé a házakban, lakásokban tárolt ivóvíztartalékokat. Oktatott megelőzés Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy a megelőző védelem a műszaki rendszabályok és még sok szükséges intézkedés összessége. A megelőző védelem általában a helyiségek légmentes elzárását, a készletek letakarását és védőcsomagolását, valamint az egészségügyi rendszabályok életbeléptetését jelenti. A módszerek közül azt kell kiválasztani, amelynek alkalmazásához anyagunk és más eszközünk is renedelkezésre áll. Az eddig adott tanácsok természetesen veszélyhelyzetekre vonatkoznak, bár néhány — elsősorban higiéniai — megoldás és módszer napjainkban is elengedhetetlen. Hajóssy János alezredes A nukleáris fegyverek romboló, pusztító hatásukat egyrészt a közvetlen, másrészt közvetett vagy másodlagos hatások alapján fejtik ki. Rombolási zónák A csapást szenvedett területen a mentési munkák szempontjából három rombolási zóna jön létre. A központi zóna, az epicentrum és közvetlen környékén alakul ki, ez a teljes és súlyos rombolások zónája. Ezen a zónán belül az épületek, építmények és életvédelmi létesítmények egyrészt teljesen elpusztulnak, másrészt igen súlyos sérüléseket szenvednek. Az utakat úgyszólván összefüggő, eléggé magas romtenger borítja. A közműszolgáltatás, közlekedés, híradás megbénul. Az itt levő élelmiszerkészletek a lökőhullám, a fény- és hősugárzás hatására egyrészt megsemmisülnek, másrészt az erős áthatoló sugárzás hatására semmisülnek meg, vagy pedig radioaktívvá válnak. Az életvédelmi létesítményekben tartózkodó személyek életben maradására és kimentésére csak a rombolási zóna határához közel eső területeken számíthatunk, míg az epicentrumhoz közeli zónában csak a különlegesen magas védettségű létesítményekben számolhatunk. E zónán belül nem alakul ki tűz,* mert a lökőhullám hatása szinte a kigyulladás pillanatában el is oltja. Lökőhullám, fénysugárzás Az I-es zóna a súlyos és közepes rombolódások zónája. Itt jelentkeznek a legnagyobb méretű mentő, mentesítő és helyreállító munkálatok. Az épületek, építmények, életvédelmi létesítmények sérülése olyan, hogy a romok alól, az eltorlaszolt óvóhelyekről tömegesen kell az embereket menteni, és egészségügyi ellátásukról gondoskodni. A zóna belső határán a romos utakon mentési útvonalakat, átjárókat kell létesíteni. A zóna külső határa felé haladva csökkenő jelleggel, de nagy hosszúságban kell az utakat megtisztítani a romoktól és a radioaktív szennyeződéstől. Itt már a fény- és hősugárzás hatására tüzek és összefüggő területtűz keletkezik. A tárolt élelmiszerkészletekre elsősorban a lökőhullám, illetve a fény*- és hősugárzás fejt ki romboló hatást. A zónán belül tartózkodó állatállomány teljes egészében elpusztul. Ebben a zónában különös jelentőségű a közműszolgáltatás ideiglenes helyreállítása. A II-es zóna a közepes és enyhe rombolás zónája. Itt már csökkentett mértékű a polgári védelem mentő tevékenysége, mert bár az épületeknek, építményeknek és védőlétesítményeknek csak gyenge sérülése, rombolódása következik be, azonban sok sérült található a megsérült épületrészeken vagy a romok között és az eltorlaszolt pincékben. Ez a helyzet a zóna belső határához közeli területeken jellemző. A zóna területén különböző tüzek keletkeznek nagy számban. Az utakon romok vannak, amelyeket nagyobb erőráfordítás nélkül a mentő munkálatokra bevetett polgári védelmi erők maguk is eltakaríthatnak. Az ebben a zónában tartózkodó állatállomány tíz százaléka elhullik, A közvetett hatások területe radioaktív felhő haladásának nyomvonalában jön létre. Ennek nagysága a nukleáris fegyver hatóerejének és a támadás idején uralkodó meteorológiai viszonyoknak a függvénye. Éppen ezért a területre néhány 10 vagy néhány 100 négyzetkilométertől egészen országrészekig, sőt az egész országra is kiterjedhet. A felhő nyomvonalában A radioaktív felhő haladásának nyomvonalában az emberi élet védelmére alapvetően két módszert kell alkalmazni: az elzárkózást vagy kimenekítést és a radioaktív kiszóródás elleni védőlétesítményeket. A kimenekítést akkor kell alkalmazni, amikor elegendő idő áll az élő erők kivonására a kiszóródás kezdetéig. Természetesen ezt az intézkedést csak akkor lehet foganatosítani, ha van olyan terület, amely mentes a szennyeződéstől. A másodlagos hatások területén elsősorban sugársérülésekkel számolhatunk. Ezért van rendkívül nagy jelentősége e területen az elzárkózásnak. a szükséges légzésvédő eszközök használatának, az élelmiszer, a takarmány, a termény és az állatállomány ra- diobiológiai védelmére. A radioaktív felhő által szennyezett terület három zónára, az A—B—C zónára oszlik. A felosztás annak alapján történt, hogy az egyes zónahatárokon belül tartózkodó személyek milyen sugáradagot szenvednek el: azaz az A zóna területén 40-től 400 r-ig, a B zóna területén 400-tól 1200 r-ig, a C zónában pedig 1200 r felett. Az állatállomány körében a B zónában 5 százalék a kényszervágandó, 45 százalék a gyógykezelhető, a C zónában pedig valamennyi állat kényszervágásra kerül. Hogy ne lehessen váratlan !,.. Védelem és magatartás Közismert, hogy a korszerű háború fogalmán alapvetően rakéta-nukleáris háborút értünk, melynek támadóeszköze a nukleáris fegyver, célba juttató eszköze pedig a rakéta. A felhalmozott készletek, s a hadászati célkitűzések miatt a korszerű háborúban tömeges atomcsapások várhatók a hadászati kezdeményezés megragadása, az ellenfél ellenálló erejének megtörése céljából. A támadás fő célpontja a hátország, ahol az aktív fegyveres védelmen belül a polgári védelem is elhelyezkedik szervezeteivel és intézményei rendszerével együtt. A meglepetés következményei A korszerű háborúban az ellenség olyan elképzeléseivel kell számolnunk, hogy ha az ellenállási készség megtörésének alapja a nagyszámú személyi és anyagi veszteség előidézése, akkor a hadipotenciál egyik leglényegesebb elemére, a hátországra olyan csapást kell mérni, hogy ezáltal az ellenállási készség megszűnjön, vagy legalább jelentős mértékben csökkenjen. Az ilyen cél elérésének egyik igen hatásos formája a háború meglepetésszerű kirobbantása, melynek eredményeként a támadó olyan helyzeti előnyhöz juthat, amely meghatározó lehet a háború további kimenetelére. Amilyen mértékben sikerül a meglepetés, ugyanolyan mértékben növekszik a veszteség. Amikor a meglepetésszerű háború kirobbantásáról van szó, nemcsak a fegyveres védelmi erők állandó növelésére gondolunk, hiszen azoknak bármely időben készen kell állniuk a csapás kivédésére, majd az ellencsapásra, hanem a lakosság nagyobb fokú védelmére irányuló célok, feladatok realizálására is. Még maximális kollektív és egyéni védelmi biztosítottság mellett is előfordulhat, hogy az ország lakossága nehezen képes hirtelen, egyik pillanatról a másikra morálisan és pszichi- kailag átállni egy rendkívüli állapotra. Az állampolgárok számára jelentkező védelmi feladatok alapjaiban eltérnek a békenapok feladataitól, ismereteik az idő távlatában már megkophattak, jelentős felfrissítésre szorulnak, azonban erre akkor nem lesz elegendő idő. Nem indokolatlan tehát az a követelmény, hogy a polgári védelmi szerveknek, a lakosság felkészítésében közreműködő szervezeteknek, szerveknek hallatlanul nagy erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a lakosság legalább a legalapvetőbb intézkedéseket, magatartási szabályokat, rendszabályokat, feladatokat hajtsa végre, tartsa be. Előfordulhat, hogy egy esetleges éles légiriasztást is vagy műszaki hibának, vagy gyakorlatnak hinnék, és egyáltalán nem, illetve késlekedve tennék meg az intézkedést önmaguk védelmére. Idő hiányában pedig nincs mód más jellegű védelmi feladatok, többek között a gazdasági célra igénybe vett védőlétesítmények kiürítésére, a különböző anyagi értékek, műkincsek biztonságba helyezésére, a békecélt szolgáló, de védelmi feladatok ellátására is alkalmas bázisintézmények átállítására, hogy csak néhányat említsünk meg a szerteágazó, sokrétű és bonyolult feladatok között. Megfelelően, időben Egyet azonban minden körülmények között le kell szögezni: az ellenség támadása lehet meglepetésszerű, de váratlan nem lehet. Váratlan támadás nem lehetséges, mert éppen a tömegpusztító fegyverek hatásának, s felhalmozott hatalmas mennyiségük ismerete, a két társadalmi világrend- szer közötti ellentmondásokban rejlő összeütközés veszélye arra kényszerít minden békeszerető népet és nemzetet, hogy megfelelően gondoskodjon védelméről: a lehetőségek keretein belül még a háború előtt — készüljön fel a tömegpusztító fegyverrel mért csapások „kivédésére”. A támadónak tehát számítani kell a válaszcsapásra. Jelen időszakban egyetlen állam vagy katonai koalíció sem indíthat háborút a másik ellen — még nukleáris csapást sem mérhet Olyan veszély nélkül, hogy ne részesüljön azonnal válaszcsapásban — anélkül, hogy ne gondoskodna önmaga védelméről. Márpedig ha beindítja a védelem fokozását, például a kitelepítést, befogadást, elsötétítést megelőző RBV-védelmet, a termelés átállítását stb., nyilvánvaló, hogy háború beindítását tervezi. Ezzel mintegy figyelmeztetést küld a szembenálló félnek arra, hogy kezdje meg ő is a védelmi intézkedések foganatosítását. A fegyveres küzdelem, a háborús tevékenység egyes időszaka szerint nem lehetséges kifogásol- hatatlan éles határvonallal egymástól különválasztani. Ez csali elméletben lehetséges. Az érthetőség kedvéért az egységesnek tűnő fegyveres küzdelem időszakát két időszakra osztjuk fel. Az első időszak az első nukleáris csapás bekövetkeztéig tart, a második a legelső csapás bekövetkeztének időpontjától kezdődik. Az első nukleáris csapásig tartó időszak jelentősége abban van, hogy biztosítja a felkészülés feltételeit. Természetesen minél hosszabb ez az idő, annál magasabb a felkészültség szintje. Időtartama rendkívül széles skálájú lehet, néhány naptól évekig, s a második időszakban is hasonlóan alakulhat az időtartam. Feladatok 14 pontban A háborús összecsapás, az első - nukleáris csapás bekövetkeztéig megoldandó feladatok pontokba foglalva a következők: 1. A polgári védelem szerveinek, szervezeteinek létrehozása, felkészítése feladataik végrehajtására. 2. A megelőző és mentő védelem feladatainak megszervezése, begyakorlása, a működés elveinek kimunkálása. 3. Az iparban dolgozók, a lakosság más kategóriáinak felkészítése a háborús termelés során jelentkező feladatokra. 4. A háborús vezetéshez szükséges műszakitechnikai és személyi feltételek megteremtése. 5. A polgári védelmi megelőző intézkedések követelményeinek érvényesítése a népgazdaság valamennyi területén. 6. Életvédelmi létesítmények folyamatos felépítése, berendezése. 7. A híadás. riasztás, tájékoztatás rendszerének megszervezése és megtervezése. 8. Az egyéni védelem feltételeinek, eszközeinek folyamatos biztosítása. 9. A ki- és széttelepítés, a befogadás megtervezése, előkészítése. 10. Az ivóvíz, az élelmiszer, az állatállomány, a takarmány és termékkészletek RBV-védelméhez szükséges feltételek megteremtése. 11. A mentő-mentesítő és halaszthatatlan helyreállítási munkálatok anyagi-technikai feltételeinek megteremtése. 12. Háborús időszakban tanúsítandó magatartási szabályok kidolgozása, tudatosítása. 13. A közegészségügyi és járványvédelmi rendszabályok, követelmények kidolgozása, betartása. 14. Az állami élettevékenység, a termelés, a köz- igazgatás, a kereskedelem, a szállítás, a híradás stb. háborús menetrendjének s e munkarendre való áttérés előírásainak kidolgozása és előkészítése a bevezetésre. Békckiképzés idején A felsorolt feladatokat természetesen nem egy- időben valósítják meg, hiszen az első csapást megelőző időszak is elméletileg két önálló szakaszra bontható: a békekiképzésre és a háborút közvetlenül megelőző időszakra. A békekiképzés során az előbb felsorolt feladatokat már végre kell hajtani. Például úgy, hogy kidolgozzuk a ki- és széttelepítés elveit, meghatározzuk a kitelepítendő és befogadó körzeteket, kijelöljük a végrehajtás irányítóit és beosztottait, elkészítjük a kitelepítés és befogadás terveit, értesítjük a végrehajtásban közreműködő szerveket a rájuk háruló feladatokról, a kitelepülésre és befogadásra kötelezett állampolgárokat tájékoztatjuk, hogy hová települjenek ki, mikor és hogyan, illetve kiket fogadnak be, s ezenkívül gyakoroltatjuk a kitelepítéssel és befogadással kapcsolatos tennivalókat. A védelmi intézkedés második részére, a gyakorlati végrehajtásra csak a háborút közvetlenül megelőző időszakban kerül sor, amelyről a lakosság a rádió, a televízió, a sajtó, falragaszok útján szerez tudomást, s feladatait úgy teljesíti, ahogy arra a békeidőszakban felkészítették. \ 4 i i Pusztítás és védekezés
