Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-08 / 57. szám

1972. MÁRCIUS 8., SZERDA MSI HCGICI Magyar meteorológus az Antarktisz- expedícióról Hétfőn a késő esti órákban a Ferihegyi repülőtéren nyilat­kozott dr. Vissy Károly, az Országos Meteorológiai Szol­gálat központi előrejelző osz­tályának! csoportvezetője, aki öt hónapot töltött el a szovjet „Vise professzor” elnevezésű kutatóhajón. Az NDK-ban szovjet megrendelésre készült kutatóhajó 1971 novemberében indult több ezer kilométeres útjára. Rendszeres szolgálatot teljesít a Balti-tenger szovjet kikötői és az antarktiszi szov­jet kutatóbázis között. A hajó nemzetközi kutatógárdájából a nagy gyakorlattal rendelkező magyar meteorológust válasz­tották a hajó szinoptikusául. Nemcsak a hajó útját egyen­gette a több ezer kilométeres tengeri úton, hanem állandó kapcsolatban állt a szárazföldi meteorológiai állomásokkal. Rendszeresen fogták az ESSA 8 elnevezésű amerikai felhő- mérő műhold jelzéseit. A magyar meteorológus hosszabb időt töltött az An­tarktisz leghidegebb pontján a Vosztok állomáson, ahol a kö­zelmúltban mérték földünk legalacsonyabb _hőmérsékletét, a 91,5 fokot. A hajó visszaút- ján egy mázsa hazai mű­ezer társaságában utazó magyar meteorológus olyan kí­sérleteket végzett, amelyek út­törőnek számítanak a meteo­rológiai előrejelzés területén. Elvégzett egy 96 próbából álló aerozolos kísérletsorozatot is; amelynek eredményeit itthon dolgozzák fel. 620 lakásos lakótelep épül Budaörs északnyugati részén, a IV. ötéves terv időszakában. Az elöközmű- vesítések tavaly megkezdőd­tek, az építkezés jövőre in­dul. A KISZ és a házasság Mosson, főzzön, takarítson? Egy fiatal életében forduló­pont a házasság. A környezet is méltányolja ezt a lépést: legyen bár tizenéves a meg­házasodott fiatal, attól kezdve felnőttnek számítják. Valóban, egy 20 éves fiúról, aki már há­zas, feltételezhető, hogy ko­molyabb, megfontoltabb, mint hasonló korú társai. 'A ko­molysággal persze együtt jár a megnövekedett elfoglaltság. Szabad idejüket már inkább családi körben töltik, s ha tár­saságba mennek, célszerű oda a fiatal feleséget vagy férjet is elvinni. A fiatal életében be­következett Változást az ifjú­sági szervezet is megérzi. Né- hányan kilépnek, többen el­maradnak, lemorzsolódnak. Mit mondanak erről Solymá­ron, a Pest megyei Műanyag- ipari Vállalatnál a KISZ-esek? Nem vonják ki magukat — Mindössze egy éve ala­kult meg alapszervezetünk a TMK-üzemben — mondja Solt Gyula titkár. — A KISZ-tagok többsége 17—18 éves. Csak két olyan fiatal van nálunk, aki már házas. Rájuk is épp­úgy lehet számítani, mint a többiekre. Még egyetlen egy­szer sem fordult elő, hogy va­lamiből kihúzták volna magu­kat, azzal aZ a indokkal: a fe­leségem nem enged. Egy fon­tos tényezőre azért felhívom a figyelmet. Annak ellenére, hogy — egyéves múltunkkal — első helyen áll alapszerve­zetünk a társadalmi munka- versenyben, a vállalat egyik vezetője szóvá tette: nem min­denki veszi ki részét nálunk a munkából. A helyzet azonban egészen más: nagyon ritka az A Pannónia motorkerékpár megbízható A Pannónia motorkerékpár márka Március 31-ig 10% előleggel, OTP-hitelre kapható olyan társadalmi munka, aho­vá teljes létszámmal ki kelle­ne vonulnunk. A legtöbb eset­ben 3—4 emberre van szükség, s nem is hívunk többet. Ezzel elkerüljük a balesetveszélyt, meg azt is, hogy egyik-másik KISZ-tag feleslegesnek érezze magát. Ha a létszámra töre­kednénk, nem csodálkozhat­nánk azon, hogy a fiatalok mindenféle kifogást találnak, csak ne kelljen eljönniük ak­cióinkra. Hiábavaló időtöltés­nek éreznék a KISZ-munkát. Sok íügg az egyéniségtől — A Braun Éva alapszerve­zet irodai dolgozókból áll — mondja Kubik Béla titkár —, 49-en vagyunk és KISZ-tag- jáink nagy része már családos ember. De azért nem mernék általánosítani — akár nőkről, akár férfiakról legyen szó —, hogy a házasság után elfor­dulnak a KISZ-től. Az egyéni­ségüktől is sok. függ. Minden­esetre szeretnénk elkerülni, hogy külön kasztba tartozza­nak a házasok és a függetle­nek. Az elkülönülést úgy ér­tem: akik függetlenek, azok dolgoznak, mert rengeteg sza­bad idejük van, mindig ráér­nek; akik házasok, azok csak nézik, kívülről szemlélik a KISZ-munkát, mert ők az el­foglalt emberek. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kell figyelembe vennünk: a családos emberek más körül­mények között élnek, lényege­sen kevesebb szabad idővel rendelkeznék. Megtalálják a lehetőségeket Vasbányai János, a PEMU KISZ-bizottságának titkára: — Három olyan esetről tu­dok, amikor a KISZ-ből való kilépés oka: a házasságkötés. Hozzá kell azonban tennem, mindhárom kilépő fizikai dol­gozó, három műszakban dol­gozik, tehát az időegyeztetés is nehézséget okozott. Egyébként a KlsZ-vezetőség 13 tagból áll, ebből hatan házasok. Igaz, a valódi probléma nem a há­zassággal, hanem a gyerekkel kezdődik. A vezetőségi tagok közül csak nekem van csalá­dom. — Mivel magyarázza, hogy a fiatalok általában a házasság- kötés után is KISZ-tagok ma­radnak a PEMÜ-nél? — Keressük azokat a lehető­ségeket, amelyekkel megtart­hatjuk a • KISZ-tagokat. A KISZ-klubban, ahol minden szórakozást megtalálnak a fia­talok, a színes televíziótól a szombati táncrendezvényekig, valamennyi klubtag elhozhat­ja a menyasszonyát, vagy 'vő- legényét. Tehát, ha egy fiatal údvarolni kezd, ez nem jelenti azt, hogy a KISZ-életben már nem vesz részt. Azért még is van rá példa Kiss Józsefné, szerszám kar­bantartó, a cipősarküzem dol­gozója. Egy éve ment férjhez, előtte három évig alapszerve­zeti KISZ-titkár volt. A házas­ságkötés után lemondott funk­ciójáról. Mi ennek az oka? — Annak idején úgy tervez­tük, férjemmel, hogy elköltö­zünk, kilépek munkahelyem­ről. Aztán mégis maradtunk. Továbbra is KISZ-tag vagyok, KISZ-ajánlással beitek fel a pártba. — Több az otthoni elfoglalt­sága, mióta asszony? — Szüleimnél lakom, férjem hajóvezető, csak hétvégeken jár haza. Elfoglaltságomtól nyugodtan végezhetek KISZ- munkát. A férjem sem bánja, hiszen ő is KISZ-tag a vállala­tánál. — Hallott már olyan eset­ről, amikor a férj nem engedi feleségét a KISZ-be? — Igen. A leggyakrabban a férjek az otthoni munkára hi­vatkoznak — mondván — elég az az asszonynak. Mosson, főz­zön, takarítson és örüljön, ha idejéből erre futja. A cipősaroküzemben főleg nők, leányok dolgoznak. ,Har- mincketten tagjai az ifjúsági, szövetségnek. Közöttük két asszony van, még egyiküknek sincs gyermeke. Árokszállási Éva ÚJ „FECSKE" Áprilisban már kereskedelmi forgalomban is kapható az új „Fecske” cigaretta. Az eddigi papír-, illetve vattafilter he­lyett a legkorszerűbb acetát szűrövei készítik a Debreceni Do­hánygyárban. Egy döntés következményei LESZ-E TEJiZŰBB TEJ? Elnézést kérünk az olva tói, de az alább következők­ben nagyon bonyolult dolgok­ról lesz szó. Aki mégis „vé­gigdolgozza" az írást, megta­nulhatja belőle, milyen kacs­karingósan érvényesül időn­ként az állami pénzügyi po­litika, s reméljük, velünk együtt sajnálja majd, hogy ez a politika ebben az esetben egy kedvelt élelmezési cikket eltüntet a piacról. Kezdjük azzal, hogy a tej­termelés a világon sehol nem fizetődik ki. Ezért az államok — kapitalisták és szocialis­ták — támogatni kénytelenek a termelőket, mert különben a tej a piacon oly drága volna, hogy a fogyasztók nem tud­nák megfizetni. Nálunk úgy szokták köznapian mondani, hogy amiért a fogyasztó há­rom forintot ad, az a valóság­ban hat forintba kerül. Sza­batosan pedig úgy fogalmaz­hatunk, hogy az állam a tej- feldolgozó üzemeknek az ár­bevétel 65 százalékát adja vissza nem térítendő dotáció formájában. A dúsabb kedveltebb Folytassuk magával a tej­jel. Nem titok, hogy az a tej, amely az állami tejüzemekből kikerül és a boltokban kapha­tó, nem azonos azzal, amelyet a tehénből fejnek. Egyrészt felhevítik, majd lehűtik, hogy kiöljék belőle a bacilusokat, másrészt kiszedik belőle a zsír egy részét, benne hagyva pontosan 2,8 százalékot. Ez a tej kerül a boltban kanná­ból 3 forintba, polipack cso­magolásban ’pedig 3,60 forint­ba literenként. Az emberek azonban szeretik a valamivel dúsabb, „tejízű.” tejet is. Be­szerzésére eddig két lehetősé­gük volt. Vehetett a fogyasz­tó közvetlenül a termelőtől, vagy: a falusi tejbegyűjtőtől nyers tejet literenként 3,60 fo­rintért. Ez kicsit túlságosan is természetes ital, hiszen ben­ne vannak még a káros bak­tériumok. Lehetett viszont kapni fél­ezer üzletben — 222 falusi, 231 városi és 48 budapesti boltban — tsz tejüzemekből származó, 3,6 százalék zsír- tartalmú tejet — polipack cso­magolásban, literenként négy forint húsz fillérért. A különb­ség nem csupán a vaj tartalom­ban volt, hanem abban is, hogy a kicsi, vagy legfeljebb közepes tsz-üzemek a tejet egy kíméletes eljárással, las­sabban, kisebb hőfokon sza­badították meg a baktériu­moktól, tehát a tej aromája, egyáltalán táplálkozási, egész­ségügyi hatása a legközelebb állott a természetes tejhez. Ezt az árucikket az igényes fo­gyasztók nagyon kedvelték. Budapesten szívesen sorba- álltak érte á kevés árusítóhe­lyen, vidéken pedig, ahol megjelent, ott ugrásszerűen emelkedett a tejfogyasztás. A „többi I'özött" S itt van a probléma, ami ezt a cikket inspirálta. A Pénzügyminisztérium ugyanis minden előzetes értesítés nél­kül, csak úgy „a többi között” a magasabb vajtartalmú tsz- tej állami ártámogatását 65 százalékról 50 százalékra csökkentette. Ez az intézkedés azt jelenti, hogy a termelőszö­vetkezetek ezután körülbelül 50 fillérrel kevesebb bevétel­hez jutnak egy liter ilyen tej után, mint eddig. Ez az 50 fil­lér pontosan az az összeg, amelynek a kedvéért érdemes volt ezzel a különleges eljá­rással babrálni. Az intézkedés célja egyéb­ként nem az, hogy „kitolja­nak” a szövetkezeti tejüze­mekkel. A Háttérben a szarvasmarha-tenyésztés prob­lémáinak összessége húzódik meg. Ezek miatt ugyanis kénytelenek vagyunk külföld­ről vajat behozni a hazai ellá­tás egyenletes biztosítása ér­dekében. Ha viszont a tsz-ek abbahagyják a magasabb zsír­fokú tej előállítását, akkor eb­ből kiszednek még 0,8 százalék vajat, ez közforgalomba ke­rül, tehát külföldről ennyivel kevesebbet kell behozni. Hol a várt haszon? Hozzáértő szakemberek utánaszámoltak az intézkedés összes várható hatásainak. Talán megbocsátja az olvasó, ha ezeket pontokba' szedjük. Az intézkedés nem teszi __ ugyan tönkre az eddig mű ködő termelőszövetkezeti tejüzemeket, de a többi szö­vetkezet valószínűleg nagyon meggondolja, hogy költsön-e 10 millió forintokát tejüzem létesítésére, amelynek kalku­lált hasznát esetleg egy má­sik, hasonlóképpen váratlan intézkedés teljesen illuzóri­kussá teheti. Szerintünk ez a legnagyobb kár, amit a dotá­ció csökkentése okozott. A szövetkezeti tejüze­mek abbahagyják a 3,6 száza­lékos zsírtartalmú tej forgal­mazását. Csak addig csinál­ják, amíg elfogy a már elké­szített zacskómennyiség. Ez­zel szűkül a választék a piacon és aki „tejízű tejet” akar in­ni, az Budapesten hiába áll sorba, mert nem kap, vidéken pedig legfeljebb nyers tejet ihat, ami nem túl egészséges. Eddig tartanak az intézkedés káros hatásai. © A kulcs megváltoztatása nyomán az állam megta­karít bizonyos összegű dotá­ciót. „ Közgazdák hozzávetőle­ges becslése szerint ez még az egymillió forintot sem éri el. O Másik előny lenne az a bizonyos vaj. Ezt is ki­számították és úgy találták, hogy elméletileg évi 100 ton­na lenne az a többlet, amit így a tejpiacról a vajpiacra terelnének át. De szakembe­rek azt mondják, hogy a gya­korlatban. még ez az elmé­leti szám se igazolódna. A hazai vajellátásban pedig 100 tonna egyszerűen parányi mennyiség. A következtetést már eddig is sugallni próbáltuk. Most megfogalmazzuk: vélemé­nyünk szerint, összevetve az előnyöket és hátrányokat, a do­táció mértékének leszállítása inkább kárt okoz, mint hasz­not. Érdemes lenne a döntést felülvizsgálni. Földeáki Béla MÁRCIUSI AJÁNLATUNK: NAGYKÁTA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ KÁTAI ARUHAZA NAGYKATA férflkabát-különlegességek »conto« OLASZ IMPORTSZÖVETBŐL KÉSZÜLT TAVASZIKABÁT FOGY. ÁR: 1100 Ft-tól ß f 1 » t

Next

/
Thumbnails
Contents