Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-07 / 56. szám

MOMOMIDÉB A P E S J ME GYE) HÍRLAP K (j L 6 NKIÁDÁ S A?'-.- Sy',' J XIV. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1972. MÁRCIUS 7., KEDD !ÁFÉSZ-küldötfgyűlés Maglódon Javult a lakosság ellátása ABC-áruház épül Maglódon — Fejlődő kereskedelmi egységek A Maglód és Vidéke ÁFÉSZ vasárnap tartotta meg évi ren­des küldöttgyűlését. Kovács Pál igazgatósági elnök beszá­molójában elmondotta: siker­rel teljesítette a szövetkezet 1971. évi tervét. A maglódi ÁFÉSZ székhelyén, valamint Mendén, Ecseren és Gyomron tizennyolc élelmiszer, öt zöldség-, négy húsbolt, há­rom iparcikk, két ruháza­ti és két tüzelő- és építő­anyag, két gáz-, két olaj-, és terményboltot tart fenn. Igyekeznek a lakosság ellátá­sát biztosítani. Gyomron ta­valy készült el a modern élel­miszer ÁBC, a Táncsics és Apaffy utca sarkán. Az idejá­ró vevők elégedettek az üzlet árukészletével. A fogyasztási szövetkezet a legtöbb bevételt élelmiszer­ből érte el: 38 millió 576 ezer forintot. Maglódon csaknem 21 millió volt az élelmiszerforga­lom. A lakosság élelmiszerellá­tása jó. Kivételt képez a száraztészta, és a kenyér- minőségére is sokszor pa­naszkodtak. A ílíaellátás terén nagyot lépett előre a szövetkezet. Ta­valy 490 sertést vágtak le, s ezzel sikerül kiegészíteni a húsipar által szállított meny­RÍTKA MESTERSÉGEK A monori mérlegkészítő Arra gondol­tam: idős bácsit találok az apró műhelyben, sok­sok régi mérleg­gel, súlyokkal kö­rülvéve. A ritka, régi mesterségek művelőinél ezt szoktuk meg. A monori mérlegké­szítő mester, László Sándor azonban javako- rabeli férfi, 51 éves. Jókora, tá­gas műhely előtt találkoztam vele, odabent a segéd kalapál — az ud­varon egy hét mé­ter hosszú lemez­ből készült céllö- völdés lakókocsi vár az utolsó si­mításokra — Mérlegkészi- ő és lakatos a szakmám, 1945- >en kaptam meg mesterlevelem. 1 mérlegkészítés •s javítás amo- yan családi szak­ma nálunk, az '.pósomtól vettem it a műhelyt, ő tolt azelőtt Mono- on a mérleges. dost a fiam foly­atja majd, ő is bben a szakmá­sán szabadult, itt íolgozik nálam egédként. — És hol von­tok o mérlegek? — Jelenleg se­hol. A hatvanas években készítet­tünk utoljára mérlegeket. Javí­tásra két évvel ezelőtt hoztak né­hányat. Régebben a precízióstól egé­szen a hídmérle­gig javítottunk, igaz, hogy a téli időszak általában holtszezon ná­lunk. Volt egy na­gyobb megrende­lésünk négy évvel ezelőtt: 200 gar­nitúra analitikus súlyt készítettünk az iskolai tanesz­közök gyárának. Egy garnitúrában az egy grammos­tól a 200 grammo­sig voltak a sú­lyok. Aztán fog­lalkoztunk még a mérlegek hitelesí­tésével is. Az utóbbi időben ez is nehézkesen megy. Azelőtt úgy volt, hogy össze­gyűlt vagy tíz- húsz mérleg, ami­kor elkészültek, beszóltam telefo­non a hitelesítő hivatalhoz, kér­tem, jöjjenek ki, harmadnapra már jöttek is, s kész volt a munka. Most hiába jelen­tem be, három hét is eltelik, amíg kijönnek. Így az­tán másfél hónap az „átfutási idő”, az emberek ezt sokallják, inkább nem hozzák hite­lesíteni, megvár­ják, amíg a hiva­talos hitelesítést a tanács elrendeli. — Maradt tehát a lakatosmunka. — Igen. A cél- lövöldés lakóko­csik most kereset­tek, szinte minden nagyobb község­ben letelepszik egy-egy, jönnek a megrendelések. Az anyagot rend­szerint maguk a megrendelők hóz­zák, mi elkészít­jük kívánság sze­rint. Van, aki na­gyobbat kér, ez, amin most dolgo­zunk, is ilyen. Szoba-konyhából és egy lehajtható részből áll, ez a lövölde. Két-há- rom hónap alatt készülünk el egy kocsival. Mint megtudom, Vecsésen van még a monori járás­ban egy mérleges mester. Ha elkez­dődik a szezon: a piaci mérlegek időszaka, s elrom­lik egy-egy mér­leg, van hová vin­ni, hiszen a ritka szakmának van­nak folytatói. (f. o.) Kielégítik a divatigényeket A Lakástextil Vállalat pél- lás gyorsasággal reagál gyárt- nányaival az európai lakás- extildivatra. Tavaly, amikor álágszerte ismét divatba jött . plüss bútorszövet, nyomban lozzáláttak a gyártásához kő­szegi gyárukban. A korszerű termékkel kiszorították az im­portárut a hazai piacról. Jól jártak a vásárlók is, mert a kőszegi plüsst olcsóbban és a külföldinél jobb minőségben vehetik meg. nyiséget. A maglódi szövetke­zet nemcsak húsból, hanem az egyéb töltelékárukból is ki tudta elégíteni az igényeket. A ruházati cikkeknél már korántsem ilyen jó a helyzet. A forgalom emelkedése mindössze 2.9 százalékkal volt magasabb, mint 1970- bep. Ez azzal is magyarázható, hogy az egységek kicsik, így a választékot nem lehet bővíte­ni. Nagy sikere volt az en­gedményes vásárnak. Tavaly 155 ezer forint engedményt adtak a tagoknak a téli-nyári vásár alkalmával. A vendéglátóegységek egy ' részét korszerűsítették az el múlt évben. Tíz italboltra azonban rá­férne az átalakítás. A leg­nagyobb forgalmat a sze­szes italokból érték el. Az ételforgalom viszont a vártnál kevesebb volt. Jelentős volt a szövetkezet felvásárlási tevékenysége is. Tervszerű az ipari üzemág munkája. Tavaly indult az al­katrészüzem, amely 40 magló­di asszonynak nyújt helybeli munkaalkalmat. Eredményes volt a munka­verseny is. Egy üzlet — a maglódi kisvendéglő — el­nyerte a kiváló egység címet. A négy szocialista brigád jó munkája is hozzájárult a szö­vetkezet eredményességéhez. Ezután a jövő terveiről esett szó. Hamarosan elkészülnek a négymillió forintos költ­séggel épülő maglódi ABC- áruház tervei. A jövőben megkezdődik az építés. A régi üzlethelyiségeket pedig fokozatosan korszerűsítik. A szövetkezet négymilliós nyereséget ért el a múlt évben. A vezetőség elismerését fejez­te ki a tagságnak és a válasz­tott testületeknek egyaránt. G. J. JEGYZET Munkaalkalmak helyben Mit jelent utazni, ingáz­ni a zsúfolt munkásvona­tokon — azt csak az tudja, aki maga is „élvezi” ezt napról napra. A monori já­rásból sok tízezerén járnak a fővárosba dolgozni, első­sorban azért, mert hely­ben nincs lehetőségük munkára. A gyárak vidékre telepí­tenek új üzemeket. S bár elsősorban a távolabbi vi­dékek jutnak ipari létesít­ményekhez — mégis örven­detesen nő a monori já­rásban is a munkalehető­ségek száma Elég, ha a vecsési MÁV AD-telepre, a kenyérgyárra, a Monoron induló új műszerüzemre, a monori-erdei ipari létesít­ményre gondolunk. És ez nem a teljes felsorolás. Egészen kis helyekre is be­költözik az ipar, lehetősé­get ad helyi munkavégzés­re. Az ipartelepítés másik hasznáról, községeink egészséges fejlődéséről már szinte alig teszünk említést — pedig ez legalább annyi­ra lényeges és fontos, mint a munkalehetőség. Kevesebbet kell utazni, több szabad idő jut a mun­kásnak, és fejlődnek a köz­ségek is. Sz. A. MENDE, TÉGLAGYÁR Kilencmillió téglát gyártanak az idén Javul a minőség — Indul a szezon Az elmúlt évben elmaradt a tervtől a Mendei Téglagyár. Elsősorban az időjárás hiúsí­totta meg a kitűzött tervtelje­sítést. Tízmillió tégla gyártása volt az 1971. évi terv, ezzel szemben csak 9 millió 246 ez­ret égettek ki és értékesítet­tek. A „holt szezont”, a telet sem töltötték tétlenül a téglagyár dolgozói. Amint Hubai János gyáregységvezető elmondotta: a téli hónapokban a gyárban elvégezték a nagyjavításokat. A kemencében hat kamra új burkolatot kapott, a műszaki ellenőrzést is megtartották, s a szakemberek alkalmasnak találták az üzemet az indulás­ra. Ezek szerint a nyerstégla gyártását március 15-én kez­dik, s még ebben a hónapban egymillió nyerstéglát gyártanák. A kemencéket előmelegítik a hónap végén és a tervek sze­rint az égetés április 1-én kezdődik. Tavaly elég sok panasz hangzott el a mendei téglára. Rakodómunkások Vékony szálakban esik az eső. A monori Marx-liget mel­lett lovaskocsisor. Téglát ra­kodnak, egy-kettő, ritmusos hajladozás. A lovak teste gő­zölög. A tsz-borozó épületén táb­la: „A monori Kossuth Ter­melőszövetkezet szekérfuva­rozó részlege”. Vörös nyíl a táblán az udvar felé mutat. Rozzant épület, az ajtó tárva, bent viaszosvászonnal leta­kart konyhaasztal és egy író­asztal, kurblis telefonnal, min­denféle papírok. Sehol senki. Szemben, a bisztró előtt ácso- rognak jó néhányan. „Ö a „gazda” — mutatnak egy ka­lapos férfire. Az mentegető­zik : „... néha át kell ugranom ide, megnézni az embereket...” Az „irodában” ülünk. — öt fogatunk van, öt haj- tóval és három rakodóval. Te­hát nyolc fuvarossal. 1961- ben indult ez a fuvarozó rész­leg, azóta nagyjából ugyanazok az emberek vannak itt. A leg­idősebb 51 éves, a legfiatalabb 27 ... Háromezer-háromezer- ötszáz körül keresnek havonta. Borravaló nincs, mi közüle- teknek szállítunk, a FÜ- SZÉRT-nek, a „méregkeverő- nek.” (Ez a Biri-tanyai vegyi- anyag-csomagoló). A borravaló a maszekoké. A munka nehéz, de ezek az emberek már meg­szokták. Reggel hétre jön­nek, teljesítményben dolgoz­nak, vagyis ha keresni akar­nak, hát ráhajtanak a mun­kára. Most a hetes vágánynál rakodnak. Keresse csak a tsz- kocsikat, ha beszélni akar ve­lük... A hetes vágányon vagonsor, hosszú, majdnem a sorompóig ér — az állomás­tól. Bokáig ér a sár, állnak a cuppogó, fekete latyakban a rakodók, a lovak, a teherko­csik, végig, minden vagonajtó előtt. Téglát rak ki egy „ma­szek” fuvaros, műanyagládá­kat egy gumicsizmás asszony. A tsz-kocsi tetején hárman állnak és hangosan számolják a húszkilós zsákokat: egy- kettő-tíz ... Száll a kék por. Mérgező vegyszer. Magukhoz, ölelik a zsákot, aztán a többi tetejére dobják. Nincs idő finomkodásra. Bent a vagon­ban már ürül a tér, a teher felét kirakták. Köhögünk, marja a torkot a vegyszer. — Utána meg, ahogy ezt befejeztük, megyünk cukrot rakodni. Ezekkel a vegysze­res kocsikkal, ebben a ruhá­ban. Sényi Pál elém tartja a te­nyerét: kék, mintha tintába mártotta volna. —- ...víz, az nincs. Abban a pocsolyában, ott ni, abban megfürödhetnénk. Így me­gyünk haza is, ebben az öl­tözékben, tele mindenféle mo­csokkal, mert ez nekünk így dukál, igaz?! Kiabálni kezd, mintha ösz- szegyűlt volna benne egy élet haragja: ... munkaruhát két évenként adnak, fürödni nem lehet, va­sárnapunk és ünnepnapunk nincs, mert a vagonok min­dig jönnek, rakodni mindig kell és akkor ide nézzen! — papírt lobogtat: háromszáz fo­rintra büntették, nem volt lámpa a kocsiján. — Maga szerint meddig elég egy lámpa?! Mert én tíz év alatt kettőt kaptam! Ezt a há­romszáz forintot meg a saját zsebemből fizetem ki! A vagonajtó elől elfarol a kocsi, feszül a lovak teste a tehertől, mély a sár. — A tsz-ben alkalmazottak vagyunk. Van egy tag is, Jani bácsi! — átkiáltanak a másik vagonhoz — ő majd elmond egy-két dolgot. Itt dolgozik 12 éve. Vasárnap is, ünnepnap is, mindig. — ... én a Dunántúlról köl­töztem ide — mondja Sényi Pál. — Ezelőtt Pesten dol­goztam, hajnalban keltem, éj­szaka feküdtem. Itt még leg­alább elég, ha hatkor felke­lek. Az is nehéz volt, ez is nehéz ... Tudja fene, melyik is a nehezebb. — Melyik? — Tóth Ferenc legyint. — Hát én lehúztam Pesten az öntvénytisztítóban hat évet. Azt mondtam: elég volt! Nem bírtam — itt va­gyok. Így választ az ember. Pásztor János, mintha csak vezetője lenne a többieknek. Feltornázza magát a teherva­gonba, hirtelen megcsende- sülnek: „...Na "Jani bácsi, mondjon hát valamit...” — Én csak azt mondanám, nem jó az, ha se ünnepje, se vasárnapja nincs az embernek, jönni kell, muszáj. Három családom van, alig vagyok velük, legtöbbször se ebéd, se vacsora... Az egyik lábam, ez — a térdére kap — béna. „Emlék” a há­borúból. Hát hogyne lenne nehéz itt cipekedni... Meg­van a 12 évem, még egyet va­lahogy kibírok, aztán ... Már gondoltam rá, hogy leszáza­lékoltatom magam. Halkan mondja: — átlagban úgy két­ezer körül keresek... Valaki harsányan felnevet: igaz, hogy azt mondják, a többit meg összelopkodjuk hozzá! És száll a vegyszer po­ra a tenyere alól. — Ide valami védőruha kel­lene, nem igaz? — Nekem munkaruhám sincs. Én még munkaruhát sem kaptam. Jön az új kocsi, az üres. Rakják a zsákokat tovább, dobban a húsz kiló a kocsi deszkáján. Nincs idő finom­kodásra. Mondják, van Monoron fu­varos, aki kőpalotát épített magának. Van hát, nem is egy. Nem ők azok. Koblencz Zsuzsa MAI MŰSOR Mozik Gyömrö: Ordasok *, között. Maglód: Halhatatlan légiós. Mende: Epe.- és vér. Monor: Jöttem, láttam, lőttem. Nyár­egyháza: Vesztesek és győzte­sek. Üllő: Hogyan kell egy­milliót lopni. Vecsés: Funny girl I—II. Kiállítás Gyömrő, Ságvári Endre Űt- törőház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig. Ezért az idén módosítottak a terveken. Kilencmillió tégla gyártását tervezik csak, mivel a tégla minőségén javítani akarnak. Az igényeket ez a mennyiség nem elégíti ki, hi­szen legalább 15—16 millióra lenne szüksége a környékbe­lieknek. Megtudtuk azt is, hogy a mendei agyagot laboratóriumi vizsgálat során alkalmatlan­nak találták arra, hogy egy korszerű automata téglagyá­rat építsenek Mendén. Ezért a gyár dolgozói egy tíz méter mélységű kutat fúrnak, s ab­ból készítenek néhány minta­téglát. Elküldik vizsgálatra, s azután születik meg majd a végleges döntés: építe­nek-e új téglagyárat. Sajnos, munkaerőhiánnyal küzdenek. A létszám jelenleg 63, de még legalább 15—20 dolgozóra lenne szükség. Re­mélik, hogy mire megindul a termelés, már teljes lesz a lét­szám. Gér József Nőnapi ünnepség Monoron A nemzetközi nőnap alkal­mából a monori járási műve­lődési házban szerdán, délután 6 órakor lesz a községi ünne­pély. HÍREK Szellemi vetélkedő. A már­cius 19-i, gyomról járási ifjú­sági találkozón szellemi vetél­kedőt is rendeznek Dózsa György születésének fél évez­redes évfordulója alkalmából. ★ Első: a pingvincsalád, Ve­csésen a közelmúltban tartot­ta meg évente szokásos jel­mezbálját a 2. számú általános iskola úttörő gyermekiközön­sége. A több mint ötven jel­mezesből az első díjait a 40-es számúaik: Deziső Ágnes és Kemács Teréz 6. b. osztályú tanulók nyerték el igen ötletes és szépen kidolgozott jelme­zükkel: a pingvincsaláddal. ★ Jól működik a mendei nyug­díjasklub. Hetente kétszer 15—20 nyugdíjas keresi fel a művelődési házat, s tölti el a szabad idejét itt hasznosan. Minden második héten isme­retterjesztő filmeket vetítenek a klub látogatót számára. LABDARÚGÁS Barátságos mérkőzések Vecsés—Pilis 7:3 (4:1). Szép számú közönség előtt (Pilisről is sokan érkeztek), Kaiser játékvezetése mellett, jó iramú, időnként színvona­las mérkőzést vívott a két csapat. A hazaiak kezdték jobban. Kiss Béla, Fodor II és Krausz góljaival 3:0-ra elhúztalk, köz­ben Kiss A. még 11-est is hi­bázott. Gengeliczki révén szépített a mezőnyben ügyesen játszó pilisi tizenegy, majd még ugyanebben a percben, egy sziporkázó támadás végén, Kuharszki lőtt gólt. A szünetben végrehajtott cserék a pilisi együttesnek si­kerültek jobban. Bár Kiss Bé­la szögletből 5:l-re növelte a hazaiak előnyét, de egy remek vendég-negyedóra következett. Gengeliczki, majd Kuszenda lőtt gólt, 5:3-ra alakították az eredményt. Az utolsó 10 perc ismét a- hazaiaké volt Kapu előtti ka­varodásból Krausz, majd a befejezés előtt néhány perccel egyéni akcióból Kuharszki lőtt újabb gólt Kitűnő elókérzületi mérkő­zés volt! Jók: Szűcs J.. Nagy A., Kiss B., Krausz, illetve: Hriazik, Kuszenda, Malik. Monori SE—Maglódi KSH 4:2 (2:1). Monor kezdte a játékot, és a 10. percben korszerű támadást vezettek a maglódi kapura. A mentem akaró P. Nagy fejéről a hálóba került a labda, ön­gól. Továbbra is a monoriak tá­madtak, s Petries labdája egy­két csel után a hálóban tán­colt, 2:0. A 40. percben a mag­lódi Varga szépít, 2:1. Szünet után is többet és veszélyesebben támadott a hazai csapat s a 30. percben Bajkai, a 35. percben pedig Zákó volt eredményes. A 40. percben Varga 11-esből lőtt gólf ezzel beállította a vég­eredményt. A monori csapat minden te­kintetben jobb volt ellenfélé­nél. A maglódi csapat enervál- tan, szétesően játszott, nem látszott meg a két csapat kö­zött az egy osztály különbség. Gyömrö—FWsőpakony 4:1. Javuló játékkal, biztosan győzött idegenben is a gyöm- rői csapat Gyömrő ifi—Felsőpakony ifi 3:0. Maglód II —Gyömrő II. 3:3. Jó iramú mérkőzésen a gyömrői tartalékcsapat majd­nem meglepetést okozott. Péteri—Üllő 2:0. (szalontai—vitéz—gér)

Next

/
Thumbnails
Contents