Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-07 / 56. szám

1972. MÁRCIUS 7., KEDD fíST M£C»I s^íirlesp 5 Kedvem termék: ÖO milliós rekonstrukció az aszódi nevelőintézetben — 1974-re új otthon, 1976-ra új iskola 1— Másfél évtizeddel ezelőtt, 1957. március 7-én heti másfél millió szelvénnyel indult meg a lottójáték hazánkban. Ebből az alkalomból rendezett hétfőn az OTP központjában sajtótá­jékoztatót a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Szohár Ferenc igazgató ösz- szegezte a népszerű játék más­fél évtizedes eredményeit. El­mondotta egyebek között, hogy a kezdeti másfél milliós szclvényszám ma már meg­haladja a heti 7 milliót. A lottó idei újdonsága: ápri­lisban rendkívüli lottószel­vényt bocsátanak ki, és húsvé­ti lottóakciót rendeznek rend­kívüli jutalomsorsolással. A MEDOSZ napirendjén — A legfontosabb: szakmát adni a kezükbe. Hiába a neve­lés, a jó irányba térés, ha út- ravaló nélkül engedik el a gyerekeket S az útravaló az aszódi nevelőintézetben: a szakma, hogy becsületesen megélhessenek... A növendékek 11 mesterség közül választhatnak. Laka­tostól szobafestőig, szabótól, állattenyésztőig minden szak­az első héttől a legutóbbi 788. hétig csaknem 4 mil­liárd szelvényt küldtek be a fogadók. Ezek közül mintegy 100 millió szelvénnyel csaknem 6 mil­liárd forintot nyertek. Ezenkí­vül körülbelül 150 ezer nyere­ménytárgyat sorsoltak ki egy- milliárd forint értékben. Fel­épült tizenkét lottóház több mint 500 lakással, 124 családi és víkendház és 70 üdülőtelek, s több mint 400 személyautó jutott főnyereményként a ju­talomsorsolásokon a szerencsés lottózóknak. A lottó népszerű­ségét bizonyítja, hogy A mezőgazdaságban dolgozó nők helyzete A MEDOSZ Dózsa-termé- ben tanácskoztak tegnap Pest megye mezőgazdasági üzemei­nek, állami gazdaságainak és víztársulásainak nőfelelősei. Ma jer Jánosné, a megyebi- zottság nőfetLelose, ismertette az idei munkaterviét. Elmon­dotta, hogy a mezőgazdaság­ban dolgozó nőknek mind­össze 6 százaléka rendelkezik Mini ejtőernyősök és naszádok Versenyekre készülnek a dnnaharaszti modellezők szakképzettség gél, ezért a te­rületen dolgozó nőbizottságok egyik legfontosabb tennivaló­ja a szakmunkásképző tanfo­lyamok szervezése. Azzal is törődniök kelli, hogy mindenki' végzettségének megfelelő beosztásban dol­gozzék, mert csak így lehet ösztönözni a tanulásra. A nő­bizottságok vizsgálják a gyer­mekintézményi ellátottságot, az igények és a lehetőségek összhangba hozását. Kiemel­ten kell foglalkozniuk az egyenlő munka — egyenlő bé­rezés elvének megvalósításé­val is. Fel kell mérni a több- gyermekes anyák és a gyer­meküket egyedül nevelő szü­lők helyzetét A vitában felszólalók el­mondták, hogy az eredmények ellenére még sok gazdasági ve­zető szemleletének megvál­toztatása szükséges elsősor­ban azokon a munkahelyeken, ahol nem szívesen alkalmaz­nak női munkaerőt. A gaz­daságokban elkészültek az ötéves káderfejlesztési tervek. A tapasztalatok szerint ezek­ben csak a férfiak jövőjével törődnek, s az asszonyokat, lányokat nem veszik számításba, ha kiemelésről, előléptetésről van szó. Ma még az is gond, hogy a nőfeleilőst a gazdasági vezető nem tekinti partnernek, s nem hívja meg mindazokra az értekezletekre, ahól az asz- szonyak sorsáról döntenek. A tanácskozás részvevőit megvendégelték és virággal köszöntötték a nemzetközi nőnap alkalmából. A dunaharaszti művelődési ház hosszú évek óta ad otthont egy érdekes sportág és hobby híveinek: a modellezőknek. Az MHSZ-klub fiatal tagjai­nak többsége szakmunkásta­nuló és gimnazista, a felnőt­tek műszaki szakemberek: esztergályosok, műszerészek, elektrotechnikusok. Vezető­jük, immár több mint húsz éve, Kiss Lajos telefonmű­szerész, akinek irányításával a dunaha­raszti modellezők a sport­ág megyei élvonalába ke­rültek, s eredményeiket az országos versenyeken elért előkelő he­lyezések is fémjelzik. A jó modellezőnek sokféle műszaki ismeretet kell elsajá­títani, meg kell tanulni a szerszámkezelés fortélyait, s alapvető követelmény mun­kájában a precizitás. S a mi­ni repülők, hajók, autók ké­szítőinek fő erénye még a türelem, hiszen van olyan modell, amelynek építésére több száz ófát kell szánniuk. A vízi, légi és szárazföldi járműveket eszterga-, csiszo­ló- és fúrógépeken készítik i klub műhelyeiben, és sokan otthoni szabad idejükben is „bütykölik” kedvenc modell­jeiket. Ezek közé tartoznak a moto­ros körrepülő műrepülők és a rádió-távirányítású gépek, amelyek az igazi, nagy repülők mutatványaira képesek a levegőben. Kuriózumnak számít az a két, 2,5 köbcentis motorral mű­ködő, nagy sebességű gép, amelynek hat ejtőernyős mi­ni utasa parádés ugrást vé­gezhet a magasból... A klub másik büszkesége a tekinté­lyes külsejű, elektromos mo­torral, ágyúkkal, tornyokkal felszerelt, másfél métgr hosz- szúságú hadihajó, egy szovjet torpedóromboló kicsinyített mása. Fél év alatt, kerek 300 órai munkával készítették. A vízi járműpark legtetszető­sebb darabjai közé tartozik még egy kereskedelmi hajó és egy ágyúnaszád is. S a klub­ban nem felejtik el bemu­tatni a vendégeknek a nagy sebességű autómodelljüket, az 5 köbcentis motorjával 185 kilométeres sebességet elérő mini kocsit sem. A modellépítés mellett az MHSZ fiataljai a távirá­nyítású szerkezetek bo­nyolult rádióberendezé­seinek készítését is megta­nulták. A téli klubfoglalkozásokon egyébként már javában ké­szülődnek a hagyományos ve­télkedőkre, mindenekelőtt a megyei bajnokságra. Idei el­ső versenyüknek maguk lesz­nek házigazdái: július 6-án meghívásos, rádió-távirányítá­sú repülők versenyét rendezik meg Dunaharasztiban. Sz. J. Foto: Urbán Algák színezik a vizet Sápadtak a Balaton élőlényei / A kék tergerhez szokott kül­földi turisták sokszor megcso­dálják a Balaton színjátékát, a víz sokféle árnyalatát. A tél végi „jégveszte” után például a sötétszürke színeit helyett a világoszöld dominál. Ilyenkor a festőanyagot a hidegkedvelő algák alkot­ják. Ezek télen szaporodnak. A tó mélyén ugyanis még a hideg évszakban nem következik be úgynevezett teljes bénaság, sőt sok növény és apró állat ilyenkor éled és szaporodik. Vihar idején a Balaton víz­tükrén barna, lila, kék, zöld és fehér színek követik egymást aszerint, hogy a nyugalmi ál­lapotban kékeszöld színt adó lebegő algákat — biogén mész- kristályokat — milyen szögben éri a napfény. Ez a felszínen színekben megjelenő élő és szerves tömeg egyúttal el is zárja a fényt a Balaton mélyé­től. A magyar tengerben 80 cen­timéter mélységtől lefelé sö­tétség uralkodik. Ez az oka an­nak, hogy a tó élőlényei „sá­padtak”, szervezetük rendkí­vül szegény festékanyagokban. nnában képeznek a nevelőinté­zetben. Így szinte kicsit „ön­ellátóak” a gyerekek, hiszen maguknak készítik a ruhákat, maguk végzik el az épülete­ken a kisebb javításokat. Főbb gyártmányaik a hid­raulikus fűrészgép, amelyből tavaly hetvenes készítettek, és az asztak fúrógép, melyből hatvaniak A TANÉRT meg­bízásából Aszódon szerelik fel az új szakmunkásképző inté­zetek műhelyeit megfelelő gé­pekkel, legutóbb például a gyöngyösi iskola műhelybe­rendezései készültek el. A gyerekek kedvenc ter­méke a go-kart. Ezekből a kiskocsikból a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség­nek szállítanak, persze, a nö­vendékek előbb alaposain ki­próbálják azokat — nemcsak lelkiismeretből, hanem azért is, mert nagyon élvezik a ve­zetést. Egyébként raktári ko­csikat és a gépkocsivezetők ki­képzéséhez közlekedési tábla- giairaitúrákat is készítenek... összesen az . ipari részleg” tavaly 1 millió 800 ezer forin­tot termelt. A mezőgazdaság­ban dolgozók még exportáltak is. Olaszországba 80 hízó mar­hát. Kenyérgabonatermésük jónak mondható: az országos átlag felett volt. Szépek vete­ményeseik is. A mezőgazdaság 2 millió forintot hozott Aszódnak. Az ott élő gyerekek megtanul­ják nemcsak a szakmák csín- ját-bínját, hanem megbecsülni munkájukat, hiszen láthatják, mennyit ér az, amit kezemun- kájufcnak köszönhetnek. Egyébként megkezdődött az aszódi nevelőintézet nagysza­bású rekonstrukciója is. Ta­valy vonultaik fel az építők, — a Nógrád .negyei Építőipari Vállalat munkásai —, s kezd­ték meg a régi épület lebon­tását, és az új modern létesít­mény alapozását. A korszerű otthon 480 személyes lesz. Olyan otthont kapnak a növendékek, amely már való­ban otthonhoz hasonlítható. Nem lesznek hodályok, ha­nem kisebb lakásegységek, melyekben sokkal hathatósab­ban megvalósíthatók a neve­lési elképzelések. Húsz gye­rekből álló csoportok lakják majd ezeket az egységeket, amelyekben külön hálóterem­ben, külön nappali és tanuló- ; szobában élhetnek. Idén a 60 millió forintos beruházásból 15 Imillió 650 ezer forintot épít be a Nógrád megyei Építőipari Vállalat. Elkészül a 12 tanári lakás is. A jövőben pedig sor kerül a főépület teljes rekonstrukció­jára is. Az intézetben 11 álta­lános iskolai osztály és 12 szakmunkástanuló osztály mű­ködik. Szeptembertől saját, speciális tanterv alapján ok­tatják majd általános iskolás növendékeiket, ugyanis eddig a felnőtt tagozaton sajátítot­ták el az alapvető tudnivaló­kat. Ha befejeződik az átépí­tés', a főépületben nemcsak el­méletben, hanem gyakorlatban is bevezethetik a korszerű, speciális oktatást. A földszin­ten kap majd helyet az igaz­gatóság és az étkezde, az eme­leteken pedig 16 tanteremben, szakköri helyiségekben, ké­mia és fizika előadótermekben taníthatják az oktatók növen­dékeiket A tervek szerint az új ott­hon 1974-ben készül el, míg a teljes rekonstrukció 1976-ra fejeződik be. T. E. Uj sütemények Február 20. és március 25. között árusítással egybekötött cukrászati bemutatót tart me- gyeszerte a Pest megyei Ven­déglátó Vállalat. Eddig tíz he­lyen volt ilyen „tárlat”, ahol a vidéken kevésbé ismert süte- ményfajtákat, illetőleg gyü­mölcsből készült iortalapokat, krémeket árusították. A siker a vártnál is nagyobb. Sződli- geten például, ahol hétvégeken általában 800 forintért vásá­rolnak süteményt, a bemutató alatt 4 ezer forint árú édesség kelt el. Ebben része van annak, is, hogy ilyenkor a cukrászter­méket tíz százalékkal olcsób­ban adják. A vállalat egyébként készül a fagylaltszezonra. A gépeket télen kijavították. Ceglédén, Vácon, Monoron és Pilisvörös- váron az enyhe idő beköszon- tével már sokan örülnek az ízletes csemegének. Járda egyszeregy A budaörsi tanács vezetői és műszaki szakemberei mosta­nában sokat számolnak. A problémát így vetik fej: mi­ként lehetne a rendelkezésük­re álló pénzből minél több értéket létrehozni. A járdákról lévén szó, a számítgatások el­ső része viszonylag egyszerű. A tény adott: 1 négyzetméter járdát sa­ját költségvetésű üzemük 170 forintért épít meg. És akkor még nem is kért sokat! Ha tőlüK rendelik meg a munkát, az erre a célra for­dítható idei pénzből 2770 mé­ter járda épülhet meg. Sok ez vagy kevés? Tisztes mennyiség, akárhogy nézzük. De több kellene, mert jelen­leg a nagyközség járdáinak csak mintegy 60 százaléka szilárd burkolatú. De nézzük tovább a számí­tásokat! A lakosság az elmúlt évek során már tettekben bi­zonyította, és jövőbeni szán­dékának falugyűlésen és ta­nácstagi beszámolókon is han­got adott, hogy kész a többért társadalmi munkával is segí­teni. Járdaépítésnél ez azt jelenti, hogy a tanács lénye­gében csak a 40x40 centimé­teres járdalapokat adja, minden fizikai munkát el­végez ki-ki a háza, lakása előtt. Ilyen módon 1 négyzetméter járda 80—90 forintba kerül, azonos összegből tehát 6000 méter járda épülhet meg. Ez a számítás valójában egyszerű. Két nagyon lénye­ges dologról azonban nem szabad megfeledkezni. Olyan tanácsi vezetők, tanácstagok, népfrontaktívák kellenek hoz­zá, akik értenek a számítá­sok elvégzéséhez és a társa­dalmi munka megszervezésé­hez. És olyan lakosság, amely egy emberként támogatja ezt a mozgalmat. Budaörsön mindez adva van. Nem mondható el ugyanez Pest megye jó néhány közsé­géről. Miért nem? Hol a hi­ba? (d. g.) Fészkek Gemencen A korai tavaszodás fészek­rakásra, párkeresésre ösztönzi az apróvadakat. A gemenci ál­lami erdő- és vadgazdaság híres lenesi fácánkertjében, ahol 3 ezer vadmadarat tarta­nak, türelmetlenek a fácánka­kasok. A tenyésztők meg­kezdték a „háremek” kialakí­tását, a párok összeválogatá- sát. Volierekben, több mint 700 elkülönített kis boxban helyezik el a tojókat. Az idén több mint 120 ezer fácánto­jást várnak, amelynek jelen­tős részét saját maguk kelte­tik ki. A vadmadártelepen vadka- csatenyésztésre is berendez­kedtek. Az első kisebb törzs- állomány részére fészkelőhe­lyet építettek. Kerepesi kérdőjelek A levélíró kérdez, a tanácstitkár válaszol A levélíró: Turcsán Ist­ván, Kerepes, Szőlősor 19. szám alatti lakos. A válaszadó: Hűli Sándor- né, a Kerepesi Községi Ta­nács vb-titkára. „Tisztelt szerkesztőség! Kerepes 1960-ban kapott helyi buszjáratot. Ennek nagyon örültünk, mert jó néhányunkat csaknem 60 perces gyaloglástól men­tett meg. Sajnos, a HÉV- állomáson levő autóbusz­forduló nagyon rossz he­lyen van. Az állomásról rendkívül balesetveszélyes körülmények között lehet csak megközelíteni, hiszen ott vagonszámra áll a ros­tált sóder. Gyakran a 10— 15 összekapcsolt vagon alatt kell átbújniuk az utasok­nak, ha nem akarják le­késni az induló autóbuszt, a nyakig érő sárról nem is beszélve. Vajon meddig lesz ez még így?” — Az állomás melletti autő- buszfordulóval valóban sok a gondunk. Itt van a csömöri Haladás, valamint a" kerepes— kistarcsai Szilas menti ter­melőszövetkezetek sóderlera- kata és kirakodó területe. A teherautók szüntelenül ér­keznek ide, s ilyen körülmé­nyek között naponta legalább 800 utazó embernek okoz nem kis bosszúságot a HÉV-állo- másról az autóbusz megköze­lítése. A lakosságtól hozzánk is sok bejelentés érkezett ezzel kapcsolatban. Azt pana­szolják, hogy egyrészt a te­herautók az autóbuszforduló útján haladnak a raktározási területre, másrészt a föl­halmozott sódert az eső le­mossa, s ezért nagy a sár. Egyetlen megoldás lehetséges: át kell helyezni a buszfordu­lót. Kértük az érintett ter­melőszövetkezetet, hogy já­ruljon hozzá az átépítési költ­séghez, hiszen a kerepesi ta­nács saját erejéből nem tudja ezt a problémát megoldani. A jelek szerint rövidesen sike­rül közös nevezőre jutni, s így a buszfordulóra vonatkozó pa­naszról nemsokára már múlt időben beszélhetünk. „Kerepes Kistarcsa és Gödöllő között fekszik, a 3-as számú főútvonalon. Sajnos itt a világítás elég rossz. Emiatt sokat mér­gelődnek nemcsak az au­tósok, hanem a helybeliek is.” — Minden esztendőben je­lentős összegeket fordítunk a villanyhálózat fejlesztésére. A 3-as számú főútvonal világí­tása valóban nem a legjobb. De amíg községünkben akad olyan rész — például a Szilas utca —, ahol a gyerekek pet­róleumlámpa fénye mellett ta­nulnak, nem gondolhatunk a felújításra. A Szilas utcában egyébként még az idén lesz villany. A 3-as számú fő­útvonal világításának kor­szerűsítésére jelenleg nincs elég pénzünk. „Von Kerepesen egy Sző­lősornak nevezett, 30 ház­ból álló utcarész. Ezt sö­tétben szinte művészei megközelíteni. — A szőlősori részen sajnos gyakran kicsúzlizzák az égő­ket. Ez a vidék a község kül­területi részén fekszik, sok­szor előfordult az is, hogy havonta nágyszer-ötször is cserélnünk kellett a lámpá­kat. Szerintünk az lenne a legjobb, ha az ottani lakosok a leghatározottabban fellép­nének azok ellen, akik tönkre­teszik az égőket. Így talán elmenne a kedvük a rongá­lástól. F. G. i l i HÚSVÉTI AKCIÓ Négymillióid szelvény - hatmillióid nyeremény JUBILEUMI LOTTÓTÁJÉKOZTATÖ

Next

/
Thumbnails
Contents