Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-04 / 54. szám

Automatizált sertésszállás Elkezdték a pilisi hizlalda rekonstrukcióját A PENOMAH pilisi hizlal­dájában a negyedik ötéves tervben nagyarányú rekonst­rukció veszi kezdetét. A hiz­lalda igazgatója, Göbölyös Ferenc elmondotta: — Eddig hagyományos ser­tésszállásokban folyt nálunk a hizlalás, vagyis minden fi­zikai munkát, az etetéstől a trágya eltávolításáig, dolgo­zóink végezték. Két új szál­lás már épült, de ezekben á munkát még nem gépesítet­tük. Ez a mostani — amit épí­tünk — a harmadik, a leg­újabb automata gépekkel, 1900 férőhelyes, 13 millió fo­rintba kerül. Egy technikus és két kezelő fogja az 1900 sertést ellátni. Magyarorszá­gon ez lesz az első ilyen nagyméretű, automata gépek­kel működő „sertésszállás”. A berendezést nyugatnémet cégtől vásároltuk, az ő szak­munkásaik szerelik a gépe­ket több mint egy hónapja. A végleges átadást-átvételt má­jus elejére tervezzük. Az építőmunkát egyébként a hizlalda harmincas létszá­mú kőműves brigádja végzi, az igazgató szerint derekasan dolgoznak, s remélik, az át­adáskor sem talál hibát sen­ki a munkájukban. Az auto­mata sertésszállásban fehér hússertéseket hizlalnak majd, mivel ezek kényesebbek a hő­re, fényre, levegőre. Az elmúlt évről megtud­tuk, hogy a hizlalda fennállá­sa óta még ilyen forgalmat nem bonyolítottak le. A férő­helyük 22 és fél ezer, de álta­lában 25—30 ezer sertést hiz­laltak eddig is évente. Tavaly 45 ezret, emellett 23 ezer sül­dőt és malacot exportáltak. Mivel magyarázható ez a nagy növekedés? A vállalat igyekezett fel­vásárolni Pest megyében min­dén eladó sertést, a pilisi hiz­laldában pedig elhelyezték őket. Erre azért volt szükség, mert az országos sertésprog­ram következtében az elmúlt évben várakozáson felül ala­kult Pest megyében is a fel­kínált sertések száma, s nem akarták, hogy visszaessen a tenyésztők kedve. Néhány érdekes adat a hizlalásról: 4 kiló vegyesab­rakból került ki egy kiló élő­súly. Kiesésre 1,5 százalékot terveztek, de mint mondják, az elhullás, kényszervágás or­szágos viszonylatban nagyon kevés volt, mindössze egy szá­zalék. Hogy érthetőbb legyen, az igazgató hozzáteszi: ez a fél százalék, amennyivel ke­vesebb volt a kiesés, pénzben egymillió forintot jelent. — Százmilliós termelési ér­téket mondhatunk a magun­kénak — mondja az igazgató. — Tiszta nyereségünk 15 mil­lió forint. Dolgozóink közül nagyon sok a törzsgárdatag, olyanok, akik több mint 20 éve vannak a hizlaldánál. Nyolc szocialista brigádunk van, a 160 sertéssel 'dolgozók fele szocialista brigádtag. Nél­külük nem értük volna el a fenti eredményeket. F. O. XIV. ÉVFOLYAM, 54. SZÄM 1972. MÁRCIUS 4., SZOMBAT Hét százalékkal nőtt az ipari termelés, csökkent a zöldségtermesztés és a szarvasmarha-állomány AZ MSZMP MONORI JÁRÁSI BIZOTTSÁGÁNAK KIBŐVÍTETT ÜLÉSE Tegnap délelőtt az MSZMP monori járási, bizottsága ki­bővített ülésen vitatta meg a járás ipari és mezőgazdasági üzemeinek múlt évi tevé­kenységét, gazdasági eredmé­nyeit. Guba Pál, a járási párt- bizottság első titkára beszá­molójában elmondotta: a járás ipari üzemei ter­melésüket tavaly hét szá­zalékkal növelték. A legdinamikusabban a PEVDI gyömrői üzeme tevé­kenykedett. Jó eredményeket ért el a Vecsási VIZÉP és a Maglódi Gépgyár is. Sikere­sen zárta az évet a járási épí­tőipari szövetkezet — az 1970. évi 40 millió forintos tervet 13 millió forinttal teljesítette túl — s a gyomrod TÖVÁLL, ahol a termelési tervet 114 százalékra teljesítették. Mint a járási pártbizottság első titkára .megállapította: Vecsés 86 milliója TUDÓSÍTÁS A FALUGYŰLÉSRŐL „Vec9ésnek már több min/t tíz éve ivóvíztársulása van: a lakosság összefogásával való­sították meg. Lefektették a szennyvízcsatorna gerincveze­tékét is. Vecsésen 4298 ház­ban már bent van a víz. A községi tanács tavaly saját erejéből 13 millió forintot for­dított Vecsés fejlesztésére.” A nemrég lezajlott falu­gyűlésen — jó volt hallgatni — csakúgy áradt a vecsési ve­zetők gazdag információja. Aczél Ferenc, a Hazafias Nép­front helyi. szervezetének tit­kára beszámolójában elmon­dotta, hogy büszkék lehetnek a vecsésiek, hiszen a községfej- iesztési és -építési versenyben évek óta figyelemre méltó eredményeket érnek el. 1967- ben a nagyközségek kategó­riájában az első helyezést érte el: 100 ezer forint jutalom il­lette őket, 1968-ban másodi­kok lettek: 5ü ezer forinttal gazdagodtak, 1969-ben pedig ismét a 100 ezer forintos első helyezést érték el. A továb­biakban hangsúlyozta: a ve­csési lakosság a szívén viseli községe fejlesztését, meglát­szik ez abban is, hogy a járás­ban itt a legélénkebb a társadalmi összefogás, amely tettekben, s ennek ered­ményeként , anyagiakban is megnyilvánul. Persze, nem­csak az egyéni munkaválla­lások jelentősek, hanem a ve­csési üzemek, a VIZÉP, a ve­gyes ktsz, a gázüzem, vala­mint a tsz-ek társadalmi mun­kája, áldozatvállalása is. A Vöröskereszt községi szer­vezetének aktivistái is kitűn­tek jó szervező kézségükkel. A „Szocialista kultúráért” cím­mel kitünteteti Jókai együt­tes, s a Hazafias Népfront he­lyi szervezete keretében tevé­kenykedő honismereti kör pe­dig a közös kulturális életét gazdagította. A község jövője szempontjából igen fontos a tanácstagok klubja szerepének növelése, hiszen a kis csopor­tos megbeszéléseken mélyre­hatóbban feltárhatják a prob­lémákat — melyeket főként az agglomerációs „adottság” idéz elő. A továbbiakban Janovics Józsefné, a nagyközségi ta­nács vb-titkára közölte: Ve­csés távlati községrendezési tervét elfogadták, melyet azonban a IV ötéves tervben már úgy szeretnének megva­Bevallom, nagyon szeretem a krémest. Ropogós, jól meg­cukrozott, papírvé­konyságú törékeny lapjait és köztük az omlós krémjének va­níliás zamatét ...Ha valahol járok és sze­rét tehetem, egyet- kettőt mindig bevá­gok, illetve bevágnék ha kapnék, mert ké­rem, saját tapaszta­latomból állítom, a krémes a monori já­rásban hiánycikk. Legalábbis néhol, és főleg nyáron. Számba veszem, mint borkóstoló a nedűt, ízlelgetem, az­tán csettintek ket- tósítani, hogy része legyen a töt-hármat, és holt talán nem 5s olyan távoli re­ménynek, a várossá válásnak. Ennek jegyében fejlesztik máris községüket. A tavaly ősszel átadott 4-es főközleke­dési út vecsési szakaszát az út minőségéhez illő ostomye- les, higanygőzös világító tes­tekkel övezik. Az ugyancsak asz út mellett fekvő Hősök te­rének rendezésére az idén 80 ezer forintot költenek, s ter­vük szerint az új 4-es utat vé­gig parkosítják. Ebben — s ezt feladatként jelölték meg — nagy szerep jut a Hazafias Népfront községi szervezeté­re, szükség van mozgósító ere­jére. A járási építőipari szö­vetkezet 1971-fcen kezdett hoz­zá az 596 lakásos lakótelep építéséhez, melyekből ebben az évben már 102-t át is ad­nak. . Vecsés rohamosan gyara­podó lakossága nemcsak a lakásépítkezéseket, hanem az iskolák bővítését is sürgeti. A Kun Béla téri új iskolát, mely máris szűknek bizonyul, négy tanteremmel kell megtolda­ni, ez önmagában kétmillió forintot igényel Ugyanitt ez év augusztus 20-án adják át a 100 gyermeket befogadó óvo­dát. A gyermekélelmezés ja­vítására az idén 80 ezer forin­tot, 1973-ban pedig 800 ezer forintot, fordítanak. Örvendetesen javult Vecsés és a főváros közötti au- tóbuszközlékedés. Ennek kul­túrál tabbá téiele érdekében a nagyközségi tanács 1972-ben 50 ezer forintért autóbusz-vá- róhelyiségekei épít, s járda­építésre több mint 300 ezer forintot költ. Jó jel: mind több vállalat szándékozik Ve­csésen üzemet építeni. Ez év júniusában kezdődik meg a 18 millió forintos beruházás keretében épült MAVAD-tele- pen a munka. Ugyancsak az idén fejeződik be a gabona­tröszt zsáküzemének építése is. Nemsokára elkészül a 7 millió 300 ezer forintért épí­tett kenyérgyár is, mely napi 70 mázsa kenyerével a kör­nyező községek ellátásában is nagy segítséget, nyújt majd. A falugyűlésen összeadták a számokat: a IV. ötéves terv végéig 86 millió forint értékű beruházás valósul meg Vecsé­sen, s ez alapot képezhet a majdani város számára is. A városiasodás jegyében lezaj­lott megbeszélésen került sor a Hazafias Népfront helyi bi­zottságának megválasztására, ahol újra bizalmat kapott Krascsenics Jenő elnök és Aczél Ferenc titkár. Fekete Gizella a ruha- és textilipari kész­ekben lassú, a mcndei téglagyárban, valamint a Gyömrői Vas- és Fémipari Ktsz-ben egyáltalán nem tapasztalható fejlődés. Visszaesett a Monori Kefe­gyár termelése is. Hangsú­lyozta: e jelenség oka főként a munkaszervezés hibáiból adódik. A járás üzemeiben igyekeztek javítani a dolgo­zók munka- és életkörülmé­nyein, s jelentős beruházáso­kat hajtottak végre. Az el­múlt évben telepedett le Mo­noién a Vegyipari Ktsz és a Finommechanikai Vállalat, Vecsésen pedig a Betonútépí­tő Vállalat és a MAVAD lé­tesített új üzemet. A továbbiakban Guba Pál a mezőgazdasági eredmények­kel foglalkozott. Elmondotta: a termelőszövetkezetekben a búza átlagtermése 30 száza­lékkal növekedett az 1970. évi eredményekhez képest. Ennek ellenére mégis kataszteri- hol­danként 2 mázsával elmaradt az országos átlagtól. Az or­szágos helyzethez hasonlóan, a járásban is tovább csökken a zöldségtermesztés területe, s az átlagtermések sem emel­kedtek. Ennek hatására az árak 8—10 százalékkal maga­sabbak voltak, s a lakosság igényeit zöldségfélékből nem lehetett kielégíteni. A monori járásban to­vábbra is nagy gondot je­lent a szarvaismarha-állo- mány állandó csökkenése. 1971-ben 900 szarvasmarhával kevesebbet tenyésztettek. A továbbiakban a negyedik ötéves terv beruházásairól szólt. Monoron e tervidőszak­ban 170 lakást kel megépíte­ni. Késlelteti viszont a terve­zést, s az építkezés megkez­dését egyebek között az is, hogy a kijelölt területén még nem hajtották végre a kisajá«. títást. Szaporítja a gondokat az is, hogy a 170 lakásra biz­tosított 41 millió forint csak 100 lakás megépíté­sére lesz elegendő. Ugyancsak a negyedik ötéves terv beruházási programjá­ban szerepel egy 22 munka­helyes rendelőiiitézet felépí­tése, amely 25—30 millió fo­rintba kerül. A Monori Köz­ségi Tanácsnak azonban mindössze 15 millió forint áll e célra rendelkezésére. Ha­sonló gondok vannak a süly- sápi 8, és az üllői 14 tanter­mes iskola építésénél is. Elhú­zódtak az előkészületi mun­kák, így a kivitelezés is kése­delmet szenved. Végezetül elmondotta: a me­zőgazdasági kis- és középüze­mek között főként a csévha- raszti, a bényei, a kávai veze­tési színvonala nem felel meg a követelményeknek. Mint mondotta, termelésük nagyon alacsony, sokszor még az egy­szerű újratermelésre sem ké­pesek. A legcélszerűbb meg­oldás lenne e gondok enyhí­tésére, ha a kis- és középüze­mek egyesülnének a gazda­ságosan tevékenykedő terme­lőszövetkezetekkel. A jövő feladata valamennyi előfelté­tel megteremtése, hogy az idei gazdasági évben ne legyen veszteségesen, gyengén gaz­dálkodó termelőszövetkezet. Sz. I. Kell-e, szükséges-e nyilvános telefonfülke? ' A VÁLASZ EGYÉRTELMŰ Lappzgatok a Monor és Vi­déke régebbi számaiban. 1967- ben arról tudósítottam egy ta­nácsülésről, hogy nyilvános telefonfülke felállítását kéri a lakosság a monori vasút­állomáson. A terv nem valósult meg, másra kellett a pénz, fonto­sabb dologra. De vajon aktuális-e a régi kívánság? A monori vasútál­lomás forgalmi irodájában a szolgálattevőt kérdezem. Ne­vét ne írjam ki — mondja, mert az ellenkezik az üzlet- szabályzattal. — Hogy szükséges-e nyíl­Krémesügyben EGYRE KISEBBEK mert ugye, ki kell használni az új me­chanizmus adta ver­seny lehetőségeit, az ÁFÉSZ-é. Hamaro­san felzárkózik a maszek is. Aztán egy ideig egyforma. Majd ismét kezdődik elölről. És ez így van az egész járás­ban, Monoron, Gyom­ron, Vecsésen, szóval mindenütt,..' Megfogadtam, egy darabig nem eszek krémest, de nem ám! Megvárom, míg olyan kicsik nem lesznek, mint a koc­kacukor ... Mert kérem, egy krémes, egy kocka­cukor — akarom mondani, egy krémes ~ egy harapás. Csak nyelni kell. Hát nem könnyebb? Mit, még vesződjön is vele az ember! Beleharap. Aztán itt pottyan egy darab, ott a má­sik, míg végül azt veszi észre, hogy krém volt, de már nincs! Csak a jó égett lapja marad az ember kezében cu­kor nélkül — mert cukor van az aszta­lon, a zakón, a nad­rágon, csak ott nincs, ahol kellene. Hát nincs igazuk? Hadd súgjam meg, miért tettem ilyen könnyelmű foga­dást, mert holt biz­tosan tudom, hogy ha ez igy megy, nem kell sokáig várnom. És akkor csak ész­reveszik az illetéke­sek is! Ács György vános telefonfülke? — ne is kérdezze. Naponta 7—8 ezer ember fordul itt meg és ügyes-bajos dolgaikkal a for­galmi iroda telefonját akar­ják használni. Azt pedig nem lehet! A minap hajnalban be­jött egy izgatott férfi és kérte, hadd telefonáljon haza, mert égve felejtette a gázt és csak a gyerekek vannak otthon. Mit tehettem, őt nem utasíthattam vissza. A peronon járok, 'közvéle­ménykutatás céljából. Hajnal van, öt óra tíz perc. Tizenöt bejáró dolgozót kérdezek. Ti­zenkettő szükségesnek, hasz­nosnak tartja a nyilvános te­lefonfülke létesítését, ketten azt felelik, inkább buszvárót építsenek, / egy pedig megta gadja a választ... Végtére is: szükséges a nyilvános telefonfülke és jó lenne felszerelni mielőbb. Hörömpő Jenő Vasárnap Vecsésen: * barátságos visszavágó Az elmúlt héten Pilisen nagy érdeklődés mellett zaj­lott le a Pilis—Vecsés mér­kőzés, amelyet az NB III-as vendégek 4:1 arányban biz­tosan nyertek meg. Elsősor­ban Nagy, Szűcs A., Kiss A. és Kuharszki nyújtott jó já­tékot. Vasárnap délután Vecsésen rendezik meg a visszavágót. A közelgő bajnoki rajt előtt mindkét csapat főpróbának tekinti a találkozót. JEGYZET Több önállóságot Az új gazdasági mecha­nizmus kétségtelenül, józa­nul érezteti hatását. Élén- kebb a vállalkozókedv, az intézmények több önálló­sághoz jutottak. Persze még az önállóság terén sem használtunk ki még minden lehetőséget. Például a mo­nori járás egyik orvosi ren­delője — a monori-erdei — olajkályhát kapott. Az igaz, hogy olajkályhát kaptak — csövet azonban nem. Éppen nem lehetett kapni. A vé­dőnő ugyan azóta vásárol­hatott volna, de erre nincs jogköre, nem fizetik ki ne­ki. így aztán várni kell ar­ra, hogy a jogkörrel ren­delkező felettes hatóság egyszer majd csőrét is vá­sárol a kályhához. Mi lenne, ha többet mer­nénk az emberekre bízni, legalábbis természetes és magától értetődő dolgok­ban? Meg kellene próbálni! Sz. A. Pecsenyebárány Olaszországba A bényei Népfront Tsz meg-> kezdte a 16 kilós pecsenyét bárányok exportálását. Az élt múlt héten 85 állatot küldtek Olaszországba, ezen a héten 150 bárány követi őket. Foto: Péterffy • • Ügyeletes orvos Gyomron, Mendén és Pé­teriben: dr. Harangi Erzsébet (Mende), Monoron, Monori- erdőn, Gombán, Bényén és Káván: dr. Rados Mária (Mo­nor, Petőfi u.), Pilisen: dr, Czinder Bálint, Üllőn: dr, Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Pauchly Géza tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron a főtéri, Ve­csésen az Andráss telepi. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén szom­bat déltől hétfő reggelig Mo­noron, a főtéri gyógyszertár­ban. A Mézeskalács Gyomron. Március 8-án, este fél 8 órai kezdettel az Állami Déryné Színház Gyömrőn, a művelő­dési háziban bemutatja a Mé­zeskalács című nagyoperettet. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Idegen a cowboyok kö­zött I—II. Gyömrő: Eper és vér. Maglód: Eper és vér. Mende: Hal­hatatlan légiós. Nyáregyháza: A csendőr nyugdíjba megy. Péteri: Kétéltű ember. Tápiósáp: Hé ba­rátom, itt van Sabata. Tápiósüly: Négy gyilkosság elég lesz kedve­sem. Űri: Pygmalion XII. Üllő: A jégsziget foglyai I—II. Vasad: Hahó öcsi. Vecsés: Sipoló macpkakő. kiállítás Gyömrő, Ságvári Endre Üttörő- ház: Rákóczi kiállítás: nyitva 9-től 14 óráig. i f t biztosan kivágom: Róna, XVIII—XIX. kér. Vendéglátóipar, ÁFÉSZ vagy maszek. Sőt: ezt Monoron, azt Cegléden, amazt Pilisen készítették. Az utóbbi időben azonban újabb ta­pasztalataim is van­nak. Valahogy egyre kisebbek lesznek ezek a krémesek, mind kisebbek! És most már nem is sietek a kóstolással, hanem szemügyre veszem, nézem, néze­getem, és mindig fel­fedezek rajtuk vala­mi újat. Például azt, hogy egyik nap a Rónáé lett kisebb, másnap,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents