Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-03 / 53. szám

1973. MÁRCIUS 3., PÉNTEK ntr MEGYEI ísJÍMap készülék 400 grammnyi tűzol­tásra alkalmas, különleges, nagyhatású Nzert tartalmaz. Ez a mennyiség egy kisebb lakástűz eloltására is elegen­dő. A második negyedévben kerül forgalomba. SZEZONKEZDES Április 1-én nyit a siófoki Európa szálló és étterem, az Éden bár és a Foki-hegyi Pi­roska’ csárda. Ezenkívül a té­len is üzemelő siófoki Napfény, valamint a siófoki, a- fonyódi, a balatonmáriai Delta étter­mek is fogadnak vendégeket. GEPEKKEL Közös „sertésgyár“ Szakosított sertéstelepet lé­tesít közös vállalkozásban a törteti Arany Kalász és a kőröstetétleni Vörös Csillag Termelőszövetkezet. A nagy­szabású beruházás építkezési munkái az elmúlt évben kez­dődtek, befejezési határidejük az idei év vége. A „sertésgyárat” 440 anya­kocával népesítik be, s a ter­vek szerint évente 7200 darab hízott sertést értékesítenek. A korszerű telepet teljesen gépe­sítik, német, szovjet, holland, olasz és japán cégektől vásá­rolják a gépi berendezéseket. Négy falugyűlésen vett részt az elmúlt napokban Szabó Fe­renc nagyközségi tanácselnök. Valamennyin felszólalt. Mind­egyiken lényegében ugyanazt mondotta el. Másfél éve ala­kult meg négy község: Örkény, Hernád, Pusztavacs és Tábor­falva közös tanácsa, s a ta­nácselnök most a másfél év eredményeit összegezte, és szólt a gondokról. — Négy községnek irányítá­sa, sajátos feladatokat ró ránk. A négy község összterülete 36 ezer hold, Táborfalvának mintegy fele külterület, szét­szórt, majorrendszerű település Pusztavacs is. Gond volt a községek között a közlekedés. Januártól rendszeres járat köti össze Táborfalvát a székhely községgel, Ör­kénnyel. Közben annak a lehetőségét vizsgáljuk, hogyan lehetne a forgalomba bekapcsolni Her- nádot is. Két és fél kilométer földutat kellene kiépítenünk... — Ellentmondásos képet Magyar „kenyérautomaták“ külföldön Magyar gépsorokon gyár­tott kenyeret fogyaszthat az idei nyártól Lipcse lakossága. „HONNAN FÚJ A SZÉL?“ Az Építőipari Tudományos Intézet széles körű kutatási te­vékenységének egyik fontos része a környezetvédelemmel kapcsolatos vizsgálatok. Az intézet laboratóriumának szél- csatornájában vizsgálják pél­dául a magas épületek hatását a környező házak fűtésére. Ér­dekes kísérletek során a lakó­telepek házai között légáram­lást és a termék legkedvezőbb szellőzési rendszerét is itt vizsgálják. Az intézet szilárd­sági laboratóriumában az épí­tőelemek korszerű méretezési eljárásait ellenőrzik. Képün­kön: hidraulikus asztalon vizsgálják az épületek közötti levegőáramlást. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat FELVESZ 14-16 éves, általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalokat ipari tanulónak az alábbi szakmákra: ^ KŐMŰVES, ACS-ALLVANYOZÖ, VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS, ÉPÜLETASZTALOS, FAPADLOZO ÉS MÜANYAGBURKOLO KOZPONTIFÜTÉS- SZERELÖ, VÍZ- ÉS GÁZVEZETÉK SZERELŐ, VILLANYSZERELŐ, SZOBAFESTŐ ÉS MAZOLO, ÜVEGEZŐ, ÉPÜLETBURKOLÓ (H), MÜKŐKÉSZITŐ, VASBETONSZERELŐ, VÍZSZIGETELŐ, BÁDOGOS, TETŐFEDŐ. Jelentkezés az alábbi címen: Budapest XXL, Csepel, Kiss János altábornagy utca 19-21. A vidékiek részére tanulóotthont, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndijat ad a vállalat. Abszolút hiúság (Zsoldos rajza) mutat a négy község iskola­helyzete. A tanyákon 174 gyerek tanul, 7 tanteremben. Bent a községekben ennek majd tízszerese a gyereklét­szám, tanterem viszont csak 35 van. A „legkényelmeseb­ben” kétségtelenül a Puszta- vacshoz tartozó Rákóczi-tele- pen tanulhatnak a gyerekek, 2 tanteremre 16-an vannak. A külterületi iskolák előbb- utóbb megszűnnek, nem aka­runk költeni pénzt rájuk. Fi­gyelmeztető számunkra a her­nádi, Váradi-telepi iskola pél­dája. A hatvanas évek elején a tanács jelentős összeget köl­tött a bővítésre. Akkor más- félszáz tanuló járt iskolába. Ma az itt tanulók száma: 31... — A közös tanács felada­tának tekintette, hogy az előd községi tanácsok in­dokolt terveit megvalósít­sa, illetve a megkezdett beruházásokat befejezze. Bővítette Pusztavacson az is­kolát, négy tanteremmel. Jel­lemző a közös tanácsban rejlő lehetőségekre, hogy annak ide­jén a pusztavacsi tanács a bő­vítést öt év alatt akarta meg­valósítani, így viszont már ta­valy májusra befejeződött az építkezés. Nem túlzás: szinte Ideálisak ott most a nevelési­oktatási körülmények. — A nagy gond Örkény. Az emeletes iskola a századfordu­lón épült, akkor a csodájára jártak az emberek messze földről. Ma egy tanteremre át­lagban 40 gyerek jut, s három műszakban tanítanak a peda­gógusok. Keressük a megoldás lehetőségeit. Hernádon két pe­dagógus szolgálati lakás épül, a pedagógushiány enyhítésére. — Épül a vízmű, ez az igazi nagy esemény, eredmény két községben, Táborfalván és Ör­kényben! Táborfalván január­ban átadtuk a víztornyot, Ör­kényben márciusban készül el. Táborfalván egy kilométernyi, Örkényben hét kilométernyi vízvezeték lefektetése van hát­ra. * Év végére a tervek szerint kész kell legyen a vízmű, és készen is lesz. Hogy épülje majd Hernádon és Pusztavacson is? Ez elsősor­ban a lakosságon múlik. . — Még egy nagyobb épít­kezés kezdődött el nemrég Ör­kényben, a Béke Szakszövetke­zettel közösen üzemi orvosi rendelő épül. A hét végi or­vosi ügyelet gondját szeret­nénk ezzel megoldani. Terep­járóval akarjuk ellátni az ügyeletet, hogy a segítség el­juthasson a legkietlenebb ré­szekre is. Deregán Gábor 81 peda^ógu Ilkái Évente hárommillió forinttal támogatja esztendők óta a megyei tanács a községi, szol­gálati pedagóguslakások építé­sét. Egy lakáshoz általában 150 ezer forintos hozzájárulást kapnak a községek. E segítség révén az idén 23, a negyedik ötéves terv végéig pedig ösz- szesen 81 szolgálati pedagógus- lakás épül a megyében, 45 köz­ségben, közte 13 nagyközség­ben. így Aszódon, ahol a szak-; középiskola fejlesztése műsza­ki tanárok letelepítését kíván­ja meg, 6 darab, Őcsán is 6, Dömsödön és Kiskunlacházán 3—3 szolgálati pedagóguslakás létesül. Bakonyi kankalin A Bakonyban kivirágzott a tavaszi kankalin — amelynek sárga virága más esztendők­ben rendszerint Sándor és Jó­zsef napján jelenik meg. A hegyek szélvédett déli lejtőin sok helyen már foltokban nyí­lik a hóvirágot követő tavaszi vadvirág. Munkavédelmi betétlap A VÁCI HEURÉKÁBAN Március közepétől új mód­szert vezetnek be a váci Heu­réka Gumigyár karbantartó üzemében. Mindenkinek úgy­nevezett munkavédelmi betét­lapot adnak ki, amely az anya­gi érdekeltség nevelő és ellen­őrző szerepét tölti be. Ugyanis ezek a betétlapok 20, 50 és 100 forintot érnek. A karbantartók egyenként hét darab 20, két darab 50 és egy darab lOO^fo- rintos betétlapot kapnak. Ha valaki vét az előírások ellen, a hiba vagy a figyelmetlenség arányában betétlappal „fizet”. Mielőtt a hónap végén kiad­nák a prémiumot, a bevont be­tétlapok összegét levonják a külön pénzből. Válasz — válaszokból Hatvanon mondtak igent Több mint egy éve hagyománya van Törökbálinton, a Mechanikai Műveknél annak, hogy a gyárba újonnan belépő fiatalokat a KISZ-vezetőség tagjai felkeresik, s beszélgetnek velük. Eredményekről azonban csak az elmúlt három hónap­ban adhatnak számot: novembertől 60 új tagja van a vállalat Münnich Ferenc KISZ-szervezetének. — Az őszi választások so­rán arra törekedtünk, hogy a KISZ-vezetőséget megfiatalít­suk — mondta Barta István, a csúcsbizottság titkára. — Ez sikerült is. A múlt évben a vezetőségi tagok átlagélet- kora 28 év volt, most 20—22 év. Ez a tény a KISZ-életet is befolyásolta, lendületet adott annak, élénkebb, fiatalosabb lett. A KISZ-en kívüliek egy­re jobban érdeklődnek mun­kánk iránt, és egyre többen kérik felvételüket. Márton Mária a múlt év augusztusában került a válla­lathoz. A kérdésre, hogy miért lépett be a KISZ-be 1972 ja­nuárjában, így válaszolt: — Elsősorban a társaság miatt. Munka után fiatalok­kal tölthetek néhány órát, együtt vjárunk kirándulni, szó­rakozni. Azt is tapasztaltam, amióta itt dolgozom, hogy az idősebb munkatársak nagyobb bizalommal vannak a KISZ- tagok iránt. Frank Erzsébet szeptember­ben jött a Mechanikai Mű­vekbe és januárban ő is KISZ-tag lett. Nem ez az első munkahelye, de csak most lé­pett be a KISZ-be. — Szegeden dolgoztam', há­rom műszakban egy textil­üzemben. Ott senki sem hívott a KISZ-be, itt meg, amikor beléptem, megkérdezte az alapszervezet titkára, nem gondoltam-e még arra, hogy KISZ-tag legyek? Hosszan beszélgettünk, nemcsak a KISZ-ről, hanem távolabbi terveim is érdekelték. Ez na­gyon jólesett. Ügy éreztem, hogy itt törődnek a fiatalok­kal, személy szerint velem is. Vida János ifjú kora elle­nére már „öregnek” számít a vállalatnál. Itt tanulta a szak­mát, és amikor júniusban be­fejezte tanulmányait, belépett vállalati KISZ-szervezetbe. — A szakmunkástanuló in­tézetben már tagja voltam a KISZ-nek. A vállalati KISZ- életet, mivel a legtöbb időmet itt . töltöttem, jól ismerem. Hallottam a jól sikerült ki­rándulásokról, a politikai ok­tatásokról, a társadalmi mun­káról ... Ament Ferenc szakmunkás, 24 éves, de csak egy hónapja tagja a KISZ-szervezetnek. Igaz, nem Sókkal előbb került a vállalathoz. — Engem a kíváncsiság ve­zérelt, amikor kértem a fel­vételemet a KISZ-be. Ahol azelőtt dolgoztam — egy tsz- ben — nem volt KlSZ-szerve- zet, így csak a KISZ-en kí­vüliek világát ismertem és azt, hogy hogyan töltik a sza­bad idejüket. A KISZ-en kí­vülieket nem nagyon érdekli, hogy mi történik a világban. Talán ezért nem is volt soha társaságom, még barátom sem, mert engem mindig érdekel­tek a politikai, gazdasági, vi­lágnézeti kérdések. A KISZ- től azt várom, hogy rendsze­resen tájékoztasson a politi­kai, gazdasági élet eseményei­ről. Peier Ágnes, az elektrolit- kondenzátor gyáregység KISZ- alapszervezetének titkára. Tő­le érdeklődtünk, hogyan hív­ják a fiatalokat a KISZ-be? — Amikor új, fiatal munka­erő érkezik a vállalathoz, er­ről az illetékes alapszervezeti titkárt is értesítik. Az első lé­pés: megkeresni őket, voltak-e KISZ-tagok, van-e tagköny­vük, vagy szándékukban van-e belépni? Ezután a meg­figyelés időszaka következik — nálunk ez egybeesik a munkába való betanulás ide­jével —, amikor a KISZ- tagok, a közvetlen munkatár­sak, a KISZ-vezetők figyelem­mel kísérik a fiatal munkáját, és azt, hogyan illeszkedik be a közösségbe. Ha a gazdasági vezetők is elégedettek munká­jával, a „tagjelölttel” ismer­tetjük a KISZ-szervezet ter­veit, célkitűzéseit, és termé­szetesen azt is, hogy tőle mit várunk. Ezek után kell dön­tenie, közénk akar-e tar­tozni. Varga József a 6. számú alapszervezet szervezőtitkára: — Nálunk az a nézet ural­kodik, hogy nem a mennyi­ségre, hanem a minőségre kell törekedni. Ez azt jelenti, ha egy fiatal húzódozik a belé­péstől, akkor sohasem szabad erőltetni. Csak olyan KISZ- tagokkal érünk célt, akik szí­vesen jöttek közénk. Árokszállási Éva Yadászf máié Februárral véget ért a va­dászszezon. A Magyar Vad­kereskedelmi Vállalat mérle­ge szerint minden korábbi esztendőt túlszárnyaltak a vadexportban és a külföldi vadászcsoportok fogadásában. A magyar tenyészvadak ex­portja az 1971/72-es vadász- szezonban több mint 2,6 millió dol­láros bevételt hozott. A vérfrissítésre szállított magyar tenyészvadak Fran­ciaország, Olaszország és Svájc erdeibe, mezőire kerül­tek. A vadászszezon elején úgynevezett vadászfácánt szál­lítottak. A vadászszezon vé­ge felé pedig megkezdődött a tenyészfácánok exportja. Az idei vadászszezonban több mint ötezer osztrák, fran­cia, svájci, NSZK-beli, angol, spanyol, belga és olasz vadász töltött hosszabb-rövidebb időt hazai rezervátumokban, vad­gazdaságokban. A francia, osztrák és olasz vadászok elsősorban ap­róvadra — a többiek nagyvadra vadásznak. Az ésszerű vadgazdálkodás eredményeként a külföldi va­dászok is egyre több értékes, trófeás vadat ejthettek el, s a most zárult vadászszezon­ban a különböző vadak kilö­véséért több mint kétmillió dollárt fizettek. Háztartási újdonságok Négy községnek egy tanácsa Több újdonság készül az idén a „BUDALAKK”-ban. Az autójavító-tapasz sorozat- gyártását már meg is kezd­ték. A gépkocsikon keletkezett kisebb karöolások gyors ki­javítását teszi ez majd lehe­tővé. A népszerűén autósgitt­nek nevezett tubusokba cso­magolt készítmény áprilisban lesz kapható. Újdonság lesz a? aerosolos kivitelezésű radiátor- zománc is. A barkácsolók szá­mára a második negyedévben megkezdik a faimpregnáló szer gyártását, amely tartós, fényes bevonatot ad a. fatár­gyaknak. Hétféle színben kap­ható majd. Az év „szenzáció­jának” az aerosolos háztartási tűzoltókészüléke ígérkezik. Egy Az Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat . három komplett gépsort szállított az NDK vásárvárosába, a na­pokban kezdik meg a szere­lést. A központi vezérlőpult­ról irányítható — automatizált gépsor ezer kilogramm kenye­ret gyárt egy óra alatt, ál­landó, egyenletes minőség­ben. A tésztakészítő berende­zés az eddig ismert gépek szakaszos működésével szemben, folyamatosan üzemel, s a hagyományosnál kevesebb munkaerő kell hozzá. A gépsor prototípusa a győ­ri kenyérgyárban üzemel, az NDK szakemberein kívül el­ismerően nyilatkoztak róla csehszlovák, román és ju­goszláv szakemberek is. A kö­zeljövőben ezekbe az orszá­gokba is szállítanak kenyér­gyári berendezést, s tárgyal­nak az exportról a Szovjet­unióval is. Ezentúl az új hazai ke­nyérgyárakat is ilyen gépsorokkal szerelik fel, így a Miskolcon épülő és a rekonstruálás előtt álló Bu­dapest, Százados úti kenyér­gyárat is. Dohányszárítók Olasz licence alapján dohány- szárító berendezések gyártását kezdte meg a Szolnoki Mező- gazdasági Gépjavító és Szol­gáltató Vállalat Beseny szögi úti üzeme. Július végéig — a dohányszárítási idény kezde­téig — a Dohányipari Válla­latok Trösztje részére húsz, a termelő gazdaságok megrende­lésére pedig tizenkét „klíma­kamrát” gyártanak. A kisebb szobanagyságú berendezés egy betakarítási idényben hétszáz- húsz mázsa, vagyis tizenöt hold zöld dohány termését ké­pes megszárítani.

Next

/
Thumbnails
Contents