Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-22 / 69. szám

1972. MÁRCIUS 22., SZERDA pin Nicrn vMfirffio KGSTszekcióülés Budapesten A KGST közlekedési állan­dó bizottságának autóközleke­dési és útügyi szekciója már cius 21—27 között Budapesten tartja ülését. A nemzetközi ta­nácskozást kedden dr. Csaná­di György közlekedés- és pos­taügyi miniszter nyitotta meg, a postások Benczúr utcai mű­velődési központjában. Az ülés első napján a szek­ció 10 éves tevékenységéről Földvárí László közlekedés - és postaügyi miniszterhelyet­tes, a szekció elnöke emléke­zett meg. Megalakult a Belkereskedelmi Tudományos Tanács Kedden, a minisztériumban megalakult a Belkereskedel­mi Tudományos Tanács, amelynek elnöke dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi mi­niszter első helyettese. A ta­nács tagjai a belkereskedelem legkiválóbb elméleti és gya­korlati szakemberei, kutató­intézeti vezetők, egyetemi ta­nárok. A tanács a belkereskedelmi miniszternek a tudományos munka koordinálására létre­hozott tanácsadó, véleménye­ző és javaslattevő szerve. Megnyílt a szovjet műszerkiállítás optikai Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes kedden megnyitotta a Techni­ka Házában a szovjet optikai műszerktállítást. amelyet a Mashpribarintorg össz-szö- vetségi egyesülés már negye­dik alkalommal rendez meg a magyar fővárosiban. D. J. Levcsenkó, a Szovjetunió ma­gyarországi kereskedelmi kép­viselője arról a töibb éves és gyümölcsöző együttműködés­ről beszélt, amely a Msshpri- borintorg és a hazad kereske­delmi szervek között kiala­kult A kiállítást szovjet szak­emberek előadásai egészítik ki. Ifjúságunk hűen őrzi a forradalmi örökséget Nagyszabású ünnepségsorozat Vácott A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 53. és a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség megalakulásának 15. évfordulója alkalmából Vá­cott — mint lapunk első olda-) Ián röviden hírt adunk róla — nagyszabású ünnepségsoroza­tot tartottak kedden. Délelőtt 11 órakor a Konstantin téri ze­neiskola hangversenytermében ünnepi, kibővített ülést tartott a megyei KISZ-bizottság. Az ünnepségre meghívták a KISZ megyei szervezetének néhány alapító tagját, akiket úttörők köszöntöttek vörös szegfűcso­korral. Az ünnepi ülést Né­meth Ferenc, a megyei KISZ- bizottság titkára nyitotta meg, üdvözölte a megye ifjú kom­munistáinak képviselőit, az el­nökségben helyet foglaló ven­dégeket, többek között Jámbor Miklóst, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának titkárát, Csala Lászlót, a Hazafias Nép­front Pest megyei bizottságá­nak elnökét, dr. Faragó Eleket, a munkásőrség Pest megyei pa­rancsnokát, Papp Józsefet, a városi és Török Sándort, a já­rási pártbizottság titkárát, va­lamint Gajdos Jenőt, a KISZ KB munkatársát. Fodor László, a megyei KISZ-bizottság első titkára mondott ezután ünnepi beszé­det Bevezetőben a forradalmi hagyományokra, a három ta­vaszi évfordulóra: március 15- , március 21-re és április 4- re emlékezett. Dózsa, Kossuth, Kun Béla megtestesítői né­pünk sok évszázados forradal­mi harcának, annak a küzde­lemnek, amelynek a mai ma­gyar ifjúság az örököse — han­goztatta a többi között Rámutatott: a kommunista ifjúsági mozgalom több mint fél évszázados múltra tekint­het vissza, a KISZ tehát az elődök harcának folytatója, a kommunista ifjak napjaink­ban is a társadalmi fejlődés élvonalában haladnak. A mun­ka frontján mindig ott talál­hatók, ahol a legnagyobb ne­hézségeket kell leküzdeni. Pest megyében is •'ászt vállal­tak a KISZ-esek a legjelentő­sebb feladatokból, ott voltak a NEM KORMOZ A 2500-AS.. Világítóablakos olajkáiyha Törökbálinton SZENDVICSSZERKEZETŰ KONDENZÁTOR Űj termékekről kértünk tá­jékoztatást a Mechanikai Mű­vek műszaki igazgatójától, Heinrich Jánostól: — Még ebben a negyedév­ben jelentkezünk új olajkály- hatípussal .— a 2500 kalóriás Mecaloroal. Eddig 2500-at gyártottunk le belőle, ebben az évben 40 ezer készül. Au­tomatikus huzatkorlátozóval ellátott, s a hatásfoka is jobb, mint régi társaié. S még egy előny: kis fokozatokon is jól dolgozik, nem kormoz. Másik olajlkólyhánk, mely nemso­kára kapható lesz a boltok­ban, a 7500 kolóriás. Két faj­ta kivitelben gyártjuk. Az egyik világítóablakos tűzterű lesz, exkluzív, nagyon szép termék, a másik világítóablak nélkül kerül forgalomba. Az előbbiből 15 ezret, az utóbbi­ból 20 ezret gyártunk az idén. A boltokban a tervek szerint ősszel kezdik árusítani a 7500 kalóriás kályhákat, melyek nagyobb lakások fűtésére is alkalmasak. Ezenkívül a 6—23 -as olajkályha mintájára megterveztük a 6—22 B Me- calort, mely 6000 kalóriás lesz — ezt a második félévtől ké­szítjük, összesen körülbelül 30 ezret. Így Törökbálintról az „MM”-véd jeggyel immár 8 típus lesz kapható az üz­letekben. Az erősáramú kondenzáto­roknál a Mechanikai Művek is bevezeti a fázisjavító kon­denzátorok gyártását. Idén automatikus fázisjavító be­rendezés készül Törökbálin­ton, NDK-kooperációban — ezek a fázisjavító kondenzá­torberendezések a villamos energia átvitel szempontjá­ból lényegesek A Német De­mokratikus Köztársaságban gyártják majd a kapcsolókat és az automatákét, míg a Mechanikai Művek a fázis­javító kondenzátorokat készíti a berendezésihez. Méretében feleakkora kondenzátorok, mint a ré­giek. Ez a másik újdonság a törökbálinti gyárban. Eddig különleges papírból, alumínium fóliás fegyverzet­tel készültek itt a kondenzá­torok. Idén ide is betör a mű­anyag — felhasználják a poli­propilént, s három rétegben —, papír, polipropilén, papír —, készítik a ..szendvicsszer­kezetű” kondenzátorokat, 1973-tól már sorozatgyártás­ban. A kohászati ipar részére idén kezdik meg a középfrek­venciás fázisjavító kondenzá­torok sorozatgyártását, ame­lyek négy típusban kerülnek kivitelezésre. Ezeket az induk­ciós kemencéknél használják. T. E. DCM, a százhalombattai kom­binát, a váci és a ceglédi kór­ház építésénél, a Budapest— Szob vasútvonal villamosításá­nál. Ami még ennél is fonto­sabb: megállják a helyüket a munkapadok mellett, az isko­lában, a fegyveres szolgálat­ban. Azzal a tudattal végzik munkájukat, hogy nincs ma forradalmibb tett, mint saját jövőnk tudatos formálása. Ezután Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának titkára köszöntötte a KISZ-t, s méltatta a három történelmi évforduló jelentő­ségét, az ifjúság szerepét tár­sadalmunk életében. Az ün­nepségsorozat délután folyta­tódott. Nagygyűlés a művelődési központban Három órakor több száz vá­ci fiataL részvételével ünnepi nagygyűlést tartottak a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pontban. Az ünnepségre meg­hívták a Tanácsköztársaság váci veteránjait, a mártírok hozzátartozóit, a városi párt- bizottság, a tanács, a Hazafias Népfront és a fegyveres testü­letek képviselőit. A gyűlésen Nagy Sándor, a városi KISZ- bizottság titkára mondott be­szédet. Felelevenítette a KISZ 15 éves történetét, majd az if­júsági szövetség váci alapító tagjait, szervezőit köszöntötte. Többek között Pálmai Lászlót, Pataki Józsefet, Király Ta­mást, Pelczéder Tibort, Furák Jánost és Breltos Ferencet. Ez­után a legaktívabb KISZ-ta- goknak és KlSZ-szervezetek- nek kitüntetéseket és emlékla­pokat adott át. Tiszteletadás a mártíroknak A nagygyűlés részvevői ez­után a Tanácsköztársaság váci mártírjainak emlékművénél tartottak koszorúzási ünnepsé­get. Tari Kálmán, a városi ta­nács elnökhelyettese emléke­zett a Tanácsköztársaság már­tírhalált halt váci hőseire, köz­tük Matejka Jánosra, Petráso- vits Józsefre, Erdős Bernátra, Csikós Józsefre. Ezután ta­nácsköztársasági indulók hang­jai mellett a városi és járási pártbizottság, illetve a városi, a járási hivatal, a városi, járá­si KISZ-bizottság, üzemek, fegyveres testületek és az is­kolák képviselői helyezték el koszorúikat az emlékműnél. A nap eseményeihez tarto­zik az is, hogy Vácott a KISZ megalakulásának 15. évfordu­lója alkalmából több kiállítás nyílt. A gépipari szakközépis­kolában a KISZ történetének váci dokumentumai láthatók, az anyagot a helyi KlSZ-szer- vezetek gyűjtötték össze. Az Egyesült Izzó váci gyárában jubileumibélyeg-, a városi ta­nácson képzőművészeti, a tö­megszervezetek házában fény­kép-, az MHSZ székházában modellezőkiállítás látható a hónap végéig. Valamennyi be­mutató anyagát fiatalok mun­káiból állították össze. Cs. A. A zászlóbontásra emlékeztek Cegléden A KISZ megalakulásának 15. évfordulóját Cegléden is megünnepelték. A Kossuth Művelődési Központban negy­ven 1957-es KISZ-tagnak ad­tak át emléklapot, és 345 új KISZ-tag tett fogadalmat. Az ünnepség keretében Cegléd két legjobb KISZ-szervezetének, a Cipőipari Vállalat és az Alkot­mány Tsz ifjúkommunistáinak a KISZ központi bizottságának dicsérő oklevelét nyújtották át. Az ünnepség után a magyar néphadsereg művészegyüttese adott műsort. A budai járási KlSZ-bizott- ságon tegnap ötvennyolc 15 éve KISZ-tag kapott emlékla­pot az évforduló alkalmából. A járási pártbizottság selyem­zászlóval ajándékozta meg az ifjúsági szövetséget, majd 22 ifjúsági vezetőnek és három testületnek — a Pest megyei Műanyagipari Vállalat KISZ- szervezetének, a Mechanikai Művek KlSZ-csúcsbizottságá- nak, valamint a budaörsi if­júsági klubnak — nyújtották át a KISZ KB dicsérő okleve­lét. Végezetül a KISZ Közpon­ti Művészegyüttese adott szín­vonalas irodalmi műsort. A. É. Elhunyt Molnár László Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Molnár László elv­társ, a párt és a munkásmozgalom régi, hűséges harcosa, a Magyar Népköztársaság volt brüsszeli nagykövete, hosszan­tartó, súlyos betegség következtében március 20-án, 49 éves korában elhunyt. Molnár László elvtárs temetése március 24-én, pénteken 14 órakor lesz, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pan­teonjában. Elhunyt elvtársunk harcostársai, elvtársai, munkatársai és barátai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Budapest, 1972. március 21-én. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma A Magyar Partizán Szövetség ÉSZAK-PEST MEGYE TAVASZI TAJAIN (1) Kerettel vagy keret nélkül? Az idegenforgalom és a szarvasmarha Két, keresztbe vetett szárú búzakalász fölött egy térkép­séma: hasas kidudorodás jobb­ra, Gödöllő irányába, majd visszakanyarodó-keskenyedő, Vác mögött egészen leszűkülő rajzolat, amely könnyebb hu­rokban végződik Szob hátor­szágában. Az Észak-Pest me­gyei Mezőgazdasági Szövetke­zetek Szövetségének emblémá­ja vázolja elénk ily módon a tagszövetkezetek területét, amely terület ismét csak két főbb tájra osztható, mégpedig a gazdálkodás szemszögéből: zöldségtermesztő övezetre, és­pedig jobbára Túra, Galgahé- víz, Dány, Zsámbok, Vácszent- lászló, Valkó, Püspökhatvan (elnézést a rapszodikus, ko­rántsem teljes felsorolásért) cikcakkos vonalában, s egy, a bogyós gyümölcsökről neveze­tes vidékre, a váci járás észa­ki terepén. Ám ami e mereven, mégis­csak nehezen elválasztható két jellemző adottság között és kívül meglelhető, az szintén nem lebecsülendő, továbbá ter­mészetszerűen van gyümölcs — például almások Túrán — az egyik körzetben, s zöldség is jócskán a másikban. Két bűvös szó Hát még az állattenyésztés! Sertés, juh, baromfi, szarvas- marha impozáns méretekben. Mivel manapság főként az utóbbit szokásos közgazdasági értelemben megkérdőjelezni — jóllehet újabban már a juhot, sőt a baromfit is! —, marad­junk ezúttal ennél a témakör­nél. Annál is inkább, mert a területi tsz-szövetség minapi közgyűlésén is sok szó esett róla, továbbá mert — ellentét­ben az ország sok más tájá­val — általában nőtt az állo­mány az itt gazdálkodó szö­vetkezetekben, vagyis szeret­nek foglalkozni az errefelé kü­lönben is nagy hagyományú állattal. S vágjunk mindjárt ama neuralgikus pont közepébe, amelyet közkeletűen úgy hív­nak, hogy „kivágási keret”. Mit fed a két bűvös szó? Azt, hogy januártól adminisztratív módon megszabják, mennyi szarvasmarhától válhat meg valamely gazdaság, nem kis bosszúságára a tsz-elnökök- nek, köztük szókénak is, akik szívesen foglalkoznak a te­nyésztéssel. De lássuk sorjában: miért kellett vajon a mezőgazdasági kormányzatnak rászánnia ma­gát erre az utóbbi években már szokatlan — bár hangsú­lyozottan időleges, átmeneti — lépésre? A nagyon leegyszerű­sített válasz: mert csökkent az állomány, hatástalanoknak bi­zonyultak a korábbi ellenin­tézkedések, így az áremelések is. Hogy ebben a folyamatban mi minden játszik közre, azt tán ne elemezzük; kétségkívül szerepe van benne az urbani­zációnak, a fiatalság idegen­kedésének, de főként mégis­csak annak a közismert tény­nek, hogy általában — mert vadnak kivételek! — nem gaz­daságos, sőt ráfizetéses a te­nyésztés. „Legyen olyan megbecsült..." Márpedig az is köztudott, hogy a gazdaságirányítás re­formja óta az állam nem köte­lező tervmutatókkal, hanem közgazdasági szabályozók út ján érvényesíti vagy legalábbis igyekszik érvényesíteni a fo­gyasztói kívánalmakat. Tegyük hozzá rögvest: nagyjában-egé- szében eleddig sikerrel tette ezt, olyannyira, hogy sokkalta tervszerűbbé vált az utóbbi években a mezőgazdasági ter­melés, miként a régi gazdasági mechanizmusban, amidőn já­rásonként és gazdaságonként pontosan megszabták, miből mennyi vetendő-tenyésztendő. De az is világos, hogy ilyen körülmények közepette már nem lehet erőszakolni a gaz­daságtalan termelést; ösztö­nözni ilyesmire csak úgy le­het, hogy javítják a jövedel­mezőséget, magyarán: emelik a termelői árakat. Ilyesmire is volt példa jócskán az utóbbi években — legutóbb egyes ker­tészeti kultúrák esetében, s még az idén várható, hogy a szarvasmarha ügye is elmoz­dul a holtpontról. Viszont az állattól szabadulni vágyás ál­lapotát nem kevesen kihasz­nálták oly módon, hogy meg­vették, aztán exportra eladták a meghizlalt szarvasmarhát. Baj ez? Hiszen a mezőgazda­ság népgazdasági szerepét jól ismerő tsz-gazdák nem ritkán fölvetik: lám, a szarvasmarhá­ból évi 100 millió dollár bevé­tele van az országnak! Igen, de a tejelő, utódképes állato­kat mégiscsak fontos megtar­tani, nehogy úgy járjunk: ho­vatovább nem is lesz mit ex­portálni. Persze, nagyon is igaza van dr. Márton Jánosnak, az Ag­rárgazdasági Kutató Intézet igazgatójának, aki így fogal­maz egyik cikkében: „Legyen olyan megbecsült a tehenével dollárt termelő gazda, mint az idegenforgalomban dollárt ke­reső vendéglátóipari dolgozó!” Vagyis szerfölött sokágú ten­nivalók tornyosulnak előttünk, miként az idézett mondatból is kitetszik. Egy paradoxon nyomában Ha például elismerjük, hogy bizonyos adminisztrációs esz­közökkel is védeni kell az ál­lományt a további apadástól, egyszersmind tudni kell, hogy sajnálatos módon éppen a te­nyésztést szorgalmazó, a te­héntartásban kedvet lelő gaz­daságokat riasztjuk el a továb­bi fáradozástól. Hogy ez a pa­radoxon mennyire élő valóság, arra kerestem választ a gödöl­lői tsz-szövetség szakemberei­től. Ök írták le a szövetség kongresszusi küldöttválasztó közgyűlésére kiadott dokumen­tumban : a kivágási keret fenntartása éppen a fejlődő szarvasmarha-tenyésztő gazda­ságokat érinti a legközelebb­ről, mivel „a kivágási kontin­gens abszolút számban való meghatározása gátolja a te­nyésztői tevékenységet." S most együtt ülök Nánási Györggyel, a szövetség titkár­helyettesével és Binger And­rással, a szövetség ifjú terme­lésfejlesztési munkatársával — lássuk, hogyan is bontódik föl az a kivágási keret. Megtu­dom, hogy mindenekelőtt a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium megad bi­zonyos keretszámot, amely ma­gában foglalja a természetes tehén- és üszőselejtezés, vala­mint a tbc-mentesítés lehetőd ségét. Ezt aztán egy megyei bizottság osztja el járásokra, sőt termelőszövetkezetekre. Ám előzőleg ,az állattenyésztési felügyelőség fölméri az igénye­ket, s végül a megyei bizott­ság dönt úgy, hogy jelen van az érdekvédelmet ellátó szö­vetség munkatársa is. így ma­ga is láthatja, hogy valóban van olyan tsz, amelynek nincs tehénállománya ugyan, de mégis kér kivágási keretet. Hogy miért? Csak gyanítani lehet, de a valószínű magyará­zat: az illető szövetkezet a megyén kívül vásárol, mégpe­dig meglehetősen olcsón vem­hes üszőt, ezt leelleti, a bor­júért kap 4—5000 forint dotá­ciót, utána az anyaállatot el­adja — s keres az ügyleten mondjuk 6—7000 forintot tisz­tán. A MÉM-nek tehát igaza van. ha ezt meg kívánja aka­dályozni. A tsz-ek zöme azonban reá­lisan állapítja meg igényét, ám nem minden esetben kapja meg a természetes, vagyis 15— 18 százalékos selejtezési aránynak megfelelő keretet. A szokolyai tsz például, amely a tejtermelést növelni szeretné, 40 állatra kért engedélyt, de csak húszra kapott; Túrán a négyszázas állományból száz­ötvenet kéne selejtezni, de csak kilencvenötre kapott ke­retet Küzdelem a tbc-vel — A túrái tsz — mondja Ringer András — például soha nem fogja magát utolérni: a tbc-mentesítést ugyanis egy csapásra kellene megoldani. Van próbálkozás, olyan gazda­ság, amely a tbc-s állatokat megvásárolja, de potom pénzt ad értük. Ha tehát Budapest körül tejellátó övezetet kívá­nunk teremteni, a tbc-mente­sítést csak úgy szabad meg­kezdeni, hogy amennyiben megkötik erre a szerződést azonnal el is viszik az állato­kat. — És a kivágási kerettel mi legyen? — Pillanatnyi megszünteté­séről nem lehet szó, de diffe­renciált alkalmazásáról kívá­natos lenne dönteni. Annak kéne elsőbbséget adni, akinek épülete, takarmánya van, ipar- szerűen berendezkedett a szarvasmarhatartásra. A kivágási keret tehát: szükséges rossz. Hogyan véle­kedik erről az egyik hagyomá­nyosan tehéntartó község ter­melőszövetkezetének elnöke? Keresztényi Nándor (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents