Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-21 / 68. szám
1972. MÁRCIUS 21., KEDD “s'$MírÍ€W 3 1919 szelleme tovább él napjaink Magyarországin Barinkéi Oszkárné mondott ünnepi beszédet az abonyi tanács kHz társasági emlékmű avatásán Emlékműavató beszédében Bar inkái Oszkárné, a Pest megyei Pártbizottság titkára visz- szapillantva forradalmi múl- tuiik kiemetoedő eseményeire, hangoztatta, nogy a forradalmi múlt becsülése próbaköve a forradalom jelenének és jövőjének, majd utalt arra: a mi korunk, a mi nemzedékünk a mai szocialista Magyarország erőt és gazdag tapasztalatot merít a Tanácsköztársaságból. A munkásosztály példát mutatott arra; hogyan kell a népnek saját sorsa irányítójának lennie. A továbbiakban arról beszólt, hogy Atg»ny — ahol most tanácsköztársasági emlékművet állítottak —, Pest megyének a viharsarki zónája volt. Lelkesítő volt a szovjet példa — Az Abonyban is végig- száguldó forradalmi események, a spontan, szervezetlen, die sok esetben véres harcokkal együttjáró paraszti megmozdulások alapvető okát a társadalmi ellentétele végső kiéleződésében, a háború okozta szenvedések elvisel- hetetlemségébcn kell látnunk. Mindehhez végső lökést adott az orosz példa robbanó ereje, különösképpen az a közvetlen hatás, amit a hazatért hadifoglyok, olyanok, mint: Csib- rán József, Nagy Béla, Be- reczki János elvtársak első kézből közvetítettek az abo- nyiaknak — mondotta, majd ismertette a korabeli események láncolatát Abonyban, amelynek során 1921. március 21-re itt is megértek a proletárdiktatúra teltételed. Március 24-én már újjáalakult Forradalmi Tanács áll a helyi hatalom élén, amelynek tagjai többségében földmunkások, de helyet fogtálnak benne tanítók és egy mérnök is. Szocializálták a több mint 12 ezer holdat kitevő Harkányiak, Szapárik, Vigyázok, Thalyk és Fábiánok nagybirtokát Értelmet kapott és megértésre talált a Tanácsköztársaságnak az a ma is igaz. időt álló jelszava: „Csak a szocialista termelésből fakad a jólét". Hozzákezdtek Abony . egyik legnyomasztóbb gondjának, a munkanélküliségnek a felszámolásához. Es ezerszer többet tettek a gyermekekért 133 nap alatt, mint a régi társadalom egy évtized alatt. Iskolareformot dolgoztak ki, megnyitották az egyetemeket a munkás-paraszt gyermekek előtt. Itt, Abonyban, megszervezték a zeneoktatást, és szeptemberre középiskola indítását tervezték. És mindezt élethalálharcban, intervenciós háborúban, hiszen a Tanácsköztársaság 133 napjából 108-ban fegyverrel a kéziben harcoltak. — A magyar munkásosztály átérezve, hogy a proletárharc védelme nemzeti és nemzetközi ügy is — a szó igazi értelmében csatasorba állt. Május 3-án és 4-én — két nap alatt — 44 ezer ember jelentkezett a Vörös Hadseregbe. Fegyvert ragadnak a szolnoki, a ceglédi és az abonyi kubikosok, út- munkások, agrárproletárok is. Abonynak mintegy háromezer fegyverese volt. Május 3-án a vörös csapatok kiverték Szolnokról a fehéreket, megszilárdították a Vörös Hadsereg védelmi vonalát. Mégis, minden csodálatos alkotómunka, hősi tett és elszántság ellenére a Tanácsköztársaságot a belső reakció és az imperialista túlerő leverte. 1919 után sötét rémuralom, terrorhadjárat, a tiszti különítmények rémtettei- nek évei kezdődtek. A Szolnokról Abonyba vezető út a kínok útja volt, de mi volt ez ahhoz képest, ami a kastélyokban várt a foglyokra! A Pró- nay-különítmény 1919 november második felében érkezett Abonyba. Fehérterroristák a Vigyázó-kastéiyban! A két név — Vigyázó és Prónay — jelképes találkozás. Vigyázó és Prónay ismét együtt szerepel éppúgy, mint a korábbi években egy nacionalista szervezet országos vezetőségében! Minden emberi képzeletet felülmúltak azokxa szörnyűségek, amelyek a kastélyok falain belül és kívül történtek. Ma még nem tudjuk pontosan, hány elvtársunk életét oltotta ki a féktelen terror a Vigyá- zó-kastélyban. De azt tudjuk, hogy az országban ötezer forradalmárt végeztek k,i, hetvenezret zártak börtönbe, internálótáborba, vagy kónyszeritet- tek arra, hogy itthagyják a szülőföldet. Korvin Ottó, László Jenő, Latinka Sándor, Szamuely Tibor mellett áldozatul esett itt, ezen a vidéken Bakonyi Ferenc párttitkár, Sulyok István földmunkás, az abonyi direktórium tagjai, Győré András vöröskatona, F. Bede László, Szolnok tanácsának tagja, Hoksári János a forradalmi törvényszék elnöke. És sorolhatnánk tovább a neveket, Pálfi Jánosét, Pintér Lászlóét, Szolnok megyei elvtársainkét és a többiekét, akik utolsó leheletükig bíztak az eszmében, és minden kín és gyötrelem ellenére azt érezték: nem éltek hiába. Töretlenül a KMP vezetésével — Az elszenvedett iszonyatos csapás meggyengítette a munkásosztály sorait — mondotta Barinkat Oszkárné —, de megtörni nem tudta. A küzdelem, a harc folyt tovább a legkegyetlenebb üldöztetésnek kitett Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetésével. A Vigyázó-kastély ár-' nyékában is megindult újra a harc, a küzdelem a munkáért, a kenyérért, a magasabb bérekért, a petróleumért, a tüzelőért, az osztályharcos szervezetekért! Ezekről az esztendőkről szólva kiemelte, hogy 1922-ben Somogyi Miklós elvtárs állt az abonyi agrárproletariátus szervezkedésének élén. Nagy munkát fejtett ki az Általános Munkásképző Egylet, amelynek 1924-től Válóczi elvtárs volt a vezetője. 1931-től Pólyák István, Nagy Béla és Somogyi Miklós elvtársak vezetésével hívják életre a Szociáldemokrata Párt abonyi szervezetét, amely az állandó csendőrzaklatások ellenére is igyekezett a mozgalom javára kihasználni a legális lehetőségeket A létért való küzdelem, a munka- nélküliség osztályharcos tüntetésekhez vezetett 1932-33- ban, majd 1939-ben, amikor a szervezkedés élén Ácsai Imre elvtárs állt A későbbi években az abonyi munkások és agrárproletariátus küzdelmet folytat, szervezkednek a nyilasok és a német megszállók ellen. Mucza János elvtárs révén kapcsolatot teremtettek a Kommunisták Magyarországi Pártjával, személy szerint Ságvári Endre elvtárssal. 1944. októberétől a harcokban edzett abonyi elvtársak szervezett formában fejtették ki ellenállásukat. Abonynak a szovjet csapatok 1944. november 4-én hozták meg a szabadságot! Annak a szovjet népnek a fiai, akiknek a példája nyomán az abonyi munkások és agrárproletárok 1919- ben harcba indultak a Tanácshatalomért. Abony fel- szabadulásának pillanatában színre lépett a kommunisták helyi szervezete, hogy irányítsa, szervezze az új életet A grófi és bárói földeken örökre elnémították a cselédharangokat. A Földigénylő Bizottság Mucza János elnöklete alatt — tanulva a korábbi hibákból — 6532 hold földet osztott ki, 1566 igénylő között. A Beliczei- és Kostyán-kastélyokból iskola, a Berg-katélyból szociális otthon lett. M 948-ban megalakultak az első közös gazdaságok, amellyel a volt abonyi agrárproletárok lerakták a mai erős termelőszövetkezetek alapjait. Elviársa nk mártíromsága nem volt hiábavaló — Abony egy sejtje az országnak! De ebben a kis sejtben is megtalálható a társadalmi haladás útjára lépő, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodó ország fejlődő ereje! — jelentette ki a megyei pártbizottság titkára, majd felsorolta, hogy mire is büszkék ma az abonyi emberek. Büszkék lehetnek gazdagodó községükre, ahova a Mechanikai Műveknek, a Nagykőrösi Konzervgyárnak, a Budapesti Ruházati Ktsz- nek egy-egy üzemegysége települt. Épülő sertéskombinát, új 300 férőhelyes tehenészet, több szociális intézmény, tüdőgondozó, az egészségház, fogorvosi rendelő, a 75 férőhelyes óvoda, új korszerű ABC-áruház és új kétszintes lakóházak gyarapítják a községet. Vízmű-, gáz- és olajtelep épül, és az országban községi szinten itt létesült először zeneiskola. — Az 1919-ben elkezdett mű tovább él napjaink szocialista Magyarországában, itt ezen a vidéken is, a volt agrárproletárok földjén. Amiért elvtársaink életüket áldozták, mi megvalósítjuk és az igaz ügyet, a munkáshatalom ügyét tovább viszik gyermekeink, unokáink — mondotta beszéde befejező részében Ba- rinkai Oszkárné, majd e szavakkal leplezte le az emlékművet: * — Mártírjaink emlékére itt felállított szobor, Rózsa Péter szobrászművész alkotása. Mészkő tömb, amely két gúzs- bakötött és felfüggesztett figurát zár magába. Az emlékmű memento, a Vigyázókastélyban lejátszódó véres események névtelen és név szerint ismert hőseinek szenvedését örökíti meg. Két ösz- szezúzott, magába roskadt testet faragott reliefbe a szobrász. Az emlékmű a Tanácshatalom leverését, de egyben a haladás erőinek elpusztít- hatatlanságát is jelenti. Erre utal a zárt kőtömb csúcsából kiemelkedő, fenyegetően ökölbe szorított kéz. Az ököl a munkásosztály harcának jelképe, mutatja a munkásosztály elszánt erejét A dicső korszak előtt tisztelegve — egy kommunista művész alkotta emlékmű leleplezésével — az utókor tiszteletét fejezzük ki azoknak, akik hősi áldozatvállalásukkal örök példát mutattak a késő nemzedéknek. Teljes ülést tartott a Legfelsőbb Bíróság Hétfőn a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésén megtárgyalta bünletőkollégiumának 1970171. évi működéséről szóló jelentést. A tanácskozáson felszólalt dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter és dr. Szénást Géza legfőbb ügyész is. Jelen volt Benkei András belügyminiszter, s részt vettek az ülésen a Legfelsőbb Bíróság bírái, a jogélet különböző területeinek képviselői, köztük több megyei bírósági elnök. Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke elöljáróban áttekintést adott a Legfelsőbb Bíróság elmúlt évi munkájáról. A büntetőkollé- gium működéséről előterjesztett írásos beszámolókhoz dr. Mátyás Miklós elnökhelyettes, a büntetőkollégium vezetője fűzött szóbeli kiegészítést, majd a napirendi témát megvitatták. A teljes ülés egyhangúlag elfogadta a beszámolót, és megszabta a büntetőkollégium tevékenységének irányát az elkövetkezendő időszakra. A tanácskozás dr. Szakács Ödön összefoglalójával és zárszavával ért véget. Nemzetközi újságírótalálkozó Tihanyban A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség lapja, „A világ összes asszonyai" kezdeményezésére nemzetközi újságíró-tanácskozás kezdődik ma Tihanyban. A tanácskozáson Európa mintegy 20 országa képviselteti magát A részt vevő újrságírók Európa fontos nőlapjai, továbbá napilapok, rádió- és televízióállomások képviseletében tanácskoznak majd. Az újságírók szerepe a nők jogainak érvényesítésében, továbbá Európa békéjének biztosításában és a biztonsági konferencia népszerűsítésében című témáról. KI SZ-kitüntetések A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 15 évvel ezelőtt — a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának évfordulója napján — történt zászlóbontása alkalmából a KISZ Központi Bizottsága hétfőn a Hotel Ifjúságban megtartott ünnepségen a magyar kommunista fjúságl mozgalomban, annak újjászervezésében és a KISZ 15 éve során kifejtett kiemelkedő tevékenységért, továbbá az ifjúsági szövetség munkájának támogatásáért 56 személynek az Ifjúságért Érdemérem, 38 ifjúsági vezetőnek a KISZ érdemérem kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket az ünnepségen — amelyen Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője is részt vett — dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára nyújtotta át. Népi kollégisták találkozója Pápán hétfőn kétnapos találkozóra gyűltek össze a Petőfi Sándor és a Szilágyi Erzsébet népi kollégiumok egykori tagjai. A néphatalom első neveltjeit ünnepélyesen fogadták a város vezetői. Sajtótájékoztató a KSH-ban Áprilisban kezdődik a mezőgazdasági összeírás Huszár István államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke hétfőn sajtótájékoztatót tartott a mezőgazdasági világösszeírás végrehajtásának magyarországi tennivalóiról. A FAO, az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete kezdeményezte ezt az összeírást, ezért megjelent az értekezleten Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes, a FAO magyar nemzeti bizottságának elnöke is. Huszár István a többi között elmondta: a kormány 2/1972. számú rendeletével bízta meg a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal egyetértésben 1972-ben hajtson végre általános mező- gazdasági összeírást. Hazánk 1970-ben kapcsolódott a FAO felhívásához, s ezt indokolttá teszi az a törekvés, hogy az eddiginél részletesebben elégítsék ki a mezőgazdaságra vonatkozó információs igényeket. Vagyis a rendszeres évi adatgyűjtéseket meghaladó mértékben végzik ezt a nagy — mint Huszár István mondta: AZ EMLÉKMŰ jelentőségében a népszámláláshoz hasonlítható — munkát, így kívánnak szinte teljes képet nyerni a magyar mezőgazdaságról. Az államtitkár szólt a mező- gazdasági Statisztika hazai múltjáról is. Elmondta, hogy 1895-ben volt Magyarországon az első részletes összeírás Keleti Károly irányításával. A kor Európájában a magyar statisztikusok az elsők között jártak az ilyen jellegű tevékenységben. Teljes joggal szokás emlegetni, hogy egyik munkájában Lenin is elismeréssel írt erről a magyar ösz- szeírásról. Ezt követően csupán 1935-ben került sor hasonló részletes föltérképezésére a magyar mezőgazdaságnak, tehát majdnem négy évtized múlt el azóta, hogy egy ilyen, teljesnek tekinthető fölmérést nélkülözünk. Természetszerűen eddig is fontos szerepet kapott a szocialista tervgazdálkodásban a folyamatos mező- gazdasági statisztika. Ám egyszersmind az is bizonyos, hogy akad sok olyan témakör, amelyre az eddigi időszakos adatgyűjtés nem ad, sőt nem is adhat feleletet. Huszár István ezek között megemlítette: eléggé keveset tudunk a gazdaságok földjeinek tagoltságáról, a vezetésről, a szakosodásról, az épületek számáról és állapotáról, az utakról. A munkaerő-tartalékok nagysága szintén olyan kérdéscsoport, amelyre csak az általános mezőgazdasági ösz- szeírás során kaphatunk választ Ez lesz az első eset, hogy részletesebben megismerjük majd a háztáji gazdaságok kapcsolatát a közössel, a jövedelmi és egyéb összefüggéseket. Mindent összevetve, kétmillió gazdasági egységet keresnek föl a számlálóbiztosok, ezek adják az egész mezőgazdasági termelésnek hozzávetőleg a 40 százalékát. (így 1971- ben például a sertések 62 százaléka volt itt, miként a szőlő a zöldség és egyéb termékek tekintélyes hányadát is ma még ezek a kis gazdaságok szolgáltatják.) Az államtitkár részletesen szólt arról, hogy indokolatlan mindennemű bizalmatlanság, hiszen kizárólag statisztikai célokat szolgálnak az adatok, tehát adózási vagy egyéb hatósági szempontok semmiféle szerepet nem játszanak. Vagyis a feldolgozandó adatanyag szerepe kizárólag az, hogy a népgazdaság vezetése számára segítsen a legcélszerűbben és a legjövedelmezőbben irányítani a mezőgazdaság munkáját. A termelés, az értékesítés irányait, valamint a különböző társadalmi rétegek jövedelmi arányait megtervezni is csak sokoldalú adattömeg birtokában lehet Huszár István bejelentette, hogy a munka áprilisban kezdődik, főként pedagógusok, tanácsi alkalmazottak segítségével. Igaz — mint arról korábban lapunkban már beszámoltunk —, bizonyos próbafelvételeket már végeztek, ezek eredményeit is hasznosították a kérdőívek megfogalmazásakor. Áprilisban a kisüzemek összeírásával látnak dologhoz a számlálóbiztosok, s öt reprezentatív megfigyelést is terveznek. A nagyüzemek adatainak felvétele július-augusztusban, illetve a jövő év tavaszán történik majd meg. A sajtótájékoztatón a Pest megyei Hírlap munkatársa két kérdést tett fel: a munkások és parasztok reáljövedelmének pontosabb kiszámításához, valamint a használaton kívüli kisparaszti állóeszközök értékéhez milyen támpontot ad majd az összeírás? Huszár István válaszában kifejtette, hogy az első témakörben kevésbé, ám a másodikban elégséges alapot nyújtanak majd a teljes kép megrajzolásához. Vagyis most nem gyűjtenek adatokat a jövedelmekre vonatkozóan, de 1973 első negyedévében a KSH 20 ezer családra kiterjedő felmérésre kerít sort. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Huszár István államtitkárral együttesen külön felhívással fordult a magyar mezőgazdaság, valamint a mező- gazdasági szakigazgatás dolgozóihoz: segítsék elő az ösz- szeírást, fogadják bizalommal az őket felkereső számlálóbiztosokat Annak tudatában tehetik ezt, hogy az összeírás hasznukra válik, hozzájárul további boldogulásukhoz. S mikor tudjuk meg az eredményeket? Már az idén megkezdik az adatok nyilvánosságra hozatalát, számítógép áll a statisztikusok rendelkezésére. A teljes anyag azonban csak 1974-ben lát napvilágot K. N.
