Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-18 / 66. szám

JIECtfcl £SCuritw jjTl. MÁRCIUS 18„ SZOMBAT fMküC7 Hindusztáni békeperspektíva ZULFIKAR BHUTTO pa­kisztáni elnök jelenlegi moszk_ vai útja, akárcsak Mudzsibur Rahman sejk. a Bangái Népi Köztársaság miniszterelnöke minapi szovjetunióba!! láto­gatása olyan esemény, amely a nemzetközi megfigyelők fi­gyelmét ismét a hiindusztámi félszigetek békéjének pers­pektíváira irányítja. Akik fi­gyelemmel követik a nemzet­közi eseményeket, tapasztal­hatják, hogy sok dél-ázsiai or­szág kormánya és társadalma kritikus vizsgáuat tárgyává te­szi ezt a politikát, és azt a dokitrinát, amely az „oszd meg és uralkodj” imperialista el­vet és gyakoilatot folytatta ebben a térségben. Hogy ez mit jelentett az itteni népeit számára, azt nem kell bőveb­ben magyarázni. Hindusztán 25 éves tragédiájából az ázsiai népek megérthették: a békét és a j ószomszé dságot nem a Nyugat katonai és politikai csoportosulásaiban való rész­vétellel lehet biztosítani, ha­nem épp ellenkezőleg, e cso­portosulások visszaszorításá­val Mit nyert például Pa­kisztán népe azzal, hogy ko­rábbi kormánya közreműkö­désével országát eszközként használták fel abban a poli­tikában, amelvet Washington és Peking szőtt a népek egy­mással történd szembeállításá­ra? A félszigeten csak akkor lesz béke, ha az itteni népek és kormányok maguk rende­zik közös problémáikat. JELEN PILLANATBAN itt három ország tesz tanúságot a politikai érettségről: India, Pakisztán és a Bangái Népi Köztársaság. A jelek szerint megértették az elmúlt húsz esztendő tragikus leckéjét: csalás a békés együttműködés keresésével biztosíthatják ma­guknak a nyugodt fejlődésü­ket. örvendetes, hogy a há- rom szóban forgó országban mindinkább a békés alternatí­va kerekedik felül Indira Gandhi mi raszterein ök-asz- szony legutóbbi beszédeiben többször is kifejtette, hogy kormánya hű a béke és a ba­rátság elveihez kész tárgyalni Pakisztánnal az ellentétek le­küzdése, a béke érdekében. A Eengál Népi Köztársaság szintén kijelentette, hogy kor­mánya kész pozitívan közre­működni mindenben, ami a békét és a jo együttműködést elősegítheti. Természetes azon­ban, hogy minden rendezésinél a Bengál Népi Köztársasáig létének politikai realitásából kell kiindulni. Bhutto pakisz­táni elnök március 31-i kiált­ványában szintén a tárgyalá­sokról beszélt, amelyek meg­hoznák a bekét és előmozdí­tanák az együttműködést. A SZOVJETUNIÓ Rahman moszkvai tartózkodása idején megismételte álláspontját eb­ben a kérdésben. A Szovjet­unió — mondotta Koszigin szovjet miniszterelnök, ami­kor bengál vendégét üdvözöl­te — őszintén érdekelt abban, hogy a hindusztáni félsziget országai a köztük, fennálló problémákat békésen, a barát­ság és a kölcsönös megértés szellemében rendezzék. Ebből egyértelműen kiderül a Szov­jetuniónak Pakisztánnal szem­beni álláspontja is. A Szovjetunió ázsiai kül­politikája arra irányul, hogy támogassa azokat a lépéseket, amelyek előmozdítják a kon­tinens békéjét. A Szovjetunió elutasítja a „divide et impera” politikáját, mert az csak a nyugati háborús csoportok ér­dekeit, azokat a terveket szol­gálja, amelyelmek célja a „be­folyási szférák” felosztása ezen a területen. A népek szembeállítása csak az impe­rialistáknak kedvez, azoknak, okik a kis- és középnépek ba­rátainak szerepében tetszeleg­nek. Az ázsiai népek elkerül­hetik ezeket a csapdákat, ha határozottan szembeszállnak a háborús tömbök kultuszával, a nemzetek közötti és vallás- közösségi viszállyal. Pompidou manővere Figyelemelterelő népszavazás Pompidou a sajtótájékoztatón Georges Pompidou francia köztársasági elnök csütörtö­kön délután az Elysées-palo- tában tartott sajtóértekezletén bejelentette: rövidesen nép­szavazást rendeznek Francia- országban a Közös Piac ki­szélesítésére vonatkozó szer­ződések ratifikálásáról. A francia alkotmány lehetővé teszi, hogy — a francia ál­lamfő megfogalmazása sze­rint — ilyen nagy jelentősé­gű kérdésben népszavazás út­ján döntsenek. Megítélése szerint ugyanis nemcsak egy­szerűen a Közös Piac kiszé­lesítéséről van szó, hanem egy új Európa” megteremtéséről, arról, hogy az „új Európa”, vagyis a tíz országra bővülő EGK az Egyesült Államokkal, a Szovjetunióval és Kínával egyenrangú világhatalommá váljék. A pénteki francia sajtó Pompidou elnök csütörtöki sajtóértekezletén tett kijelen­téseit kommentálva, szinte egyhangúlag rámutat arra: a Közös Piac kiszélesításével kapcsolatban bejelentett nép­szavazás elsősorban belpoliti­kai célokat szolgál. A l’Humanisté vezércikké­ben René Andrieu, a lap fő- szerkesztője hangsúlyozza, a baloldalnak el kell kerülnie az elnök által felállított kelep­cét. Ügy látszik, a szocialisták is tisztában vannak ezzel, mint ezt a párt által kiadott nyilatkozat is mutatja. Georges Marchais, az FKP főtitkárhelyettese a sajtó kép­viselői előtt tett nyilatkozatá­ban kijelentette: nyilvánvaló, hogy a Közös Piachoz való angol csatlakozás kérdése csak ürügy a népszavazás megrendezésére, kizárólag belpolitikai célokat szolgáló manőverről van szó. A kor­mány nyugtalanul tapasztal­ja a naptömegek elégedetlen­ségének fokozódását, s azért rendez most sebtiben népsza­vazást egy pusztán ürügyként szolgáló kérdésről, hogy elte­relje a figyelmet az égető problémákról. Lipcsei aranyak Az Idei tavaszi lipcsei vásáron három magyar termékeit tüntet­tek ki aranyérem- meL Aranyérmet *" X kapott a Gépipari Technológiai In­tézet által gyártott hidraulikus dara­bológép, a Mérés­technikai Köz­ponti Kutató La­boratórium által készített nagy­fontosságú erőmé­rő és a TT—5352 típusszámú im- pulzuszajszámoló szerkezet, amely a Telmes Ktsz fej­lesztési csoportja és a Posta Kutató Intézete fejleszté­si csoportjának közös munkája. Képünkön: ma­gyar kiállítók a vásáron. Pénteken délben hazautazott Prágából a bolgár párt- és kormányküldöttség, amely Todor Zsivkovnak, a BKP első tit­kárának, a bolgár államtanács elnökének vezetésével március 13-tól hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott Csehszlová­kiában. Képünkön: Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára és Todor Zslvkov utolsó tanácskozása a prágai várban. Meg&th-tóíáegws Tíz éven belül egységesített közös piaci külpolitika, az amerikai ütőerőre támaszkodó nyugat-európai önállóság, fel­tételek az európai biztonsági értekezlet összehívásához — ez az állásfoglalás adta meg Edward Heath angol minisz­terelnök csütörtök esti átfogó politikai beszédének alaphang­ját. Heath a londoni Savoy- szállodábm rendezett banket­ten beszélt külföldi újságírók­nak, két nappal azelőtt, hogy Pompidou elnök Londonba lá­togat. Heath megismételte azt a gondolatot, hogy „Európa több, mint csak Nyugat-Euró- pa”, de most már a hangsúlyt a JSzovjetunió növekvő jegyJ veres erejére” tette. Még en­nél is továbbment, amikor a szocialista országok ideológiá­ját támadta. / Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásával kapcsolatban azt emelte ki, hogy „hosszú évek nehéz vitái állnak előt­tünk”, Azzal vádolta a Var­sói Szerződés országait, hogy inkább a propaganda érdekli őket, mintsem a gyakorlati eredmények”, s hogy gyakor­lati terveikről, úgymond, nem adtak felvilágosítást a NATO- nak. Heath a közös piaci politi­kai célkitűzését abban látta, hogy „Európa végre képes lesz saját érdekeinek előmoz­dítására — eltávolodhat attól a helyzettől, amelybe, sajnos, kénytelen volt mások döntésé­től függni, egy olyan helyzet jelé, amely befolyást juttat számára a világban”. Heath szerint tíz év alatt ki kell alakítani az EGK közös gazdasági, pénzügyi és a fej­lődő országokkal kapcsolatos politikáját. Kijelentette, hogy jelentőséget tulajdonít a Kí­nával és Japánnál fenntartott kapcsolatok mélyítésének is. Husszein terve Noha Tel Aviv hivatalosan elutasította Husszein király tervét a jordán királyság át­alakítására, és cáfolta, hogy ez a terv az Iz­raellel kötött titkos megállapodás eredménye, az arab közvélemény átlátszó manővernek tartja ezt az állásfoglalást. Az uralkodó terve ugyanis lényegében a palesztinai nemzeti fel­szabadító mozgalom felszámolására irányul, és így „elébe megy” Izrael egyik alapvető tö­rekvésének. Nem véletlen, hogy Husszein elképzelése sok rokonvonást mutat Állón izraeli minisz­terelnök-helyettes tervével. Az Allon-terv lé­nyege: a Jordán folyó jelenleg izraeli meg­szállás alatt álló nyugati partvidékét vissza­helyezik az ammani közigazgatás alá Jeruzsá­lem arab negyede és a folyó mentén kialakí­tandó izraeli „biztonsági sáv” kivételével. A Jordán nyugati partvidéke — az ún. Ciszjor- dánia — izraeli katonai felügyelet alatt ma­radna, hiszen a Jordán menti erődök és félka­tonai telepek egész láncolata vágná el ezt a területet Jordánia többi részétől. Husszein király terve lényegében elvégzi ezt a kettéosztást: szerinte ugyanis olyan állam- alakulatot kell szervezni, amely két tarto­mányból állna. Az egyik, Ciszjordánia, lenne a palesztinai tartomány, a Jordánon túli te­rület pedig a jordániai tartomány. E két te­rület föderációjából jönne létre az Egyesüti Arab Királyság, amelynek uralkodója az egye­sített fegyveres erők főparancsnoka maradna, és kezében tartaná a föderáció végrehajtó ha­talmát. Husszein eszerint nemcsak trónját őrizné meg, hanem uralmát is a nyugati part­vidék palesztin és a keleti partvidék beduin lakossága fölött. Husszein terve annyiban tér el Allonétól, hogy nem beszél a Jordán menti erődláncolat­ról. De az alapvető kérdésben, Jordánia ketté­osztásában és egy Izraelen kívüli — de Iz­raelnek kiszolgáltatott — palesztinai terület megalakításában megfelel az izraeli elképze­léseknek. A Husszein-féle „Palesztina” a palesztinai nemzeti felszabadító mozgalom ellenére jön­ne létre, s annak a királynak uralma alá ke­rülne, aki felszámolta országában a gerillák támaszpontjait, véres hadjáratokban tizedelte meg soraikat, vezetőiket elüldözte. Egy izraeli ellenzéki hetilap,, a Haolam Há­zé, amelynek tulajdonosa az agressziót ellenző Vri Avneri, megírta, hogy Husszein bejelenté­sét évek óta tartó titkos megbeszélések előz­ték meg. A király Londonban még 1967 végén találkozott Allonnal és Eban külügyminisz­terrel. Ezután Husszein a Holt-tenger mellett, az Ejlatban 1970 elején ismét Allonnal és Ebannal találkozott, majd 1970 novemberében New Yorkban Dajan tábornokkal, a múlt év elején és nyarán pedig az említett izraeli ve­zetőkkel ismét a Holt-tenger mellett folytatott megbeszélést. Jellemző, hogy egy washingtoni hivatalos szóvivő — Tel Aviv és Amman cá­folata ellenére — megdicsérte a jordán ural­kodót és az izraeli vezetőket azért a „kölcsö­nös bizalomért”, amelyet a titkos tárgyalások során tanúsítottak. Nyilvánvaló, hogy Husszein tervét tárgyalá­si alapnak szánja, és hogy áldását adta javas­latára az Egyesült Államok is. A leginkább fenyegetett Palesztinái Felsza- badítási Szervezet árulásnak nevezte az ural­kodó tervét, és szóvivője kijelentette: „A jor- dániai rendszer megpróbálkozik azzal, hogy felossza Palesztina földjét maga és az ellenség között Ez nem más, mint a palesztin érdekek kiárusítása.” A jordán király kezdeményezése megosztja az arab erőket, tovább mélyíti ellentéteiket, tehát gyengíti őket Izraellel szemben. Ezért ítéli el a haladó arab közvélemény. Az angol kormány Észak- írországgal kapcsolatos ter­veit Heath ezúttal sem fedte fel. Két pontban azonban meghatározta e reformok lé­nyegét. Eszerint ,£szak-tror- szág népének többségét nem lehet kényszeríteni akarata ellenére egy egyesült Íror­szágba” — mondotta. Indira Gandhi Daccában Háromnapos hivatalos láto­gatásra a Bengali Népi Köz­társaságba érkezett Indira Gandhi indiai miniszterel­nök. Útjára elkísérte Szvaran Szingh külügyminiszter és S. Csakravarti, az állami terv­bizottság tagja. A miniszter­elnök-asszony az első kor­mányfő, aki az új állam lét­rejötte óta Daccába látogat. A magasrangú vendéget a daccal repülőtéren Mudzsibur Rahman kormányfő, felesége és a kormány tagjai fogadták. A GÖRÖG KORMÁNY csü­törtökön este újabb üzenetet intézett Malkariosz ciprusi el­nökhöz. Görög részről nem hozzák nyilvánosságra Maka- riosznak az athéni kormány „javaslataira” adott keddi vá­laszát, az érsekhez intézett újabb görög üzenet szövegét azonban a hét végéig közzé­teszik. KAMBODZSA „ERŐS EM­BERE” Lón Nol tábornok, aki a hét eleje óta elnökként élvez teljhatalmat az indokínai or­szágban, még mindig nem tud­ta összetákolni új kormányát VÁSÁROLJON gyömölcsfaoltványokat, díszcserjéket, díszfákat, rózsákat A KECSKEMÉT-SZIKRAI AlLAMI GAZDASAG BORBÁSI FAISKOLÁJÁNAK LERAKATAIBAN Budapest III.. Szentendrei út 153. Cegléd, Alszegi u. 67. Diósd, Balatoni út Dunaharaszti, Bartók Béta a. 3. Érd, Lenin út 27. Kecskemét, Vacsi-köz Lajosmizse, Vörösmarty u. 20. Nagykőrös, Petőfi u. 55/a. Pilis, Állomás u. 4. és telephelyünkön: > KECSKEMÉT, BORBAS 50. KERESSE FEL LEGKÖZELEBBI LERAKATUNKAT! NAGY VÁLASZTÉK * KIVÁLÓ MINŐSÉG • • Várja Ont Heves megyében a hatvani bútorszakiizlet! 5000*Ft-on felüli vásárlás esetén MÁRCIUS 20-TOL EGÉSZ ÉVEN AT szakemberünk segítségével, 3 napon belül DÍJTALANUL HÁZHOZ SZÁLLLITJUK A HATVANI BÚTORSZAKUZLETBEN VÁSÁROLT BÚTORÁT: Aszódra, Gödöllőre, továbbá Túra, Zsámbok, Tóalmás, Szentmártonkáta, Káka, Dány, Valkó, Vácszentlászló, Galgahévíz, Bag, Hévízgyörk, Domony, Isaszeg, Szada, Kartal, Verseg, Iklad, Galgamácsa, Váckisújfalu, Galgagyörk, Vácegres, Vácbottyán, Püspökhatvan, Veresegyház, Erdőkertes és Örszentmiklós községbe. Bútoraink házhoz szállításakor DÍJTALANUL A LAKASARA SZÁLLÍTJUK a hatvani szaküzletünkben vásárolt TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEKET IS (televízió, rádió, mosógép, centrifuga, hűtőszekrény, motorkerékpár, kerékpár, varrógép, kályha, gáztűzhely, fürdőszoba-felszerelés, szőnyeg, kazán, gáz- és villanybojler stb.) EGÉSZ ÉVBEN MEGTÉRÍTJÜK ÚTIKOTSÉGÉT (a buszon vagy vonaton történt oda- és visszautazását, a fent felsorolt helységekből, 5000 Ft-on felüli bútorvásárlás esetén.) KÉNYELMES, OLCSÓ VÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉGET AJÁNLUNK, VARJUK ONT HATVANI BÚTORSZAKUZLETUNKBEN!

Next

/
Thumbnails
Contents