Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-02 / 52. szám
1978 MÁRCIUS 3.. CSÜTÖRTÖK 3 Biszku Béla előadása a politikai akadémián Európa asszonyai sürgetik a biztonsági konferencia összehívását • • Ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa Jdnossy Lajos köszöntése Jánossy Lu.os akadémikust, az MSZMP Központi Bizottságának tagját 60. születésnapja alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága szerdán köszöntötte. A Központi Bizottság üdvözlő levelét Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára adta át. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságánál: politikai akadémiáján szerdán az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára előadást tartott „Az állami munka fejlesztésének és párt- irányításának néhány kérdése" címmel. Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára nyitotta meg az előadást, amelyen részt vett politikai és társadalmi életünk számos ismert személyisége. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1972. március 12- re új választást tűzött ki az elhalálozás miatt megüresedett Csongrád megyei 15. számú és a Hajdú-Bihar megyei 7. számú országgyűlési képviselői választókerületben. Mindkét választókerületben megtartották a jelölőgyűléseket. A választók jelölőgyűlései a Csongrád megyei 15. számú választókerületben Kangyalka Antalt, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár makói gyárának igazgatóját, a Hajdú-Bihar megyei 7. számú választókerületben pedig Március végén tartják a termelőszövetkezetek II. kongresszusát. Erre készülődve, az ország területi tsz-szövetságei sorra választják meg küldötteiket. A Budapest környéki Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének szerdai küldöttválasztó közgyűlésén megjelent dr. Csizmadia Ernő, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes, vezetője, dr. Pénzes János, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese, valamint a megye két másik — a ceglédi és a gödöllői — tsz-szövetségének képviseletében Vimola Károly titkár és Nánási György titkárhelyettes. Szűcs Béla, a szövetség elnöke — aki egyszersmind a kiskunlacházi Petőfi Tsz elnöke — beszámolójában a többi között elmondta, hogy a szövetséget a budai, a ráckevei, a dabasi és a szentendrei járások mezőgazdasági szövetkezetei 1967. szeptember 21-én hívták életre. Feladata: a szövetkezetek megbízásának teljesítése, érdekeinek védelme. A zárszámadási, illetve tervtárgyaló közgyűléseken titkos szavazással megválasztották a területi kongresszusi küldötteket — azokat, akik most tanácskozásra gyűltek össze, hogy nyolc tagot delegáljanak az országos kongresszusra, illetve kettőt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsába. Szűcs Béla méltatta a kongresszus jelentőségét a termelőszövetkezeti mozgalom történetében, majd ismertette a szövetség tevékenységét. Mit igyekszik elősegíteni a főváros környékének szövetkezeteit tömörítő szövetség? A szerteágazó feladatkörből íme egynéhány: információt ad a gazdasági döntések v megalapozásához, számításokat végez, javaslatokat tesz a termelés szerkezetének megváltoztatására, kidolgozza a növénytermesztés, az állattenyésztés, a gépesítés leggazdaságosabb módszereit, tájékoztat az értékesítési és beszerzési lehetőségekről és így tovább. A szövetség elnöke részletesen szólt azokról a gondokról, amelyek a most lezajlott zárszámadások tükrében a tsz- tagságot foglalkoztatják. (Folytatás az 1. oldalról.) Szerdán a Parlament vadásztermében tartotta ülését az Országos Nőtanács. Makol- di Mihályné alelnök a közelgő 62. nemzetközi nőnapról emlékezett meg ünnepi beszédben, és méltatta a több mint hat évtizede világméretekben kibontakozott nőmozVilmányi Máriát, a hajdúböszörményi Textilfeldolgozó Vállalat technikusát jelölték országgyűlési képviselőnek. Az Országos Választási Elnökség szerdán megtartott ülésén a jelöléseket megvizsgálta. Megállapította, hogy a jelölések a törvényes követelményeknek megfelelően történtek. Ezért Kangyalka Antalt, a Csongrád megyei 15. számú és Vilmányi Máriát, a Hajdú-Bihar megyei 7. számú országgyűlési képviselői választókerület képviselőjelöltjeként elfogadta. Megemlítette, hogy a közgyűléseken felszólalók borúlátóan ítélik meg a közgazdasági szabályozók által okozott növekvő terheket/ A Pest megyei szövetkezeteket általánosan érinti a kiegészítő tevékenység szabályozásával, illetve szűkítésével foglalkozó jogszabályok megjelenése. A tsz-vezetők és tagok úgy ítélik meg, hogy munkájuk nem kap elégséges társadalmi elismerést, s ennek következménye, hogy egyes rétegek lenézik a mezőgazdasági munkavállalást. A szövetkezeti vezetők jelzése szerint sajnálatos módon még mindig előfordul, hogy a járási szervek a termelőszövetkezeti törvényben meghatározott elveket megsértve, beavatkoznak a szövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásába. Kifogásolta a beszámoló azt is, hogy az Állami Biztosító a szövetség megkérdezése nélkül emelte díjszabásait; ugyancsak sajnálatos, hogy a bankhitel folyósítását a biztosítóval kötött új megállapodás feltételéhez kötik. Kitért Szűcs Béla azokra a közismert különbségekre is, amelyek a társadalombiztosításban vannak még meg a munkások, alkalmazottak, valamint a tsz-ek tagsága között. Ezen belül sürgette, hogy felülvizsgálandó a szakszövetkezetek társadalombiztosítási szabályozása. A jövendő útját elemezvén. Szűcs Béla a többi között hangsúlyozta, hogy javítandó a tsz-eknek nyújtott szövetségi szolgáltatás, tökéletesítendő az ágazati érdekképviselet. A tanácskozáson elnöklő Rakusz Lajos, a toki tsz elnöke ezután a hozzászólóknak adta meg a lehetőséget arra, hogy kifejtsék véleményüket a gazdálkodás, a termelőszövetkezeti életmód gondjairól. Felszólalt dr. Csizmadia Ernő is, aki hangsúlyozta: az utóbbi négy-öt évben gyökeres fordulat következett be a mezőgazdaságban, így a tsz-ek gazdálkodásában. A népgazdaságon belül a szövetkezeti gazdaságok dinamikusan fejlődgalom eredményekben gazdag történetét. — Március 8-án, az egység, a barátság és a szolidaritás egyik legnagyobb ünnepén a világ valamennyi haladó és érző asszonyának tekintete a hősiesen harcoló Vietnam felé fordul, azzal a mély együttérzéssel, békét követelő eltökéltséggel, amely az elmúlt hetekben a párizsi vietnami békekonferencián is megnyilvánult — mondotta ezután, majd beszédében áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását. — Európa népei, asszonyai, a magyar asszonyok is jól tudják, hogy kontinensünk a nemzetközi politika gyújtópontjában helyezkedik el. Ez Erdei László né, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke beszéde első részében emlékeztetett a múlt év végén lezajlott országos nőkonferenciára, s az ott elhangzott értének, mégpedig összefüggésben a gazdasági reform nyújtotta lehetőségekkel. A hetvenes években a hatékonyság szorgalmazása került előtérbe; bőven akad tennivaló az úgynevezett külső környezetben, ám a belső üzemszervezésben iS. Ez a két tényező együttesen eredményezhet további kedvező fejlődést. Csizmadia Ernő kitért a kiegészítő tevékenység problémakörére is. Nagy előnye az idevágó kormányhatározatnak, hogy mindent alaptevékenységnek ismer el, arái belül van az élelmiszergazdasági vertikumon. Ezek a viták tehát lezárultak, ami igen nagy dolog! De milyen legyen az ipari tevékenység? Az állásfoglalás egyértelmű: a tsz-ek ne rendezkedjenek be olyan munkára, ami nem alapszik ipari vállalatokkal kötött szerződésen. Az intézkedések után persze vannak viták, de nyilvánvaló: ahol az iparvállalatok igénylik valamely termék előállítását, ott ezt a munkát folytatni kell. Ha pedig nincs megrendelő, természetesen abba kell hagyni. Egyébként a tsz-ek melléküzemi tevékenységét semmiféle intézkedés nem ítéli el, a felszólaló optimista a viták kimenetelét illetően. Dr. Pénzes János is felszólalt a tanácskozáson, elöljáróban átadva a megjelenteknek a megyei pártbizottság, a budai járási pártbizottság, valamint a megyei tanács végrehajtó bizottságának üdvözletét. Mint mondotta, az elmúlt négy évet új módszerek jellemezték, s a most következő ciklusban is lényeges ez a megújulási készség. A megye három tsz-szövetségében is akad tennivaló, így javasolta, hogy a szövetség adjon több segítséget ahhoz, miként tudnák a szabályozó rendszert jobban kiaknázni önmaguk javára a tsz-ek. Befejezésül Szűcs Béla válaszolt a felszólalásokra, amelyek között akadt a végrehajtási utasítások dzsungelét bíráló, külön termelőszövetkezeti újság megteremtését szorgalmazó, az információ szerepét taglaló, és így tovább. Végül titkos szavazással megválasztották a tsz-szövetség kongresszusi küldötteit. Keresztényi Nándor az a területe a világnak, amely leginkább terhes a nukleáris háború fenyegetéseitől; ez az a terület, ahol már két világháború robbant ki. Ezért részesítjük lelkes támogatásban a szocialista országok, a Varsói Szerződésben tömörült államok következetes békepolitikáját. Követeljük és sürgetjük, hogy már ebben az évben üljön össze az európai biztonsági konferencia. Befejezésül hangsúlyozta: az európai országokban a legkülönbözőbb rétegek mozdultak meg, köztük a legkülönfélébb nőmozgalmak is, hogy támogassák a biztonsági konferencia gondolatát kés észrevételekkel, javaslatokkal összefüggésben hangsúlyozta: a nőtanács azt a megbízást , kapta a konferenciától, hogy a vitában elhangzott javaslatokéit, ajánlásokat dolgozza fel, és továbbítsa az illetékes állami vezető szervekhez, tömegszervezetekhez és mozgalmakhoz, amelyek azok megoldására hivatottak. Bejelentette, hogy a javaslatokat ezekben a napokban továbbítják. Ezután ismertette a nők élet- és munkakörülményeinek további javítását sürgető problémákat. A MNOT elnöke ezután -aláhúzta: ....... -* a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a lányok, asszonyok munkakörülményeinek javítására, a zaj-, por- és hőártalom további csökkentésére. A termelőmunkában részt vevő nők száma évről évre növekszik, ez pedig megkívánja, hogy fizikai megterhelésüket elsősorban anyag- és árumozgató gépek alkalmazásával csökkentsék. A továbbiakban kitért arra, hogy az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvét még sok helyen nem tartják be. Foglalkoznak a javaslatok a gyermekintézmények fejlesztésével is — mondotta a továbbiakban. Ezt követően részletesen szólt a nőtanács 1972. évi munkaprogramjáról. Eszerint a Központi Bizottság nőpolitikái határozatának végrehajtása érdekében folyamatosan figyelemmel kísérik a nőkonferencián tett hasznos javaslatok valóra váltását, különös tekintettel a gyermekintézmények, a nők védelmének és a szolgáltatások fejlesztésének ügyére. Még ebben az évben befejezik azt a jogszabályvizsgáló munkát, amelyhez az elmúlt évben láttak , hozzá. Sorra felülvizsgálják a munkajog, a társadalombiztosítás, a szövetkezeti jog különböző témaköreiben azokat az érvényben levő jogszabályokat, amelyek a nők, a gyermekek és a családtagok védelmére vonatkoznak. Megemlítette, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ez év januárjában a kormány elé terjesztett egy jelentést, amely részletesen elemzi több mint 200 munkahelyen foglalkoztatott lányok, asszonyok helyzetét. E nagyszabású felmérő munkában az MNOT is közreműködött. A tervekről, feladatokról szólva, kiemelte az MNOT nemzetközi tevékenységét. Erdei Lászlóné befejezésül hangsúlyozta: a magyar nőmozgalom állandó, soha nem szűnő feladata a szolidaritás eszméinek ápolása, a népek közötti barátság szolgálata és fejlesztése, amely az elmúlt éhekben is figyelemre méltó eredményeket hozott. KÉT BETŰ Aj ár most, a kezdet kez- iu detén nyugodt lelkiismerettel leírhatjuk, hogy a szocialista brigádok létrejötte, a bennük megtestesülő kezdeményezés gyökeret eresztése óta nem született oly sok sikerrel kecsegtető mozgalom, mint napjainkban a DH, azaz a dolgozz hibátlanul. Igaz, a mozgalom elnevezése — túl a tegezés közvetlenkedésén — némi naivitást is hord magában, hiszen ki az, aki szánt szándékkal hibáktól tarkított munkát végez? Józan gondolkodású, tisztességes igyekeze- tű ember — márpedig a döntő többség ilyen — aligha akar munkájában hibákat elkövetni. Bíztatni kell arra, hogy ne is kövessen el? Nos, éppen itt van a két betűvel jelzett mozgalom lényege és újdonsága; nem csupán szavakkal serkent, hanem föltételezi, sőt megköveteli minden tényező alapos vizsgálatát. Szókimondóbban fogalmazva: nemcsak a beosztottak számára állít mércét. Vizsgáztatja a vezetést, a vezetőket is. Amint azt Gáspár Sándor, a párt Politikai Bizottságának tagja, a SZOT-fő- titkára egy közelmúltban adott interjúban megfogalmazta: „A DH tudományos alapokon álló nagyon hatékony munka- rendszer, melynek funkcionálása a vezetők és a dolgozók szoros együttműködésén alapul. Bevezetése együtt jár a vállalati belső mechanizmus korszerűsítésével. Ahol alkalmazzák, jórészt megszűntek a minőségi hibák forrásai, szervezettebbé, folyamatosabbá vált a munka, csökkentek a termelési veszteségek és a túlórák, magasabb szintet ért el az üzemi demokrácia, jobb a hangulat és ugrásszerűen nő a gazdasági hatékonyság." Persze, nem csodaszer. De kétségtelen, hogy nagyon jelentős lehetőség azoknak az okoknak és okozatoknak a föltárására, amelyek ugyan erőteljesen közrejátszanak a termelés menetében, ám jórészt rejtve maradnak. A kohó- és gépiparban elindított mozgalom fokozatosan átterjed más iparrészekre, területekre is; létjogosultsága vitathatatlan, alkalmazása szükségszerű. XT orábban is akadtak példák arra, hogy kisebb közösségek — elsősorban brigádok — megpróbáltak szembenézni mindazzal, ami a hibátlan munkával feltétel- és követelményként együtt jár. Csupán néhányat említve: megkapta az ún. önmeózás jogát a Forte Fotokémiai Iparvállalat, a Magyar Gördülőcsapágy . Művek diósdi gyára, az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi elektromos kisgépgyára, a Mechanikai Művek több brigádja. Szimpatikus erőfeszítések • voltak ezek, s nem maradtak eredmény nélkül, ám lényegében az akadályozta meg a kezdeményezés szélesebb körű elterjedését, hogy hiányoztak a feltételek. Az üzem- és munkaszervezési, anyagellátási, termelésirányítási feltételek teljes köre nélkül a DH még inkább V _______________ sz ándék marad csupán, mint az önmeózás. Azaz ezt a mozgalmat vagy nagy lelkiismerettel, alapossággal szabad csak csinálni, vagy sehogy! Mert megalapozatlan bevezetése, feltételek nélküli erőltetése a szándékot a fonákjára fordítja. * Napjainkban — az élelmiszeriparban elsőként — a Nagykőrösi Konzervgyár foglalkozik a DH bevezetésével. (Érdemes megjegyezni, hogy annak idején a szocialista brigádmozgalom élelmiszer- iparon belüli elindítója is a gyár volt.) Három üzem vállalta az iparterület sajátosságaira való alkalmazás — az adaptáció — módszereinek, útjainak kimunkálását, s ez, valamint több más tény is bizonyítja, hogy Kőrösön megértették a mozgalom lényegét. Nem harsány hurrá közepette föllobban- tott, szalmaláng fényű kampányról van szó, hanem olyan tartós és mélyreható folyamatról, amely az egész vállalati belső szervezetet átfogja, változásra készteti, korszerűsíti, azaz nem mennyiségi, hanem minőségi módosulások hordozója. Tény, hogy az elmúlt hónapokban a gyárak, vállalatok jelentős részénél érezhető volt — s tapasztalható ma is — bizonyos feszültség. Az értékesítési nehézségek, a termékek nagy hányadának elavultsága, az ugyan csökkenő, de még mindig eléggé magas munkaerőforgalom, valamint a szabályozók egy csoportjának változtatása a korábbiaknál is élesebben figyelmeztette a vezetőket arra, hogy adott vállalati szervezetükkel, munkarend- szerükkel, döntési módjaikkal, információikkal képtelenek az új feltételeknek megfelelően dolgozni. E figyelmeztetés már nem az első „csengetés”. s az előzőeknél nyomatékosabb; a vállalatok túlnyomó többsége anyagi helyzetét — fizetőképességét, nyereségét, fejlesztési és részesedési alapjait — tekintve kevesebbről adhat számot, mint egy évvel ezelőtt. Végképp eljött annak az ideje, hogy az ötödik esztendeje funkcionáló gazdasági reform végre mélyen és teljes szélességben behatoljon a vállalati szervezetekbe, hogy amiről eddig jórészt csak beszéltek a vállalatoknál, most aszerint cselekedjenek. S ehhez bár nem egyedüli, de rendkívül fontos forrásokat megnyitó eszköz a dolgozz hibátlanul mozgalom. TTgy tűnik, ma még a bevezetés gondolata sem fogalmazódott meg sok megyei vállalatnál, nemhogy megkezdődött volna az előkészítő munka Igaz, a megye szocialista iparának termelése 1971-ben 6,6 százalékkal növekedett, de ezen belül például a könnyűipar, az építőanyagipar és a tanácsi ipar egésze alatta maradt az 1970-es szintnek. A jelek tehát arra intenek, hogy van miért — s mi ellen — bevezetni a kétbetűs mozgalmat. Mészáros Ottó __________J Ül ést tartott az Országos Választási Elnökség Tsz-szövetségi tanácskozás Megválasztották a kongresszusi küldötteket Folyamatosan valóra válnak a nókonferencián elhangzott javaslatok i
