Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-16 / 64. szám

ríst keg re» ’ZfCíriap 1972. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK OVODAJUBILEUM Férfi gondozta a gyerekeket 1847-ben, 4 évvel azután, hogy a magyar fővárosiban megnyílt az eiső óvoda, kis­dedóvó nyílt az akkor mind­össze néhány ezer lakosú Za­laegerszegen. Társadalmi ada­kozásból hozták létre, s az apróságokkal nem nők foglal­koztak, hanem egyetlen férfi. Játékokra és betűvetésre taní­totta a rábízott kicsinyeket. A város második óvodája kere­ken 100 év múlva, 1947-ben nyílt meg, az utóbbi 25 évben pedig összesen 10 új óvoda létesült Zalaegerszegen. Ezek 1237 gyermeknek nyújtanak elhelyezést. A negyedik ötéves terv ideje alatt további 500 óvodai hely épül a város gaz­dasági szervezeteinek anyagi támogatásával, s ezzel az óvodás korú gyerekek 80 szá­zalékának biztosítanak elhe­lyezést. Az óvodai mozgalom 125. évfordulója alkalmából szer­dán 3 napos rendezvénysoro­zat kezdődött a városban, ame­lyen a dunántúli városok óvo­dai szakvezetői is részt vesz­nek. A szakma ifjú legjobbjai Megtartották a szakma ki­váló tanulója verseny megyei döntőjének eredményhirdeté­sét Az ünnepségen ifjúgár­disták köszöntötték a tizen­egy szakmából megrendezett vetélkedés szakmánkénti első három helyezettjét, tehát 33 szakmunkástanulót, majd sor került a jutalmak átadására. Az első helyezetteket a KISZ Pest megyei bizottsága 12 napos bulgáriai jutalomüdü­lésben részesíti, a második és harmadik helyezettek pedig vásárlási utalványt kaptak. Arany tanár úr keze vonása hazatér... Készül a megyei levéltár nagykőrösi fiókja Több mint két esztendeje határozták el, hogy Nagykő­rösön fiókleváltára lesz Pest megyének. A város tanácsa felajánlotta, hogy amint a Toldy Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola új épülete el­készül és kiüríti ideiglenes ott­honát, a felszabaduló helyisé­geket a Pest megyei Lelvéltár rendelkezésére bocsátja. Nagykőrös saját levéltára hosszú esztendőkkel ezelőtt eltávozott a városból, okmá­nyait Bács-Kuskun megye Le­véltárában helyezték el Kecs­keméten. A Pest megyei Le­véltár, helyszűke miatt, nem fogadhatta te. Történelmi szempontból szintén értékes, teljes anyaga sem fér él a me­gyei tanácsházán, nagyrészt az egykori tömlöc helyiséged­ben. Budapest különböző pont­jain még öt raktárt megtölt mintegy 14 ezer folyóméternyi okmányrengetege, amely ál­landóan gyarapszik a jelenkor megőrzésre érdemes irataival. Másik építkezés miatt A levéltár tehát örömmel el­fogadta a város ajánlatát, és úgy döntött, hogy a szükséges átalakítást saját költségvetésé­ből fedezi. Remélhető volt, hogy az egykori járásbírósági palotába, a szakközépiskola helyére, még tavaly beköltöz­het. Csakhogy az iskolaépítke­zés nem fejeződött be határ­időre, és az elmaradás követ­keztében csak múlt november­ben ürülték ki a helyiségek. — Nem az átalakítási mun­kálatok húzódtak el, csak a kezdetük — hangoztatja a ki­vitelező Városgazdálkodási KIVÁLÓ KLUBOK Díjátadás még márciusban Az 1968-as kulturális fórum után a Pest megyei ifjúsági Ikluhmozgaiom szinte egyik napról a másikra megválto­zott: akkoriban az if júsági klu­bok száma 90 körül volt, a leg­utóbbi, 1971-es. félmérés sze­rint 141 dolgozik, j A mennyiségi változás a ! legtöbb esetben minőségit 1 is hozott. Legjellemzőbb példa erre a ceglédi Fórum klub, amely ma már „profi” ifjúsági klubnak számít. A KISZ Pest megyei bizott­ságán a napokban értékelték a KISZ KB és több más ál­lami és társadalmi szerv által a tavaly meghirdetett „Kiváló ifjúsági klub’’ pályázatot. A bizottság — amely a cím oda­ítélését hivatott eldönteni — úgy vélte, hogy az értékelés­kor figyelembe kell venni azt is, milyen egy-egy klub felsze­reltsége. Mert például a soly­mári PEMU klubja összeha­sonlíthatatlanul előnyösebb helyzetben van, mint mondjuk a dunakeszi gimnázium ifjúsá­gi klubja. Az előbbi anyagi lehetőségeire jellemző, hogy színes televíziója van, míg az utóbbiban esik a diákok által megszerzett berendez» talál - ható. A bíráló bizottsághoz 33 nevezés érkezett, ebből — a visszalépések és egyéb okok miatt — huszonhetet lehetett értékelni. Az eredeti elképze­lések szerint hat lett volna kiváló, s hármat terjesztenek fel az „Aranykoszorús” cím­re is, de az értékeléskor kide­rült. hogy ez kevésnek bizo­nyult. Éppen ezért tíz klub kap­ta meg a „Pest megye ki­váló ifjúsági klubja címet” és hármai javasoltak „Arany koszorús” elisme­résre is. A tíz kiváló klub a követ­kező: Fórum (Cegléd), Fegy­veres Erők klubja (Aszód), Gimnázium (Dunakeszi), Izzó (Vác), Községi klubok (Tinnye, Tápiószentmárton, Gyömrő), Fegyvereserők klubja (Ceg­léd), Könyvbarátok: klubja (Piliscsaba), valamint a Cse­pel Autógyár ifjúsági klub­ja. A KISZ KB jutalmára jelölt három klub: az aszódi fegyve­reserők klubja (vezetője: Deb- rey János tanár), a dunakeszfi gimnázium klubja (vezetője: Dajka Katalin IV. o. tanuló, valamint Krakker János ta­nár), a ceglédi Fórum klub (ve­zetője: Lür István). A pályázatot meghirdető szervek megyei képviseletei, valamint a megyei tanács és a KISZ Pest megyei bizottsá­ga a Mváló kluboknak 10—10 ezer, az aranykoszorúsoknak pedig még erre 5—5 ezer fo­rint pénzjutalmat ad. Az aranykoszorúsok egyébként a KISZ Központi Bizottságától is kapnak 10—10 ezer forintot, valamint a klub 1—2 tagja részt vehet egy Szoesi—Jere­ván utazáson. Sajnos, a meghirdető szer­vek megyei képviseletei közül nem egy úgy véli, hogy az if­júságii klubok kizárólag a KISZ-hez tartoznak, s éppen ezért kevesebb pénzt aján­lott fel a jutalmazásra. Meg kell jegyezni, hogy az ifjúság- politikai határozatok értel­mében minden szervezetnek ma­gáénak kell éreznie a fia­talok, ezen belül az ifjú­sági klubok támogatását. Az értékelő bizottság javasla­ta szerint szerencsés megoldás lenne, ha egy-egy szervezet külön-külön is megjutalmazná az ifjúsági klubokat. A díjakat a forradalmi ifjú­sági napok keretében — még e hónapban — adják át a ki­váló kluboknak, székhelyü­kön, míg az aranykoszorúsok­nak a KISZ Központi Mű­vészegyüttese Székházában — műsor kíséretében. Vállalat, és biztosra ígéri, hogy a múlt ősszel most április 15- re kitűzött határidőt betart­ja, sőt meglehet, még hama­rább befejezi a munkálatokat az összesen 1CO0 négyzetméter alapterületű 19 helyiségben. Az első emeleten jóformán minden kész, az egyik termet még parkettázzák. Ennek költ­sége azonban nem a levéltárat terheli. Állami épületről van szó, amelyet a Városgazdálko­dási Vállalat kezel, tehát a szükséges tatarozást és javí­tást elvégzi. Így hát maga a város anyagilag is hozzájárul a levéltár létesítéséhez. Négyzetméterenként tíz mázsa Egyébként a helyiségek rendbehozásának kö^fcége mindössze 300 ezer forint, eb­ből azonban mintegy százezer nem várt kiadás. Kiderült ugyanis, hogy az egyik föld­szinti termet az első emelettől elválasztó födém négyzet- méterenként mindössze há­rom mázsa terhet visel el. Fe­lette is iratraktár lesz, márpe­dig a papír nehéz, tehát a fö­démet hatalmas vasgerendát tartó, két vasoszloppai bélelt pillérrel kell alátámasztani, hogy a teherbíró képességét négyzetméterenként tíz má­zsára növeljék. A berendezés körülbelül 500 ezer forintba kerül, de csak azért, mert több felszerelési tárgy és bútordarab a levéltár helyiségéből kerül Nagykőrös­re. Ott áll már az egyik te­remben, például egy gyönyö­rű antik barokk asztal, egy­kor a nagy nevű Nyáry Pálé, Pest megye szabadságharc alatti alispánjáé volt. Az emelet legnagyobb ter­mét mennyezetig érő szekrény­fal osztja ketté, ha majd ké­szítője, a Nagykőrösi Gépja­vító és Faipari Ktsz elkészíti. A határidő márciusban jár le, de a ktsz-néi azt mondják, jó, ha április végére szállíthatják. Háromszáz török okmány Ez az elmaradás azonban nem gátolja, hogy néhány hét múlva megkezdjék az iratok átszállítását és rendezését. A legrégibb okmány 1593-ban kelt, török hódoltság korabeli, török nyelvű oklevél. Mintegy háromszáz ilyen iratot őriztek meg Nagykőrösön. Más levél­tárakban is található hasonló, mégis ritka, ezért különösen értékes történelmi emlék. Hazakerül a nagykőrösi ev. ref. főgimnázium 1846—1947 közötti, tehát egy évszázadra vonatkozó irattára is. Szá­mos olyan irattal, amélyet tíz­éves tanárkodása idején Arany János írt. A nagykőrösi okmányok különben nem töltenének meg a mintegy 1500 folyóméter iratanyag elraktározására ele­gendő hely egyharmadánád többet. Ide kerül tehát a le­véltárból minden duplikátum példánya, továbbá a ceglédi járás községeire vonatkozó összes irat. És Cegléd város levéltára is, ez azonban még nem egészen biztos. Cegléd ta­nácsa a város iratait ugyanis továbbra is helyben akarja őrizni, és szintén megfelelő he­lyiséget bocsátana a megyei levéltár rendelkezésére. Erre vonatkozó hivatalos állásfog­lalás még nem történt. Végül még annyit a nagy­kőrösi fióklevéltárról, hogy vezetésére egyelőre levéltá­ros nem jelentkezett, pedig egyszobás, összkomfortos szol­gálati lakás várja. Szakoly Endre Vankóné Dudás Juló galgamácsai népművész, a Népmű­vészet mestere már számos kiállításon szerepelt alkotásaival. Képeit országszerte ismerik, sőt határainkon túl is. Most a hamburgi kiállítására készül, amely májusban nyílik meg. HETI FILMJEGYZET Jelenet A rovarölő című fimből. Jobbról a főszereplő, Zarko Bajié. Az önmagára és a világra ébredő kamasz, mint filmtéma magában rejtheti egy jól si­került, többé-kevésbé szatiri­kus hangvételű film lehetősé­geit. Kikerekedhet belőle eset­leg valamiféle nemzedéki el­lentéteket boncolgató alkotás is. Hordozhat tragikus monda­nivalót, vagy romantikus sze­relmi történetté kerekedhet a kamaszvilág ábrázolása. Min­dig hálás téma, ha kissé kon­vencionális is. Milan Jelic, a fiatal jugo­szláv filmrendező, csaknem minden lehetséges kamasz- filmvariációból adagol egy ke­veset ebbe a filmbe, amelyet tulajdonképpen még mint ren­dezőnövendék készített a belg­rádi filmfőiskolán, vizsgaalko­tásként. Ebből a sokféleségből azonban kerek egész áll össze a filmben. Főhőse, Milan, a nyakigláb-csupakéz, állandó zavarral és félszegséggel küsz­ködő kamasz (nemcsak a meg­írt, az eljátszására megtalált alak is kitűnő!) úgy csetlik- botlik végig a filmen, hogy mindaz, ami vele történik, lé­nyegében inkább jellemző az őt körülvevő felnőtt világra, mint őrá. Milyen is ez a fel­nőtt világ? Milan apja a be­gyöpösödött, polgárrá kényel­mesedéit munkás típusa; any­ja maga az idegesítő közönsé­gesség, álszent képmutatás és revolverezö hisztéria; a mun­kaközvetítő vezetője korrupt; az „ügyeskedők” arcátlanul pi­maszait és szemtelenek, s úgy ejtik át szegény jámbor Mi­lant, mint a pinty; a nagynéni fiatal fiúkra áhítozik; barátja nővére mindenkire, aki férfi, tizenhattól felfelé. Az egész felnőtt emberiség csak arra való, hogy Milánból kiölje az illúziókat, a nemesebb érzése­ket, még mielőtt azok igazá­ból meggyökeresedhettek vol­na benne. Egy alapjaiban tisz­ta, jóravaló, naiv és kissé mú­lja kamasz felnőttéválásának útját járatja végig főhősével Milan Jelic, s ez az odisszeia távolról sem csak arról szól, hogyan veszíti el végre a szü­zességét a vérbő, ám húsz év­vel idősebb nagynéni jóvoltá­ból Milan. Ez csak Milan szü­lei számára gond, s csak elő­lük fedi el a kamaszfiú igazi énjét, igazi gondjait ez a ren­geteg pillanatot biztositó „nagy kérdés”. Milan egy kor­rupt, álszent és hazug társa­dalmi közegben mozog, és eb­ben a közegben maga is a leg­jobb úton indul el afelé, hogy korrupt, álszent és hazug fel­nőtt legyen. A film sikamlós jelenetei, naturalista stílusú párbeszédei ezt az aggodalmat, s ezt a kritikát közvetítik a néző számára, noha Jelic egyetlen szóval vagy képpel sem rágja szánkba ezt a véle­ményét. Fiatalos lendületű, fintorokkal, gúnnyal, haraggal és szeretettel teli film A ro­varölő, bár a befejezése kissé elsietett és leegyszerűsített a film egészéhez viszonyítva. Ki­tűnő a főszereplő fiú, Zarko Bajic, s az operatőr, Aleksan- dar Petkovic. SÁTÁNI ÖTLET Nem panaszkodhatunk; me­gint egy lélektani krimi, de a túlkombinált és nem is mindig ízléses fajtából. Maga a törté­net többféle változatban látha­tó jelenleg is a mozik műso­rán. Aki látta a Vizsgálat egy minden gyanú felett álló sze­mélyiség ügyében, a Bűntény a Via Venetón és a Forró éjsza­kában című filmeket, nagyjá­ból azt is fogja tudni, ami a Sátáni ötletben látható. Leg­feljebb annyiban lesz hiányos a tájékozottsága, hogy rosszul tippel, mikor kerül sor az ut­calánytól megszédült rendőr­felügyelő leleplezésére, és hogy ezt önmaga hajtja-e végre, vagy mások teszik meg. A szí­nes francia—olasz koproduk- ciós film rendezője, Claude Sautet, eleve nem kapott va­lami „acélos” forgatókönyvet, noha annak szerzői hármasá­ban ő is benne volt. Mint ren­dező, még ezt az anyagot is szabványokhoz igazodva vitte filmre. A rosszlányromantika és a titokzatos hekus stereo- tip ábrázolásának régen láttuk együtt ennyi visszaköszönő kel­Akvarell és gouache A nyíregyházi művészeti hetek keretében kedden, a nyíregyházi Tanárképző Főis­kola könyvtárának aulájá­ban ünnepélyesen megnyitot­ták az Akvarell és gouache az új magyar képzőművészet­ben című országos kiállítást. A tárlaton több mint negy­ven festő, köztük négy sza­bolcsi művész alkotását mu­tatják be. Zsindelyhasítók Sárospatakról Szentendrére Régi, feledésbe merülő szak­mát hívott újra életre Sáros­patakon az Országos Műem­lék Felügyelőség. Valamikor a felvidéki és erdélyi falvak­ban rangos mesterségnek szá­mított a zsindelykészítés. Ilyen zsindelyek ma már csak a műemlék épületeken láthatók. E műemlékek megóvására és helyreállítására rendezték be hazánk egyetlen zsindelyfa- rafió műhelyét, a pataki vár­negyed Kádár Kata utcájában. A régi mesterséget két ács­szakmunkás tanulta meg, akik a saját maguk által ké­szített szerszámokkal naponta mintegy 100—200 zsindelyt hasítanak. A zsindelyt, a szentendrei skanzenben fel­állítandó harangtornyok, templomok és műemlék jel­legű parasztházak újjrafedé- sére használják feL lékét. Ezen az sem segít, hogy a filmben jó néhány sztár látha­tó, jobb sorsra érdemes tehet­ségük szilánkjait villantva fel csupán. Romy Schneider, mint bonyolult lelkű utcalány, Mi­chel Piccoli, mint mániákus detektív, Bemard Fresson, mint egy félselyemfiú — fél­betörő kétes egzisztencia, Francois Périer, mint konok vidéki rendőrbiztos, Georges Wilson, mint megfáradt, bölcs főfelügyelő — ennyi jó színész akár remekműben is játszhat­na. A Sátáni ötlet viszont nem remekmű. Még csak nem is jó krimi. Azt pedig, amit a so­rok között akar közölni, hogy tudniillik a rendőrség meg­vesztegethető, sok köztük a sa­ját karrierjét, és nem a bűnül­dözést fontosnak tartó ember, meg hogy az igazi nagymenő bűnösökkel szemben tehetetle­nek, tehát a piti amatőrök el- csípésével lehet sikert aratni és előléptetést elérni, egysze­rűen nem tudja érdekessé tenni. Annyiszor láttunk már ilyen rendőröket a különböző angol, amerikai, francia, olasz vagy nyugatnémet filmekben. KELEPCE A film kísértetiesen isme­rős. Pedig még nem láthattuk. De láttunk sok más, hasonló témájú lengyel filmet, és így Andrzej J. Piotrowski rende­ző alkotása sem témájával (az új élet elkezdésének akadályai, konfliktusai 1945 tavaszán Lengyelországban), sem cse­lekményével nem tud lekötni. Talán azért sem, mert az alig néhány hete bemutatott ugyancsak lengyel Nulla dél­kör című film majdnem ugyanerről a témáról szólt, ugyanilyen konfliktusokkal és figurákkal. Takács István I I A ROVARÖLŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents