Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-15 / 63. szám
VÁCI NAPLÓ 1m OiS? MEGYfJ HlSlAP KÜLÖNKIADÁS« XVI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1972. MÁRCIUS 15., SZERDA Népfrontgyűlés Vácott A város minden lakójára számítanak Javaslatok a 900. évforduló megünneplésére Keddi számunk első oldalán röviden már beszámoltunk róla, hogy hétfőn délután — a megyében utolsóként — megválasztották a Hazafias Népfront váci bizottságát. A Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskola dísztermében háromszáznál többen gyűltek össze, hogy meghallgassák a HNF városi bizottsága elmúlt négyévii munkáját ismertető írásos beszámolóhoz kapcsolódó szóbeli kiegészítést, melyet Kiszél János titkár terjesztett elő. Elsőként István Kálmán, a KISZ városi bizottságának politikai munkatársa kért szót. Elmondta, a váci fiatalok 1970-ben 24 ezer, tavaly 16 ezer óra társadalmi munkát végeztek. Az érte járó munkabér egy részét Vietnam megsegítésére ajánlották fel, más részével a tanyai iskolák villamosítását segítették. Hideg Ferencné, a HNF nőbizottságának tagja, a nőbizottság munkájáról számolt be, melynek jellemzéséhez elegendő egyetlen adat: a „Takarót vietnami gyerekeknek” akcióban az országban elkészült horgolt takarók egy tizedét a váci asszonyok és lányok készítették! Galambos Ferenc tanár két megfontolásra való javaslatot terjesztett elő. Javasolta, hogy Vác minden polgára vegye ki részét a város utcáinak, tereinek virágosításából, fásításából. Másik javaslata: Vác városi rangra emelésének 900. évfordulójáig valamelyik középiskolában — önkéntes jelentkezés alapján — képezzenek diák idegenvezetőket, ahogyan ezt például Székesfehérvárott tették — sikerrel. Papp József, a városi pártbizottság titkára szerint a népfrontmozgalom sokat tehet a szocialista demokrácia szélesítéséért. Rövid történeti áttekintést adott a nemzetközi munkásmozgalom népfrontmozgalmairól, kiemelve a spanyol és francia népfront tevékenységét; hangsúlyozta, hogy a HNF-nek el kell jutnia a város minden lakosához, mert a fejlődéssel együtt egyre növekednek a város gondjai is, s ezek leküzdéséhez a váci társadalom összefogására lesz szükség. Arany István, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkára, a HNF Pest megyei Bizottságának képviseletében szólott. Felidézett néhány olyan kezdeményezést, amely Vácról indult el, s később megyeszerte elterjedt Vácott dolgozták ki először a társadalmi munka értékelésének elveit, s néhány éve már ezek szerint az elvek szerint értékelik a megyei tanács és a népfront által meghirdetett községfejlesztési versenyt. Az ötvenkilenc tagú bizottság megválasztotta elnökségét, melynek tagja lett: Kiszel János, a Dunakanyar Vízművek igazgatója. Galambos Ferenc tanár, dr. Néninger Anna járásbíró, Győri Józsefné iskolaigazgató, Hideg Ferencné exportőr, dr. Monori Balázs, a városi tanács vb-titkára, Teleki Lászlóné, a városi pártbizottság munkatársa, RáczSán- dorné munkás, István Kálmán, a városi KISZ-bizottság munkatársa, Zsebest István iskola- igazgató, dr. Vass Gábor ügyvéd, Szijjártó Tibor mérnök, Soós József munkás, Czenczik Mihály munkás Angyal József iskolaigazgató, Németi Ernő kisiparos, Matus János munkás, Moksony Antal munkás, dr. Áfra Tamás orvos és Borbély János nyugdíjas. A bizottság elnöke Galambos Ferenc, titkára Kiszel János lett, elnökhelyettesek: Angyal József, Győri Józsefné és Borbély János. b. h. Körzetesítés előtt A gyermekek érdekében Járásunkban az északi kisközségekben már évekkel ezelőtt kialakultak a körzeti iskolák. Az ősszel Göd-űjtelep felső tagozatosait fogadta, április 1- től pedig a sződ—csörögi felső tagozatosokat fogadja az anyaiskola osztott felső tagozata. Ez a segítésnek jelenleg legtöbbet nyújtó módja. Nemcsak azért, mert több óra alatt nyilván több segítséget kap a tanuló a tanártól, hanem azért is, mert a nagyobb iskolában több a szaktanár, napközi és szakkörök segítik a tanulást. A jó példák nyomán a minap nagyarányú felvilágosító munkába fogott a kisnémedi tanácstagság és az iskola tantestülete. Meglátogatták a szülőket, még azokhoz is elmentek, akiknek gyermekei csak ezután kerülnek iskoláskorba. A kisnémedi — részben osztott — iskolát már nem lehet továbbfejleszteni. A kisnémedi tanács minap hozott határozata kimondja, hogy az iskola körzetesítését kéri. Amennyiben a szomszédos Püspökszilágy is úgy akarja, akkor közösen alakítanak ki — elsőtől nyolcadikig — önálló osztályokat, ha erre a püspökszilágyiak nem vállalkoznak, akkor a kisnémedi szülők Váchartyánba járatják felső tagozatos gyermekeiket. A kisnémedi szülők felismerték gyermeke'k érdekét. Berkó Árpád, a járási hivatal művelődési osztályának vezetője Aggályos tavasz Vámosmikolán Miért nem ad hitelt a Nemzeti Bank? A vámosmikolai Vörös Csillag Termelőszövetkezet főag- ronómusát, Mayer Antalt is — mint a többi mezőgazdászt — mostanában a különlegesen szeszélyes időjárás foglalkoztatja legtöbbet. — Azt szokták mondani, hogy olyan időjárás még sosem volt, ami a parasztnak tetszett vona. Van is ebben némi igazság, de mostani félelmünk TÖBB EZER KIELEGITETLEN TELEKIGENY A DUNAKANYAR LEGYEN MINDENKIÉ Az utóbbi években a Dunakanyar az ország egyik legnépszerűbb üdülőterületévé J vált. A jobb partot hamarabb ! fedezték fel a természetimádók. Hamar zajos lett a környezet, szállodák, vendéglők épültek. A bal part csendesebb, nyugodtabb községei köré a kevésbé jómódúak és a nyugalomra vágyók építették fel hétvégi házaikat. Minderről Mosonyi Ferenccel, a váci járási hivatal építési osztályvezetőjével beszélgettünk. Egyre népszerűbb lesz a bal parti Dunakanyar. A háború előtti három-négyszáz hétvégi ház helyett ma körülbelül háromezret tartanak nyilván. Az NAGYMAROS: Minden kényelem az öregeket szolgálja (Tudósítónktól.) Nagymaroson a nőnap alkalmával a hála és szeretet emlékezése eljutott az öregek napközi otthonába is, ahol a 26 tagból 25 nő. Itt is bensőséges ünneplésben részesültek az idős asz- szonyok. Az ünnepség után elbeszélgettünk az otthon idős asszonyaival. Mindenkinek volt egykét szava, mellyel megelégedését, a társadalmi rendünk iránt érzett háláját fejezte ki. „Soha nem gondoltuk volna, hogy öregségünkre ilyen gyönyörű körülmények között tölthetjük el idős napjainkat." Megelégedéssel szóltak az otthon kényelméről, tisztaságáról és arról a jó kosztról, melyben naponta részesülnek. Arra a kérdésre, hogy mégis mi lenne a kívánságuk, a 74 éves Ajtner Bélóné társai nevében azt felelte: „Nem óhajtunk semmit, mert itt mindent megkapunk, nagy szereteíben és jó ellátásban részesülünk.” A 93 éves Bieberl Józsefné eleinte nem akart belépni az otthonba, de ma már el sem tudná képzelni életét nélküle. A kis közösség pár nappal ezelőtt ünnepelte Nieberl néni 92. születésnapját. Egyébként a „kis család” minden alkalommal megünnepli a családtagok ünnepeit. A nagymarosi öregek alig várják a reggelt, hogy mielőbb második otthonukba mehessenek. Többen kézimunkáznak. A 70 éves Mennyes Istvánné varrta meg az otthon bútorainak vászonhuzatait. A többiek habszivacs kispárnákat készítettek. Hogy mennyibe magukénak érzik az otthont, erre a legjobb példa, hogy este, a hazamenetel előtt, az egész otthonban ők teremtenek rendet. A tv-ben különösen az egyes tájakat bemutató kisfilmek érdeklik őket, hiszen ők nem láthatták hazánk más tájait. A rádióban szívesen hallga.ják a magyar nótákat, a rádiójátékokat. Hogy az öregek otthona ilyen tiszta és hogy ilyen jó a közszellem, ennek egyik fő előmozdítója Gyergyói Józsefné gondnok, aki nagy hozzáértéssel, szeretettel foglalkozik minden egyes öreggel. Segítőtársa Szikriszt Antalné takarítónő, ki szintén készségesen teljesíti az öregek kivánságait. Róna Béla ötvenes évek elején például az egész nagymarosi Rigóhegyet meg lehetett volna vásárolni 40—50 ezer forintért. A mai telkek ára sok helyen a 400 forintot is eléri négyszögölenként. , Milyenek a mai víkendháztelepülések? — Nemegyszer bizony sóhajtva megyünk el egy-egy ilyen telep mellett. Sajnos, a közigazgatási hatóságok korábban nem figyeltek eléggé ezekre az építkezésekre. Felosztották, eladták a telkeket, aztán mindenki azt csinált a területen, amit akart. Jellemző példa erre a gödi Ilka-tavak környéke. Teljesen szabálytalan módon egy horgászegyesület szerződést kötött a gödi tszszel a terület használatáról. Azilán mindenféle ütött-ko- pott bódét szállítottak oda. Egyébként is hibája volt korábban a parcellázásoknak, hogy kis területeket adtak el a tanácsok. Ugyancsak gödi példa az Alba-kerti telep. A 70—80 négyszögöles telkeken tetszetős házacskák épültek, mégis túlzsúfoltnak hatnak az utcák. Reméljük, fásítással sikerül a képet megváltoztatni. Az llka-tavak környéki vityil- lókat a nagyközségi tanács rendezési tervei szerint lebontják. Sokkal jobb a helyzet a Börzsöny környékén, hiszen az erdő mindent eltakar, jóváte- szi a balfogásokat is. Az utóbbi években egyébként egyre csinosabb, korszerűbb házak épülnek. Mégis csak az a helyzet, hogy járásunkban igazán rendezett, előzetes tervek alapján épült üdülőtelep nincs. Milyen a korszerű üdülőtelep, s hogyan lehet a járásban telekhez jutni? — Kétféle telek létezik: a belterületi házhely és a külterületi telek. A belterületeket közművesítik (villany, víz), ezek ára négyszögölenként 150 —400 forint körül mozog a járásban. Ezek közé tartoztak a Duna-parti telkek is. Nagyságuk 120—200 négyszögöl. A külterületen a nagyüzemi művelésre alkalmatlan földeket parcellázzuk. Ezeken nem szabad harminc négyzetméternél nagyobb épületet emelni. — Ma már egy-egy parcellázás előtt rendezési terveket készítünk, ahol meghatározzuk a telkek nagyságát, a terület felosztását, és hogy a területen belül hová épülhet a hétvégi ház. Tavaly például több mint egymillió forintot költöttünk rendezési tervekre. A házak építését engedélyhez kötjük, s az a törekvésünk, hogy a környezetbe jól illeszkedő és korszerű házak épüljenek. Egyelőre sajnos nagyon nehéz a Dunakanyarban telekhez jutni, a községi tanácsoknál több ezer igénylőt tartanak számon. Milyen terveket ajánl az építész az új telektulajdonosoknak? — Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium több mint száz igen korszerű, tetszetős tervet dolgozott ki. Építési anyagaik hagyományosak, a belső térelosztás gazdaságos. Nincsenek közlekedő- folyosók, legtöbbjükben egy lakószoba, egy hálófülke és a mellékhelyiségek találhatók. A saját tervezésű házaknál is helyes a kő, a nyersbeton és a natúr fa felhasználása. Az ÉRDÉRT faházainak egyikmásik fajtája nem elégíti ki a, követelményeket. Azokra, amelyekben nincs mellékhelyiség, nem is adunk építési engedélyt. Röviden még a környezetről. Ne építsünk várfalszerű kerítéseket, s az aránylag kis területen nem érdemes mezőgazdasági műveléssel foglalkozni. Különösen nem a Börzsönyben, ahol a sok erdei kártevő ellen úgysem lehet védekezni. A telkeken a fát kivágni csak engedéllyel szabad. Milyen jövő vár a Dunakanyar üdülőövezetére? — Néhány éven belül elfogynak a még gazdátlan telkek, ezért egészen új irányban kellene fejleszteni. Sok olcsó szállodát építeni különösen a kialakuló börzsönyi parkerdőben. Legyen a Dunakanyar mindenkié, azoké is, akik nem tudnak több százezer forintért építkezni. Ilyen törekvéseket már ma is láthatunk. A Börzsöny útjai mellett „esőházak” épülnek, nyáron végre elkészül a nagyhideghegyi sífelvonó. De ennél még sokkal, sokkal többet kell tenni. Csulák András több a szokásos aggályoskodásnál. A télen mindössze 10—15 milliméter csapadék hullott, a sokévi átlagnak mindössze egytizede. így ha továbbra is ilyen száraz lesz az időjárás, már áprilisban minden kiszáradhat. — Mennyi ennek a reális lehetősége? — Ilyesmivel nem számol az ember. Egy bőséges eső mindent rendbe hozhat. A szárazság mellett most új veszedelem is fenyegeti a növényeket. A hét végén nagyon lehűlt a levegő, vasárnapról hétfőre virradó éjszaka mínusz 5 fokot mértünk. Ha nem süllyed tovább a hőmérséklet, nem lesz komoly fagykár. — Hogyan állnak a tavaszi munkák? — Már sok helyen zöld a határ. Az ősziek mindenütt szépek, sőt a tavasszal 10 holdon elvetett mák is kibújt már a földből. Kétszázötven hold tavaszi árpából eddig 75-ön került a földbe a mag. Ugyancsak szépek a bogyósok, már zöldek a hajtások. Az ősziek fejtrágyázása befejeződött, a tavasziak alá most kerül az alaptrágya. — Van-e valami változás a növénytermesztésben ? — Mikola a hagyományos bogyós- és gabonakultúrájú községek közé tartozik. Az | idén a zöldségtermesztéssel is j megpróbálkozunk. A tervek szerint 80 holdon zöldbabot, 10 holdon uborkát termesztenénk. A babbal azonban egyelőre egy kis baj van. A gazdaságosság előfeltétele lenne, hogy vásároljunk egy babszedő gépet. A megfelelő kormányhatározat értelmében zöldség- termesztő gépek vásárlására hitelt vehetünk fel. A Magyar Nemzeti Bank mindeddig — ki tudja, milyen okból — visszautasította hitel- kérelmünket. Cs. A. SZERDA: Megyei tanácstagi beszámoló Márianosztrán Németh Veronika, a Vörös- kereszt Pest megyei szervezetének titkára, megyei tanácstag szerdán, 15-én reggel 9 órakor a márianosztrai községi tanács ülésén beszámol a választások óta végzett tanácstagi tevékenységéről. A tanácsülés után a megyei tanácstag fogadóórát tart. Koszorúzás a 48-as emlékműnél A váci városi KlSZ-bizott- cág ma, az 1848-as március 15-i nemzeti forradalom 124. évfordulóján koszorúzás! ünnepséget tart a Derecske dűlői szabadságharcos emlékműnél. Az ünnepség előtt, háromnegyed 2-kor a Géza király téren gyülekeznek a fiatalok. Mindennapi életünk jogi kérdéseiről tart TIT-előadást dr. Tolnai János csütörtökön, március 16-án este fél hétkor az Építők váci, C-telepi munkásszállásán. Kulcsár Gergely a Lőwyben A „Lőwy Sándor” Gépipari Szakközépiskola klubhelyiségében a minap adták át az iskola diákjainak a közelmúlt sportversenyein nyert érmeket. Az iskola kézilabda- és labdarúgócsapata megnyerte a megyei középiskolai bajnokságot, és továbbjutott az országos területi selejtezőbe. Az érmek átadása után Kulcsár Gergely tartott nagy érdeklődést kiváltó élménybeszámolót. CSÜTÖRTÖKÖN Tanácsülés, beszámoló, fogadóóra Szobon Csütörtökön, március 16-án délelőtt 10 órakor ülést tart a szobi községi tanács, melyen Német Veronika, a megyei tanács tagja, a Vöröskereszt Pest megyei szervezetének titkára beszámol a község érdekében végzett tevékenységéről. A tanácsülés után, délután I órától a megyei tanácstag fogadóórát tart. Megőrzésre átveíték A váci Izzó gépalkatrészüzemének dolgozói szocialista megőrzésre átvették műhelyük gépeit és berendezéseit. Lengyel fotók. Március 25-ig tekinthető meg Vácott, az Építők Művelődési Házában az a lengyel fotóművészeti kiállítás, mely a „Lengyelország részvétele a IX. világháborúban” címet viseli. LABDARÚGÁS A HAGY Vasas labdarúgó- csapata március 19-én délután fél háromkor a Sátoraljaújhely elleni mérkőzéssel kezdi meg a tavaszi bajnoki idényt. Pénteken ülést tartott a labdarúgó-szakosztály elnöksége. Mészáros István, az első csapat edzője tájékoztatót tartott a felkészülésről. A beszámoló és az elhangzott hozzászólások alapján megállapítható, hogy a felkészülés alatt a játékosok nagyon lelkiismeretesen, fegyelmezetten végezték az edzéseket. A kezdő csapat a következő játékosokból áll: Drajkó vagy Ferencsik, Molnár Néder, Jészenszki, Ottó, Szunyogh, Molnár 11 vagy Dudás, Fedor vagy Balogh, Kris- ka, Pálinkás 1, Bednarik. Mögöttük több jó formában levő, hasonló képességű játékos a tartalék: Kovács Péter hátvéd, Pindes és Böhm fedezet, Pálinkás II Ferenc csatár. A felkészülés alatt következetes volt a szakvezetés munkája. Ennek eredményeként a csapat az őszi tapasztalatok birtokában jó erőben, megfelelően felkészülve indulhat a tavaszi bajnokságnak. A vezetőség reméli, hogy a csapat eredményeivel sok örömet szerez a közönségnek. Ennek reményében kezdik el a tavaszi bajnoki idényt, számítva a közönség lelkes, sportszerű buzdítására, támogatására. Ma délután 3 órakor játsszák az utolsó edzőmérkőzést a bajnoki rajt előtt a Szállítók NB I/B-s csapatával a váci stadionban. t 1
