Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-15 / 63. szám
MÉG SOHA NEM VOLT Óvoda épül Bényén TÖBB SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉG Nem irigylésre méltóak a -bényei kismamák. A községben még nem volt óvoda sohasem. Szerencsére a hároméves gyermekgondozási idő alatt a bényei anyák is otthon maradhatnak. Utána azonban nincs hová vinni a gyereket. Marad a nagyszülő, és ha az nincs, akkor az édesanya kénytelen otthon maradni gyermekével a három év letelte után is. ’ Érthető tehát, hogy régóta, •legutóbb a falugyűlésen is, sokan sürgették az 50 személyes óvoda építését. Margittá Miklósnétól, a gombai közös községi tanács titkárától megtudtuk, hogy az óvodához szükséges anyag egy része már a helyszínen van. Ügy tervezik, hogy a monori nagyközségi tanács költségvetési üzeme építi majd fel az óvodát. Sajnos, a gombai tanács is sok nehézséggel küzd. Szeretnék a tanács vezetői, ha az építkezés minél kevesebbe kerülne. Évente mindössze 250 ezer forint a községfejlesztésre fordítható összeg. Ebből bizony nem könnyű gazdálkodni. Ezért a lakosság nagyobb arányú társadalmi munkájára lenne szükség. A gombai közös tanács a terv szerint a bényei óvodát már az idén tető alá szeretné hozni. Ha a jövőben több társadalmi segítséget kapnak, akkor 1974 helyett már jövőre felavathatnák az óvodát. G. J. Javuló vízellátás A budapesti ipari üzemek 55 százalékos vízkorlátozása nem okoz fennakadást sem a főváros, de még az érintett gyárak vízellátásában sem — összegezték az elmúlt napok tapasztalatait a Fővárosi Vízműveknél. A gyárak és az üzemek ezzel a vízmennyiséggel már lényegesen jobban tudnak gazdálkodni, mint a 25 százalékos vízkorlátozás idején. A tava- szias időjárás rendkívül nagy segítségére volt a Vízműveknek. A Duna hőfoka ugyanis napról napra emelkedett, s ez jelentősen javította a kutak hozamát. A Duna hőfoka csütörtökön plusz nyolc fok volt. Előkészületek a polgári védelmi kiképzésre Kertész Károly alezredestől, a járási polgári védelmi törzs- parancsnoktól érdeklődtünk, a monori járásban folyó polgári védelmi feladatokról, a jövő terveiről. — Megkezdődtek az előkészületek a lakosság — jövő évben kezdődő— kiképzésére. Az előadói gárda, a szakszolgálati alakulat parancsnoki törzsei, az üzemi szakaszok, valamint a polgári védelmi törzsek kiképzése az idén történik majd meg. A községi tanácselnökök egyben parancsnokok is. Részükre még az év első felében — június 30-ig — kétnapos kiképzést szervezünk, amelyben felkészítjük őket a lakosság jövő évben kezdődő kiképzésének feladataira. A monori járási polgári védelmi parancsnokságnál elkészült a járás lakosságának ötéves kiképzési terve. Öt év alatt az üzemekben és a községekben folyamatosan megtartják a kiképzést. (g) MOHOMIDfn A P E S;T M E GYE I. H j.R'j’A P ■ K 0 l Ö N KIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1972. MÁRCIUS 15., SZERDA Széles körű egészségvédelem SIKERES VÉRADÓNAPOK — A RÁKSZŰRÉS TAPASZTALATAI A VÖRÖSKERESZT IDEI TERVEI Fellépés csalódással Ragyogó szervezés a nőnap alkalmából. Telt ház. Asszonyok, lányok, fejkendők és kontyos, modern frizurák ... A várt fény, Lórán Lenke művésznő. Megjelenését óriási taps fogadja és a levegő feszült várakozással telik meg. Egy titkárnőt alakít, illetve arról paródiázik, hogy egy jó titkárnőnek mi mindent kell tudnia... Egy-két elcsépelt, olcsó bemondás és olyan mindennapos színészi pózok, amelyek már szinte a közönség könyökén jönnek ki. Erősen érződik az előadásán, hogy falura szánta, falusiaknak... Puszi, puszi... és vége az alig tízperces műsornak. A járási, városi vöröskeresztes titkárok a közelmúltban adtak számot az 1971-es évben végzett munkájukról a Magyar Vöröskereszt Pest megyei szervezetében. Ezt követően a Vöröskereszt monori járási vezetőségének értekezletén Gajdos Józsefné járási titkár számolt be az idei tervekről, feladatokról. Bényén, Gombán már megtartották a véradónapot, 43 liter az eredmény. Ecser, Maglód most szervezi. Ecseren külön a községi vb- és tanácsülés tárgyalja a Vöröskereszt munkáját, amelyben szinte az egész község részt vesz. Még csak az év elején vagyunk, de már olyanról is számot adhatott, hogy Maglódon, a vasipari ktsz-ben 40 véradó számára ünnepséget rendeztek és kitüntetéseket adtak át a többszörös véradóknak. Pilis után Maglódon és Gyömrőn rákszűrést szerveznek. Az 1972-es év munkatervével a községek 50 százaléka jelentkezett, a többbiek késnek. Viszont 15 szervezetben volt már taggyűlés, Bényén új vezetőséget választottak. Ezután Bittner József számolt be a vecsési szervezet tevékenységéről. Elmondotta: a Hazafias Népfront munkájában továbbra is részt kívánnak venni. A küszöbön levő feladat: a község szépítése, s a tisztasági mozgalom szervezése. Vecsésen január elejétől február közepéig tartott a tüdőszűrés. Mint minden évben, a Vöröskereszt aktívái vállalták a feladatot: 13 felnőtt, 2802 társadalmi munkaórát, az általános iskolák ifjú vöröskeresztesei — összesen 30-an 2646 társadalmi munkaórát teljesítettek. Az év további tervei: 20 százalékkal kívánják — a sok éve már félezernél nagyobb — taglétszámot növelni. Véradók és vértkapók találkozóját, egészségügyi tanfolyamokat, anyák, lányok, fiúk, házasulandók iskoláját, házi betegápoló és polgári védelmi képzést szerveznek. A rákszűrést kötelezővé kellene tenni — javasolta a titkár. Csömör Sándorné szólt hozzá elsőként a javaslathoz. A Pilisen végzett rákszűrés tapasztalataival támasztotta alá a javaslat a helyénvalóságát. A megvizsgált 100 asszonyból 50—60-an szorulnak orvosi kezelésre. Dr. Dikó István a szervezésben látja a rákszűrés megvalósításának a jövőjét. A gyakorlat bizonyítja: egyetlen nagy társadalmi szervre, a Vöröskeresztre ebben a munkában is biztosan lehet számítani. Németh Veronika megyei titkár a rákszűrésről készült felmérés adatait közölte. Nagy előrelépés lenne a vecsési javaslat valóraváltása. Elmondotta: a községi egészségügyi állomások a vezetők számára négyéves tematikával, továbbképzést indítanak. A családvédelem munkájában fontos tényező a családjog ismerete, ez része lenne a továbbképzésnek. Fekete Gizella LESZ DOLGUK. A közönség mérges, lenézve érzi magát a jogász, az irodista, a mezőgazdász és a munkásnő is. Azaz, mindenki! Nem ezt vártuk! Egyszóval Lórán Lenke Üllőn nemcsak a nőnapot, hanem saját magát is alaposan lejáratta. Csak a gázsi volt szép, amelyet felvett: 1050 forint. Sajnáljuk! Acs György MAI Ml'SOR Mozik Maglód: Az állatnak meg kell halnia. Nyáregyháza: Madárkák. Tápiósüly: Az Angyal elrablása. Űri: Lányok pórázon. Vecsés: Pszychó. Kiállítás Gyömrő, Ságvári Endre Űt- törőház: Rákóczii-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig. A szakmunkástanulók érdekében „Sírva borultam a pultra..." Mosoly nélkül A monori ABC-áruház szép is, új is, modern is. Kevés kivétellel mindent megtalál itt a vásárló, a biciklibelsőtől a porcelán ‘tányérig, az élelmiszerektől a harisnyanadrágig. Ritka az, ami nincs. A hiánycikkek közé tartozik azonban a kereskedelemben szinte nélkülözhetetlen — mosoly. Az ABC-ben ugyanis rezignált mélabú ül az arcokon, s a mosoly, a kedves szó mintha ismeretlen lenne itt. Ezt nem én találtam ki — bár én is észrevettem. Jó néhányan megkérdezték már: miért olyan szomorúak itt az eladók? Megkíséreltem kideríteni az okát. Kifut Jánost, az áruház vezetőjét egyáltalán nem lepi meg a kérdés. Foglalkoztatja ez őt is, s ahogy fogalmazza: a dolog már-már aggasztó méreteket ölt. Ugyanis „hivatalosan” az ABC-áruháznak 22 dolgozója van. A valóságban azonban csak 14. Amikor indultak, amikor felavatták a milliókat érő áruházat, csupa fiatalt szerződtettek, főleg nőket. Mozgékony, lelkes, ifjú kiszolgálókat. A lányok sorra férjhezmentek. Kettő szülési szabadságon van, hatan hamarosan szülési szabadságra kerülnek, ketten vidéken helyettesítenek. így aztán ott- jártunkkor is mindössze négyen voltak az áruházban. A túlterhelés óriási Az áruház havonta másfél- milliót forgalmaz. Más üzletekben egy dolgozóra körülbelül 60 ezer forint forgalom jut, itt 120 ezer. Ezernél több vevőt kellene mosolyogva kalauzolni a polcok között, kiszolgálni a pultoknál naponta. Az eladók elfáradnak, ingerültek, és egymást szidják szemben, vagy a főnöknél, hogy már megint nem takarítót j. le a pultot, nem hozott ki árut, nem csinálta ezt, nem csinálta azt... — Hát lehet?! — Tóth Gyu- láné szinte sír. — Az ember olyan fáradt, hogy alig áll a lábán! Tegnap is egyedül voltam itt a pultnál és vagy harmincán várták, hogy kiszolgáljam őket. Egy *érfi kiabálni kezdett: milyen dolog ez, meddig várjon, ősiet. Mondom: türelem, látja, hogy igyekszem gyorsan csinálni, de erre még jobban dühbe gurult és valósággal ordítozott. Leborultam a pultra és sírtam, úgy éreztem, ez így nem megy tovább, nem bírom. Egész nap szorgalmasan ugrálok ide-oda, mi 'ént megteszek, és nem értik meg, hogy az eladó is ember. — A két műszak között állandó a torzsalkodás — Oláh Gyula, a műszaki cikkek eladója tárgyilagos, lévén fiatalember, a „nők civakodásának” külső szemlélője. — Nem jönnek ki egymással. Egy hónapja két brigád alakult, hogy versenyezzenek. Őszintén szólva, semmi értelmét nem láttam. Mert a ha- ragosdi azóta is haragosdi maradt, a munka pedig versenyzés nélkül is a legtöbb, amit dolgozhat az ember. Fehér Károlyné, az ABC presszó részében dolgozik. Azt hiszem ő az egyetlen, aki mosolyog. Jutalma: „— hozott egy vevő egy csokor hóvirágot. Ügy örültem neki...” Aztán elkomolyodik. — Igen, a fő baj az, hogy * nagyon kevesen vagyunk, sok a munka. És rossz, nagyon rossz a kollektíva, mindenkinek van valami baja a másikkal. Azt is tudom, hogy magántermészetű gondok is vannak, s ezt nem lehet teljesen levetkőzni, amikor belép az ember az ajtón az áruházba. De úgy érzem, palástolni azért lehet! Hiszen nekem is vannak gondjaim. Hat- százhatvan forint az alapfizetésem, jutalékkal együtt is csak 1200, nagyon kevés és én is kisbabát várok... De nem mondhatom azt a vevőnek, hogy hagyjon, mert idegesít. Hiszen ez a foglalkozás — mosollyal jár. A brigádok megalakulása ... Hát igen, én sem látom sok értelmét. Van nevük: Petőfi és Tyereskova, ezzel kész. Se napló, se közös beszélgetés. Néhány szó még az áruház vezetőjével: — ... Kértem a főnökséget, hogy sürgősen segítsenek, munkaerőre van szükségünk, ez így nem megy. így nem vagyok vezető — hanem dolgozó, mint a többiek, akiket irányítanom kellene, s akiknek segíthetnék mego^ani a gondokat. De itt van szükség rám, hiszen látja! A vásárló pedig észreveszi a feszültséget, az ingerültséget. azt hiszi ő itt felesleges — s máshol vásárol. Ahol az áru mellé mosolyt kap, s nem elutasítást. Ezért kellene segíteni a bajon, mielőbb. (k. zs.) A szakmunkástanuló érdek- védelmi bizottságok 1966-ban alakultak meg Pest megyében. Az eltelt időszak alatt bebizonyosodott: szükség van az ipari tanulók érdekvédelmére. A bizottság munkája azonban nem volt redszeres, ellenőrzéseiket meghatározatlan időszakonként végezték. Ezért célszerű volt a bizottságok újjáalakítása, valamint a működési szabályzat egységes kidolgozása. A monori járásban a napokban alakították újjá a bizottságot, mely hét tagból áll. Vezetője a járási hivatal műszaki osztályának ipari főelőadója: Gál Sándor. A bizottság munkájában részt- vesznek a monori szakmunkásképző iskola, a KISZÖV, a KIOSZ és a járási KISZ-bi- zottság képviselői. A bizottság tagjai havonta egy alkalommal csoportos ellenőrzéseket végeznek ezentúl mindazon tanácsi vállalatoknál, szövetkezeteknél és magánkisiparosoknál, ahol szakmunkástanulót foglalkoztatnak. Ezenkívül egy-egy bizottsági tag a saját szakképzettségének megfelelően önállóan is ellenőrizhet. Természetesen nemcsak azt nézik meg, hogy a munkáltatók betartják-e az ipari tanulókra vonatkozó jogszabályokat, hanem azt is: a tanulók is betartják-e a rájuk vonatkozó előírásokat. Bár a bizottság edddigi gyakorlatában azt a tapasztalatot szerezte, hogy inkább a munkáltatók részéről történnek szabálysértések. A pilisi labdarúgó-együttes bravúros őszi szereplése csak azoknak jelentett meglepetést, akik nem ismerték a megyei labdarúgó-bajnokság újonc csapatának képességeit. A tehetséges fiatal játékosokból álló gárda egyike a legtechnikásabb, legötletesebben játszó megyei csapatoknak. A jó őszi szereplés ellenére a sikereket elért Halápi edző helyére Szendrei Lászlót szerződtették, aki egy időben a monori együttes edzője volt. Halápi mester továbbra is a pilisieknél dolgozik: a kitűnően szereplő ifik edzéseit vezeti. Szendrei edző az ősszel sikerrel szerepelt játékosokra Például hetente több mint 42 órát foglalkoztatják az ipari tanulókat, nem is egy helyen. Ha külső munkahelyre küldik őket, nem mindig térítik meg az útiköltségüket. Ösztöndíjukat esetenként nem fizetik ki a hónap elején, vagy kevesebbet fizetnek. Nem mindenütt megfelelő az ipari tanulók munka- és védőruhája. Olyan is előfordult* hogy nem kapták meg az ebédpénzt a fiatalok, vagy hogy velük vásároltatták meg a szerszámaikat. Nagyon sok helyen nincsenek meg a tisztálkodás alapvető feltételei. Nem mindenütt nézik meg, ki alkalmas oktatónak, esetleg szakmailag nincs is panasz a mesterre, de gorombán, drasztikusan beszél, ami a fiatalokat sérti, másokra esetleg ráragad ez a modor. A munkáltatók nem mindig ismerik a legújabb rendeleteket, ezért több helyen előfordult, hogy nem éltek azzal a lehetőséggel, miszerint utolsó éves tanulónak az utolsó félévben — természetesen kifogástalan tanulmányi eredmény és magatartás esetén — a rendes szakmunkások órabérének 90 százalékát fizethetik. Sok helyen csak 60 százalékot, vagy még annál is kevesebbet fizetnek nekik. számíthat. Föiövárszki kapus sérült — néhány játékos pedig nem él sportszerűen. Éppen ezek a játékosak lennének azok, akik a csapat hajtóerői tudnának lenni... örülnek viszont Pilisen annak, hogy Kuszenda ismét komolyan veszi az edzéseket és tavasszal talán már a csapat vezéregyénisége lesz. Leszerelt Almási is — de neki még formába kell lendülnie. A pilisi szakvezetés célja: megtartani a csapat jelenlegi — ötödik — helyezését, az együttes játékerejét. A cél teljesíthetőnek és reálisnak látszik. (szatti) ÁTKELÉS A 4-ES ÚTON? Frontátvonulás van? Lehet, mert erre a 4-es főútvonal pilisi belterületi szakasza is szolgáltatott már némi példát. Legutóbb a községi könyvtár előtti gyalogátkelő helyről megindult a betonút irányába a „kutyás férfi”. Se balra (Pest irányába), se jobbra nem nézett és így történt, hogy egy Cegléd felé haladó Trabantot gyors fékezésre kényszerűéit. A Trabant fékezés után — kis ívben — kikerülte a kutyás férfit, aki továbbra is a járművek nyomvonalán állt, mint akinek földbe gyökerezett a lába. Aztán a Trabant leállt, gazdája kiszállni készült, feltehetően azzal a szándékkal, hogy számadást készítsen kutyás barátunkkal. Erre azonban már sor nem kerülhetett, mert egy időközben befutott, ugyancsak Cegléd felé tartó Volga, szintén kikerülve a kutyást, csökkentve ugyan sebességét, mégis belerohant a Trabantba. A koccanások nyomai még rövidlátók számára is szemmel láthatóak voltak. A kutyás férfi erre megindult előre, majd hátra, mert közben egy Skodával került elviselhetetlen közelségbe. A tétovázó gyalogost, akinél talán még kutyája is értelmesebben viselkedett, csak az mentette meg a biztos gázolástól, hogy a Skoda vezetője oly erőteljesen fékezett, hogy végül is az útmenti mély árkot átrepülve a könyvtár falán akadt fel. Egymást követték az ilyenkor szokásos intézkedések. Egy órán belül mindhárom autó folytathatta megkezdett útját. Bizonnyal nem egyedülálló eset az ilyen a baleseti krónikákban. Egy-két kérdés mégis idekívánkozik tanulságként. Forgalmas falusi útkereszteződéseknél miért nem valósítható meg valamiféle forgalomirányítás, akár társadalmi önkéntes aktivisták bevonásával is? Elég gyakran ellenőrzik-e, hogy a községen keresztülhaladó gépjárművek betartják-e az előírt sebességet? Helyénvaló-e, hogy semmi biztosíték nincs a 4-es út mellett levő két-két iskola napi 800-as gyermeklétszámának veszélytelen átkeléséhez? Gruber Géza Lesz tehát mit ellenőrizni a jövőben is. F. O. A cél Pilisen: megtartani a jelenlegi helyezést! » i
