Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-15 / 63. szám

MÉG SOHA NEM VOLT Óvoda épül Bényén TÖBB SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉG Nem irigylésre méltóak a -bényei kismamák. A község­ben még nem volt óvoda so­hasem. Szerencsére a három­éves gyermekgondozási idő alatt a bényei anyák is otthon maradhatnak. Utána azonban nincs hová vinni a gyereket. Marad a nagyszülő, és ha az nincs, akkor az édesanya kénytelen otthon maradni gyermekével a három év le­telte után is. ’ Érthető tehát, hogy régóta, •legutóbb a falugyűlésen is, sokan sürgették az 50 szemé­lyes óvoda építését. Margittá Miklósnétól, a gombai közös községi tanács titkárától meg­tudtuk, hogy az óvodához szükséges anyag egy része már a helyszínen van. Ügy tervezik, hogy a monori nagyközségi tanács költségve­tési üzeme építi majd fel az óvodát. Sajnos, a gombai ta­nács is sok nehézséggel küzd. Szeretnék a tanács vezetői, ha az építkezés minél kevesebbe kerülne. Évente mindössze 250 ezer forint a községfejlesztés­re fordítható összeg. Ebből bi­zony nem könnyű gazdálkod­ni. Ezért a lakosság nagyobb arányú társadalmi munkájára lenne szükség. A gombai közös tanács a terv szerint a bényei óvodát már az idén tető alá szeretné hozni. Ha a jövőben több tár­sadalmi segítséget kapnak, akkor 1974 helyett már jövőre felavathatnák az óvodát. G. J. Javuló vízellátás A budapesti ipari üzemek 55 százalékos vízkorlátozása nem okoz fennakadást sem a fővá­ros, de még az érintett gyárak vízellátásában sem — össze­gezték az elmúlt napok ta­pasztalatait a Fővárosi Víz­műveknél. A gyárak és az üzemek ez­zel a vízmennyiséggel már lé­nyegesen jobban tudnak gaz­dálkodni, mint a 25 százalékos vízkorlátozás idején. A tava- szias időjárás rendkívül nagy segítségére volt a Vízművek­nek. A Duna hőfoka ugyanis napról napra emelkedett, s ez jelentősen javította a kutak hozamát. A Duna hőfoka csü­törtökön plusz nyolc fok volt. Előkészületek a polgári védelmi kiképzésre Kertész Károly alezredestől, a járási polgári védelmi törzs- parancsnoktól érdeklődtünk, a monori járásban folyó pol­gári védelmi feladatokról, a jövő terveiről. — Megkezdődtek az előké­születek a lakosság — jövő évben kezdődő— kiképzésére. Az előadói gárda, a szakszol­gálati alakulat parancsnoki törzsei, az üzemi szakaszok, valamint a polgári védelmi törzsek kiképzése az idén tör­ténik majd meg. A községi ta­nácselnökök egyben parancs­nokok is. Részükre még az év első felében — június 30-ig — kétnapos kiképzést szer­vezünk, amelyben felkészít­jük őket a lakosság jövő év­ben kezdődő kiképzésének fel­adataira. A monori járási polgári vé­delmi parancsnokságnál elké­szült a járás lakosságának öt­éves kiképzési terve. Öt év alatt az üzemekben és a köz­ségekben folyamatosan meg­tartják a kiképzést. (g) MOHOMIDfn A P E S;T M E GYE I. H j.R'j’A P ■ K 0 l Ö N KIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1972. MÁRCIUS 15., SZERDA Széles körű egészségvédelem SIKERES VÉRADÓNAPOK — A RÁKSZŰRÉS TAPASZTALATAI A VÖRÖSKERESZT IDEI TERVEI Fellépés csalódással Ragyogó szervezés a nőnap alkalmából. Telt ház. Asszo­nyok, lányok, fejkendők és kontyos, modern frizurák ... A várt fény, Lórán Lenke művésznő. Megjelenését óriási taps fogadja és a levegő fe­szült várakozással telik meg. Egy titkárnőt alakít, illetve arról paródiázik, hogy egy jó titkárnőnek mi mindent kell tudnia... Egy-két elcsépelt, olcsó bemondás és olyan min­dennapos színészi pózok, ame­lyek már szinte a közönség könyökén jönnek ki. Erősen érződik az előadásán, hogy fa­lura szánta, falusiaknak... Puszi, puszi... és vége az alig tízperces műsornak. A járási, városi vöröskeresz­tes titkárok a közelmúltban adtak számot az 1971-es évben végzett munkájukról a Magyar Vöröskereszt Pest megyei szer­vezetében. Ezt követően a Vöröskereszt monori járási vezetőségének értekezletén Gajdos Józsefné járási titkár számolt be az idei tervekről, feladatokról. Bé­nyén, Gombán már megtartot­ták a véradónapot, 43 liter az eredmény. Ecser, Maglód most szervezi. Ecseren külön a községi vb- és tanácsülés tárgyal­ja a Vöröskereszt munká­ját, amelyben szinte az egész község részt vesz. Még csak az év elején va­gyunk, de már olyanról is szá­mot adhatott, hogy Maglódon, a vasipari ktsz-ben 40 véradó számára ünnepséget rendeztek és kitüntetéseket adtak át a többszörös véradóknak. Pilis után Maglódon és Gyömrőn rákszűrést szerveznek. Az 1972-es év munkatervé­vel a községek 50 százaléka je­lentkezett, a többbiek késnek. Viszont 15 szervezetben volt már taggyűlés, Bényén új ve­zetőséget választottak. Ezután Bittner József szá­molt be a vecsési szervezet te­vékenységéről. Elmondotta: a Hazafias Népfront munkájá­ban továbbra is részt kíván­nak venni. A küszöbön levő feladat: a község szépítése, s a tiszta­sági mozgalom szervezése. Vecsésen január elejétől feb­ruár közepéig tartott a tüdő­szűrés. Mint minden évben, a Vöröskereszt aktívái vállalták a feladatot: 13 felnőtt, 2802 társadalmi munkaórát, az álta­lános iskolák ifjú vöröske­resztesei — összesen 30-an 2646 társadalmi munkaórát teljesítettek. Az év további tervei: 20 százalékkal kíván­ják — a sok éve már félezer­nél nagyobb — taglétszámot növelni. Véradók és vértka­pók találkozóját, egészségügyi tanfolyamokat, anyák, lányok, fiúk, házasulandók iskoláját, házi betegápoló és polgári vé­delmi képzést szerveznek. A rákszűrést kötelezővé kellene tenni — javasolta a titkár. Csömör Sándorné szólt hoz­zá elsőként a javaslathoz. A Pilisen végzett rákszű­rés tapasztalataival tá­masztotta alá a javaslat a helyénvalóságát. A meg­vizsgált 100 asszonyból 50—60-an szorulnak orvosi kezelésre. Dr. Dikó István a szervezés­ben látja a rákszűrés megva­lósításának a jövőjét. A gya­korlat bizonyítja: egyetlen nagy társadalmi szervre, a Vöröskeresztre ebben a mun­kában is biztosan lehet számí­tani. Németh Veronika megyei titkár a rákszűrésről készült felmérés adatait közölte. Nagy előrelépés lenne a vecsési ja­vaslat valóraváltása. Elmon­dotta: a községi egészségügyi állomások a vezetők számára négyéves tematikával, tovább­képzést indítanak. A családvé­delem munkájában fontos té­nyező a családjog ismerete, ez része lenne a továbbképzés­nek. Fekete Gizella LESZ DOLGUK. A közönség mérges, lenézve érzi magát a jogász, az irodis­ta, a mezőgazdász és a mun­kásnő is. Azaz, mindenki! Nem ezt vártuk! Egyszóval Lórán Lenke Ül­lőn nemcsak a nőnapot, ha­nem saját magát is alaposan lejáratta. Csak a gázsi volt szép, amelyet felvett: 1050 fo­rint. Sajnáljuk! Acs György MAI Ml'SOR Mozik Maglód: Az állatnak meg kell halnia. Nyáregyháza: Madárkák. Tápiósüly: Az Angyal elrablása. Űri: Lá­nyok pórázon. Vecsés: Pszychó. Kiállítás Gyömrő, Ságvári Endre Űt- törőház: Rákóczii-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig. A szakmunkástanulók érdekében „Sírva borultam a pultra..." Mosoly nélkül A monori ABC-áruház szép is, új is, modern is. Kevés ki­vétellel mindent megtalál itt a vásárló, a biciklibelsőtől a porcelán ‘tányérig, az élelmi­szerektől a harisnyanadrágig. Ritka az, ami nincs. A hiány­cikkek közé tartozik azon­ban a kereskedelemben szin­te nélkülözhetetlen — mo­soly. Az ABC-ben ugyanis re­zignált mélabú ül az arcokon, s a mosoly, a kedves szó mint­ha ismeretlen lenne itt. Ezt nem én találtam ki — bár én is észrevettem. Jó néhányan megkérdezték már: miért olyan szomorúak itt az el­adók? Megkíséreltem kiderí­teni az okát. Kifut Jánost, az áruház ve­zetőjét egyáltalán nem lepi meg a kérdés. Foglalkoztatja ez őt is, s ahogy fogalmazza: a dolog már-már aggasztó méreteket ölt. Ugyanis „hi­vatalosan” az ABC-áruháznak 22 dolgozója van. A valóság­ban azonban csak 14. Amikor indultak, amikor felavatták a milliókat érő áruházat, csu­pa fiatalt szerződtettek, főleg nőket. Mozgékony, lelkes, ifjú kiszolgálókat. A lányok sorra férjhezmentek. Kettő szülési szabadságon van, hatan ha­marosan szülési szabadságra kerülnek, ketten vidéken he­lyettesítenek. így aztán ott- jártunkkor is mindössze né­gyen voltak az áruházban. A túlterhelés óriási Az áruház havonta másfél- milliót forgalmaz. Más üz­letekben egy dolgozóra körül­belül 60 ezer forint forgalom jut, itt 120 ezer. Ezernél több vevőt kellene mosolyogva ka­lauzolni a polcok között, ki­szolgálni a pultoknál naponta. Az eladók elfáradnak, inge­rültek, és egymást szidják szemben, vagy a főnöknél, hogy már megint nem takarí­tót j. le a pultot, nem hozott ki árut, nem csinálta ezt, nem csinálta azt... — Hát lehet?! — Tóth Gyu- láné szinte sír. — Az ember olyan fáradt, hogy alig áll a lábán! Tegnap is egyedül vol­tam itt a pultnál és vagy har­mincán várták, hogy kiszol­gáljam őket. Egy *érfi kiabál­ni kezdett: milyen dolog ez, meddig várjon, ősiet. Mondom: türelem, látja, hogy igyek­szem gyorsan csinálni, de er­re még jobban dühbe gurult és valósággal ordítozott. Le­borultam a pultra és sírtam, úgy éreztem, ez így nem megy tovább, nem bírom. Egész nap szorgalmasan ugrálok ide-oda, mi 'ént megteszek, és nem értik meg, hogy az eladó is ember. — A két műszak között állandó a torzsalkodás — Oláh Gyula, a műszaki cikkek eladója tárgyilagos, lévén fiatalember, a „nők ci­vakodásának” külső szemlélő­je. — Nem jönnek ki egymás­sal. Egy hónapja két brigád alakult, hogy versenyezzenek. Őszintén szólva, semmi értel­mét nem láttam. Mert a ha- ragosdi azóta is haragosdi maradt, a munka pedig ver­senyzés nélkül is a legtöbb, amit dolgozhat az ember. Fehér Károlyné, az ABC presszó részében dolgozik. Azt hiszem ő az egyetlen, aki mosolyog. Jutalma: „— hozott egy vevő egy csokor hóvirá­got. Ügy örültem neki...” Az­tán elkomolyodik. — Igen, a fő baj az, hogy * nagyon kevesen vagyunk, sok a munka. És rossz, na­gyon rossz a kollektíva, min­denkinek van valami baja a másikkal. Azt is tudom, hogy magántermészetű gondok is vannak, s ezt nem lehet tel­jesen levetkőzni, amikor be­lép az ember az ajtón az áru­házba. De úgy érzem, palás­tolni azért lehet! Hiszen ne­kem is vannak gondjaim. Hat- százhatvan forint az alapfi­zetésem, jutalékkal együtt is csak 1200, nagyon kevés és én is kisbabát várok... De nem mondhatom azt a vevőnek, hogy hagyjon, mert idegesít. Hiszen ez a foglalkozás — mo­sollyal jár. A brigádok meg­alakulása ... Hát igen, én sem látom sok értelmét. Van nevük: Petőfi és Tyereskova, ezzel kész. Se napló, se közös beszélgetés. Néhány szó még az áruház vezetőjével: — ... Kértem a főnökséget, hogy sürgősen segítsenek, munkaerőre van szükségünk, ez így nem megy. így nem va­gyok vezető — hanem dolgo­zó, mint a többiek, akiket irá­nyítanom kellene, s akiknek segíthetnék mego^ani a gon­dokat. De itt van szükség rám, hiszen látja! A vásárló pedig észreveszi a feszültséget, az ingerültsé­get. azt hiszi ő itt felesleges — s máshol vásárol. Ahol az áru mellé mosolyt kap, s nem el­utasítást. Ezért kellene segí­teni a bajon, mielőbb. (k. zs.) A szakmunkástanuló érdek- védelmi bizottságok 1966-ban alakultak meg Pest megyében. Az eltelt időszak alatt bebi­zonyosodott: szükség van az ipari tanulók érdekvédelmére. A bizottság munkája azonban nem volt redszeres, ellenőrzé­seiket meghatározatlan idő­szakonként végezték. Ezért célszerű volt a bizottságok újjáalakítása, valamint a mű­ködési szabályzat egységes ki­dolgozása. A monori járásban a na­pokban alakították újjá a bi­zottságot, mely hét tagból áll. Vezetője a járási hivatal mű­szaki osztályának ipari fő­előadója: Gál Sándor. A bi­zottság munkájában részt- vesznek a monori szakmun­kásképző iskola, a KISZÖV, a KIOSZ és a járási KISZ-bi- zottság képviselői. A bizottság tagjai havonta egy alkalommal csoportos el­lenőrzéseket végeznek ezentúl mindazon tanácsi vállalatok­nál, szövetkezeteknél és ma­gánkisiparosoknál, ahol szak­munkástanulót foglalkoztat­nak. Ezenkívül egy-egy bizott­sági tag a saját szakképzett­ségének megfelelően önállóan is ellenőrizhet. Természetesen nemcsak azt nézik meg, hogy a munkáltatók betartják-e az ipari tanulókra vonatkozó jog­szabályokat, hanem azt is: a tanulók is betartják-e a rájuk vonatkozó előírásokat. Bár a bizottság edddigi gyakorlatá­ban azt a tapasztalatot sze­rezte, hogy inkább a munkál­tatók részéről történnek sza­bálysértések. A pilisi labdarúgó-együttes bravúros őszi szereplése csak azoknak jelentett meglepetést, akik nem ismerték a megyei labdarúgó-bajnokság újonc csapatának képességeit. A te­hetséges fiatal játékosokból álló gárda egyike a legtechni­kásabb, legötletesebben játszó megyei csapatoknak. A jó őszi szereplés ellenére a sikereket elért Halápi edző helyére Szendrei Lászlót szer­ződtették, aki egy időben a monori együttes edzője volt. Halápi mester továbbra is a pilisieknél dolgozik: a kitű­nően szereplő ifik edzéseit ve­zeti. Szendrei edző az ősszel si­kerrel szerepelt játékosokra Például hetente több mint 42 órát foglalkoztatják az ipa­ri tanulókat, nem is egy he­lyen. Ha külső munkahelyre küldik őket, nem mindig té­rítik meg az útiköltségüket. Ösztöndíjukat esetenként nem fizetik ki a hónap elején, vagy kevesebbet fizetnek. Nem mindenütt megfelelő az ipari tanulók munka- és védő­ruhája. Olyan is előfordult* hogy nem kapták meg az ebédpénzt a fiatalok, vagy hogy velük vásároltatták meg a szerszámaikat. Nagyon sok helyen nincsenek meg a tisz­tálkodás alapvető feltételei. Nem mindenütt nézik meg, ki alkalmas oktatónak, esetleg szakmailag nincs is panasz a mesterre, de gorombán, drasz­tikusan beszél, ami a fiatalo­kat sérti, másokra esetleg rá­ragad ez a modor. A munkál­tatók nem mindig ismerik a legújabb rendeleteket, ezért több helyen előfordult, hogy nem éltek azzal a lehetőséggel, miszerint utolsó éves tanuló­nak az utolsó félévben — ter­mészetesen kifogástalan tanul­mányi eredmény és magatar­tás esetén — a rendes szak­munkások órabérének 90 százalékát fizethetik. Sok he­lyen csak 60 százalékot, vagy még annál is kevesebbet fi­zetnek nekik. számíthat. Föiövárszki kapus sérült — néhány játékos pe­dig nem él sportszerűen. Ép­pen ezek a játékosak lenné­nek azok, akik a csapat hajtó­erői tudnának lenni... örülnek viszont Pilisen an­nak, hogy Kuszenda ismét ko­molyan veszi az edzéseket és tavasszal talán már a csapat vezéregyénisége lesz. Lesze­relt Almási is — de neki még formába kell lendülnie. A pilisi szakvezetés célja: megtartani a csapat jelenlegi — ötödik — helyezését, az együttes játékerejét. A cél tel­jesíthetőnek és reálisnak lát­szik. (szatti) ÁTKELÉS A 4-ES ÚTON? Frontátvonulás van? Le­het, mert erre a 4-es főút­vonal pilisi belterületi sza­kasza is szolgáltatott már némi példát. Legutóbb a községi könyv­tár előtti gyalogátkelő hely­ről megindult a betonút irányába a „kutyás férfi”. Se balra (Pest irányába), se jobbra nem nézett és így történt, hogy egy Cegléd felé haladó Trabantot gyors fékezésre kényszerűéit. A Trabant fékezés után — kis ívben — kikerülte a kutyás férfit, aki továbbra is a jár­művek nyomvonalán állt, mint akinek földbe gyöke­rezett a lába. Aztán a Tra­bant leállt, gazdája kiszáll­ni készült, feltehetően azzal a szándékkal, hogy szám­adást készítsen kutyás ba­rátunkkal. Erre azonban már sor nem kerülhetett, mert egy időközben befu­tott, ugyancsak Cegléd felé tartó Volga, szintén kike­rülve a kutyást, csökkentve ugyan sebességét, mégis belerohant a Trabantba. A koccanások nyomai még rö­vidlátók számára is szem­mel láthatóak voltak. A kutyás férfi erre megindult előre, majd hátra, mert köz­ben egy Skodával került el­viselhetetlen közelségbe. A tétovázó gyalogost, akinél talán még kutyája is értel­mesebben viselkedett, csak az mentette meg a biztos gázolástól, hogy a Skoda vezetője oly erőteljesen fé­kezett, hogy végül is az út­menti mély árkot átrepülve a könyvtár falán akadt fel. Egymást követték az ilyenkor szokásos intézke­dések. Egy órán belül mind­három autó folytathatta megkezdett útját. Bizonnyal nem egyedülálló eset az ilyen a baleseti krónikák­ban. Egy-két kérdés mégis idekívánkozik tanulságként. Forgalmas falusi útke­reszteződéseknél miért nem valósítható meg valamiféle forgalomirányítás, akár tár­sadalmi önkéntes aktivisták bevonásával is? Elég gyak­ran ellenőrzik-e, hogy a községen keresztülhaladó gépjárművek betartják-e az előírt sebességet? Helyén­való-e, hogy semmi bizto­síték nincs a 4-es út mellett levő két-két iskola napi 800-as gyermeklétszámá­nak veszélytelen átkelésé­hez? Gruber Géza Lesz tehát mit ellenőrizni a jövőben is. F. O. A cél Pilisen: megtartani a jelenlegi helyezést! » i

Next

/
Thumbnails
Contents