Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-15 / 63. szám

1972. MÁRCIUS 15., SZERDA ““k/CÍHoP 7 Csaknem 30 millió kistasak Vetőmag — házikerteknek A Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat minden eddi­ginél nagyobb választékot kí­nál idén tavasszal a kiskert­tulajdonosoknak. Már az el­múlt év szeptemberében meg­kezdték a kisadagú vetőmag­vak tasakjainak összeállítását. Idén a szokásosnál két héttel korábban országszerte meg­kezdték az árusítást, s a tava­lyi 19 millió helyett 26,5 millió kistasak zöldség- és virágvető- magot hoznak forgalomba. A vállalat felmérése szerint a vi­déki földműves-szövetkezeti boltok a megrendelt mennyisé­get időben megkapták, és az utánpótlás is folyamatos. Idén tovább bővült a fajta- választék. A kiskerttulajdono­sok többek között 36 zöldbor­só-, 13 bab-, 15 paprika-, 18 paradicsom-, 15 karalábé-, 16 hagyma- és 23 uborkafajta ve- tőmagvaiból válogathatják ki a számukra legmegfelelőbbet. Csupán fonnaság lenne ? Az érdekképviselet - kötelesség! A tény, amelynek nyomán elindultam, egy kissé meglepő: a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat ceglédi gyáregyéségében nem működik az úgynevezett üze­mi négyszög. Eddig még meg sem kísérelték a vállalatve­zetés e fontos fórumának lét­rehozását Még a tanácskozásra sem A KISZ-titkár: Nátházi Éva: — Csak egy év telt el az­óta, hogy megválasztottak tit­kárnak. Azelőtt nagyon sű­rűn váltották egymást a KISZ- titkárok és ez súlyos követ­kezményekkel járt. Ma sem mondhatom el, hogy nálunk színes, eleven a KISZ-élet. Mindössze 27 KISZ-tagunk § Tíz nap rendeletéiből A mezőgazdasági szakszö­vetkezetek tagjainak kötele­ző kölcsönös nyugdíjbiztosí­tásáról szóló, 37/1970. (X. 7.) Korm. sz. rendelet módosítá­sáról a 3/1972. (II. 19.) Korm. rendelet intézkedik. ’(Munka­ügyi Közlöny 3. száma.) A jutalékrendszerről szóló 2/1972. (II. 19.) Bk. M. számú rendeletet is itt találják az ér­dekeltek. A bérszabályozás rendszeré­nek kiegészítéséről a 3/1972. (II. 6.) MüM. számú rendelet szól, amely a Munkaügyi Köz­löny ez évi március hónap 3. számában található. A belföldön termelt és for­galomba hoizott textíliák ke­zelésének megjelöléséről az 1/1972. (III. 7.) Kip. M—Bk. M. rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny március 7.) A technikus minősítésről ugyani tt találjuk a 3/1972. (II. 7.) MÉM. számú rendeletét. Az ifjúság pályaválasztásá­ról, a pályaválasztási tanács­adás továbbfejlesztéséről szóló, 1029/1971. (VIII. 3.) Korm. számú határozat vég­rehajtásáról a 104/1972. (3) MüM. utasítás rendelkezik. (Tanácsok Közlönye március 9.) Az igazságügyi szakértői szervezetről szóló 29/1964. (XI. 23.) Korm. számú ren­delet módosítását a 9/1972. (III. 14.) Korm. rendelet tar­talmazza. A szakértői működéssel ösz­szefüggő egyes kérdések sza­bályozásáról a 2/1972. (III. 14.) MM. számú rendelkezés is a Magyar Közlöny március 14-i számában található. A vállalati szervezés fej­lesztéséről ugyanitt találjuk az 1003/1972. (III. 14.) Korm. ha­tározatot. HUSVETRA DIAVETÍTŐT/ Filius 4 Aspektór 150 A 794 Ft 810 Ft A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat 14—16 éves, általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalokat ipari tanulónak az alábbi szakmákra: kőműves, ács-állványozó, vas- és fémszerkezeti lakatos, épületasztalos, lapadlózó és műanyagburkoló, központifűtés-szerelő, víz- és gázvezetékszerelő, villanyszerelő, szobafestő és -mázoló, üvegező, épületburkoló (h), mükőkészítő, vasbetonszerelő, vizszigetelő, bádogos, tetőfedő. Jelentkezés az alábbi címen: Budapest XXI., Csepel, Kiss János altábornagy u. 19-21. A vidékiek részére tanulóotthont, teljes ellátást munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat ad a vállalat van, elenyésző része a KISZ- korosztályúaknak. Most pró­bálkozunk olyan programok összeállításával, amelyek re­mélhetőleg vonzóak lesznek a fiatalok számára. A közel­múltban rendeztünk egy far­sangi bált, ez jól sikerült... Nem, az még nem történt meg, hogy valamilyen gazda­sági kérdéssel foglalkozó ér­tekezletre meghívtak volna. Miért kellene összejönni? A ceglédi gyáregység szb- tltkára, Bajkai János: — Szerintem nem is kell az üzemi négyszög létrehozását erőltetni. Sok helyen műkö­dik, az igaz, de a legtöbb eset­ben csan formálisan. Nálunk előfordul, hogy egy nap több­ször is beszélünk a gyáregy­ségvezetővel — ha van valami probléma. Ha nincs, akkor egy hónapig sem találkozunk, de miért is kellene összejönnünk? Egyébként is nehéz lenne lét­rehozni az üzemi négyszöget, mert KISZ-szervezetünk ... enyhén szólva, nem elég ak­tív. Ennek is megvan persze az oka: sokan a környező fal­vakból járnak be dolgozni, és nem lépnek be az itteni KISZ-szervezetbe. Ha pedig az átlagéletkort vizsgálnánk, akkor kiderülne, hogy nagyon kevesen vannak azok, akik a KISZ-korosztályhoz tartoznak. Hogy mennyi az átlagéletkor? Azt pontosan nem tudom. Gondolom, a 26 éven aluliak száma nem lehet sokkal több, mint száz... — Milyen problémákkal ke­resik meg a dolgozók a szak­szervezetet? — A legkülönbözőbb kéré­sekkel jönnek. Ha lehet, min­dig segítünk. Konkrét példát ? Üzemvezető-helyettes is va­gyok, ezért nem tudok kü­lönbséget tenni, hogy mikor fordulnak hozzám úgy, mint vezetőhöz, és mikor keresnek meg, mint szb-titkárt. A kö­zelmúltban? Kinek is adtunk szakszervezeti segélyt? — for­dul kérdőn kolléganőjéhez Bajkai János. Még sohasem kerü!f szóba... Fehérvári János 15 éve ve­zeti a gyáregységet. Szívélye­sen fogad, együtt keresünk üres helyiséget a régi, ro­zoga földszintes irodaházban. Nem könnyű feladat. Megér­tem, mert nincs a KISZ-nek szobája. A helykeresés közben mondja el: a gyáregységnek 700 dolgozója van, nem szá­mítva a környező telephelye­ket. Amikor végre üres szobára bukkanunk, felteszem a kér­dést: — Miért nincs a ceglédi gyáregységnél üzemi négy­szög? — Még sohasem került szóba ez a téma. Nem, azt nem mon­danám, hogy felesleges len­ne ... De olyan kis számú a KISZ-tagság. A legtöbb fia­tal saját falujában lép be a KISZ-be. — Nem gondolt arra, hogy­ha létrehoznák az üzemi négyszöget, akkor megnőne a KISZ tekintélye is? Esetleg többen kérnék felvételüket a KISZ-be? — Valószínűleg így lenne. A Megvételre ajánlunk öt üzemképes Csepel D 420/B típusú TEHERGÉPKOCSIT (Kívánságra soron kívül levizsgáztatjuk) és egy Zephir típusú LÉGKOMPRESSZORT. BÉKE MG. TSZ, NOGRÁD Telefon: 8. Ügyintéző: Ocsenás János. pártszervezettel egyébként rendkívül jó a kapcsolatunk, évek óta segítenek, támogat­nak bennünket mindenben. A párttitkár személyes jóbará­tom is, már tizedik éve dol­gozunk együtt. A szakszerve­zet munkája? Talán a pro­pagandamunka gyenge egy ki­csit. — Hová fordulhatnak a dolgozók segítségért, ha sze­mélyes vagy munkahelyi prob­lémáik adódnak? — Akár a szakszervezethez, akár a KISZ-hez. Engem iS bármikor megtalálhatnak és jönnek is hozzám nemegy­szer, kisebb-nagyobb ügyekkel. Az udvaron két munkásnőt szólítottam meg. A bemutatko­zás után megismételtem a kér­dést: — Hova fordulnak se­gítségért gondjukkal, bajuk kai? Egymásra néztek, aztán szinte egyszerre mondták: Nincs nekünk semmi bajunk... Ez bizony nagy szerencse. Árokszállási Éva MIT BÍR A MOTOR? Az ikladi Ipari Műszergyár villamos-laboratóriumában az új típusú elektromotorokat sokrétű vizsgálatnak vetik alá. Ké­pünkön két motor elektromos jellemzőit mérik. Foto: Urbáa Könnyítések, ésszerű változtatások Beszélgetés Tori Lászlóval, a Volán 20 vállalat igazgatójával A Volán 20-as vállalatának pártbizottsága a napokban tar­totta azt az ülést, amelyen a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásának tapasztalatait, s a végrehajtás további lehető­ségeit vitatták meg. Az ülésen jelen volt a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, vala­mint a Volán Tröszt képvise­lője is. Az ülésen Tari László igazgató tartott beszámolót. Ott kerestük fel kérdéseinkkel. — Az utazóközönség egyik leghőbb kívánsága, hogy csök­kenjen az utazással töltött idő, s bővüljön a közlekedési lehe­tőség. Mit szándékozik tenni a vállalat az Igényeik kielégíté­sére? — Célunk, hogy az utazási idő rövidítése mellett — mon­dotta az igazgató — fokozato­san felszámoljuk a tömegköz­lekedésre oly jellemző zsúfolt­ságot. Természetesen ezt má­ról holnapra megoldani nem lehet, amit tudunk, azt lépé­senként tesszük meg. Legna­gyobb gondunk és egyben fel­adatunk az elővárosi forga­lom ... Jelenleg 404 autóbusz- szal 200 ezer embert szállítunk a peremvárosok és a különbö­ző községek, városok között. Túlzsúfoltak például az Érd környéki járatok, ezért ebben a körzetben sürgősen „refor­mot” vezetünk be. Eszerint Érd és a főváros között a vas­úti sorompót kikerülve, az ér­di Poros úton közlekedik majd a járat, ezzel lerövidül az uta­zási idő is, ugyanakkor a so­rompó nem okozhat menet­rendet megcsúfoló késéseket. A reggeli csúcsforgalom rész­ben abból is adódik, hogy minden utas — érthetően — a neki időben legjobb, tehát a lehető legkésőbbi busszal igyekszik utazni. Mivel azon­ban a munkakezdés jórészt azonos, bizonyos járatok any- nyira túlzsúfoltak, hogy akad, aki le is marad azokról. Ha­tározott intézkedésünk, hogy a nagyon megterhelt vonalakra a reggel négy és hét óra kö­zötti időszakra különjárati ko­csikat küldünk ki. Ezt nyáron is így tesszük majd, akármek­kora is lesz az igény a külön- buszokra. — A megye mely területein terveznek szerkezeti változta­tást a buszközlekedésben? — Elsősorban Vácott és Ceg­léden. A városi tanácsokkal közösen beszéltük meg a leg­célszerűbb változtatásokat. Más városokban és nagyköz­ségekben is készek vagyunk az igényeknek megfelelő vál­toztatásokra. Több helyen gya­rapítjuk a buszok számát. Pél­dául éppen Budapest és Érd között kettővel több közleke­dik majd, megyeszerte pedig ez a szám összesen tizenket­tőre emelkedik.. Remélhetőleg a zsúfoltság ezzel is enyhülni fog. Vállalatunknak 901 autó­busza van, s ez ebben az esz­tendőben ennyi is marad, az idén vásároltakat ugyanis már megkaptuk. — Epülnek-e a közlekedés biztonságát elősegítő forgalmi- mOsz&ki központok? — Erre a célra 88 millió fo­rintot költünk. Nemsokára át­adják az érdi buszpályaudvart és műszaki telepet, a későb­biek folyamán kezdjük építeni a szigethalmit, monorit, ceglé­dit, gödöllőit. Csepelen, a Ta­nácsház téren épül egy forgal­mi központ, ez segíti majd az egyre több utast szállító rác­kevei vonalat. Bővül a Bulcsú utcai irányítóhely, itt pihenő is készül a gépkocsivezetők­nek. — Az utastájékoztatás fejlesz­téséért mit kívánnak tenni eb­ben az évben? — Elöljáróban annyit, hogy amikor a vállalathoz kerültem, ez a terület elhanyagolt volt. Utastájékoztatási célokra évente 300 ezer forintot köl­tünk. A megállókban áttekint­hető menetrendeket szereltünk fel, így a Budapest—Visegrád közötti vonalon például. A pá­lyaudvarokon vizuális tájékoz­tató berendezések segítik az utasokat. Ezeken a menetren­di pontokon kívül a vonalak is szerepelnek. A buszállások fö­lé mindenhol kiírtuk, hogy on­nan hová indulnak a járatok... Persze, sűrűn kidobott pénz mindez, mert sok a rosszindu­latú ember, akik gondolkodás nélkül megrongálják a beren­dezéseket. A munkát azért folytatjuk, a rongálásokat megszüntetjük, s ezután időt és erőszakos • beavatkozást jobban álló utastájékoztatókat szerelünk fel. — Az új forgalomszervezési intézkedések mennyiben érin­tik az elővárosokat? — A már fentebb említett forgalomszervezési intézkedé­seken túl, gyorsjáratokat léte­sítünk például Budapest és Vác, valamint Budapest és Érd között. A továbbiakban elkészíti a vállalat elővárosi forgalmi és fejlesztési tervét, melyet jóváhagyásra a tröszt­höz terjeszt fel. Tekintettel ar­ra, hogy előreláthatóan a kor­mány ebben az esztendőben tárgyalja a budapesti közleke­dés helyzetét, fejlesztési tenni­valóit, a mi tervünknek ezzel feltétlenül összhangban kell lennie. — Mi mádon klv&njík a dol­gozók munkaidejét csökkente­ni, szociális helyzetét javítani. — A meglevő munkaerő megtartását, a munkahelyhez való kötődésüket elősegíti a vállalat törzsgárdaszabályza- ta, amely évenként jelentős összegű törzsgárdajutalmat ír elő a dolgozóknak. A munka­idő-csökkentést mindenekelőtt újabb dolgozók felvételével le­hetne elősegíteni. Az elmúlt évben a vállalat önerőből 163 gépkocsivezetőt képzett ki, az erre fordított költség 652 fo­rint volt Az oktatás, a válla­lati vezénylési rendszer javí­tása, a menetlevelek gépi fel­dolgozása azt eredményezte, hogy a gépkocsivezetőknél ha­vi kilenc, a kalauzoknál pedig ötórás munkaidő-csökkentést értünk el. Persze, ez a csök­kentési lehetőség a vállalat munkaterületein különböző. Budapest, Szentendre és Érd kivételével a megyei szolgálati helyeken 1973-ra bekövetkez­het a havi 210 órás foglalkoz­tatás. A budapesti munkaerő- helyzet miatt évenként csak szerény, 10—15 órás munka­idő-csökkenésre számítunk. A dolgozók munkakörülményei­nek javítására, a vállalati szálláshelyek korszerűsítésére tavaly közel egymillió forin­tot fordítottunk. Ezt a munkát az idén hasonló összeggel foly­tatjuk. Érden például valósá­gos szálloda készül, amelyben 52 személy részére lesz hely. Mozgalmat indítunk annak ér­dekében — a helyi tanácsok segítségével —, hogy a külön­böző falvak és nagyközségek közlekedését helyi gépkocsive­zetőkkel oldhassuk meg. így elérhető lenne az is, hogy a buszok személyzete mindig megfelelő magatartást tanúsí­tana az utasokkal szemben — mondotta befejezésül Tari László. Fehér Béla 1

Next

/
Thumbnails
Contents