Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-11 / 60. szám

1972. MÁRCIUS 11., SZOMBAT rtat M£crn K^iirtap Esőkunyhók Esőkunyhókat, fából készült, egy-két oldalon zárt védőépü­leteket, erdei pihenőket, autó­parkírozókat, sétautakat épít a Szombathelyi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság a kőszeg­hegyaljai erdőben, s az Alpok nyúlványainak egyik legszebb részén, a Szabó-hegyen. Jtt a 12—165, Hallgatom Önt' A bizalom vonala A szolgálatnak Magyaror­szágon nincs elődje. A csen­des fehér orvosi szobába befu­tó hívások irdatlan messziség­Gyorson szerelhető, előre gyártott KÖNNYÍTETT VASBETONÉPÜLETEK gyártását\ szállítását és szerelését vállaljuk SZERKEZET: 1. Háromcsuklós, vasbetonrácsos, vonórudas. 2. Háromcsuklós, vasbetonkeretes, vonórúd nélküli. 3. Kétcsuklós, vasbetonrócsos, vonórúd nélküli. Fesztáv: 12-től 19,5 m-ig. Oszlopmagasság: 2,85-től 4 m-ig. A keretállások száma tetszőleges, 3 méteres közökkel. Szigetelés: hőszigetelt falpanellel. A szerelés az időjárástól függetlenül elvégezhető. Alkalmazható: állattartási épületek, garázsok, raktárak, színek, műhelyek, közösségi épületek, ABC-áruházak, óvodák stb. céljára. Bővebb felvilágosítást készségesen adunk. MEZÖPANEL, NYÉKLADHÁZA Borsod megye. Telefon: 70. MEZÖPANEL MEZŐGAZDASÁGI #PÜLE TELEMGVÁR nyékládháza FOFOTO FOFOTO Közületek, termelőszövetkezetek és magánmegrendelők részére fénymásolást vállalunk négyzetméterenként 12 Ft-ért, vagy hajtogatva, 14 Ft-os négyzetméterenkénti áron. A kész fénymásolatokat utánvéttel, postafordultával szállítjuk. Címünk: FOFOTO Budapest IX., Ollói út 81. ... •**<*•< =: i s> •> ■ ■■ ~> Tiszta, új, gyűretlen ÚJSÁGPAPÍR azonnal rendelkezésére áll. ÍW* Csomagolásra, 1_ * I _ I * I I. SL, ‘<x.; r «■» • bélelésre, burkolásra alkalmas. 4 Síe.Ncat M ^ XÓttpSiZt ka»Oft ­*ífnpir<yi htfjNNjgKy, ■ ‘V ^Hrc knútó &» MINDEN MENNYISÉGBEN, OLCSÓ ÁRON! Felvilágosítást ad a r« /■ Magyarországi „MÉH" Nyersanyag-hasznosító Vállalat Budapest XIII., Raj’k László u. 32. Telefon: 49-t-390. Telex: 22-5734. bői érkeznek — az ember ví­vódásainak sötét, ködös tájai­ról; a távolságból néhány perc­re vallomások, kételyek, ron­csolt álmok úsznak elő, aztán egy kattanás, s a kapcsolat, amelyet néhány perce ember és ember közé melegített a te­lefondrót, elpattan, mint köny- nyű, hártyás burok. Aki meghallja a sóhajt Magyarországon először vál­lalkozott arra egy ember, hogy vegye s jegyezze a lüktető tá­volság szívhangjait, hogy a sóhajt még akkor meghallja, amikor nem erősödött jajkiál­tássá, hogy a legnehezebbet megtegye: emberi szót szóljon valakihez, aki úgy érzi, hogy erre a fel nem írható, meg nem rendelhető gyógyszerre szo­rul. Debrecenben dr. Szabó Pál ott ül a telefonnál. Két készü­lék az asztalán: egyik a hiva­talos, az ideggondozó intézet főorvosáé; o másik a bizalom vonala. 12—165: a Lelki gon­dozási segélyszolgálat száma, öt feltárcsázható számjegy, ab­ba a szobába vezető, ahol so­ha nem tagadják le magukat. Dr. Szabó Pál húszéves ter­vét valósította meg Debrecen­ben, amikor vonalat kért a szolgálatnak. Élete megszakí­tatlan, nagy küzdelem az ön- gyilkosságok ellen. Már hosz- szú évekkel ezelőtt megindí­totta az öngyilkosságot megkí­sérlők gondozását, kartont ve­zet róluk, időnként megláto­gatja őket. 1970-ben elkészí­tette a múlt évtized öngyilkos- sági statisztikáját Hajdú-Bi- har megyében. Megdöbbentő számokkal találkozott. „Felzár­kóztunk a Viharsarok mellé, 1960 óta négy és félszeresére nőtt a halálesetek száma. Eb­ben az emelkedésben döntő szerepe az öngyilkosságoknak volt.” Az indulatok estére érnek meg Megszólal a bizalom vonala: — Itt 12—165. Hallgatom önt. Egy asszony érdeklődik: miért beszél álmában, mit te­gyen a nyugodt alvásért? Nap­közben általában egyszerűbb ügyekben kell segíteniük — az indulatok estére, éjszakára érnek meg, mintha a sötéte­déssel borulnának el a remé­nyek: ilyenkor fogják az ügye­letesek a zaklatott, nehéz be­szélgetéseket, ilyenkor már minden kiejtett szó, minden hangsúly életet menthet: az utolsó kapaszkodót jelentheti egy-egy hajótöröttnek. — Három csoportra osztot­tuk a hívókat — mondja a fő­orvos. — Vannak informáló­dok, akik úgy érzik: egyszer, valamikor, később ránk szo­rulhatnak; a másik csoport a bajba jutottaké — szerelmi csalódás, iskolai bukás, idegki­merültség, munkahelyi piszká- lódás —, s végül a veszélyez­tetetteké. ök arról küldenek jelzést, hogy nem tudnak tovább élni. Minden telefonbeszélgetés kö­rül, amely lezajlik a világon, a legszomorúbb, ha valaki ki­mondja: öngyilkos akar lenni. A bizalom telefonkészüléke mellett Debrecenben nem tesz­nek különbséget öngyilkosság­gal zsaroló, fenyegetőző és nagy tragédiától sújtott, való­ban elszánt halni induló kö­zött: az orvosok azt mondják, minden öngyilkosság egyforma — bele lehet halni. Aki valaha is végiggondolta, hogy elveti az életét, már veszélyeztetett. Egyetlen szó: egy ember — Mentettek már életet ez­zel a vonallal? — Egyszer egy katona tele­fonált, akit elhagyott a meny­asszonya. Az utolsó stádium­ban volt, a hangján érződött: elszánta magát a halálra. Hosszú beszélgetés kezdődött, közben a mentőket is riasztot­tuk. Az a fiú él. Ez — úgy is mondhatom — látványos ese­tünk volt. De azt hiszem, mi­óta megszerveztük a szolgála­tot, nem az egyetlen menté­sünk. Az ilyesmit, persze, igen ne­héz nyomon kísérni, ami azon­ban bizonyos: néha egyetlen szó, egyetlen együttérző, meg­értő mondat elég ahhoz, hogy valaki vállalja tovább az éle­tet. S ez óriási felelősség. Egyetlen szó: egy ember. Tízen vagyunk a szolgálat tagjai, s mindnyájan érezzük ennek az egy szónak a felelősségét. Dr. Szabó Pál naplót forgat. A legtöbb hívó — s ez már el­árulja, hogy valóban tanácsot, segítséget várnak — a nevét is megmondja. Az orvosi ti­toktartás nemcsak a névre, a lakóhelyre is kiterjed, ezért legfeljebb annyit tudhatunk meg: az interurbán hívás volt, amaz helyi beszélgetés, né­hány esetben levélváltásra is sor került. A telefonálók fog­lalkozása: kisfiú, vezető beosz­tású műszaki, diáklány, gyári munkás, középkorú asszony... — Vajon honnan az elszánás, a bizalom bennük, hogy tár­csázzák ezt az öt szamot? — Vannak bennük felgyűlt, összetorlódott érzések, ame­lyeket engedni kell kitörni. Mondókák, amelyeket végig kell hallgatni valakinek. Ba­rát, ismerős sokszor alkalmat­lan erre, dühöt, indulatot visz- szatarthat — az önmérséklet így hát nekünk jut a telefon mellett — Én mindig azt sze­rettem, ami nehéz. Kosa Csaba Van, de még sincs váróterem Nem fővonal, noha széles nyomtávú a Cegléd—Hantháza közötti vasút. Naponta négy vonatpár közlekedik rajta. Hantháza, a végállomás, nem község, sohasem volt az, csak egyike a Csemő 14 000 holdas határában található, egymástól távol eső házcsoportnak. Álta­lában 200 ember utazik ezen a vonalon, oda-vissza. Piacnapo­kon azonban megkétszereződik az utasforgalom. A MÁV szá­mára így sem kifizetődő ez a vasútvonal. Csakhogy a vasút mellett fekvő tanyák, kis tele­pek népe másként teljesen el lenne vágva a világtól, túl messze a köves út, autóbuszt el nem érhetnek, és a MÁV vé­gül is szolgáltató vállalat, a lakosság érdekeire is tekintet­tel van, tehát mégsem szüntet­heti meg itt a vonatközleke­dést. Pedig Cegléden örülné­nek, ha a gőzmozdony vontat­ta szerelvények eltűnnének a város forgalmas belterületé­nek utcáiról. A sín azonban megvan, utat viszont építeni kellene helyette, az pedig sok­ba kerül. Igaz, a vonal üzem­költsége sem olcsó. Ezért 1970- ben elhatározta a MÁV, hogy a költségeket csökkenti. Forgalmista nélkül Cegléd határától Csemő te­rületén régtől fogva öt megál­lója, továbbá öt állomása van a vasútnak: Zöldhalom, Cse­mő, Felsőcsemő, Ereklyés meg Hantháza végállomás. Mind az öt állomás sok évtizeddel ez­előtt készült, abban az időben, IFJÚSÁGI LAKÓHÁZ * Hton a A Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat vidéki tele­pein megkezdődött a tavaszi főszezon: egymás után indít­ják útnak a szállítmányokat a termelőszövetkezetekbe és az állami gazdaságokba. Az elmúlt évhez képest idén tovább javul a me­zőgazdaság takarmányve­tőmag-ellátása, ami különösen azért jelentős, ment a korábban nagyobb ál­latállománnyal rendelkező gazdaságok gyakran kifogá­solták: részben azért nem ki­fizetődő az állattartás, mert nem jutnak hozzá elegendő olcsó és fehérjében gazdag takarmányt biztosító vető­maghoz. Teljes egészében ha­zai vetőmagból tudják kielé­gíteni az igényeket lucerná­ból. Ebből a növényből hoz­závetőleg százezer hektár be­vetéséhez elegendő vetőmag igen jó minőségű. Ahol a ta­laj a lucerna termesztésle al­kalmatlan, ott a szálastakarmány bizto­sítására vörösherét ajánl a Vetőmagtermeltető Vállalat. Ebből is bőséges a készlet, aiz elmúlt évinél 20—30 százalék­kal több vöröshere vetőmag amikor a vasúti épületeket sö­tétre égetett téglából emelték. Van ezekben az állomásépüle­tekben forgalmi iroda, jegy- pénztár, lakás az állomasfő- nöknek és természetesen az utasok kényelmére váróterem is. Lehet, hogy az öt állomá­son valaha többen, de mar hosszú évek óta csak egyetlen szolgálattevő látta el a forgal­mistái, a jegypénztárosi es a többi teendőket. 1970 júniusá­ban úgy racionalizálták a Ceg­léd—Hantháza vonalat, hogy állomásai szolgálattevőit más beosztásba helyezték. A moz­donyvezető piros sapkás, tár­csás forgalmista nélkül is el tudja indítani a vonatot, je­gyet pedig — az utasok zöme amúgy is bérletes — menet közben a kalauznál is lehet váltani. Elpusztulnak az épületek? A régi szolgálattevők egy ideig még ott laktak az álló-, máson, és egyelőre kinyitották a vonat érkezése előtt a váró­termet, de mire megjöttek az őszi esők, kiürültek az épüle­tek, zárva maradtak a váróter­mek, és a télen sem nyílt meg ajtajuk. Még szerencse, hogy az idei tél enyhe, de tavaly meg tavalyelőtt a legnagyobb fagyban, zivatarban ott álldo­gáltak az utasok a bezárt vá­rótermek előtt. A megállóhe- lyeken viszont behúzódhattak az időjárás viszontagságai elől a félfedős kis váróhelyiségbe. Érthető, ha a csemőiek a mai napig sem nyugodtak bele a várótermek megszüntetésébe. Községi tanács, Hazafias Nép­front sűrűn küldött beadványt, kérelmet sokfele. Hiába. Végül is ez év februárjának derekán értesítés jött a községbe a MÁV-tól, jelenjen meg a köz­ségi Hazafias Népfront meg a tanács küldöttsége a ceglédi állomáson, ahol a MÁV-igaz- gatóság képviselőjével meg­tárgyalhatják a váróteremkér-. dést. ............ Der űre ború Sok reménnyel indultak a csemőiek, de borús arccal tér­tek haza. A tárgyaláson közöl­ték velük, hogy a MÁV ren­delkezésére bocsátja a váróter­met az utasoknak, ha a község viszont gondoskodik valakiről, aki az ajtót a vonatérkezés előtt kinyitja, indulás után be­zárja, mert a váróterem be­rendezése népvagyon, arra vi­gyázni kell. Ebben senkinek sinQS semmi kétsége, de ha az utasok átázó ruhája meg egészsége magántulajdon is, arra is vigyázni kell. öt olyan embert amúgy sem találni Cse­mő széles határában, aki erre a szolgálatra kifizethető kis dí­jazásért vállalná a munkát. Csemőn 150 forintos a nap­szám. így aztán van váróte­rem, még sincs, és a községi tanács—MÁV-kooperáció nem valósul meg. Sz. E. VÁSÁROLJON gyümölcsfaoltványokat, díszcserjéket, díszfákat, rózsákat A KECSKÉM ÉT-SZIKRAI ÁLLAMI GAZDASÁG BORBASI FAISKOLÁJÁNAK LERAKATAIBAN Budapest III.. Szentendrei út 153. Cegléd, Alszegi u. 67. Diósd, Balatoni út Dunaharaszti, Bartók Béla u. 3. Érd, Lenin út 27. Kecskemét, Vacsi-köz Lajosmizse, Vörösmarty u. 20. Nagykőrös, Petőfi u. 55/a. Pilis, Állomás u. 4. \ és telephelyünkön: KECSKEMÉT, BORBAS 50. KERESSE FEL LEGKÖZELEBBI LERAKATUNKAT! NAGY VÁLASZTÉK * KIVÁLÓ MINŐSÉG « I Vácott, Deákváron a KISZ-lakóközösségeh házal mellett újabbak is épülnek. Képünkön az I-es számú ifjúsági lakás­építő és karbantartó szövetkezet háza. Foto: Gábor jut idén a földekre. Tavaszi bükkönyből 12 000 hektárra elegendő van a raktárakban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents